Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

Tanácskozik az Országgyűlés latból is házasság váljon a jó- hogy az ilyen tevékenységet gi kötelék fenntartásával. nem folytató házastárs men- Végezetül a miniszter olyan tesüljön a sikertelen gazda- résztémákról beszélt, ame- sági tevékenység következmé- lyek a törvényjavaslat élőké* nyei alól, melyek egyébként őt szítésének menetében a leg* is terhelnék. E szabályozással több vitát váltották ki. A há* másrészt az a cél, hogy a há­zasságkötési korhatárnak a zasságkötés előttről származó nők esetében is 18 évre fel* jövedelmek, vagy a szülőktől, emeléséről egyebek között azt rokonoktól kapott jelentős mondta: a javasolt új sza* vagyoni értékek különvagyoni bályozónak itt az a célja, hogy jellegét a másik házastárs el­akadályozza meg az éretlen ismerje. fejjel, jóformán gyermekkot1- Felhívta Markója Imre a ban kötött házasságokat. Az figyelmet az apaság megálla* elváltak helyzetének, egy* p-'tására vonatkozó szabályok ben a gyermekeik sorsának, korszerűsítésére. — A javaslat nevelkedési feltételeinek ja* szerint — mondta — a szár- vitása a célja — mondta — mazás bizonyosságáról min- a javaslat azon szabályainak, den perbe vitt esetben meg melyek a gyermeküktől válás kell a bíróságnak győződnie, folytán különélő szülők jog* s részletes bizonyítás alap­körét szélesítik. A kiskorúak- ján kell dönteni abban az ról való állami gondoskodás- esetben is, ha az anya az apa- nak a korábbinál differenciál* ként' megjelölt férfivel huza* tabb rendszerét építi ki a ja- mosabb ideig együtt élt, ille* vaslat, s a gyermek érdekéhez tőleg huzamos időn át kapcso* és a szülői felelősséghez iga- latot tartott vele. zodó, többlépcsős 1 rendszert Megszűnik az a — sok visz- vezet be. (A kiskorúakról való szaélésre is lehetőséget adó — állami gondoskodás teljes helyzet, hogy bármely férfi, rendszerét, működési sza* aki az anvával a fogamzási bályait további magas szintű időben érintkezett, tartásdíj jogszabá'vok rendezik majd.) fizetésére kötelezhető. Ha — A tartásdíjról és a há- ugyanis e férfi apasága nem zastársi volt közös lakás állapítható meg. tartásdíj fi" használatáról szóló új szabá* zetésére sem lesz kötelezhető, lvozással az elvált házasok — Következetesebbé kívánja és evermekeik — helyzetének tenni tehát a javaslat azt az méltánvosabb rendezése a elvet, hogy az apaságnak a cél — hangsúlyozta Markéra biológiai származás ténvén Imre. — A gvermektartásdíi" k“il alapulnia, s hogv a tar­ról — folvtatta — a gyermek tási kötelezettség a gvermek tényleges szükségleteit, mind- vé- «-win« aulát, terhelj, két szü'ő kereseti-jövedelmi Befejezésül a miniszter kér- viszonvait figyelembe véve te a törvényjavaslat elfogadá- kell dönteni, és a körűimé- sát nvektől függően az eddig mechanikusan alkalmazott tfr 20—40 százalék helvett — gyermekenként — a kötelezett A vitában felszólalt: keresetének 15—25 százaléka Antalffy György (Csong­közötti skálán, az eddigieknél rgd m 9 vkj rugalmasabban kell mégha- Gázsity Milutinné (Baranya tározni. m 12. vk.). Megemlítette: a javaslat a László Béla (Szabolcs-Szat- hazasok autonómiáját tovább már m, 14. vk.). bővítve, most azt is lehetővé Bozsó Jánosné (Tolna m., tenné, hogy vagyoni viszo* 7. vk.). nyaikat a törvényes házastár- Kiss János (országos lista), si vagyonközösségi rendszer Sebes» Lászlóné (Békés m„ szabályaitól eltérő, módon, 6. vk.). szerződéssel rendezzék.. Ennek Dobos Józsefné (Heves m, az új jogintézménynek a be- 6. vk.). vezetését nálunk egyrészt az Kosztolánezi Jánosné (So- indokolja, hogy a magánsze- mogy m., 2. vk.). mélyek vállalkozásának koc- Lédemé dr. Faragó Margit kázata és anyagi felelőssége (Szolnok m.. 4 vk.). növekedett, s e körülmények Dr. Horváth Jenő (Búdar között lehetővé kell tenni, pest 1. vk.), ügyvéd. Csehák Judit beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) csökkent, de az előző két év­tizedben tapasztalt évenkénti ütemes növekedése 1982 óta megállt, stagnál: s különösen örvendetes, hogy a házasság eiső hat évében — a fiatalabb házasok között — kevesebb a válás, mint korábban. Bár, a nemzetközi tapasz­talatok szerint, egy új törvény hatálybalépése körüli időben némileg növekszik a bontó­perek száma, remélhető, hogy a kedvező tendencia nem vál­tozik, s hosszabb távon a há­zassággal és a családdal kap­csolatos szemlélet és beállító­dás a fejlődés szükségleteinek megfelelően, fokozatosan át­alakul. ■ Ehhez azonban szükséges, hogy a törvény egyértelmű legyen azokban a kérdések­ben. amelyekben a közvéle­mény és a társadalmi gya­korlat bizonytalanná vált. A beterjesztett javaslat szabá­lyai ■ kifejezésre juttatják, hogy a házasság nem magán­szerződés, hanem olyan jog- intézmény, amelyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megromlás objektív tényé­nek vizsgálata és a békítés megkísérlése után bonthat csak fel. Az állam nem ér- dektelen a házastársi maga­tartásokkal szemben, előírja a felelős házastársi és szülői magatartást, s arra hárítja a csrládbomlás negatív jog- következménveit. akinek ez a he''*7et felróható. Törvényünknek — a köz- akaratot is kifejezve — a há­zasság szilárdságának és tar­tósságának követelményéből kell kiindulnia, ezt kell sza­bályaival elősegítenie. A há­zasságok sikerének, tartós- eágának alapvető feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog nem befolyá­solhatja a férfiakat és nőket. Csupán annyit tehet, hogy az éretlen házasságkötési elha­tározások elé korlátot állít a házasságkötési korhatár ja­vaslat szerinti 18 évre való felemelésével. A válásra vo­natkozó jogi szabályok módo­sításánál is az a kiindulási ■pont: a válás feltételeinek bi­zonyos fokú megszigorításá­val, a keresetek gyakoribb el­utasításával sem érhető el az, bogy a zátonyra futott kapcso­Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a be­vezetőben kiemelte: a csa­ládjogi törvény módosításá­ról folytatott vita jó alkal­mat kínál arra, hogy tá- gabb összefüggésben vegyük szemügyre a család társadal­mi szerepét és azokat a fon­tosabb tényezőket, amelyek a családok életét befolyásol­ják. — A család társadalmunk alapegysége, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem te­vékenykedhet sikeresen. El­sősorban a család képes a megfelelő életvezetési min­ta közvetítésére, a szocialis­ta társadalom által is be­csült, a közösség számára is elfogadható életmód kialakí­tására és átadására, a ká­ros magatartásformák fel­ismerésére, elutasítására. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik az is, hogy fogyasztá­si. és gazdasági egységként is tartós, és mással nem pótol­ható eleme társadalmunknak ez a kis közösség. A háztáji, a kiskert termése, a többlet- munka, a többletbevétel nem­csak a család megélhetésé­hez — házunk felépítéséhez, a gyerekeink iskoláztatásá­hoz, lakásgondjának megol­dásához — járul hozzá, de a társadalom ellátásához is. Őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is, hogy a családok miként tudnak meg­felelni a sokféle és egvre in­kább bővülő igénynek. Ha nem csupán a bajba jutott, vagy a gondokkal küzdő csa­ládok helyzetét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy megváltozott társadalmi-gaz­dasági viszonyaink között a mai családok nem tudnak, vágy csak részben képesek a hagyományos és az újonnan jelentkező feladataiknak egy­szerre megfelelni. A csalá­doknak általában, egyes csa­ládoknak pedig külön is se­gítségre van szükségük. A társadalom egészének és a kormányzatnak együttesen kell a családok segítségére sietni, olyan intézményrend­szert létrehozva, olyan intéz­kedéseket elhatározva, ame­lyeknek célja nem a csalá­dok feladatának átvállalása (vagy csak kivételes eset­ben), hanem az, hogy támo­gassa, segítse őket sokirányú kötelezettségeik ellátásában, hogy megfelelő és ösztönző feltételeket teremtsen a csa. ládok hagyományos felada­tainak megőrzéséhez és a társadalom fejlődéséből adó­dó új feladatok ellátásához. Éppen eddigi eredményeink é- közös erőfeszítéseink tala­ján van esélyünk a józan számvetésre, a tennivalók nyílt és távlatos megfogalmazására. Mert törhetnénk-e a fejünket a részidejű, rugalmas munka- vállalás feltételein, ha nem lenne mindenki és minden nő számára munka ? Foglalkoz­hatnánk-e a családi pótlék, az ösztöndíj, az anyasági és a szociális juttatások reálér­tékének megőrzésével, ha ezek az ellátások a mai színvona­lon nem léteznének? Prog­ramba vehetnénk-e a társa­dalombiztosítási jogszabá­lyoknak a család intézményét támogató módosítását, ha a nők többsége nem rendelkez­ne önálló keresettel? Beszél­hetnénk-e a házasság előtti tanácsadás javításáról, szere­pének növeléséről, ha ezt a szolgálatot nem hívtuk volna életre? Reálisak lennének-e az iskolai nevelésre, a családi életre való jobb felkészítésre vonatkozó javaslataink az iskolázottság alacsonyabb szintjén? Foglalkozhatnánk-e a családpolitika preventív szempontjainak, elveinek ér­vényesítésével, ha nem állná­nak rendelkezésre nevelőott­honok, családgondozó szolgá­latok, ifjúságvédelmi szer­vezetek? Minden bizonnyal nem. Az elmozdulás jeleit nem kívánjuk túlértékelni — mon. dotta a továbbiakban —, és egyáltalán nem számítunk arra, hogy a családpolitika elvei a jövőben majd auto­matikusan érvényesülnek, és nem lesz szükség időnkénti korrekciókra. Az elvek meg­valósulásáért sok és követ­kezetes lépést kell tennünk. Külön-külön is sok a teen­dőnk — így együtt pedig meg­különböztetett a felelőssé günK. Megítélésem szerint kívána­tos lenne, hogy csökkenjen a nagyon fiatalon, kellő ismeret es önismeret hiányában kötött házasságok száma. Az általá­nos iskolai képzés, a családi életre nevelés, a szexuális fel­világosítás színvonalának ja­vításától, a harmonikusabb családi háttértől, a kortárs csoportok befolyásától, a jogi szabályozás módosításának együttes hatásától várható ebben a kérdésben hosszabb távon eredmény. Rendelkezé­sünkre állnak már azok a korszerű pszichológiai, peda­gógiai, orvosi, szociológiai és tömegkommunikációs isme­retek, amelveknek a tudatos felhasználásával a megelőzés, a felkészítés területén ered­ményeket érthetünk el. A fiatalok boldog családi életre vágynak. Meg kell hát teremtenünk annak a felté­telét, hogy iskolát végzetten, biológiailag éretten, egészsé­gesen, családi ismeretekben jártasán, megfontoltan vá­lasszák meg a társukat. A lakás és az anyagi tá­mogatás mellett természete­sen igénybe vehető szolgálta­tásokra, családi segítségre, rugalmas foglalkoztatásra, egészségügyi, jogi, pszicholó­giai tanácsadók kiépítésére van szükség a hasonló sorsú családok, közösségek szolidáris segítsége mellett. A következő években foko­zatosan át kell tekinteni a társadalombiztosítási jogsza­bályokat, s azokat a családok érdekére tekintettel kell mó­dosítani. Ennek során lehet a betegápolásra, az idős csa­ládtag gondozására fordí­tott idő társadalmi hasznos­ságának elismeréséről is dön­teni. A preventív családpolitiká­nak a már említettekkel egyenrangú kérdésének te­kintem, hogy a társadalmi szervezetek, a kisebb közös­ségek, a tanácsok, a lakókö­zösségek, a munkahelyek mi­ként tanulnak meg családban is gondolkodni — a családért is tenni. A törvény igazán csak abban az esetben fogja betöl­teni a rendeltetését, ha vala­mennyien tisztában vagyunk azzal, hogy szülőként, nagy­szülőként, idősekről gondos­kodó felnőttként, szomszéd­ként és munkatársként, veze­tőként és társadalmi mun­kásként is sok-sok feladatunk van, amelyek ellátása alól senki sem mentesíthet ben­nünket, de amelyeknek az el­végzése közös boldogulásunk- boldogságunk alapját teremti meg — mondotta végezetül Csehák Judit. ☆ Csehák Judit beszéde után felszólalt még: Vörösné Csuka Mária (Ko­márom m., 9. vk.). Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.). Dr Papp Elemér (Zala m., 4. vk.). Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18. vk.). Duschek Lajosné (országos lista). Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.). Dr. Horváth Miklós (Fejér m.. 3 vk.). Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.). Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m.. 11. vk.). Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.). Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját be­rekesztette. Ezzel az őszi ülés­szak első napja —, amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felvált­va elnökölt —, befejeződött. (MTI) NÓGRÁD — 1986. október 24., péntek Budapesten tartja ülését a Palme-bizottság Ma megkezdődik Bu- tanácskozáson mindenekelőtt dapesten a Palme-bizottság so- az euró biztonsá és a nuk. ros ulese. , , , . . , , , , .. A neves politikusokból álló lear's kiserietek témakörében bizottság tagjai, a háromnapos folytatnak eszmecserét. (MTI) Közlemény a KGS1 gépipari együttműködési bizottság üléséről Október 21—23. között Ber­linben tartották meg a KGST gépipari együttműködési bi­zottság ötödik ülését. A tag­államok küldöttségeit mi­niszterelnök-helyettes, illet­ve miniszterhelyettes. Ma­gyarországét Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi. zottságának tagja, a Minisz­tertanács '.elnökhelyettese ve­zette. A KGST és Jugoszlá­via kormánya közötti egyez­ménynek megfelelően a bi­zottság ülésén részt vett Andrej Ocvirk, a JSZSZK szövetségi végrehajtó taná­csának tagja, az energetikai és ipari szövetségi bizottság elnöke. Az ülésen Ivan Szi- lajev, a Szovjetunió képvise­lője elnökölt. A bizottság áttekintette a KGST-tagországok 2000-ig szó­ló tudományos-műszaki fej­lődése komplex programjá­nak megvalósítását és in­tézkedéseket fogadott el a vonatkozó egyezmények és megállapodások előkészítésé­nek és aláírásának meggyor­sítása érdekében. Áttekintették a KGST- tagországok közötti gépipari együttműködés elsődleges problémáinak megoldására irányuló egyezmények és megállapodások előkészítésé­nek és megvalósításának me­netét, jóváhagyták a KGST- tagországok élelmiszer-ipari gépgyártásának fejlesztésére irányuló együttműködés bő­vítését célzó, 2000-ig szóló in­tézkedéseket, és jóváhagyták azokat a javaslatokat, ame­lyek a KGST-tagországok sok­oldalú együttműködésében Vietnam, Kuba és Mongólia szélesebb körű részvételének fejlesztésére vonatkoznak. Egyeztették a gépipari ága­zatokban a nemzetközi gyár­tásszakosítás és kooperáció hatékonyságának fejlesztésé­re irányuló javaslatokat, töb. bek között a mezőgazdaság fejlett technológiával való komplex gépesítése, az élel­miszer-ipari nyersanyagok ész­szerű és hulladékmentes fel­dolgozását szolgáló géprend­szerek, valamint az építőipa­ri. az építőszakipari munkák gépesítéséhez szükséges kor­szerű gépek és berendezések, a vegyi és a kőolajipari, va­lamint a vákuumtechnikai berendezések terén. A bizottság ülése során kormányközi egyezményeket írtak alá az autóalkatrészek és a korszerű autóipari tech­nológiai berendezések szako­sított gyártásának megszerve­zéséről. A bizottság jóváhagyta az ipari robotok szakosított és kooperációs gvártásának kia­lakítására irányuló sokoldalú együttműködés programját az 1986—1990-es időszakra és alá­írásra került egv jegyzőkönyv, amely kiegészíti és pontosítja az ipari robotok kidolgozásá­ról, gyártásszakosításának és termelési kooperációjának megszervezéséről 1982. júni­us 10-én kelt sokoldalú álta­lános együttműködési egyez­ményt. A bizottság a KGST-tagor­szágok gépipari együttműkö­désének egyéb kérdéseit is át­tekintette és elfogadásra ke­rült a bizottság 1987—1988. évi munkaterve. Az ülésen részt vevő orszá­gok képviselőit fogadta Willi Stoph, az NDK Minisztertaná­csának elnöke. A bizottság ülése a barát­ság, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés légkörében folyt le Maróthy László hazaérkezett Berlinből Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese —, aki október 20. és 23. között részt vett Berlinben a KGST gépipari együttműködési bizottságának 5. ülésén — csütörtökön este hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Karl- Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság, budapesti nagykövete. (MTI) Dél-Aftika pontatlanul és késvo tájékoztatta Hozombikot Dél-Afrika csak késve és pontatlanul tájékoztatta Mo- zambikot a Samora Machelt szállító repülőgép katasztró­fájáról — jelentették a hír- ügynökségek csütörtökön, tá­jékozott maputói forrásokra hivatkozva. Machel egyik testőre, aki csupán könnyebb sérülése­ket szenvedett, a katasztrófa után mintegy két órával el­jutott egy közeli faluba és ér­tesítette a rendőrséget. Kér­te, hogy a történtekről azon­nal tájékoztassák Mozambi- kot, de ezt a dél-afrikai ha­tóságok csak mintegy hatórás késéssel tették meg. Amikor mégis megtették, először rossz, szváziföldi színhelyet adtak meg, úgyhogy a mo­zambiki hatóságok egv ideig hiába keresték a roncsokat. Machel testőre egyébként meg­erősítette a eéo szovjet piló- táának korábbi kijelentését, amely szerint a zuhanás előtt leveshez hasonló hang hallat" szott. A DPA nyugatnémet hír­ügynökség jelentése szerint még szerdán elutazott Dél- /1 inkából a szovjet pilóta fe­lesége, aki meglátogatta férjét egy pretóriai kórházban. Ugyancsak a DPA szerint szerdán már Mozambikban voltak azok a szovjet szakér­tők, akiknek — Botha dél­afrikai külügyminiszter ja­vaslata szerint — mozambiki és dél-afrikai kollégáikkal együtt a helyszínen meg kel­lene vizsgálniuk a katasztrófa körülményeit. Maputóban, az AIM hír- ügynökség közölte, hogy egy nappal elhalasztják azt az időpontot, amelytől kezdve a mozambikiak búcsút vehet­nek Samora Maciiéitól. A ko­rábbi bejelentés szerint erre csütörtöktől lett volna lehető­ség. A halasztást szervezési okokkal indokolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom