Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Változások a Fehérhegy alján: Megkezdték a nyerstégla próbagyártását Szécsényben A szécsénvi téglagyár egyet­len „hírmondója” maradt Nógrád megyében az égetett téglagyártásnak. Valameny- nyi korábban működő üzeme beszüntette a termelést, itt a Fehérhegy alján azonban fej­lesztik a tégláévá rtást. Két éve kezdték meg a 135 milliós beruházást, és az ere­deti terveknek megfelelően TWcsmiber végén kerül sor az új korszerű tégláé vár üzem­be helyezésére Csehszlová­kiából. a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkezett automata nyerstégla gyártó gépsoro-n a n-óba?vártás már megkezdődött. naoonta 47 ezer darab kisméretű téglát készítenek. Ezek a hetek a szakisme­retek átadásával és átvételé­vel telnek el. A baráti or­szágokból érkezett szakem­berek készségesek és a szé- csényiek műszaki „fogadó- készsége” is példamutató. Az új üzemcsarnok, a kemence, a műszárító és az automata gépsor megfelel a kor mű­szaki és környezetvédelmi kö­vetelményeinek. az új mun­kakörülmények és a szociális feltételek is gyorsan feledte­tik a korábbiakat... Ezentúl nem kell a nyers­gyártás. szárítás. berakás, égetés és a kiszedés ..ember­telen” munkáját végezni, hisz’ minden fizikai munka emberi kéz érintése nélkül valósul meg. A lakossági igények kö­zül elsőként a kisméretű tég­la iránti keresletet kívánják kielégíteni, jövőre azonban megkezdik az energiataka­rékos kettős méretű falazó- anvag gvártását is. A gyár létszáma félszáz fő körül alakul. Tervezik a gyár­tott termékek korszerű cso­magolását is. amellyel a tá­rolást és a szállítást köny- nyítik meg. örvendetes hír az is. hogy új aszfaltburko­latú utat építenek az üzem­hez. amelynek átadására a gyár üzemibe helyezésének nap­ján. november 30-án kerül sor. Ma még a régi és az új találkozásának lehetünk szem­tanúi a szécsényi téglagyár­ban. Jövőre a régi kemencét és megyénk egyetlen tégla­gyári nagykéményét is le­bontják. Az új üzem mögöt­ti hegyoldal szürkéskék agya­ga azonban messziről jelzi, hogy évtizedekig kielégíti a termelés igényét, megala­pozva a korszerű építőanyag gyártásét. — rácz — KISZ-szervezet egy egészségügyi intézményben Együttműködés a vállalatokkal A megyei Madzsar József Kórház-Rendelőintézet ötö­dik emeletén dr. Kollár Zol­tánt, a Jászi Aliz KISZ- szervezet titkárát keresem. Délután négy óra. a látoga­tási idő kezdete. Az előtérben kismamák családtagjaikkal, ismerőseikkel találkoznak. Akadozva indul a beszél­getés. mert időről időre ko­pognak az ajtón, illedelmesek és kevésbé illedelmesek fel­világosítást kémek, hozzá­tartozóik felől érdeklődnek. — Szülész-nőgyógyász szak- enios és KlSZ-titkár. Hogyan egyeztethető össze ez a két teljességet megkívánó tevé­kenység? — A hivatás és a közé- letiség m,a már alig választ­ható el egymástól. Mégis, az á.landó készenlét, az éjszakai ügyeletiek, s a mindennapi munka mellett kevés idő ma­rad a találkozások megszer­vezésére. a mozgalmi életre. Sok esetben négy-öt napba telik, amíg sikerül összeto­borozni a fiatalokat. A ren­delői és a gazdasági-műsza­ki. valamint a gyógyitórész- leg két alapszervezete így másfél-két havonta tartja ösz- szejövetele’t. A résztvevők száma harminc körül mozog. — Egészségügyi dolgozókról lévén szó, milyen sajátos fel­adatokról szólhatunk? .1 _ — Állandó és kimeríthe­tetlen vállalkozás az egészsé­ges életmódra nevelés, ennek kapcsán a megelőzés fontos­ságának hangsúlyozása. En­nek érdekében felvilágosító előadásokat tartunk középis­kolákban. szűrővizsgálatokat bonyolítunk le. Ezek ered­ményessége biztató, továb­bi tervek megvalósítására ösz­tönöz bennünket. Ez utóbbi­ak közül említeném az úgy­nevezett szűrőbuszt, melynek felszerelése többirányú vizs­gálatok elvégzését is lehető­vé teszi maid. — Tanácsadó irodát szeretnénk nyitni, ami szintén egészség- ügyi szolgálatot teljesítene. A városi KISZ-bizottsáig. a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. valamint a síküveg­gyár nyújt segítséget mind­ezek létrehozásaihoz. A fel­soroltakon kívül könnyedebb programok beiktatáséra is sort kerítünk. Ezek közül ma is a legnépszerűbbek és leg­gyakoribbak a kirándulások, a politikai vitakörök, s sport és a disco... Dr. Kollár Zoltánt az el­múlt év novemberében a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa huszonöt tagú mun­kabizottságának tagjai közé választották. A jelen elisme­rését. a jövő biztosítását je­lenti ez ar. ifjúsági mozga­lom szervezetének étén. Mihalikné Mérgezés - bőrön át Az ivóvízben gyakori szer­ves szennyezőknek a hatását elsősorban abból a szompont. ból vizsgálják, hogy lenyel­ve károsítják-e az emberi szervezetet, ellenben kevéssé törődnek azokkal a veszé­lyekkel, amelyek akkor fe­nyegetik az embert, ha ezek az anyagok a bőrén át is a szervezetébe jutnak. A bos­toni környezetvédelmi ható­ság egy kutatócsoportja most kísérleteket végzett, hogy megállapítsa, mennyi szerves szennyezés jut az emberi szervezetbe akkor, ha a ki. sérleti személy a toluollal, etil-benzollal, illetőleg szti- rollal szennyezett vizet le­nyeli, s mennyi a bőrén ke­resztül, ha úszik, zuhanyo­zik, fürdik. Az eredmény meglepő mó­don azt mutatta, hogy az úszó emberbe a szerves szennyezőknek 83—91 száza­léka a bőrön át hatol be, mégpedig — furcsa módon — annál jobban, minél kisebb a szennyezők töménysége a vízben. Ennek az az oka, hogy a töményebb szerves anyagok a bőrből vizet von­nak el, s ezzel csökkentik annak porózusságát. A für- dőző és a vizet ivó gyere­keknek a szervezetébe — a szennye/» fajtájától és tö­ménységétől függően — a szennyezőnek 29—46 százalé­ka jutott bele a bőrön át* míg a felnőttek bőrében ez az adat 50—75 százalék. Valutaéhség vonzza a csalókat Vigyázat, hamisítvány! Ahol a bankjegyeket méretre vágják A rézmetszés Hamis 100 márkások árasz­tották el a hazai feketepia­cot idén nyáron. A bankje­gyek a pénzhamisítás felleg­várában, Milánóban készül, tek. Az első darabokat két esztendővel ezelőtt dobták be. Próbaképpen. A vevők pedig rögtön „megették”, a készítők jól vizsgáztak. Szokatlan eset hozta fel­színre a hamis nyugatnémet márkák jelenlétét. Egy len­gyel állampolgár 700 márkát vett Fonyódon. Szállására ér­ve vette észre, hogy a bank­jegyek azonos sorszámúak. Dühében feljelentést tett a rendőrségen. Két órán belül letartóztattak két eladót, a harmadik még szökésben van. Ami ezután kiderült, az jól jellemzi a profi pénzha­misítók világát. Amig a két neppert el nem fogta a rendőrség, igen ered­ményesen dolgoztak. Bár az Audiben mindössze 29 hamis 100 márkást találtak, de an­nál több más, valódi valu­tát, a kanadai dollártól kezd­ve, az angol fontig, majd va­lamennyi pénznemet, össze­sen egymillió forint érték­ben. A belső égésű motorok működésének fontos mozzanata a robbanókeverék meggyújtása. Ha a dugattyú felső holt­pontjának elérése előtt valamivel gyullad meg az összesűrített keverék, pont az égési idő alatt teszi meg a du­gattyú a hátralévő utat, igy a gázok nyomása a felső holtponttól kezdi nyomni a dugattyút. Ha a robbanás csak a felső holtpontban következne be, akkor az égés és a nyomásemelke­dés csak akkor kezdődne el, amikor a dugattyú a lökethossznak egy jelentős részét már megtette. Az ekként működ­tetett motor, bizony gyenge és rossz ha­tásfokú lenne, s károsan melegedne is. Ezért van szükség az úgynevezett elő- gyújtásra. Ám, egy különböző fordulatszámo­kon működő motornál nem lehet ál­landó értéken tartani az előgyújtás mértékét. Mivel ugyanis az égés ideje állandó, a dugattyú sebessége pedig a fordulatszámnak megfelelően változik, nagy fordulatszámnál nagyobb előgyúj­tás szükséges. A gyújtás időpontjának a fordulatszámnak megfelelő szabályo­zására többféle megoldás alakult ki. Közülük legegyszerűbb a röpsúlyos szabályozás. Ennél a megszakítóberen- dezés' tengelyére két, rugó által vissza­húzott súlyt helyeznek el, s e súlyok kapcsolatban állnak a megszakító büty­köstengelyével. A centrifugális erő ha­tására a súlyok leküzdik a visszahúzó rugó erejét, kilendülnek, s ezáltal a forgási irányban előbbre forgatják a Autó-motor Áz előgyújtás megszakító tengelyét. Ennek megfele­lően a bütyök korábban emeli meg a kalapácsot, vagyis korábbiul üt át a gyertyában a szikra. De az előgyújtás nagyságát —, a motor működésének egyes szakaszaiban a fordulatszámtól függetlenül is vál­toztatni kell. Ha, ugyanis például a kis fordulatszámmal működő motornak hirtelen nagy gázt adunk, nagy lesk a töltés, ezáltal az égés gyorsan, „deto- nációsan” megy végbe, emiatt idegen, zörgő hangok jönnek a motorból. Az előgyújtás csökkentésével ez a káros jelenség megszüntethető. A gyújtás ilyen jellegű szabályozását, a vákuumos (depressziós) előgyújtás-szabályozó végzi. A vákuumos előgyújtás-szabályozó egy kis zárt fémdobozból, a membrán­házból áll, amelyet a membránlemez zár le, s ezt egy rugó nyomja egy irányba. A membrán kapcsolatban áll a gyújtáselosztó megszakítólapjával, amely a kalapácsot és az üllőt tartja. A membrán másik oldalából egy cső vezet a porlasztóhoz, a fojtószelep mel­letti térbe. Amikor a fojtószelep csak kismértékben nyitott, a keletkező vá­kuum a membránt, a rugó ellenében behúzza, s ezáltal a megszakítólapot a forgási iránnyal ellentétesen elmozdít­ja. így a megszakítás előbb követke­zik be, a motor előgyújtással műkö­dik. Ha hirtelen nyílik a fojtószelep — gázt ad a vezető — és közeledik a tel­jes nyitási helyzethez, különösen kis fordulatszámnál, amikor a szívás amúgy is gyengébb, a vákuum csök­ken, a rugó visszanyomja a membránt, és elmozdítva az elosztókalapács tar­tólapját, csökkenti az előgyújtás mér­tékét. Újabban a szűkített torokkal is összekötik a membránkamrát, ezáltal nagy fordulatnál is ad előgyújtást a légsebesség emelkedésének megfelelő­en. Az előgyújtás előírás szerinti alapér­tékének beállítása szakember felada­ta. Az autóvezetőnek legfeljebb azon a finomszabályozón kell időnként —, tankolás után, ha nem az előírt ok­tánszámú üzemanyag került a tartály­ba — állítania olyan mértékig, hogy hirtelen gázadásnál ne „csörögjön fel” a motor, illetve gyors leállításnál ne rúgjon még néhány ütemet. Maguk, az előgyújtás-szabályozók nem igényelnek különösebb karbantan- tást. Elrontásukat úgyis időben ész­reveszi a vezető, mivel szokatlan csör­gő hangok érkeznek a motorból, amely nem is húz megfelelően. Ezeket a hi­bákat azután gyorsan megjavítja egy szakavatott személv. B. I. A magyar feketepiac jó piacnak bizonyul. Mert nem csupán honfitársaink közül próbálnak mind többen ille­gális úton valutához jutni, hanem számos ideérkező kül­földi is. Többnyire csak kö­zepes minőségű, külföldön gyártott hamisítványok ke­rülnek hozzánk. Leggyakrab­ban nyugatnémet márka és USA-dollár. Egy-egy címlet négy-öt vál­tozatban készül el, s amelyik a piaci puhatolózáskor bevá­lik, azt nagy tételben is te­rítik. Közelmúltban történt, hogy egy magyar tudományos kutató kiutazása előtt, há. rom 100 dolláros bankje­gyet vásárolt illegálisan itt­hon. A meglepetés akkor ér­te, amikor az NSZK-ban le­gálisan, a bankban szerette volna beváltani — letartóz­tatták. A rendőrök először hamisítónak nézték. Végül is a magyar rendőrség tisztázta az osztályvezetőt, de mind­addig egy nyugatnémet cel­lában töltötte idejét. Tanulság: ne a feketepia­con vásároljunk valutát! Mondhatni: tiltott fának fér­ges a gyümölcse. Nemcsak azért, mert tilos illegálisan valutát vásárolni, hanem azért is. mert hamisítónak minősülhet a vevő. Sőt, ha felismeri a hamis bankjegyet és továbbadja: szándékos bűncselekményt követ el. Ezért pedig akár nyolc évig terjedhető börtönbüntetés jár. Amióta létezik a pénz, mint fizetőeszköz, azóta ha­misítják. Magyarországon a felszabadulás előtt történt több hamisítás is. Kiváló vésnökökkel, szinte gyerek, játéknak tűnhetett az arany- és ezüstérmék másolása. 1945 óta csak elvétve akad­nak próbálkozók. Ezek együ­gyű, buta kísérletek. Évente öt-hat alkalommal kísérle­teznek fénymásolt bankje­gyek elsózásával. Egyszer egy nyomdász három ötszázast állított elő ofszetgépen. A játékautomaták hazai fény­korában a diákok egy üzemi gyakorlaton titokban fém­pénzzel méretre és súlyra teljesen megegyező fémla­pocskákat gyártottak. Az elenyésző számú ha­misítási kísérlet részint az­zal magyarázható, hogy a fo­rint nem konvertibilis. Más, részt már a pénzjegynyom­dában olyan védelemmel lát­ják el a bankjegyeket, hogy szinte lehetetlen hamisítani. — Keserves dolog bankje­gyet készíteni — hallottuk dr. Egyed Bélától, a pénz­jegynyomda vezérigazgató­jától. — A grafikusok a fő­iskola elvégzése után, továb­bi öt évig tanulók marad­nak; a rézmetszésen kívül leginkább a pénzkészítés „fi­lozófiáját” kell elsajátítaniuk. Kevés írásos — igen szigorú­an őrzött könyvek —, anyag őrzi a bankjegygyártás csín- ját-bínját. A papír, a festék és a gra­fika külön-külön és együtte­sen is rendszert alkot, ép­pen a hamisítás lehetőségé­nek csökkentésére. A hiva­tásos bankjegygyártók öt­féle iskolát ismernek, az egyedülálló szovjetet, az an­golt, a franciát, az osztrákot, és a kommercionálist. Zömét mi is alkalmazzuk. Csaknem három esztende­ig készül egy-egy címlet. A grafikusok kidolgozzák a pró­banyomatokat és ezeket tesz. telik. Egy svájci próbanyo­mat tesztelésekor kiderült: könnyen hamisítható a bank­jegy. Csak akkor kerülhet bankjegy forgalomba, ha a hamisítás valamennyi próbá­ját kiállta. H. T. „Éjjeli vándorlás" így hívjék a főképp kö­zépkorú nők lábában táma­dó bizsergést. A panaszok többnyire a pihenés idősza­kában és éjjel súlyosbodnak. Az orvostudomány még csu­pán tapogatózik, midőn a je­lenség okait kutatja. Valószí­nűleg nincsen szó sem ideg­bántalmakról, sem a vérel­látás zavaráról. Brit kutatók nemrég kiderítették, hoigy a bizsergés az alacsony vér­nyomással és a vasait tartal­mazó hemoglobin hiányával függ össze. Vas adagolásával a betegek egy részében javu­lást értek el. NÖGRÁD — 1986. október 22., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom