Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

TA K1LÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! HOGRÁD z MSZMP NÓGRÁD .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A műszaki és közgazdasági hónap rendezvénye? Szereléstechnológiai szeminárium Salgótarjánban XLII. ÉVF., 233. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 3., PÉNTEK A MAß mezőgazdasági szakbizottsága megvitatta Nógrád megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztési koncepciója Csütörtökön, Pásztón, a Mátraaljai Állami Gazdaság tanácstermében tartotta meg soros ülését a Miskolci Aka­démiai Bizottság mezőgazda- sági szakcsoportja. A megje­lenteket Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte, majd dr. Szalai Györgynek, a szak- bizottság elnökének vezetésé­vel megvitatták a megye élel­miszer-gazdaságának fejlesz­tési koncepcióját. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz dr. Halai Ignác, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője, a szakbizottság tagja fűzött rövid szóbeli kiegészí­tőt. Nógrád az országosnál ked­vezőtlenebb termelési adott­ságokkal rendelkezik. Az át­lagosnál lényegesen nagyobb a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevésbé alkalmas területe. Á gyep- és erdőterü­letek aránya viszont megha­ladja az országos átlagot. Az egy hektárra jutó aranykoro­na-érték alapján minden mű­velési ágban a területek a legrosszabbak közé tartoznak. Emiatt nagy erőfeszítéssel is 'csak kisebb termelés érhető el. A megye mezőgazdasága a VI. ötéves tervben több mint kétszeresére emelte a nettó árbevételét, a nyereség tö­mege pedig 80 százalékkal ha­ladta meg az előző tervcik­lust. A megye főbb feladata­it a VII. ötéves tervben a kétezerig szóló távlati koncep­cióban megfogalmazott terme­lési és fejlesztési célkitűzések időarányos végrehajtása ké­pezi. Mostani tervciklus első évé­ben, 1986-ban a mezőgazdasá­gi nagyüzemek 10 százalékos nyereségnövekedést terveztek, csaknem azonos árbevétel el­érése mellett. A kedvezőtlen időjárás 17 százalékkal ron­totta az üzemek pénzügyi po­zícióját, ami 93 millió forint kiesést jelent az előző évhez viszonyítva. Az írásos előterjesztés és a rövid szóbeli kiegészítő után több mint harminc kérdés hangzott el, amelyeknek egy része országos problémákat is érintett. A válaszadást köve­tő eszmecserében igen sokfé­leképpen vetődött fel a talaj- védelem, a talajjavítás, a gép­társulásoknál a kölcsönös ér­dekeltség megteremtése, de szóba került a szükségletek és a piaci igények hangsúlyozá­sa, a falu megtartó képessé­gének komplex értelmezése. A megye termelőszövetkezetei­nek talponmaradása továbbra is megkívánja, hogy részük­re, az őket megillető állami támogatást biztosítsák. A ki­egészítő tevékenység a jövő­ben is stabilizáló tényezője marad a fejlődésnek. A szakbizottság állásfogla­lásában elismeréssel szólt az előterjesztésről, arról a mun­káról, amit a megye mező- gazdaságában dolgozó veze­tők és dolgozók elértek. Meg­ítélése szerint a VII. ötéves tervben foglaltakat csak ak­kor tudják végrehajtani, ha a VI. ötéves terv első felében érvényesült közgazdásági sza­bályozók lesznek érvényben. A szakbizottság felhívta a fi­gyelmet a közgazdasági válto­zásokhoz igazodó követelmé­nyekhez, a lehetőségek jobb kihasználására. Szakszervezeti hét zemi demokráci !S az életszínvo politikánkról óról il­A szakszervezeti hé!t csü­törtöki programjában több rendezivényt tartottak. A Se­nior Váci Kötöttárugyár pásztói gyárában a szakszer­vezeteknek a munkahelyi üzemi demokrácia továbbfej­lesztésében betöltött szerepé­ről és felielősségérőil folytattak eszmecserét. Vitaindító elő­adást Rehdk József, a SZOT közgazdasági és életsaíinvonal- politifcaá osiztállyám-aik munka­társa mondott. Elöljáróban leszögezte: ha­zánkban a szakszervezetek a hatalom részesei, kettős fel­adatot látnék el. Egyrészt: ßegitik a termelést, a gazdál­kodást. Másrészt: képviselik és védik a dolgozók érdekét Napjainkban a munkások nemcsak a kenyerüket kere­sik asz adott vállalatnál,. ha­nem tulajdonosad is annak a gyárnak, üzemnek. Ebből kö­vetkezően jogúik van beleszól­ni minden olyan kérdésbe, amely a ' termelőegységüket, végeredményben őket. tulajdo­nosokat érinti. A baj ott van, hogy kevesen hallatják szavukat, fejtik ki véleményüket, mondják el javaslatukat. Más szóval: csak a kisebbség gyakorolja a jogait, él az üzemi demok­ráciával. Holott köztudott: a közösen elhatározott célkitű­zések végrehajtása nagyobb aktivitásra^ odaadóbb munká­ra sarkallja az embereket. Tulajdonosi szemléletre van tehát szükség, mert ez elősegí­ti a tervek teljesítését, hozzá­járul boldogulásunkhoz, szé­lesebb értelemben: kimozdít­hatja a népgazdaságot nehéz helyzetéből. Ami bizonyos: nem könnyű egyeztetni aiz érdekeket. Dif­ferenciáltan. sokszínűén je­lentkeznek ezek. A .társadalmi és a’ csoportérdek elsőbbségét sokan megkérdőjelezik, előbb­ié vallónak tartják a saját önös érdeküket. A szakszer­vezeteknek fontos szerepe van abban, hogy rangsoroljanak, helyesen gyakorolják döntési, véleményezési, egyetértési jo­gukat. Napjainkra új vállalat­irányítási rendszerek szület­tek, ám a szakszervezetek sze­repe nem változott. Sőt. elő­fordulhatnak olyan helyzetek, például felszámolnak egv vál­lalatot, amikor a szakszerve­zeteknek az eddiginél is erő­teljesebben ki kell állniuk a tagság érdekében. Ugyanak­kor a szakszervezeteknek még inkább segíteniük kell a ter­melést. a gazdálkodást. Az előadás után kérdésekre válaszolt Rehák József. A be­szélgetés résztvevői élénken érdeklődtek a szakszervezeti ifjúsági tagozat létrehozásá­nak szükségességéről, a szo­cialista munkaverseny' meg­újhodásának lehetőségeiről, a munkaerő-átcsoportosítások tudnivalóiról, az elhelyezkedési támogatások mértékéről. Ugyanezekben a délutáni órákban Salgótarjánban. a NÓGRÁDKER-nél az árak­bérek-jövedelmek témakör­ben tartottak kerekasztal-be- szélgetést. Vitaindító előadásá­ban Sáska Sándor, a SZOT közgazdasági és életszínvonal- politikai osztályának főrnun- katámsa a szakszervezeteknek a-z életszínvonal javításában, a dolgozók jobb szociális el­látásában kifejtett tevékeny­ségéről szólt. A József Attila Megyei Mű­velődési Központ klubjában szakszervezeti hírháttérre ke­rült sor. az érdeklődők a Népszava munkatársaival ta­lálkoztak. A megye több üze­mében Népszava-ankétot ren­deztek. A TIT-székház stúdió- rhozibam filmbemutatót és an­kétet. tartottak, s levetítették a „Nagy Generáció” című ma­gyar filmet. Mai számunkban Takarékos technológiák Dicséret a népművelőnek Úton a közélethez Yolt egyszer egy szakosztály „A világ nem áll meg és nem várja meg, míg szépen lassan felzárkózunk” — mondot­ta egyebek között Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. Fotó: Bábel László A Gépipari Tudományos Egyesület gyártásfejlesztési központi szakosztálya, a Nóg­rád megyei szervezet és a Veszprém megyei szervezet tegnap kétnapos szereléstech­nikai szemináriumot hívott össze, melynek a salgótarjáni Technika Háza adott otthont. A vállalatok képviselőit és a vendégeket Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója kö­szöntötte. Az első napon az elnöki teendőket Szőcs Sán­dor, a szereléstechnikai szak­osztály vezetője látta el. Az elnökségben foglalt helyet Ozsvárt József, a megyei párt- bizottság titkára, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. a GTE alelnöke. valamint Béres István, a városi pártbizottság titkára. Megnyitó előadásában Ozs­várt József kifejtette, hogy olyan időpontban ült össze a tanácskozás, amikor már or­szágosan és megyénkben is túl vagyunk a középtávra szóló gazdaságfejlesztő prog­ram kialakításán és a végre­hajtásé a főszerep. Mint mondta, a XIII. pártkongresz- szuson és a VII. ötéves nép- gazdasági tervben megfogal­mazott törekvéseket — a gaz­dasági növekedés élénkítését, egyensúlyi helyzetünk további javítását —, széles körű társa­dalmi egyetértés övezte. A műszaki szakemberek tevé­kenysége, jelenről, jövőről al­kotott véleménye újra a köz- érdeklődés homlokterébe ke­rült. Ez annál is inkább ké­zen fekvő — mondta az elő­adó —, hiszen a gazdasági fej­lődés ma már szervesen osz- szekapcsoiódik a technikai, technológiai megújulással. Jo­gosak azok a felvetések, ame­lyek mind erőteljesebben szor­galmazzák a köztünk és a fejlettebb országok közti mű­szaki elmaradás felszámolását. A műszaki fejlődés azonban nem kizárólag technikai prob­léma — hangsúlyozta Ozs­várt József. — Az emberi Vetik az őszi búzát a Nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövet­kezetben. A község fölötti Szemszúró dűlőben négy erő- és munkagép serénykedik, reggel héttől a sötétedésig végzik teendőiket. Balázs József, Holecz Pál és munkatársaik két hét múlva fejezik be az időszerű mezőgazdasági munkát. — kép: kulcsár — szükségletek kielégítéséhez, az életfeltételek javításához az út a gazdaság eredményessé­gén át vezet. így a műszaki fejlődés nem lehet öncél, ha­nem közvetlenebb feladata a termelés hatékonyságának, pi­ac- és versenyképességének növelése. A szeminárium azért is fontos, mivel a gyártás- fejlesztés, a technológiai mun­ka játszik benne főszerepet, és a megyei szakemberek ezekhez kaphatnak további impulzusokat. A megyei pártbizottság tit­kára ezután megyénk gazda­sági életével, aktuális felada­tainkkal ismertette meg a hallgatóságot. Sós Gyula bevezető előadá­sa ipartörténeti áttekintéssel kezdődött. Beszélt a hetvenes évekre jellemző alacsony technikai felszereltségről, a nagy élőmunka-ráfordításról, a szervezetlen anyag- és alkat­részellátásról. Ezek a felté­telek a gépipar fejlődését alapvetően akadályoztak. Az iparirányítás nagyszabású kon­cepciót dolgozott ki, segítve a felzárkózást. Az intézkedések csökkentették ugyan a szere­léstechnológia relatív és ab­szolút elmaradását, de meg­szüntetni nem tudták — hang­súlyozta az ipari miniszter- helyettes. Ezt igazolta egy 1985-ben készített felmérés, melynek során 18 vállalatot elemeztek. Kiderült, hogy a szerelés technológiai vonalon a fejlődés megindult, de rövid idő alatt megrekedt a hetve­nes évek szintjén. Kimutatták továbbá, hogy a know-howok és licencek vásárlásra kizáró­lag a fő folyamatokra és an­nak eszközeire terjedt ki, a kiszolgáló műveletekre nem. További nehézséget jelentett az alkatrészek nem megfele­lő minősége, ütemtelen érke­zése. Ezeket a hibákat feltét- lenül korrigálni, a, szemlélet- módot változtatni kell, mert különben visszaáll az eredeti helyzet. A világ nem áll meg és nem várja meg, amíg szép lassan felzárkózunk — hang­súlyozta Sós Gyula. Az előadás további részé­ben vázolta a fejlődés, külö­nösen a gépipar megújításá­nak irányait. Az első fő irányban a Bosch rendszerre épülő és hazai viszonylatban még mindig korszerűnek te­kinthető munkahelyeket és szerelősorokat kiszolgáló egy­ségek kifejlesztése és e rend­szerek teljesítőképességének, rugalmasságának fokozása lát­szik célszerűnek. Másik fő irány a műveletek széles kö­rű automatizálására való fel­készülés és ennek térhódítása. Ezek megvalósításához az anyagiakon kívül szükség van az alkalmazást és az ' azzal összefüggő gyártást kiszolgáló infrastruktúra megteremtésé­re. valamint a Szakterület speciális ismereteinek széles körű oktatására is. A szereléstechnológiai sze­minárium ezek után szakmái előadásokkal folytatta munká­ját. A résztvevők hallhattak a Bakony Művek szereléstech­nikai fejlesztéséről, az IN- TRANSZMAS tevékenységéről, mellyel a szerelő- és vizsgáló­sorok anyagmozgatását segí­tik. Szó esett az Ikarus sze­relővonali termelésirányításá­nak tervezési tapasztalatairól és a BRG félautomatízálási programjáról, melyet a mag- nórnechani kák főegységeinek szerelésénél alkalmaznak. Az előadásokat hozzászólá­sok, vita követte, majd az est folyamán a GTE helyi szer­vezete baráti találkozón látta vendégül a szakembereket, (—th) ☆ A MTESZ Nógrád Megyei Szervezete a megyei népi el­lenőrzési bizottság elnökének felkérésére a vezetők klubja programjában vitafórumot szervezett tegnap a TIT szék- házában Salgótarjánban. Az Ipari Minisztérium képviselői — Ádám Antal főosztályveze­tő-helyettes, Papp István osz­tályvezető-helyettes, Halász Ferenc főelőadó — arról tar­tottak vitaindítót, miként le­het megszüntetni a műszaki­fejlesztési munka területén ta­pasztalható hiányosságokat, az eredmények javítása érdeké­ben. A népi ellenőrzési bizott­ság az év folyamán vizsgálta a műszaki fejlesztő munka fo- tyamatát, eredményességét, a- MÜFA-alapok rendeltetéssze­rű felhasználását. A vizsgá­lódás azt mutatta, hogy kevés helyen élnek az adott lehető­ségekkel, a felhasznált össze­gek „hozamai” általában el­maradnak a kívánatostól.- M­Kádár János fogadta az Országos Szövetkezeti Tanács vezető'* Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a TOT elnökét, Köveskúti Lajost, az OKÍSZ elnökét, és Szlame- nicky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, a KB tagjait, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács vezetőit. Megbeszélést foly­tattak a szövetkezetek közel­gő kongresszusaival össze­függő időszerű kérdésekről. Kádár János, a Központi Bi­zottság nevében a szövetkeze­ti mozgalom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szolgáló eredményes ' tanács­kozást kívánt a kongressz*; soknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom