Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

M8I fiJÉHLüTUüK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... 9.25: Irodalom, alsó tagozatosoknak. Apród voltam Mátyás udvarában. KOSSUTH RÁDIÓ! 4.30: Jó reggelt J 8.í>5: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Társalgó 9.44: Idegen tájakra vágyom 10.05: Éneklő ifjúság 10.20: Verbunkosok, katonadalok 10.42: a Borogyin vonós­négyes játszik 11.3S: Gösta Berling. IX 3. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Gül Baba 14.0.->: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.19: Zeneiskolásoknak 15 4 Poggyász 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Századunk, zenéjéről 17.30: A Téka együttes felvételeiből 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 19.15: Az Esti magáin lönkiadása. 19.35: Budapesti zenei hetek 20.15: Egy pálya vonzásában. Suky Zoltánná vezető óvónővel beszélget Vasvári Júlia 20.3S: A hangverseny­közvetítés folytatása * 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Népdalok 23.00: Operaest — Jussi Biörlin«. Zinka Milanov és Leonard Warren felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30; Reggeli zenés műsor 8.05: Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fúvósszólisták 12.30: A KISZ Központi Mű­vészegyüttes Rajkó zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle! 15.05: Hauser Adrienne zongorázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30; Csúcsforgalom... 17.27: Reklám 17.30: Mint(a) film 18.30; Gramofonalbum 19.05: Nóták 19.40: Közvetítés a szabad­fogású . birkózó-vb-ről 20.05; Csak fiataloknak! 21.05: Pesti nőrabló 8/5. rész 21.36: Infarktuson innen és túl 22.50: Az élő népdal 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: rr.00: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. 17.05: Kulturá­lis kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalom­ból: 20 éves a Palócföld. — .Bemutatjuk Gáli Lászlót, az egri Gárdonyi Géza Színház • új igazgatóját. — Hagyomá­nyok Erdőbénvén.) 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. 8.55: 9.00: 9.25: 9.55: 10.05: 11.15: 12.10: 15.40J 15.45: 16.35: 16.40: 17.30: 17.25: 17. J0: is.30: I8.5ft: 18.55: ja.ok;: 19.10: 19 20: 19.20: 20.00; 20 05: 21.10: 21.15: 22.15: 22.35: 18.25: 18.30: 19.35 21.50 22.50 19.30 20.0. 21.35: 22.05 22.50 MAGYAR TELEVÍZIÓ: : Tévétorna iskolatévé Irodalom alsó tagozatosoknak : Mozgató : Láthatatlan arcvonal ; Farkas Ferenc zenés játékaiból Képújság : Hírek : A repülés története. (VII/5.) : Három nap tévéműsora Szabadfogású birkózó- világbajnokság ; Képújság : Reklám : Kalendárium : Iparvilág : Mini Stúdió ’86 : Rpkiám : Tévétorna : Esti mese : Reklám : Híradó : Reklám ; Rabszol«asors. (XV/8.) : Betű reklám : Stúdió ’86 : Híradó 2. : Himnusz 2. MŰSOR? : Képújság : Körzeti adások : Ünnepi hangverseny. Liszt Ferenc születésé­nek 175. évfordulóján : S zabad fogásai birkózó- világbajnokság : Képújság BESZTERCEBÁNYA? : Tv-híradó A gyilkos a mezőkön bujkál. — Bűnügyi tv-játék. : Énekszóval, muzsikával A Slapy duzzasztómű : Kamarahangverseny : Hírek 2. MŰSOR; 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 2146: Időjárás-jelentés 22.Ó0: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az intéző. Francia film. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: . Iskolamozi: Egri csillagok I—II. Háromnegyed 6-tól: A sárkány közbelép (14). Színes amerikai—hong­kongi karateka land fi lm. Es­te 8-tól: Végső megoldás (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Kohász: Dutyi dili. Színes, szinkronizált ameri­kai filmvígjáték. — Múzeumi mozgó: A diadalív árnyéká­ban. Amerikai film. — Tarján vendéglő: A sárkány közbe­lép. Amerikai—hongkongi ka- ratekalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: Break II. Színes zenés amerikai film. — Pásztói Mátra: Tűzvonal- ban (14). Színes, szinkroni­zált amerikai kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: For­róvérű kísértet. Színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték. — Petőfi: Egy bolond százat csinál. Magyar filmvígiáték. — Kisterenyei Petőfi: Táma­dás a Krull bolvgó ellen (14). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Rétsági Asztalos János: A Saolin-templom szent köntö­se. Színes hongkongi—kínai kungfukalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? BATONYTERENYE — Zenebutik című foglal­kozásra várják délután fél háromtól a gyerekeket a kis- terenyet művelődést házba. PÁSZTÓ — All Baba ás a rablók címmel, a Hököm Színpad előadását tekinthetik meg az érdeklődök fél négytől, a Lovász József Művelődést Központban. szecsény — Századvég címmel Kun János előadóművész önálló műsorát hallhatják délután. 14 órakor az ElzeK gyáregy­ségében. IRO-OLVASÖ TALÁLKOZÓK — Gazdag Erzsivel találkoz­hatnak az olvasók: 10 órakor, a ceredi általános iskolában. 14 órakor pedig a pásztói vá­rosi könyvtárban. — Balogh Béni a bércéit és a becskel általános Isko­lába látogat délelőtt tíz. és tizenkét órakor. Az érsek- vadkerti könyvtárban délután bárom órától beszélget az ol­vasókkal. — Jobbágy Károllyal este hat órakor találkozhatnak tisztelői, a dejtári községi könyvtárban. NGGRÁD - 1986. október 21. kedd fHFlSemétiy Látva lássanak Lindával, a minden lében kanál magyar rendőrlánnyal szombaton újra találkozhat­tunk A panoptikum című epizódban. Ez a darab a so­rozat sikerültebbjei közé tar­tozik. Érezzük a helyzetek levegőjét: hangulatát. iz­galmát; élvezzük — úgy tű­nik, maguk is — a színészek játékát. Mégsem tudok mást mondani a Lindára. mint korábban: jobb lenne ha az alkotók, elsősorban a rende­ző. Gát György, kombolvab- ban vették volna. Ez az epi­zód a végén komédiába sik­lik át, mintha egyúttal ön­nön paródiája is kívánna len­ni. A rendőrök nyugati tu­ristáknak öltöznek, a panop­tikum ajtaján dörömbölnek, kiabálnak, mint a felszarva­zott férj a légyotton kapott feleség kiugrasztásáért. Arkagyin Rajkin. a híres- neves szovjet komikus im­máron klasszikus mondása Illik ide a leginkább: Válá- mi vám. de nem áz igazi! DINASZTIÁK A Családi kör vasárnapi magazinműsora ezzel a cím­mel mutatott be négy csa­ládot. A székesfehérvári Bal- sayélcnál — a gyerekekkel, unokákkal együtt huszon­kilencen gyűltek össze — mi, nézők is vendégeskedhet­tünk. míg a több’ek Kulká- ék. Latabárék, Sántáék a stúdióban meséitek maguk­ról. Életrevaló, tarralsáigos, kel­lemesen szórakoztató vál­lalkozás. Érdekes, körünk­ből való emberekkel — még ha a mi tájainkon színész­szel. magasan jegyzett se­bészprofesszorral ritkán is akadhatunk össze — „köt­hettünk” ismeretséget. Ez a veleje a műsornak. A fel­toluló kérdésekre — Hogyan alakulnak ki a dinasztiák? Valamelyik gyerek miért nem követi a szülők példá­ját?- stb. — nem ad vá­laszt: pontosabban átfogó, árnyalt választ nem. Ami ugyanakkor nem is lehet cél­ja. hiszen akkor nem ma sa­x’nműsor, hanem Tudós­klubhoz hasonló értekező program lenne; Vagyis a Dinasztiák így volt jó. ahogyan láthattuk. Megmutatta, hogy eoy egész­séges szellemű, meleg fész­kű családban sokfélék és szabadok a lehetőségek, ép­pen az értelem és érzelem szövetsége, az ambicionált- ság, a nyitottság révén. KÁLLAI A nagy. szeretett színészek egyik tula.idon.sái'íy. bor/ veszítik keresztnevüket. Kál­lai ecetében is a Ferenc olv.sn hivatalosan. néw>ro!v.asás- szerűer banyáik, ő már rég­óta mindannyiunknak: a Kálla’.. A Mestersége: színész so- po-m+ban — Koltai Tamás kritikus kérdéseire — m*"»­. mutatta masát nekünk. Pő­rén. maidhogvnem knelent- ve. ha nem tetszik, ide lő­jetek. Vallomás tanúi lehettünk, bizonyos életrajzi tényekkel valószínűsítve. A fontos az volt, hogyan látja Kállai ön­magát, a színészetet és szín­házát. a Nemzetit, Komoly, átrágott szavak, meggondolt, megfontolt vélekedés. Egy szinésztanonc, vagy gyakorló amatör színész igen sokat hasznosíthat belőle. Például: reggel ellenőrizzük a fizio­lógiai állapotot. napközben vigyázunk az idegrendsze­rünkre. ne sérüljön meg a lelkünk, hogy este játszani tudjunk Ez a diszponáltság állapota, ami nélkül nem lehet művészetet teremteni. Az egykori hősszerelmes­ből — akit. hite szerint. For­tuna vezetett a Dáh-án — karakterszínész lett. Egy ide­je tanár a színművészeti főiskolán. S ki gondolná, még ma is lámpalázzal megy fel a színpadra. Ezt már másoktól is hallottam éo- nen a három hete meghalt Ruttkui Évától. Miért lehet ez? Talán azért mert a va­gyok tudják, milyen nehéz a munka, amely révén eny fi­gura. egy jellem megszületik és élni kezd. Mert tudják, hogy az eredmény és a si­ker sok külső tervezőiéi is füvg. Hiszen a színház csa- ppCn-.íjnka. JCáVej orplf+i : k aó-nané^-ez vagyok. Kntf-i mondta- 37 év» v.acv a Nemzet- s„ -„i.^„ t.agia. Va^vis ezt a m1"’-0-1 tavid v csinálták Kállai 1925. ok+őih erében született. Mevfoffbatatlian ez a ho«z.- pzií várakozás. Már kérdé­sem sincs. Csak ??????-eím vannak! (sulyok) Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Szokatlan összetételű társa­ság gyülekezik kéthetente a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központban. Időseb­bek és fiatalabbak, férfiak és nők, nyugdíjasok és aktív dolgozók. Van köztük háztar­tásbeli, pedagógus, hivatalnok és bányász, de megtalálhatók soraikban a mezőgazdászok éppúgy, mint a gyári dolgo­zók. Mi az együvé tartozás alap­ja, mi az a közös érdeklődés, ami összehozza az embere­ket? A válaszadásra havasi Károly, nyugdíjas pedagógus egyike a legilletékesebbek­nek. — A földszeretet, a kém tészkedési vágy fűz össze bennünket. A városlakók egy olyan rétegének az igénye hívta életre a közösséget, akiknek hiányzott a kertmű­velés, akik keresték a termé­szettel való találkozás lehe­tőségeit. Több mint egy évtizede an­nak, hogy a Hazafias Nép­front megyei bizottságának hívó szavára —, elsőként Ba­lassagyarmaton, majd Salgó­tarjánban — megalakultak a kertbarátkörök. Tömegmoz­galommá akkor váltak, ami­kor a HNF megyei bizottsá­ga vállalta a koordinálást, a megyei szintű irányítást. Az alakulás óta eltelt 13 esztendőben, a salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátkor tagjainak száma is háromszo­rosára nőtt. — Jelenleg százan vagyunk és ami a fő, egyre több fiatal áll közénk. Különösen az ak­ciók — kiállítások, termény­bemutatók —, vonzzák az ér­deklődőket. Ilyen alkalmak után mindig emelkedik a ta­gok száma —, élénkül meg Havasi Károly, a kör vezető­je. Bizony, nem mindennapi látvány a kertbarátkor egy- egy terménybemutatója. A legutóbbit szeptemberben tar­tották, amelyre több száz ér­deklődő volt kíváncsi. Volt ott fügecserje, csengettyűs pap­rika és indiai tüskés uborka. Gombapreparátum és -szárít- mány, gyógyméz pitypángból és gyönyörűséges egzotikus szobanövények garmadája. Üvegcsékben — szemnek is tetszetős — befőttek, savanyú­ságok és különféle zöldség- szárítmányok. Holus István, a kertbarát­kor egyik alapító tagja kü­lönleges szobanövényeit vit­te a szakmai munka sereg­szemléiére. — Hol tartja, mekkora hely kell n cserepesek édenkert­)ének? — A tizenharmadik emele­ten. huszonkilenc négyzetmé­teren van az életük tere. Ilyen kis alapterületen csak felfelé nyújtózhat a növény­birodalmam. Ezért is próbál­kozom a zsákos és az oszlo­pos termesztéssel. Kaucsek Istvánná maga ter­mesztette zöldség-gyümölcs készítményeinek híre pedig már messze földre is eljutott. A karancsi napokon befőtt­jeit, savanyúságait felvonul­tató termelőtől nagy tételben szerettek volna rendelni svájci, 6véd, NSZK-beli, szov­jet és cseh üzletemberek. De. hát a kertbarátkor tagjai ilyesmire még nem rendez­kedtek be. Egyelőre megelég­szenek azzal, hogy szakmai is­meretekhez juthatnak, hogy van kivel, hol megbeszélni a mindennapok teendőit, prob­lémáit. — Mi az összejövetelek leg­fontosabb témája? — Legfőbb a szakmai is­meretek megalapozása — fe­leli a körvezető — és az is­meretek bővítése. Előadásokat, előadássorozatokat hallga­tunk az agrotechnikai folya­matokról, az új technológiák­ról. vagy a növényvédelmi te­endőkkel ismerkedünk. Szó­szólói vagyunk a biokertész­kedésnek, a környezetvéde­lemnek is. A szakmai isme­retek terjesztésében sokat je­lent nekünk a helyi és az or­szágos segítség. A csoportos együttlét, a közös szórakozás. — tuza — A folyóirat közli annak a beszédnek a szerkesztett szö­vegét, amelyet Horváth Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára mondott, a politikai főiskola 1986. évi tan­évnyitó ünnepségén. Horváth István a többi között hangsú­lyozta: nemcsak a szorosan vett gazdasági hiányosságok fokoznak gondot, hanem ennél átfogóbb és mélyebb okok is hatnak: a társadalmi össz- müködés és teljesítőképesség A Pártélet októberi számából gyengeségei is rontják a gazdasági hatékonyságot. A mezőgazdasági tsz-ek- ben 1977-ig folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma. Ezt követően viszont kismértékű visszaáramlás kezdődött. 1983-ban azonban már ismét az elvándorlás volt a jellemző. Az összetett kér­désre Poden Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese keresi a vá­laszt. Az utóbbi időben gyakran elhangzik, hogy a gazdaság élénkítésének, a versenyké­pesség növelésének egyik leg­főbb akadálya a túlságosan magas jövedelemközpontosítás, azaz a túlzott költségvetési el­vonás. Kollarik István a kér­dés néhány elemét vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy szerkezeti változások nél­kül a támogatások nem csök­kenthetők, hiszen a gazda­ságtalan kapacitások fenntar­tása újratermeli a pénzügyi átcsoportosítás iránti igényt, s enélkül az elvonások sem mérsékelhetők érdemben. Lassan végéhez közeledik az új vezetési formákra való átállás folyamata. Az állami Történet­tudományi kutatások A Magyar Tudományos Akadémia Történettudo­mányi Intézetében folyta­tódnak a jelenlegi legna­gyobb vállalkozásnak, a 10 kötetesre tervezett Magyar- ország történetének munká­latai, s emellett több rész­területről készül összefoglaló munka, illetve forráskiad­vány A Magyarország története című kézikönyv első, har­madik. ötödik, hatodik, he­tedik és nyolcadik kötete már megje’ent. Jelenleg rendezik sajtó alá a máso­dik. a negyedik kötetet, s előkészítésre vár a befejező kötet. Ez utóbbi tartalmazza majd a magyar történetírás történetét, valamint az ösz- szesítőt, a sorozat egészére vonatkozó név- és tárgymu­tatót. Az 1945—1962. közötti időszakot feltérképező ki­lencedik kötet az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­ben készül. A történettudományi in­tézet 1990-ig szóló tervében fontos elemként szerepel a magyar történelem forrásai­nak rendszerezése, temati­kus feldolgozása és kiadá­sa. Ennek jegyében lát majd napvilágot Urbán Aladár és Pajkossy Gábor munkája, amely az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc diplomáciai iratait adja köz­re. Győrffy György az Ár­pád-kori Magyarország tör­téneti földrajzát foglalja kötetbe, Vida István pedig a II. világháborút lezáró, Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti egyezmény és a párizsi békeszerződés anyagát rendezi dokumen­tumgyűjteménybe. Szarka László és Szász Zoltán az 1918-as polgári forradalom nemzetiségi minisztériumá­nak iratait gyűjti egybe. A történettudományi in­tézet kiemelt feladatként kíván foglalkozni a kézi­könyvanyag felfrissítésé­vel. Már készül Kosáry Do­mokos szerkesztésében a Magyarország történetének irodalmát és forrásait tar­talmazó bibliográfia foly­tatása, Pach Zsigmond Pál pedig összehasonlító nem­zetközi agrártörténeti szó­tárat állít össze. Hiánypót­ló munka lesz A magyar történettudomány évi bib­liográfiája is. Ez á Századik című folyóirat szokásos év végi irodalomjegyzékénél teljesebb, szélesebb körű anyaggal segíti majd a tör­ténészek munkáját, Illetve a történelem iránt érdeklő­dők tájékozódását. Erre a tervidőszakra két új kutatási irányt is meg­jelölt a történettudományi intézet. Ránki György ve­zetésével, a magyar társa­dalom újkori történelmének vizsgálata kezdődik meg. A Niederhauser Emil és Szűcs Jenő vezétte munkaközösség kutatási programja: a ma­gyarországi nem magyar né­pek története a honfoglar lás tói 1945-ig. vállalatok többségénél a dol­gozók részvételére épülő tes­tületek döntenek a kollektív érdek érvényesítését jelentő stratégia fő kérdéseiben. A vállalati tanácsok működésé­nek eddigi tapasztalatait ér­tékeli Kameniczky István. Napjaink egy'k izgalmas, sok vitát kiváltó kérdése az ifjúság és a politika viszonya. Mikén’ vélekedik a mai ma­gyar ifjúság a politikában való érdemi részvétel lehető­ségéről és szükségességéről? A politikai rendszer a mai kö­rülmények között mennyire igényli az ifjúság aktivitását'’ Ezekről a kérdésekről rende­zett ke-ekasztal-beszélgetést a szerkesztőség Lakos Sándor­nak, a Pártélet felelős szer­kesztőjének vezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom