Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Ismerősből ismerősig Modern idők mozija Dédanyáink még ma is kel­lemes borzongással tudnak szólni a századforduló első filmjeiről. A mozgóképek kápráztatóak voltak.. A vetí­tőterem füstös levegője, a zongorista és a történetet ma­gyarázó személy, különleges szórakozásnak számított né­hány évtizeddel ezelőtt. Az­tán megjelentek a hangosfil­mek és a mozi hamarosan mindennapivá vált életünk­ben. Ma már a legkisebb falu­ban is van legalább egy ve­títőterem, amelyet hetente többször megnyitnak a kö­zönség előtt. Hogv mit vetíte­nek és mikor, azt a műsor­osztók döntik el. A Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat­nál Dénes Sándorné kezeli a keskenyfilmkészletet. Több mint száz filmszínház tarto­zik hozzá megyénkben. — Havonta körülbelül nyolc­száz filmet osztok — mond­ja. De fel tudnám soroir.i ábécésorrendben azokat a fajvakat is. amelvvkkel szer­ződésben állunk. Elsődleges feladatunk az elosztás es a filmek továbbadásának meg­szervezése. Hát >m i-ór.sppal dolgozunk előre. Most októ­bert írunk, a mozikoan pe­reinek a filmek, a novemberi tervünk már a nyomdában van, illetve a dekorosoknál, mi pedig már a decemberi műsorokat szortírozzuk... i — Mi szerint? — A sikerfilmeket először a városi nagy mozikban vetí­tik, csak utána tűzik műso­rukra a községek — elsősor­ban a városkörnyékiek, majd a kisebb települések. — Megnézi azokat a filme­ket, amelyekkel dolgozik? — Legtöbbször igen, szere­tem tudni, hogy hova mit küldök. Legutoljára a Nagy generáció című magyar fil­met láttam. Nagyon tetszett, de a filmbeli szereplők élet­vitele eltér az envémtj', bár en is a 68-as” generációval nőttem fel... Ságújfalui va- gvok. — Kapnak-e arról vissza- juzést, hogy melyik filmre hányán mentek el, hogy a sikeres alkotásokat orolon- gálni lehessen? — Statisztikusok tartják számon napra készen azt. hogy egy egy filmet mennyien lát­tak. Ha kérik a moziuz-m.ve­zetők, természetesen újraját- szuk a népszerűbb filmeket. Az évek során jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a mo­zikkal, iskolákkal, óvodákkal és messzemenően igyekszem kielégíteni minden kívánsá­gukat. Még matinéelőadáso­kat is szívesen tartunk. — Elolvassa a mozifilmek kritikáit? — Ha a kezembe kerül, ak­kor igen, de inkább a mun­katársaim véleményére hall­gatok. — Ma már minden család­nak van televíziója. Nem ok. z ez visszaesést a mozik fői galmában? ’ — Minden csoda három rapig tart. Amikor elkezdték a tévéadásokat, valóban ko­moly konkurenciát jelen­tett Bármilyen jó lehet az adás, nehezen tudia felvenni a versenyt nagyobb filmszín­házakkal. Mert a mozikban sokkal jobb a kép, különösen ott ahol széles vászonra vetí­tenék és az homorú. A hang­hatás — ha sztereóban eset­leg kvadróban játszanak — messze lekörözi a televíziót. Na és a nézőtér hangulata sem mellékes... — Milyen filmeket szeret? — Elsősorban a romantikus történeteket. Szabad időmben pedig szívesen var vök a ter­mészetben. Agronómus szeret­tem volna lenni, így örömmel üdvözölnék egy mezőgazda- sági szakembert mához egy hétre! Vankó Magdolna Több mint félszáz gyermek jár a rimóci óvodába, ahol szakképzett óvónők irányításá­val folynak a foglalkozások. Jut idő természetesen mesére és játékra is. —RT— Pásztó városkörnyékén Beváltak az igazgatási társulások Bevált, jó kezdeményezés az igazgatási társulások létreho­zása: Pásztón és a városkör­nyéki településeken. A város- környékhez tartozó tíz tanács egv-fcpy árhatósági és keres­kedelmi, valamint két-két építési és szabálysértési igaz­gatási társulást alapított. Az utóbbiakat öt-öt tanács hozta létre. A közös ügyintézők mun­kájával a községekben általá­ban e'égedettek. A tanácsok együttműködésének előnye, hogy a társulási formában el­látod hatósági ügyeket hely­ben intézik. A tapasztalatok szerint a munka törvényes, szakszerű, gyorsult az ügy­intézés, mindemellett egvsé- gesebb a jogalkalmazási gya­korlat is. Végső soron tehát az igazgatási társulások az állampolgárok számára ked­vezőek. A munkát minősíti az is, hogy a pásztói városkörnyé­ken a múlt évben és az év első felében a szabálysértési ügyeknek csupán elenyésző hányadát fellebbezték meg. A kereskedelmi ügyekben hozott 131 első fokú határozat ellen fellebbezést nem nyújtottak be. Az érellenőrzések száma 1985-ben 120, ez év első felé­ben már 88 volt, a feltárt hiá- nvosságok felszámolása ér­dekében pedig 17. illetve 16 esetben tettek intézkedést. Az adatok alátámasztják a köz.-égi tanácselnökök véle­ményét: a társulások létreho­zása helyes volt, a kezdemé- nyezés jó. csupán a működés­ben jelentkeznek még prob­lémák. A hatósági munkában alacsonv szintű a megelőző es felderítő tevékenység — pél­dául épílési ügyekben — az árellenőrzésben nem kellő a szankcionálás szigora. Természetesen a tapasztalt problémák nem Pásztó kör­nyéki specialitások. Másutt is érvényes, hogy egyes köz­ségekben némely ügyintéző munkaideje nincs kihasz­nálva, a helyettesítésre nem alakult ki gyakorlat, s a ked­vezőtlen közlekedési lehető­ségek miatt a saját kocsival nem rendelkező ügyintéző munkaidejének egy részét utazással tölti. Végezetül: az igazgatási társulások munkája még alaposabbá válhatna a községi tanácsok jobb kap­csolata révén. Ezt erősítette meg a városkörnyéki bizott­ság ülésének vitája is. WsssssssssssssjvsssssssssssssssssSA*fSsrsA**rssssssss/sssssssssssssss/fssssssssfsss/ssssssssssssssssssfss:ssssssssssssss/s/sJss/ssrs///sssssss**sssssssssssssssssssj*syssfMV**ar (Volt egy fél történetem. Egy hete aztán valaki el­hozta a másik felét. Nem állítom nyugodt szívvel, hogy most már egész.) A kertben most a szom­szédok ömtöanek. Szedik a paradicsomot és a hűvös kamrában szépen sorba rak­ják. Ugyanígy gyűlik a pap­rika is. A két kandúr is kap tejet, ételmaradókot. Ha ke­vésnek tartják. önellátják magukat a hétvégi házak kö­rül. A Mama ugyanis elutazott egy Frankfurt melletti kisvá­rosba. A fiának — két éve egy sort sem írt a hálátlan ■— korábbi látogatására em­lékezve kedvenc italát, egy Két félből — egész hogy élt 1901—1960. de az övé is. és az is. hogy élt 1909—19.. a hiányzó két szá­mot majd a Sanyi rávéseti. díszes Viimos-körtét vásá­rolt, a menyének a maga ké­szítette kalocsai hímzett té­rítőt csomagolta be. no és az unokának — istenem, már mekkora lajhár lehet! — azt a faragott nyelű csikósostort, amivel tízéves korában se­hogy nem sikerült durranta- nia. A szomszédok tehát ön­töznek. a Mama pedig meg­érkezett. Kocsival várták, a fia. a menye, az unokája. Egy elegáns kis szálloda apart­manjába költöztették. Reg­geli a szobában, ebéd. va­csora az étteremben, város­nézés, vásárolgatás három napig, mert egy hónapra el­utaznak a gyerekek, termé­szetesen ők is külföldre. Ha Mama ezt időben megírta volna... de most már változ­tatni nem lehet, még márci­usban befizettek Balira. Mama az ebédnél majdnem elájult, de kihúzta magát, amikor a főpincér a fiát Herr Direktornak nevezte, sőt több­ször el is szólította az asz­taltól. ein momenttel a tele­fonhoz. Istenem. Sanyikám... fonta többször a fia nyakára a kezét. A Mama megértette, ez a vállalkozás valami egészen új, hogy az milyen lekötött­ség, az üzleti gondok felmen­tik a fiát a hosszú hallga­tásért. Bár néha fagyosnak érezte a levegőt; az asztalnál, de két évtized múltán me­lyik házasság marad olyan csicsergős, mint a mézeshe­tekben? Marna hazautazott, és ha nem is jár a szomszédokhoz dicsekedni a fia sikerével, a kérdésekre örömmel válaszol. Mamával a látogatás után né­hány héttel történt még va­lami : bankértesftést kapott, hogy Sanyitól ötezer márka érkezett, melyet forintban fel is vett. Így aztán majd áll végre a temetőben a sírem­lék. rávésve a férje neve. és Egy hete találkoztam a Frankfurt-kömyéki — egyéb­ként valóban elegáns és iól menő — szálló igazi tulajdo­nosával. Innen kezdődik a történet másik fele. — Még a mama elutazá­sának napján rendeztük Sa­nyival a dolgainkat... Eny- nyivel tartoztam neki. Húsz éve ő húzott ki a bajból — most ne emlegessük, hogy mi­ből. — én meg (gy viszonoz­tam. Kvittek vagyunk. Mond­tam neki: nem számolom, hogy ez mibe került, de tar­tozom még neked ötezer már­kával. Utólagos enged elmed­del átutaltam az anyád­nak... Majdnem nekem ug­rott. de aztán szó nélkül el­indult a piacra áruért, dél­után meg a tetőteraszt aszfal­tozták a fiával, mert a ne­gyedik emeleten beázás volt... Kemény az élet. dehát segí­tem Sanyit, Talán egyszer viszakapaszkodik... B. Ii. A hét várható eseményei Események gazdag sorát ígéri a hét Nógrádban. Hétfőn, könyvpremier lesz Balassagyarmaton, ahol a Horváth Endre-albumot és Karancslapujtőn, ahol Bódi Tóth Elemér verseskötetét mutatják be az érdeklődők- nek. Kedden, a párt megyei végrehajtó bizottsága, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban tartja ülését, meg­vitatja a gazdaság pártirányításának helyi tapasztalatait, továbbá az újítómozgalom megyei helyzetét és feladata­it. A megyeszékhely országos konferencia színhelye is lesz. kedden. A vaskohászati szakemberek a korszerű hideg­alakító és továbbfeldolgozó eljárásokról tanácskoznak. Szerdán, a holland Margaret Eshuijs Band rockegyüttes tart koncertet Salgótarjánban, a József Attila Művelődé­si Központban. Pénteken, a termelőszövetkezetek szövetségének elnök­sége ülésezik Salgótarjánban, amelyen áttekintik az el­múlt öt esztendő munkáját. A megyeszékhely zeneisko­lájában, ugyancsak pénteken kerül sor Virágh András orgonahangversenyére. Szombaton, Pásztón tartja ülését a KISZ Nógrád Me­gyei Bizottsága, amelyen megvitatják a Pásztó és von-, záskörzetében tevékenykedő KISZ-szervezetek munkáját. A megyei úttörővezetők konferenciáját szombaton rende­zik Salgótarjánban, amelyen az ötesztendős munkát elemzik a résztvevők. Szirákon pedig nemzetközi lovas- verseny lesz, ugyancsak szombaton. Nógrádi Sándor-cmtéklűra Mintegy, ötszáz salgótarjá­ni és környékbeli munkásfia­tal és diák részvételével, va­sárnap rendezték meg a KISZ hagyományos őszi Nógrádi Sándor-emléktúráját. A körül­belül húsz kilométeres gya­logtúra célpontja a karancs- berényi felszabadulási és par. tizán-emlékmúzeum. Nógrá­di Sándor partizánosztagának egykori harcálláspontja volt. A múzeum —. valaha vadász­ház — előtti térségen a KIS21- esek, az idősebb természetba­rátokkal együtt gyűlésen let* tek hitet az antifasiszta hű" sok, mártírok ügye mellett, majd megkoszorúzták a par- tizénemlékművet. A megem­lékezést estig tartó játék, sport követte. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek természetjárói tesznek koszorút a múzeum falán elhelyezett emléktáblán. é Gyermekek a gyermekfaluért Az őszi papírgyűjtő hetek keretében különböző hulla­dékanyagért járták a várost, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola diákjai szombaton. A legkisebbektől a legnagyobbakig minden ta­nuló kötelezettséget vállalt a hasznos anyagok gyűjtésében. Ezt igazolja az Észak-ma­gyarországi MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat által az elmúlt tanévben meghirde­tett verseny is, ahol az úttö­rőcsapat a nagyságának meg­felelő kategóriában első herí jiyezést ért el. A nevelőtestület ugyanezen a napon a Pásztói Béke Ter­melőszövetkezetben szüretelt. Az iskolaközösség tagjai a munkájukért kapott járandó­ságot a battonyai gyermekfa­lu építési költségéhez aján­lották fel. Következik: A három testőr Megemlékeztek szombaton kétéves fennállásukról a Sal­gótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola Ki Vi Szi színjátszó csoportjának tag­jai. Értékelték idei munkáju­kat. Mint kiderült, ez az év csendesebb volt az előzőhöz képest. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy kevesebb olyan versenyt hirdettek meg, amelyre benevezhettek volna. Munkájuk azonban tovább- ra is folyamatos maradtl rendszeresen próbáltak, több új darabot tanultak be. A kö­zeljövőben Dumas Három testőrének zenés feldolgozását készülnek színpadra vinni. A legjobban dolgozó szín­játszók elismerésben része­sültek. A Közönségért — Kö­zösségért díjat Kocsis Pál veri hette át. , Uj fit nisoroz átok a televízióban A világ nagyvárosaival, va­lamint hazai tájakkal ismer­teti meg a nézőket az a két új filmsorozat, amelynek for­gatását a közelmúltban fe­jezték be a televízió művelő­dési főszerkesztőségének mun­katársai. A világ metrói címmel ok­tóbertől, havonta kerül a kép­ernyőre az a sorozat, amely a városi közlekedés történetén és tejlődésén —, valamint a városok mai, világszerte ége­tő gondjain — keresztül segít bemutatni a nagyvárosok éle­tét és mindennapjait. Az ok­tóber 25-én látható első rtse a metró „szülővárosába”. Loru donba vezeti el a nézőket. És még fél millió lépés cím­mel a Televízió Natura szer­kesztősége készített új soro­zatot, amelyet a dél-dunántúlj kék túra meghosszabbított út­vonalán forgatott a nyolctagú csoport. A néhány esztendeje vetített 14 részes filmsorozat, a Másfél millió lépés Ma­gyarországon folytatásaként ezúttal nyolc részben vezetik el a nézőket a több mint 700 kilométeres útra a Szentvid- hegytől indulva, Szekszárdig. NÓGRÁD - 1986. október 20., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom