Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NÓGRÁD 'AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 247. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 20., HÉTFŐ A továbbfejlődés fontos feltétele a szelektív műszaki fejlesztés Az MTESZ XIV. küldöttközgyűlése Mai számunkban: Nem ülnek a babérokon Nehéz évek után, hogyan sikerült talpra állnia — s most haladnia — a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely gyárnak. Erről szól riportunk a 3. oldalon. A modern idők mozija Hogyan változnak a nézők igényei és mit kínálnak ne­kik a mozisok? Az erről szóló beszélgetést az 5. oldalon olvashatják az érdeklődők. Veszprém - S3TC 0—0 Hogyan folyt le a másodosztály rangadója. Erről számol be tudósításunk a 7. oldalon. Befejeződött a béke-világkongre'szus Képesek leszünk együttes cselekvésre ffiKBRÉKOSHODÓ ÍLLflMHÍZTIRTtS Nem volt szerencsénk az 1986-os esztendővel ed­dig: az eredmények várha­tóan elmaradnak nemcsak a tervezettől, a szükséges­től is. A gazdaság összes­ségében elmaradó teljesít­ménye fölvet néhány új problémát. A költségvetési mérleg egyensúlyáról van szó. Az idei, az Országgyűlés által jóváhagyott terv szerint a kiadások 706 milliárd fo­rintot tesznek ki. A terv eleve számolt bizonyos hi­ánnyal, mintegy 23 milliárd forinttal, de azzal is, hogy a gazdaság teljesítménye növekedni fog. Ám az ed- diai időszak összesített adatai azt mutatják, a le­maradás ugyan csökkent­hető. viszont a bevételek várhatóan elmaradnak a tervezett szinttől. Ez viszont azt jelenti, hogy a terve­zett kiadások mellett is előreláthatólag nagyobb lesz a vártnál a hiány. Az elmúlt hónapokban jó néhány intézkedés pró­bálta mérsékelni a hiányt. Ezek persze nem váltottak ki osztatlan lelkesedést. Ahol kevesebb pénz jut ezentúl az eszközök vásárlására, vagy éppen béremelésre, ott kényszerűnek érzik a va­lószínűleg hosszú ideig ér­vényesülő szemléletet: a szigorú takarékoskodást Az állami közös kiadásaink egyik legnagyobb tétele kö­zé tartoznak a központi költségek, itt tartják számon többek között a kórházi el­látásra fordított milfiárdo- kat, a szociális gondosko­dás költségeit az oktatás kiadásait. A szigorú takarékosság jegyében csökkentették a decentralizált alapoknak jut­tatott pénzt, mérsékelték a dologi kiadósokra fordítha­tó összegeket a központi irányításban, sőt. a háttér- intézmények kevesebb pénz­ből gazdálkodnak. A dön­tések érthetően sok vihart kavartak. Nem fehet mindenütt csökkenteni a kiadásokat. A legszigorúbb takarékosság időszakában is a szociál­politika alappillére maradt az egészségügy, és az ok­tatás. Még számos olyan terü­let akad, amelyek a mos­taninál jóval több figyel­met vagy támogatást érde­melnének. Ám a szigorú takarékosság egyelőre nem teszi lehetővé minden te­rületen a minőség javítá­sát, fejlesztését. Hiszen a legfontosabb feladat hogy a már eddig tmegépült in­tézményeket, iskolát vagy éppen sportcsarnokot üze­meltessék. S ez nem ke­vés pénzbe kerül. így elő­fordulhat, hogy szükséges és hasznos kezdeményezé­seket el kell halasztani, vagy az egyes intézmények ma­guk teremhetik elő a szük­séges pénzt. A kényszerű takarékos­ságból remélhetőleg elöbb- utóbb sikerül majd erényt kovácsolni. Megváltozik az a ma még sok helyen ural­kodó szemlélet, hogy az egyes célokhoz pénzt ..fönt­ről” lehet és kell kérni. Ní­vós rendezvényekre, hasz­nos programokra, ahogy a nyár jó néhány, óriási tö­meget vonzó eseménye bi­zonyította, akad érdeklődő, aki esetleg a szokásosnál maaasahb belépti diiat is kifizeti. Viszont az eaves in­tézmények munkáin, felelős­sége, s kockázata meg­növekszik. Ám az is bizonvos, e szemléletváltásra már rég szükségünk lett volna, s ta­lán a kényszer pvorsítia a már meaindult folvamatot. Várhatóan a következő években sem változik e ket­tős követelmény, a sziao- rú f akarékossáa, a salát be­vételek növelése mellett. t. M. Szombaton Budapesten az MSZMP XIII. Kerületi Bi­zottságának székházéban ren­dezték meg a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének XIV. küldöttközgyűlését. A 170 ezer műszaki, agrár, természettu­dományi és gazdasági szak­ember képviseletében, 500 küL dött tanácskozott. Nógrád me­gyét küldöttként és vendég­ként heten képviselték. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­Kellemesen meleg, napfényes időjárás köszöntött ránk szombaton. Így aztán a kol­lektívák megyeszerte meg­tarthatták a tervezett kommu­nista műszakot. A salgótarjá­ni üzemekben, vállalatoknál szinte kivétel nélkül ezen a napon teljesítették az ez évre vállalt második társadalmi munkaakciót. Ugyanez volt a helyzet Balassagyarmaton. Pásztón az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárá­nak munkásközössége tett ele­get önkéntes kötelezettségé­nek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Papanitz István, a termelési és szervezeti főosz­tály vezetője tájékoztatott: — Hozzávetőlegesen 1300-an dolgozunk. De, kommunista műszakot tartottunk már az előző és ezt tartunk majd a következő szombaton is. A többség a termelést segíti, vannak, akik takarítanak, ren­det raknak a munkaterüle­tükön. A süllyesztékes kovácsoló­üzemben kiabálnunk kellett, hogy értsük egymás szavát Zatrok Károly brigáövezeté­vel: — A Vállalat kiváló bri­gádja címet nyert kollektí­vánkból egy ember beteg, a többiek bejöttünk műszakba. Senkit sem kellett noszogatni, hiszen a jóléti és a kulturális gának tagjai; Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke: Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese is. Ott volt a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Ta­nács és a kormány több tag­ja, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos ve­zető képviselője. Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizottságok megválasz­tása után Tóth János, az MTESZ főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az országos alap kiegészítésére megy a pénz. Kükkel Erzsébet és testvé­re, Anna, ezen a délelőttön együtt dolgozott a dróthúzó­ban. Mindketten a Magyar Népköztársaság Kiváló bri­gádja címmel elismert Alkot­mány Szocialista Brigád tag­jai. — Mit csinálnánk, ha oda­haza volnánk? Mosnánk, főz­nénk, takarítanánk. A mosás, a takarítás délutánra marad, enni az édesanyánknál fo­gunk . .. Műszak végén a főosztály­vezetőtől kaptuk az összeg­zést: — Kétszáz tonnát termel­tünk, négymillió forint ér­tékben. A termékek egyötödét exportáljuk majd, ezek szalag, szeg, csákány, huzal. A kányási bányaüzemben Mihalik Sándor üzemigazgató így vonta meg a mérleget: — Közel százkilencvenen vállaltuk a műszakot, a lét­szám háromnegyede. A többi­ek is eleget tettek már, illet­ve eleget tesznek majd a fel­ajánlásuknak. így a kommu­nista műszakokon ezer tonna szenet termelünk és huszonöt méter vágatot hajtunk ki. Verebélyi Józsefné, gyors- és gépíró, továbbá a vele tár­sult nődolgozók terepet ren­deztek, vasat gyűjtöttek, fát rakodtak. Hulladék vasból elnökség beszámolójához. El­mondta, hogy az MTESZ 33 tagegyesületében és 22 • terü­leti szervezetében tevékenyke­dő szakemberek nagy többsé­ge az eltelt öt esztendőben jól dolgozott. A szövetség a be­számolási időszakban közre­működött a műszaki fejlesz­tés szükségességének és meg­gyorsításának elfogadtatásá­ban, továbbá a szelektív mű­szaki fejlesztési koncepció ki­alakításában és annak végre­hajtásában. A főtitkár kifejtette, hogy az elmúlt öt évben az MTESZ (Folytatás a 2. oldalon.) például nyolc tehergépkocsi­val szedtek össze. — Szívesen vállaljuk a fi­zikai munkát, hiszen hasznos az üzemnek. Jó helyre keiül a pénz, a műszakon bere, mert szociális létesítmények fejlesztésére, gyermekintéz­mények támogatására aján­lottuk fel. Az asszonyok között tíz matraverebélyi kislányt is felfedeztünk. Egyikük büszkén mesélte: — A bánya patronálja az iskolánkat. Megragadtuk az alkalmat és most törlesztünk valamit a kölcsönből. Az ÜM Szerszám- és Ké­szülékgyárában, a dolgozók 80 százaléka dolgozott a kommu­nista műszakon. A fizikai be­osztásúak termeltek, az al­kalmazotti állományúak taka­rítottak. parkosítottak, össze­gyűjtötték az elfekvő anyago­kat. — A kommunista műszak bérét a járokszállási üdülőnk továbbfejlesztésére, továbbá várospolitikai célok megvaló­sítására fordítjuk — tudtuk meg Mikuska Miklós szer­kesztőtől. Három helyszín, háromféle termelőegység, ám mindhár­mukra érvényes egyazon meg­állapítás: az értelmes célok megmozgatják az embereket. „Nem voltunk mindig egy véleményen, de képesek vol­tunk meghallgatni egymást. Beszélni egymással és képe­sek leszünk az együttes cse­lekvésre is” — jellemezte az egyik küldött a vasárnap le­zárult koppenhágai béke­világkongresszust. A tanácskozás, amelyen 2800 delegátus és 350 újság­író vett részt, munkáját pe­dig 500 szervező segítette, va­sárnap délelőtt ünnepélyes plenáris üléssel fejezte be munkáját. Az ülésen beje­lentették, hogy 1987-ben StocKholmban ifjúsági béke­találkozót, Moszkvában pe­dig nőkongresszust tartanak. Krzysztof Ostrowszki, a nemzetközi békeév ENSZ-be- li végrehajtó titkára a vi­lágszervezet ultal meghirde­tett nemzetközi békeév ki­emelkedő eseményének mi­nősítette a kongresszust. Kö­zölte, hogy nermod Lannun- got, a tanácskozás 92 éves dán elnökét az ENSZ főtitká­ra a világszervezet Béke­aranyérmével tüntette ki. Hcrmod Lannung záróbe­szédében kijelentett:, hogy a legkülönbözőbb irányzatú, meggyőződésű embereket tö­mörítő kongresszus jó mun­kát végzett. Hozzátette: a tanácskozás eseményeit, kö­vetkeztetéseit ismertetni fog­ják az európai béke és biz­tonság kérdéseivel foglalko­zó bécsi utókonferencián. A legfontosabb és legsürgősebb feladatnak a nukleáris kísér­letek moratóriumának el­fogadtatását minősítette. Flesch István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Marjai József a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki az NSZK-beli Hannoverben megnyitotta a magyar napok rendezvénysorozatát, tárgya­lásokat folytatott Martin Bangemann nyugatnémet gazdasági miniszterrel. E megbeszéléseken a felek véle­ményt cseréltek a világgazda­ság, a nemzetközi kereskede­lem és a pénzügyi élet idő­szerű kérdéseiről. Áttekintet­ték továbbá a Magyarország és NSZK közötti kétoldalú gazdi sági együttműködés helyzetét, s megvizsgálták a kapcsolatok fejlesztésével ösz- s/rfüíjgö teendőket. Marjai József tárgy-sít Bernhard Vogel Rajna-Pfatz és Ernst Albrecht Alsó-Szász- ország tartományi miniszter- elnökc'-vel A megbeszéléseken részt vett Horváth István a Magyar Népköztársaság nagy­követe is. A kongresszus záródoku­mentumot nem fogadott el, de aláírásra közzétették az úgynevezett koppennágai fel­hívást, amely a „hatok” — Argentína, Görögország. In­dia, Mexikó, Svédország és Tanzánia — küldöttségének nevében, a nukleáris fegy­verkezési verseny megállítá­sára, a világűr militarizálá- sának megakadályozásara, valamennyi atomfegyver fel­számolására, az atomfegyver, kísérletek teljes és azonna­li beszüntetésére szólit fel. A záróülést kellemetlen in­cidens szakította félbe. Főleg fiatalok — akik a szervező­bizottság elnöke szerint lo­pott és hamisított belépőkkel jutottak be a terembe — az elnöki emelvényre feljutva, megzavarták az ülés mene­tét. A rendezők némi dula­kodás után kivezették őket. miközben a több ezer delegá­tus kart karba öltve énekel­te a We shall overcome, azaz a Győzni fogunk című is­mert békedalt. A nyugalom hamarosan helyreállt, az ülés folytatódott. A dán fővárosban vasár­nap délután béketüntetést tartottak. A „csillagmenet” a város négy pontjáról indult és a városháza előtt, nagy­gyűléssel ért véget. A több ezres felvonulás résztvevői a nukleáris kísérletek be­szüntetését, a csillagháborús tervek leállítását követelték. (MTI) A Minisztertanács elnök- helyettese Ernst Albrechttel, más tartományi vezetőkkel, valamint Hannover város és különböző vállalatok képvi­selőivel megvitatta a magyar és az alsó-szászországi válla­latok közötti kapcsolatok to­vábbi fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Marjai József az alsó-szászországi tartományi kormány épületében Albrecht miniszterelnök, valamint nagy- és középvállalati veze­tők egy csoportjának jelenlé­tében előadást tartott Ma­gyarország gazdasági hely­zetéről, a fejlesztési elképze­lésekről. Az előadást széles körű véleménycsere követte az együtévnukő *é° űj rv*kor­lat! formáira', valamint ar­ról hogy a r * uf atnémet v.> ■ ír tok ezek-M ki -yen tapasz­tó, a tokát szerezi» k MagyeTor­s' s gon. Marjai József szombat dél­eim elutazott Hannoverből ét hazaérkezett Budapestre. (kolaj) A kányási fiatalok a 34. számú frontra készítettek a gyalu- és a gyaluláncvezető csövet, - Rigó Tibor felvétele Értelmes célok, tömeges részvétel Kommunista műszak megyeszerte Magyar napok Hannoverben Marjai józsef tárgyalásai az NSZK-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom