Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
Ángyéi néni százéves Látni, ismerkedni, elkapni egy százéves ember fáradt mosolyát — ritka pillanat. Míg fogynak a kilométerek és eljutok Pász- tón a Baross Gábor utca kis szoba-konyhás lakásba, nekem is „jutott eszembe gondolat”. Izgatottság, türelmetlenség, mindez egy kicsit hatalmába kerít, csak akkor hagy alább, amikor meglátom Ángyéi nénit, a tiszta kis szobában, többpárnás ágyán. Az idegennek szóló kíváncsisággal rám emeli tekintetét s megérint a végtelennek tűnő idő. Viszonzásul az üdvözlésre, megmozdulnak ajkai, hangja már elhalványodott, de amit a szótöredékekből raktam össze, ezt jelenthette: — Isten hozta. Az ágyat már ritkán és csak segítséggel tudja elhagyni. Nincs egyedül. Itt van mellette lánya, a hetvenhárom éves Mária néni, aki három éve vigyázza, óvja, minden mozdulatát, eteti, ellátja. Pesti otthonát, szárnyra kelt gyermekeit éppenhogy csak meglátogatja, röpül vissza. Ketten voltak testvérek, de nővére, Erzsébet nem olyan régen elhunyt. Ö áll hozzá a legközvetlenebbül. Felvilágosult, olvasott asszony. Ö idézi fel a múltat, melynek a legelső állomása a Heves megyei Sírok. Itt született Ángyéi néni 1886. október 18-án. Később a család Mátraszőlősré került, itt találnak a szülei munkára, egy tehetős gazdánál. A cselédsorsot kell vállalnia neki is, de nem csak a munkát, hanem mindazt a kiszolgáltatottságot, ami azzal együtt jár. Tetszik a sudártermetű, szép lány a bíró fiának. S a mindent legyőző nagy hatalomnak, engednie kell: a szerelemnek. Ebből a kapcsolatból született a két leánya, Erzsébet és Mária. Az apa hiába akarta követni a szép Ángyéi lányait, megakadályozták. Abban a világban ezerféle a korlát a szegény és a módosabb között. A fiú szülei erővel megakadályozták a házasságot. Pásztora kerül a két leány, Ángyéi ném egyedül neveld őket. Fogához veri a garast, amit úgy teremt elő, hogy piacon árul paprikát, hagymát, pirított magot visz a futballmeccsekre, vállai alkalmi munkát Inkább, cseppen, mint esurran. De a két lány tisztességben felnevelkedik, férjhez mennek. Visszaadni mindent nehéz lenne, egy század terhe nyomja Ángyéi ném vékony testét, fárasztotta el izmait, s amikor beszélgetünk, csak fejével nyugtázza a lánya szavad;. A határozott beszédű, csupa szív Ma~ Angyel néni fiatalkori képével Fotó: Kulcsár l. ria néni, időben megérzi, hogyan kell viszonozni a gyermekkort. Keze nyomán olyan a kicsiny lakás, mint a patika. A szekrényben szépen kivasalva sorakoznak a lepedők, a többi ruhaneműk. Székek a konyhában, kanapé a fal mellett, virág a vázában, mind ott található, ahol annak helyét a jó ízlés kijelölte. Ö azonban a jó háziasszony módján mégis szabódik. — Jaj, ha tudom, hogy jönnek... De nem kell félre nézni, a falak frissek, szép festményekkel körülaggatva, takarók, apró nippek, minden a helyén. Nem a művész, a szeretet itt a lak- berendező. És jönnek ezekben a napokba« mások is, a tanács képviselői, a Vöröskereszt, virággal az úttörők. Tisztelettel hajtanak fejet» egy sokat látott és próbált asszony előtt. Mosolyával még sokaknak nyújt biztatást, az öt unokán, a nyak: dédunokán, a hat ükunokán kjwl «I. E. Hosszabb ideig árusítja a posta Bélyegkibocsátási irányelvek A Wagyarr Posta elnöke — a bélyeggyűjtők igényeit és a külföldi bélvegkereskedelmi szempontokat figyelembe véve — a VH. ötéves tervidőszakra megállapította a bé- lyegkiboesátás irányelveit. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csökken a kiadott be tyegek darabszáma, de — ■a postai tarffáváltozásoikra figyelemmel — növekszik az évente kibocsátott bélyegek forintösszege. Mind az alkalmi, mind a motívumbélyegeket az eddiginél hosszabb ideig árusítja a posta. A bélyegek témáinak kiválasztásával és a tervrajzok elbírálásával tanácsadó jelleggel foglakozó bizottságban nőtt a művészeti szakemberek száma és a bizottság nyomdai szakértővel is kiegészült A bélyegek iránti érdeklődés felkeltése érdekében a posta egyes elsőnapi borítékokba a bélyeg kiadását, annak témáját szakszerűen ismertető betétlapokat helyez el. Újabb hat fejezet Velünk élő történelem Pontos cím. Keresve se lehetne találni jobbat Már akkor ez volt a véleményem, amikor tavaly a televízió elkezdte sugározni az első szériát. Persze, akkor még mi, nézők nem tudhattuk, hogy bár éppenséggel sejthettük volna — a Velünk élő történelemnek folytatása lesz. A tavalyi hét rész hazánk legutóbbi történetének négy évtizedét ölelte át, míg a most elkészült hat — noha az alkotók vallják, hogy még mindig nincs egészen kész a do- kumentumfilm-sorozat — 1956 októberének és novemberének drámai eseményeit tárja a néző elé. Voltaképpen tizenhárom nap tragikus, érthető és érthetetlen történéseit. A sorozat első részét csütörtökön este láthattuk „Aki magyar, velünk tart!” címmel. És aki látta, az tudja, arról az említett tizenhárom napról szól a sorozat, amely ellenforradalomként vonult be országunk legeslegújabb történelmébe. M álrag Mihály rendező-operatőr, Berecz János és Rad- ványi Dezső szerkesztő — tapasztalhattuk az előzetes sajtótájékoztatón — jól tudja, hogy sorozatuk nagyon sok polémiát fog kiváltani. Lesznek olyanok, akik keveslik a látottakat-hallottakat, vagy akik inkább sokallják. S akadnak majd olyanok, akik saját személyes emlékeikkel tesznek összehasonlítást, vagy, akik olvasmányismereteikre hivatkoznak. És nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik keveset hallottak, tudnak a történtekről, érthetően, hiszen csak utánuk születtek. Aligha tévedek, ha kijelentem: nagyon jól sikerült a sorozat első része, amit már láthattunk. Éppen azért, mert érthetővé teszi az akkori világot, s tényszerűen, érdekesen és igazan mutatja be azt. Az „Aki magyar, velünk tart!” egyetlen nap krónikája. Jelenti a rádió: október 23-a, Gyöngyi napja van. Az egyetemisták, a Petőfi Kör értelmiségijei felvonulásának, az ellenforradalomba való át- csapásának napja. Ennek a fájdalmas folyamatnak a menetét tárja nézői elé a film. Archív anyagok, fotók, híradórészletek és írásos dokumentumok, a résztvevők, a szemtanúk, az egykori politi- ka-sok és a történészek segítségével. Mindezek együtteséből rajzolódik ki a kép, amely annyi év távolából is megdöbbent, felkavar, gondolkodásra kényszerít. Kusza és zavaros a helyzet, amit hitelesen érzékeltet a film. Megtudhatjuk például, hogy a nép bizalma megroppant a korábbi párt" és állami vezetés iránt. A Politikai Bizottság kapkod, egymással csatázik, s ellentmondó rendelkezéseket ad ki. Marosán György, Apró Antal, Piros László belügyminiszter, Hegedűs András miniszterelnök, majd helyettes szavai jól érzékelteti. S az események gyorsan haladnak. A Bem-szobornál, Budán szinte már senki sem hallgat Veres Péter szavaira. Ekkor már nem él a műegyetemisták csatárlánca, amely az illetéktelen, idegen elemek kirekesztését hivatott vodtgar rantálni. S Bohó Róbert egyetemi oktató, aki a felvonulók jelszavait hangosbeszélőn kürtölte, kénytelen beismerni: új jelszavak kaptak lábra, és hatottak. Köztük a demagóg, mindenre felhasználható: ..Aki magyar, velünk tart!” Valaki kitalálja, menjenek a rádióhoz, foglalják el... Este kilenc órától szórványos lövésekkel elkezdődik az ostrom. Nemsokára halott is lesz. Az első. A filmen ez Magyar László tiszt, más szakértők szerint Kovács László, a politikai tiszti iskola tanára. Eldöntése a történészek dolga... Éjfélkor, a hírek után beszünteti adását a rádió, s elnöke, Benke Valéria határoz-: fehér zászlóval a kézben —- egyik munkatársával — kimegy a tömeg közé. S ezzel vége az első résznek. A második rész október 24- én hajnalban kezdődik és 29_e estéjéig tart. A harmadik rész október 80-án a Köztársaság téri eseményeket idézi november 6-ig. amikor Kádár János, a Parlament elé érkezik. A negyedik rész — említettük — összegzés és magyarázat. Az utolsó két fejezet a rendteremtéstől a konszolidáció küzdelmein át napjainkig vezeti el a nézőt. Velünk élő történelem. Az előző sorozat bekerült a pártiskolák oktatási anyagába, megismételte a televízió. Nem nehéz megjósolni az új sorozat gazdag utóéletét sem. Mert látnunk és tanulmányoznunk kell, hogy tisztán lássuk helyünket, teendőinket. Most és mindenkoron! Sotyr* Lász*» Pályázat külföldi egyetemi tanulmányokra A MűvefBÖféÁ Mrrúsztérítím az 1987/88-as és az 1988/89-es tanévre külföldi egyetemi tanulmányokra nyilvános ösztöndíjas pályázatot hirdet az alábbi szocialista országokba: Bolgár Népköztársaság Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Kínai Népköztársaság, Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság Szovjetunió. Külföldi egyetemre csak azok a 25 évesnél fiatalabb, nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok; pályázhatnak, akik hazai gimnázium, vagy szakközépiskola IV. osztályos tanulói az 1986^87-es tanévben, vagy ugyanebben a tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem, főiskola elsőéves hallgatói, illetve üzemben, vállalatnál dolgoznak, s érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. A választható szakokról, a jelentkezés módjáról, a felvételi vizsgákról, az ösztöndíjasok juttatásairól a Művelődési Minisztérium pályázati felhívást hirdetett meg. Ezt, illetve a jetersfkezési kapókat valamennyi középiskola, felsőoktatási intézmény, valamint a megyei, illetve a kerületi tanácsok művelődési osztályai, a pedagógiai intézetek, továbbá a külföldi képzésben érdekelt szakminisztériumok és főhatóságok megkapták. A külföldi ösztöndíjra a jelentkezéseket 1986. december 5-ig kell benyújtani a pályázati felhívásban közzétett feltételek szerint. A felvételi vizsgákat 1987. január végén tartják. A per eldőlt a fal reped Óvakodik az ember egy jogerősen elbírált per után véleményt mondani. Különösen, ha kötetnyi irat kerül az asztalára, amely mind a per során született, meg sem kísérelheti, hogy az igazság bajnokának feltüntetve önmaga alkosson a jogerős ítélettől merőben eltérő véleményt. Ez esetben sem erről van szó, még akkor sem, ha nem maradhatunk meg az ügy puszta tényeinek ismertetésénél. Természetes az ember otthonteremtési vágya. Kiválasztja a környezetet, lakást, szobákat, kényelmes, biztos helyiségeket tervez, aztán építkezik, vagy építtet. Így voltak ezzel Cseh Ist- vánék is. Telket vettek Salgótarjánban, Baglyasalján, az Erkel utcában, 1967-ben. A 200 négyszögöles építési telek 10 ezer forintba került. Néhány nap múlva már kezükben is volt az építési engedély, rövidesen kivitelezési szerződést kötöttek egy salgótarjáni építőszövetkezettel, s alig telt el négy hónap, elkészült a családi ház. Kilenc év múlva néhány helyiségből álló toldalékot építettek a házhoz. Szabály- szerű tervvel, engedélyezéssel. Eltelt 15 év, s az épület megrepedezett, állaga napról napra rohamosan romlott. És mivel az ember biztonságos lakhatását nem másfél évtizedre tervezi, meglepődik, megijed. Levelet ír hát az építőkhöz, a tanácshoz. Tudni akarja, mi történt a házával, ki és, hogyan javítja ki a hibákat. „Természetesen” mindenki elzárkózik. Ki vállalna önként felelősséget, hiszen a házfalak repedésének oka nem tisztázott, nem egyértelmű? Mi következhet ekkor? Tegyen igazságot a bíróság Cs»h Istvánék 1983. januárjában be is nyújtják keresetüket a bíróságra; javítsa ki a hibát vagy fizesse meg a kárt az építő, és feleljen a telek eladója is, ha építésre nem megfelelő telket adott el. A per során aztán felmerül, hogy ez a baglyasaljai terület alábányászott rész. Kiderül, hogy a telkek kialakítására nem készült annak ideién rendezési terv, hanem Baglyasaljának ezen a részén telekkiosztási vázrajz szerint értékesítették a telkeket. S ha már e kérdések is napvilágra kerültek, beavatkozó' ként a per résztvevője lesz a bánva és a tanács is. Folyik a per. „A repedések olvanok. hogv majdnem átfér rajta a kezem” — állapítja meg az ügy első szakértője. Aztán következik több szakvélemény is, ami keresi a házfalak repedésének okait. Megcsúszott a talaj ? Tekinthető-e bányakárnak? Elégtelen a telken a víz- elvezetés? Rossz volt az alapozás? Nem megfelelőek a talajviszonyok? Megszületik az első ítélet, 1984 júliusában: a kivitelező szövetkezet javítsa ki a válaszfalak repedéseit, a kémény és a konyha padozatának hibáit. A főfalak süllyedéséért azonban nem felelős az építőszövetkezet. Fellebbez mindkét fél. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság veszi magához az ügyet és elrendeli az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság felülvéleményezésének beszerzését. S ismételten meghallgatja a városi bírósági eljárásában közreműködő három szakértőt. Egyértelmű a Legfelsőbb Bíróság célja: megnyugtatóan tisztázni azt. hogy a lakóépületben bekövetkezett repedések és egyéb megh!básodások mivel hozhatók összefüggésbe. Az 1985 novemberében megtartott tárgyaláson jogerős ítélet születik. Lényegében elfogadja a városi bíróság megállapításait: a lakóépületen belüli károk az alap tömörítésével kapcsolatos hiányosságok miatt keletkeztek. De a főfalak süllyedése miatti kárigényt elutasította a Legfelsőbb Bíróság is. Nem hozhatók összefüggésbe a per során elhangzott felvetésekkel, így a bányakárral, a rendezési terv elmaradásával, haem a felszíni vizek, és a tetőről lefolyó esővizek megfelelő elvezetésének elmulasztását említi a kár okaként. Miután az írásba foglalt ítélet megérkezik, és építésre alkalmas az idő, a kivitelezőszövetkezet nekikezd a munkának, s augusztus 25-re kijavítja a hibákat. Ezzel a per lezárult. & A fal azonban tovább reped. A járda, a kerítés betonalapja és a támfal is. — Vízgyűjtő katlan volt ez a terület, a dombokról erre jött le a víz — mondja Cseh Istvánná. Végigvezet a ház körül, mutatja az újabb hajszálreoedé- seket, a kisszobában, a konyhában és a külső falakon. — Gondolkodtunk azon is, hogy alátalpalnánk a házat, de nem vállalja egyik kőműves sem. Attól félnek, akkor megszaladna az egész épület. Megvan a pénz a fal külső pucolására is. de ki mer nekifogni?! És mit ér az. ha bepucoljuk? Annyit, hogy nem látjuk egy időre, hogyan reped. Vitathatatlan, hogy a per, három és fél év múlva eredményt hozott, hiszen olyan deformál ód ások is voltak a házon, hogy egyik-másik ablakot, aj'ót nem lehetett csuk- ni-nyitni. Cseh Istvánná aggálya azonban ma sem szűnt meg: — Néha éjjel arra ébredek, hogy hallom roppan a fal. És, hogy esete nem egyedülálló, ezt bizonyítandó, odébb megyünk pár házzal. Szirmai Jenő 11 évvel ezelőtt épített ide családi házat — Tavaly kezdett repedni a fal több helyen is, mostanában pedig már rohamosan nő a repedés. A biztosító nem fizet. Én pedig nem pereskedem. Az egyik szoba sarkában hosszú, majdnem egycen- tis szélességű repedés van. Mindenki úgy hárítaná el a nagyobb veszélyt, ahogy tudja. Ömaga a ház egyik sarkán most utólag másfél méter mé'yre rakott betont s körbe támfalat, ezt két mázsa betonvassal is erősítette. — Leginkább azt bosszant, hogy miért nem mondták az építkezés idején, hogy ne 80 centis, hanem másfél méteres alapot csináljunk. Vagy ha, kell, leástam volna az alapot géppel, két-három méter mélyre is. Ha előtte a tanács elvégzi a talajvizsgálatot, s azt mondja, csak ilyen ház mehet a telekre, azt mondom jól van. De nem mondott senki semmit. Cseh üstvánoé megmutat még néhány házat az Erkel út másik oldalán, ahol az ott lakók a repedések, süllyedések okzta kár miatt mar nemegyszer rádolgoztak a házra... A pernek nem voltak tárgyai ezek a házak. Idézet a felülvéleményezésből a kritikus baglyasi területtel kapcsolatban: „...a családi há- •as beépítéseknél — hasonló szerkezet, hasonló anyag, azonos elvárások, azonos mesterek, toldások stb. — nagyon is gyakori lehet a nem jeieníős, de tömeges repedéseknek és károknak a megjelenése, amelynek a területen vélt bányászattal semmi kapcsolata nincs és nem is lehet.” Világos beszéd. Erre határozatában a Legfelsőbb Bíróság is azt mondta: kellően megindokolt s valamennyi korábbi aggályt eloszlató. Megtekintve a helyszínt, a megrepedezett falakat, megértem viszont Cseh Istvánné és Szirmai Jenő bosszúságát És tudom azt is, hogy a felülvéleményezést is lehet — ugyan már nem a perben — felülvéleményezni. (St érdeklődték meg, tőlük hallottam: egy igen-igen komoly talajmechanikai és egyéb vizsgálat 400 ezer forintba kerülne. De kinek van erre pénze? Mégis. Bizonytalan repedések társaságában bizonytalan jav pba} Zscly András 4 NOCRÁO - 1986. október 18., szombat
