Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

FLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓfífl A 1> Wb’iYEt BIZOTTSÁGA ES.A MEGYE! WNACS LAPJA XLII. ÉVF., 246. SZÁM ÁRA: 2.20 FORINT 1986. OKTÓBER 18., SZOMBAT Ilűszaki-közgazdasági hónap SJfcibl» erőfesz |obh Az aktívaülés résztvevői Balázs Miklós előadását hallgat­ják. (Bábel felvétele) Pénteken, Salgótarjánban, e megyei pártbizottság ta­nácstermében került sor, a műszaki-közgazdasági hónap keretében, arra az ipari ak­tívára, amelyen részt vettek a városi és városi jogú nagy­községi pártbizottságok első t-.lkával, a megye kiemelt va.iaiatsinak, gyárainak igaz­gatói, pártbizottsági és párt­ái apszer vezeti titkárai. Az egybegyűlteket Ozsvárt 2fózsef, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd Ealázs Miklós, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője tájékoz­tatta a megjelenteket, a me­gyei pártbizottság legutóbbi üléséről, amely a munkaidő- alap védelmének és a mun­kaidő-kihasználásnak a ta­pasztalataival, valamint a to­vábbi tennivalókkal foglal­kozott. Ezután, a megye ipa­rának háromnegyed évi telje­sítményéről szólt. A kiemelt üzemektől ka­pott előzetes információk azt mutatják, hogy a vára­kozásokkal szemben kedve­zőtlenebbül alakult a helyzet, néhány területen pedig nyug­talanító jelenségek követ­keztek be. A májusi, júliusi hónapokban megélénkült ter­melőtevékenység megtor­pant, — nem éri el az első félévi szintet, holott a me­gyei pártbizottság az első fél- övi tervteljesitést értékelő, •azr követő állásfogla ásaban e népgazdasági tervben sze­replő alsó határ elérésére b-vta fel a kiemal+ vállalatok vezetődlek figyelmét A főbb szakágazatok kö­zül növelte a termelését a gépipar. valamint az építő- anyag-ipar, ugyanakkor mér­sékiödött a kohászatban, a bányászatban, és a könnyű­iparban. Egyébként a terme­lés alakulása erős differenci­álást jelez. Vannak akik tar­tósan. jó teljesítményt nyúj­tanak. Ide sorolhatjuk a sík- üvegyárat, a kábelgyárat, a BRG salgótarjáni gyárát, a Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati gyá­rát. Vannak akik az átlagos érték közelébe kerültek. Mint például a Salgótarjáni Ruha­gyár, a salgótarjáni bánya­gépgyár, a FŰTÖBER nagy- bátonyi gyára, a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat. ■Néhány üzem pedig jelen­tősen elmaradt a múlt év* tel­jesítményétől. Köztük van a Vegvépszer salgótarjáni gyá­ra, es a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyáregysége. A ter­melés mennyiségét je entő- sen meghatározó gyárak kö­zül jelentősen elmaradt az átlagtól a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek és a Nóg- ■rádi Szénbányák. Az alacsony teljesítésben fontos szerepet játszanak a vállalaton belül jelentkező gondok: az igényváltozások rugalmas követésének a hiánya, a kényelmesség, a munkaszervezettség, a belső kooperáció, valamint a tech­nológiai és munkafegyelem hiányosságai. Az előbb felsoroltak ked­vezőtlen hatása tükröződik az export mérsékeltebb ala­kulásában, amelynek növeke­dési üteme nem éri el az el­ső félévi szintet. Az előadó szólt a jövőt szolgáló export­bővítő pályázatokban sze­replő feladatok megvalósí­tásáról, ezt a tevékenységet kísérő negatív tapasztalatok­Mani ról és a további tennival 5k- ról Rátérve, a műszaki-fejlesz­tési és beruházási tevékeny­ségre elmondta, hogy sok­helyütt húzódik a VII. öt­éves terv műszaki, mégin- kább a pénzügyi megalapo­zása. Indokolatlan várako­zás, türelem tapasztalható, ráadásul a korábban ismert elképzelések megvalósítása is kitolódik. Egyébként kevés az olyan fejlesztési elképze­lés, amelyik a kiemelt gaz­daságfejlesztési programok­hoz kapcsolódik, pedig a megyei üzemek állandóan ta­pasztalják, hogy idegen fej­lesztési forrást csak kiemelt, és központi célokra lehet kap­ni. Befejezésül az éves terv ♦.é lesítésének esélyeiről be­szélt. A vállalatok többsége bízik abban, hogy eleget tesz tervteljesítési kötelezett­ségének. Az első háromne­gyed ev kedvezőtlenebb ta­pasztal tai viszont egyáltalán nem adnak okot semmiféle megelégedettségre. Ellenke­zőleg: a kedvezőtlen jelensé­geket nem csak meg kell ál­lítani, hanem vissza is for­dítani. Ehhez újabb erőfeszí­tésekre, a lehetőségek eddi­ginél jobb kihasználására van szükség. Balázs Miklós tájékoztatója után Hegedűs János, a Kül­kereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztály, fő­osztályvezetője ismertette a népgazdasági exportterv vár­ható teljesítését. Utalt arra, hogy a rásegítő intézkedések ellenére rendkívül visszafo­gott volt az export, s ez igen nehézzé tette a népgazdasági előírások teljesítését. Foglal­kozott a fejlődő országokban végbement piaci átrendeződé­sekkel. majd a jövőre utalva hangsúlyozta: az eddigi előre jelzések egyáltalán nem biz­tatnak a mainál jobb kilátá­sokkal. Ezért az 1987. évi terv feszített, és követel­ménycentrikus lesz. Szigorod­nak az importgazdálkodás feltételei is. A következő előadó Emődi Károly, az Ipari Minisztéri­um iparpolitikai osztályának főosztályvezető-helvettese az ipar országos teljesítményét értékelve elmondta, hogy je­lenleg százegy százalékot ért el az első háromnegyed- évben. a tervben előírt ket- ■tő, kettő és fél százalék he­lyett. Ismertette azokat a (Folytatás a 2. oldalon) rr Őszi megyei könyvhetek országos megnyitója Balassagyarmaton A szövetkezeti könyvter­jesztés hagyományos őszi ün­nepe a 26. őszi megyei könyv­hetek országos és Nógrád megyei megnyitó ünnepségé­re gyűltek össze az érdeklő­dők, péntek délután a balas­sagyarmati Madách Imre Filmszínházban. Az írott szó szeretete, az irodalom népszerűsítése és a könyvek iránti érdeklődés hozta össze az olvasókat és azokat, akik részt vállaltak abban, hogy a könyv- és ol­vasáskedvelők tábora növe­kedjék. A megjelenteket és vendégeket dr. Horváth Jó­zsef a Balassagyarmat és Vi­déke Afész elnöke köszöntöt­te. köztük dr. Kovács Sán­dort a SZÖVOSZ elnökhe- lyetterét, Fodor And-ást, a Magvar írók Szövetségének alélnökét, dr. Bartháné dr. Borszéki Erzsébet ország- gyűlési képviselőt, Csongrádi Bélát, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága osztályvezető­jét. Forgó Imrét az MSZMP városi bizottságának első tit­kárát, Letovai Ildikót, a HNF Nógrád Megyei Bizott­ságának titkárát és Győri Sándort, a városi tanács el­nökét. A köszöntő szavak után dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet Elmondotta, a fogyasztási szövetkezetek hasznos és ered­ményes szolgálói annak, hogy az ismeretek a tudás, a könyv, és az irodalom eljusson a falvakba, a tanyákra, a leg­kisebb településekre is. 1960- ban mikor az őszi megyei könyvhetek mozgalma útjá­ra indult, a fogyasztási szö­vetkezetek könyvforgalma alig érte el a 80 millió forin­tot. Ez évben pedig a 186 szövetkezeti könyvesbolt és a bizományosok várhatóan 750 millió forint értékű köny­vet értékesítenek, az orszá­gos könyvforgalom egyötödét. A SZÖVOSZ elnökhai ver­tese rámutatott, hogv ma, amikor az ország társadalmi és gazdasági előrehaladása a kiművelt emberfők sokasá­gától függ, arra kell töreked­nünk, hogy a tudás forrása, a könyv a jelenleginél maga­sabb számban jusson el sz olvasókhoz. Az őszi megyei könyvhetek rendezvényének is ez a legfőbb célja: felkel­teni és fokozni az érdeklő­dést a nyomtatott szavak iránt, s minél szélesebb réte­geknek szellemi útravalót ad­ni. A Magyar írók Szövetségé­nek alelnöke, Fodor András is felszólalt a megnyitón, majd példamutató közműve­lődési munkájukért megju­talmaztak két balassagyarma­ti, egy-egy ceredi, nézsaí, sziráki és hatvani iskolát, va­lamint a cserháthalápiak klubkönyvtárát. A jeles könyvünnep alkat­mából a balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központban könyvkiállítást, valsmint a Nógrád megvei fogyasztási szövetkezetek fej­lődését és eredményei* bemu­tató fotódokumentációs kiál­lítást rendeztek. a Ülésezett a salgótarjáni KISZ-bizottság Hogyan javítható a mozgalmi munka? Kazáron tartotta soron kö­vetkező ülését a KISZ Salgó­tarján Városi Bizottsága pén­teken délután. A testület tag­jai elsőnek Márton József elő­terjesztésében tájékoztatót hallgattak meg a városi népi ellenőrzési bizottság vizsgála­táról, amelyet az ifjúsági tör­vény végrehajtásának tapasz­talatairól végeztek. Ezután a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek KISZ-szervezetében zajló űfjúságmozgalmi munkáról esett szó, különös tekintettel a gazdasági tevékenységre és a káderhelyzetre. Egyebek között elhangzott: az alapszervezetek körében hagyománnyá vált, hogy az exportigények kielégítésére akciókat szerveznek. Például a huzalműgyárrészleg fiatal­jai a horganyzott huzal cso­magolására, a kovácsoló gyár- részleg KISZ-esei pedig a kü­lönféle berendezések üzemel­tetésére vállaltak pluszmun­kákat. Mint a testület megál­lapította, a több mint félezer fős KISZ-szervezet termelést segítő akciói jól szolgálják a termelékenységet, az ésszerű munkatervezést, az anyag- és energiatakarékosságot. A továbbiakban a Kazár területi KISZ-bizottság mun­kájáról esett szó. Ahogyan Krajer László titkár előter­jesztésében hangsúlyozta, a legutóbbi küldöttgyűlés óta a mozgalmi életben élénkülés tapasztalható, a kazári, a mi­zserfai és a mátraszelei alap szervezetekben a tagság dönti része szívesen és jól dolgozik Elősegíti törekvéseiket a te. rületi pártbizottság irányító tevékenysége, illetve a város KISZ-bizottság útmutatása, d gyümölcsöző az együttműkö dés a községi tanáccsal, a MHSZ helyi szervezetével ú i A mozgalmi munka tovább javítására az alapszervezet irányításban, a társszervekké történő együttműködésben, a ideológiai és a szabadidős-te vékenységek területén ható rozott meg feladatokat a tes tület. Végezetül a KISZ Sál gótarjáni Városi Bizottság; egyéb, szervezeti kérdéseke tárgyalt. A tartalomból Kőtáblák nélkül (7. oldal) Ángyéi néni százéves A NÓGRÁD Szécsényben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom