Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Hét végi betegek takarításban nagy szükség votÜótsági beszélgetés Nemzetiségiek jeladása ' K. MÁJUS ÖTA ÄPfT. ügyes ember, sok mindenhez ért, irigylik is az új soron sokan: neki könnyű, maga húzta föl a falakat és még az ácsmunkába is besegített Mennyivel olcsóbb így — sóhajtoztak a környékbeliek, akik kemény forintokat fizettek ki a mestereknek. Az üj sor végén másodosztályúvá nyilvánított faházpresz- ezóban gyakran összeülnek a középkorú építkezők egy-két sörre az inatszakasztó cipeke- dések után. Huszonéves alig akad közöttük, a többség jócskán túl a harmincon. Országos átlag házépítésben persze. A széles tenyerű pedagógus (Tiszi a szót: — Csak azt tudnám, ezek a kőművesek hogyan csinálják. Nemegyszer előfordult, hogy már csütörtökön reggel itt voltak, s még hétfőn is nyomták az ipart. — Nem lehetsz ennyire naiv — pillant rá a negyvenen túli fejlesztőmérnök. — Kiíratják magukat. — Egyszer még elhiszem, de kétszer-háromszor ? — Képzeld csak magad aa orvos helyébe. Fáj a gyomrod. Megengedem, még fekélyed is van. Kicsi, de van papírod is róla. Mit tehet a doktor? Elhiszi, hogy nagyon fáj, gyógyszert ad és pihenést javasol. Akkor fogod magad és megjelensz az ilyen balfácán építkezőknél, mint mi, és ha szakmunkás vagy, akkor egy mapra ezerötszáz-kétezer forintot elkérsz. Szívfájdalom nélkül. Adómentesen. Hallgat az asztaltársaság. Nem tudják, hogy bár esztendőről esztendőre javulnak a munkakörülmények, mind egészségesebbek a csarnokok, műhelyek és korszerűsödik az egészségügy, minden intézményével, az ország egyre betegebb. Hat évvel ezelőtt 7.8 mii- tiárd -forintot fizettek ki táppénz címén hazánkban, tavaly már kevés híján tizmih liárdot! Kétségkívül nőttek ez alatt az idő alatt a bérek, s így annak hetvenöt százaléka is magasabb, de a növekedés akkor is döbbenetes! Megyénkben még riasztóbb a kép. Míg 1980-ban 139 millió, tavaly már 211 millió forint volt az így kifizetett társadalombiztosítási összeg. A növekedés öt esztendő alatt 52 százalék! KI VITATNA, hogy a betegeket meg kell gyógyítani? Azt bizonyára sem a széles tenyerű pedagógus, sem a fejlesztőmérnök, sem az esztergályos. De vajon föltűnt-e egyiküknek is, hogy az irigyelt K. furcsa módon, gyakran dolgozgat már péntek reggel a házán? Amikor pedig éppen tanult szakmájában, az építőipari szövetkezetnői kellene „termelnie”. Hogyan sikerül neki ez a trükk? Hol betegállományban van hasmenéssel, influenzával, náthával, hol meg „csúsztat”, vagy egy-két nap szabadsággal hosz- szabbítja meg hét végéjét. A háznak föl kell épülnie. Ez K. személyes érdeke, de valljuk be, érdeke az államnak is, hisz (gy egy polgára lakásgondja megoldódik. Csakhogy szaporodnak az ilyen hét végi betegségek, szabadságok. Egy NEB-vizsgálat kimutatása szerint a hét első három napján országosan és megye* szerte is egészségesebbek vagyunk, de csütörtökön megszaporodnak az orvosi várószobák látogatói. A termelőszövetkezet elnöke tudja, hogy a tagok közül kinek van málnása (már csak azért is, mert az illető a tsz pénztáránál veszi föl a megérdemelt tízezreket a fölvásárolt gyümölcsért), de vajmi keveset törődik azzal, hogy éppen abban a két hétben — már esztendők óta — betegszik meg az egyébként kifogástalanul dolgozó traktoros. Jobb esetben szabadságot kér, pedig a béna munkabírására, szakértelmére. Ugyancsak NEB-vizsgálat bizonyítja, hogy enyhén szólva is hiányos a betegellenőrzés, ritkán büntetik, állítják pellengérre a „hamis” betegeket, a táppénzcsalókat. Egyelőre illúzió abban hinni, hogy mindenkiben oly’ erős lenne a közösségi érzés, ami az egyéni hasznot a népgazdasági elé helyezné. A dolgozók nagy többsége munkahelyét valóban munkahelynek tekinti; annak, ami: a mindennapi kenyeret, a tisztességes élet pénzforrását biztosító intézménynek, vállalatnak. De az említett milliárdokban nem csekély takarékosság rejlik. Tehet ezért az orvos, a munkahelyi vezető. (Utóbbi főként azzal, hogy a körzeti és üzemorvosok jelzéseit komolyan veszi. Ők ugyanis gyakran készítenek följegyzést a notórius betegekről, a lista odakerül az elnök, vagy igazgató asztalára, csak hát...) Ha tudniillik a tízmilliárd forint mögött meghúzódó táppénzesnapoknak csak egy részét töltenék aktív — valóban AKTÍV — munkával a hét végi betegek, akkor köny- nyebben mozdulhatna a népgazdaság is előbbre. A HÍREK SZERINT kormányzati intézkedések születnek hamarosan az áldatlannak tetsző helyzet megoldására. Igaz, jogszabályok és határozatok eddig sem tekintették ezt a területet fehér foltnak, csak épp — mint annyiszor — a végrehajtás „fogaskerekei” közé csúszott némi homok... Ha addig nem, akkor talán majd kiderül: a csütörtöktől hétfő reggelig ágynak esett derék dolgozó nem csupán e „szabadság” alatt képes tisztességes teljesítményre. Talán meg sem kell vámunk ezeket az intézkedéseket...? II. Z. Nógrád megye huszonnégy településén élnek nemzetiségiek, legnagyobb számban Rét* ság vonzáskörzetében. Nemrégiben — a 20. Nógrád megyei nemzetiségi találkozó befejező programjaként — elméleti tanácskozást tartottak Rétságon, Történelmi alapok címmel, Németh János, a helyi nagyközségi tanács művelődési osztályának munkatársa akkori referátumában a rétsági „nemzetiségi műhely” feladatát és a benne rejlő lehetőségeket ismertette. A kor- referátum folytatásaként beszélgetünk most vele. — A konferencián — Kondor Bélát idézve — mondandójának célját a nemzetiségi műhellyel kapcsolatban a jeladásban határozta meg... A jeladás szándékában részünkről olyan sokszálú igény fogalmazódott meg, amelyben az a felismerés összegződött, hogy mindazokat a tevékenységformákat, amiket nemzetiségi művelődés, hagyomány- ápolás és a közösségi lét fejlesztése érdekében hívtak életre, egységes szervezeti keretbe kapcsoljuk össze. Ezeknek a törekvéseknek közös foglalata a rétsági „nemzetiségi műhely”. • — Abból ítélve, hogy a találkozó az idén már a felnőttkort jelző küszöbhöz ért, úgy tűnik, az érdeklődés nem csökkent, hanem — a résztvevő együtteseket és az érdeklődők számát tekintve — növekedett az évek során. Hogyan sikerült két évtizeden át az érdeklődést ébren tartani? — A következetes és lelkes munka eredményeként, az elültetett mag a múló idővel szépen gyökeret eresztett, és a nemzetiségi kultúra helyi megjelenési formái a nemzetiségi találkozók körül látványosan gazdagodtak. Képző- művészeti kiállítások voltak Rétságon és Bánkon, amelyek a nemzetiségi népművészet, de az autonóm művészeti alkotómunka bemutatására is vállalkoztak. Rendszeresek lettek a barátsági estek. Előadásokat is tartottak szép számmal, a legkülönfélébb témakörökből. De említhetném az öntevékeny művészeti csoportokat is. — Tartalmi, formai változások is bekövetkeztek. Milyen területen? Az 1984-es esztendő minőségi változást hozott. A jelentősebb beruházások is ekkor valósultak meg, mint a víziszínpad, a tókörnyék rendezése. Bemutatók, gálaműsorok kaptak itt helyet és abban az évben országos elméleti konferenciát is tartottunk a nemzetiségi kutatások témaköréből. Ekkor vált a rendezők igényévé az átgondolt tervezés. Elkészült Bánk középtávú kulturális programja, a rétsági elméleti tanácskozás középtávú terve. — Hogyan fogalmazná meg a „műhely” célját? — A „műhelynek” alapvetően hármas funkciója van: a hiteles anyaggyűjtés, a feltárás-rendezés és a gondozás. S beletartozik a nemzetiségi kultúra terjesztésével foglalkozó értelmiségiek mozgósítása, vaJ lamint a kapcsolattartás, a nemzetiségi lakosság helyzetével foglalkozó megyei és országos szervekkel. — Milyen a realitása etrí nek? — Célunk, létünk mostani szakaszában a helyes arányok érzékelése és értékelése. Általánosságban — szeretnénk az itt élő nemzetiségi lakosság anyanyelvi, nemzetiségi ragaszkodásának elősegítésében, tartalmassá tételében éppúgy közreműködni, mint a szélesebb értelemben vett nemzetiségi kérdéskör, a „dunatáji közös sors” jelenkori folyamatainak a szemlélésében, az érdeklődők számára a közösségi alkalom biztosításában. Nem vagyunk kutatóintézet. Nem lehetünk politikai döntéshozó szervezet, miként nem lehetünk — egyetlen kérdésben sem — megalapozatlanul „lép- tékvesztők”, önmagunk múltjának ártó karikírozása nélkül. Egy területen azonban mindenképpen van mondanivalója, példamutató szándéka a rétsági nemzetiségi „műhelynek”, ez pedig olyan —, ha tetszik, közművelődési — megújulási, felfrissülési akarat, amely képes összefogni szűkebb érdeklődési terület gyakorlatában ható, valós igényeket, a politikai támogatást és a spontán érdeklődést, aa öntevékenység . energiatartalékait”. Félreértés ne essék: a „műhely” nem valamilyen kuriózum, hanem egy sajátos közösségi, közművelődési forma szervezeti kerete. — tuza — Gyermekszínházi előadások megyénkben Valutát takarít meg az Univer Kisszövetkezet Néhány kiló mesterséges zeolit Nagy figyelmet fordítanak a kicsik szórakoztatására Nógrád megye — főként — gyarmaton, Rétságon. Kana gyobb településein ebben a színházi évadban is gazdag választékot kínálnak a közművelődési intézmények mesejátékokból és bábelőadásokból. Átlapozva a programokat. úgy tűnik, hogy még a tavalyinál is bőségesebb, változatosabb, igényesebb a kínálat. Ez mindenképpen annak a helyes felismerésnek és egyre erősödő gyakorlatnak a következménye, hogy a színházi ízlésűomáláist a lehető legfiatalabb korban kell elkezdeni az élmények tudatosain megtervezett adagolása révén. Elvétve már szeptemberben és október első felében is tartottak gyermekszínházi bemutatókat — például Balassarancssagon —, de az igazi „nagyüzem” csak ezekben a napokban kezdődött. Magyar - nándorban csütörtökön az Állami Bábszínház vendégszerepelt. pénteken a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban a Meseszínház mutatkozik be. A társulat az Aladdin és a csodalámpa című játékkal szórakoztatja, két előadásban az óvodásokat. A pásztói Lovász József Művelődési Központban a Hököm Színpad október 22-én vendégszerepei az Ali baba és a negyven rabló című mesefeldolgozással. Bujákon a Meseszínház október 27-én A csodakarikóst adja elő. A színházi évad néhány további érdekességére az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet A megyei művelődési központban november 14-én, a Harlekin bábegyüttes a Hófenér- ke című produkciót mutatja be, mind óvodásoknak, mind kisiskolásoknak. A Népszínház december 4-én. a Hárem szegény szabó legényt kínálja. s egy nappal később a Bumm-bele Cirkusz előadása látható. Kacor király története kínál élményt november 26-án. Ma- gyamándorban. A karancssá- gi gyerekek decemberben a Ttwasztünd érnek tapsolhatnak. A bátonyterenyei körzeti művelődési házban november 20-án. a Szergej és az istálló- mester című produkciónak tapsolhat a közönség. Jól mégy az Univer Kisszövetkezetnek — egyesek szerint túlságosan is jól. A kisszövetkezet emberei erre viszont azt mondják: dolgozzanak mások is oly csekély apparátussal, mint ők, s majd akkor nekik is több marad. Most már ötödik esztendeje. hogy a korábban tubusos ízesítőkről ismert néven a piacra lépett az új gazdálkodó. Jókor, hiszen válogathatott azokban a munkákban, amelyek a kisiparos számára nagy falatnak bizonyultak, a vállalatok viszont kicsinyelték. S. noha vállalkozási árban mind a vállalatoknak, mind más szövetkezeteknek alája mentek. így is jócskán jutottak jövedelemhez. Üjabhan viszont azt hallani a salgótarjáni Somogyi úti központ felől, hogy önálló terÚj falazóelem Korszerű falazóanyag-gyártó gépsor szerelését kezdték meg a Debreceni Építőipari Szövetkezet Poligon-üzemében. Az osztrák gépsorhoz lízingszerződéssel jutottak hozzá, s a tervek szerint november végén indul az üzemszerű termelés. Az új, Habisol—3d nevű falazóblokk minden tekintetben megfelel a január elsejétől érvényben levő hőtechnikai előírásoknak: köpenye keramzitbetonból készül, az üregeket perlitbeton- nal töltik ki. Évente hétszáz családi ház felépítéséhez elegendő falazóanyagot gyártanak belőle. Hajdú-Biharban eddig nem készítettek a hőtechnikai előírásoknak megfelelő falazóanyagot. így a .szállítási költségek drágították a magánerős építkezéseket. Különböző típusú munkavédelmi kesztyűk gyártásával is foglalkozik a salgótarjáni Sál gó Cipőipari Ktsz. Faragona Antalné — képünkön — naponta mintegy négyszáz pár kesztyűt szab méretre. —RT— mék után kajtat a kisszövetkezet. sőt, talán meg is lelte már. De vajon, miért fog kockázatos vállalkozásba olyan gazdálkodó, amelynek az eddigi tapasztalatok szerint anélkül is jó sora van? — Eddig valóban nem volt okunk panaszra — válaszol Ambrus Imre, a kisszövetkezet elnöke. — A nekünk való munkák úgyszólván az utcán hevertek. A piaci helyzet azonban egyre rosszabb, s a kedvezőtlen saéljárásban most már mi is kezdünk fázni. Minden megbízásért meg kell küzdeni, és a siker akkor sem biztos, ha mi ajánljuk a legalacsonyabb árat. Kell. hát egv saját termék, vagy olyan jövedelmező szolgáltatás, amelyre hosszabb távon is számítani lehet. Ügy tűnik, megtaláltuk, s most minden vagyonúnkat egy lapra tesz- szük fel. Ezen a „lapon” egyébként ez a név olvasható: szintetikus zeolit. E dallamos nevű anyag azt tudja, hogy saját súlya egyharmadának megfelelő vizet köt le a levegőből. Ott használják hát. ahol e szárító tulajdonságra van szükség. Hungaropan üveg közé teszik, hogy ne párásod- jon be, dízelüzemű motorok légtisztító aggregátjába. hűtőszekrényekbe helyezik, de a Biogal Gyógyszergyárat is érdekli a zeolit. mint hordozó- anyag. Gazdasáigunk eddig Svájcból. az NSZK-ból. illetve az NDK-ból vásárolta a szintetikus zeolitot. noha néhány éve nálunk is szabadalmaztatták az előállítási eljárást. — Mi telíesen véletlenül hallottunk arról, hogy jó volna forintért is a szintetikus zeolit — mesélj tovább a sztorit Ambrus Imre. — Megkerestük a szegedi egvetem oroKOGKAD - 1986. fesszorét, dr. Fejes Pált, hogy kedvünk volna szabadalma hasznosítására, sőt. talán pénzünk is annyi, amennyi egy kis üzem összehozásához kelL Ezután már gyorsan követték egymást az események. Az átadott receptúra alapján a STÉSZ telephelyén dr. Dobos Gábor síküveggyári vegyészmérnök irányításával kísérletképpen előállították a zeolitot. Következő lépésként sikerült olyan olcsóbb alapanyagot találni, mely másutt hulladéknak minősül, s a zeolit kilóját tíz forinttal teszi olcsóbbá. Most mindössze néhány kiló mesterséges zeolitja van a kisszövetkezetnek. Űjabb lépésként Pár mázsát állítanak elő, hogy leendő partnereik a gyakorlatban is kipróbálhassák. S. ha megfelel, úgy, mint azt az univeresek remélik, kezdődhet az üzem építése! — Használtan vásárolt berendezésekkel kezdenénk, addig azok is megteszik, míg beindul a bolt — mondja az elnök. — A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy amint egy termék sínre kerül, már tőkéstársak is akadnak. Joggal bízhatunk tervünk támogatásában, hiszen keményva- lutát takarítunk meg az országnak. Ezzel a jelenleg 102 fős kisszövetkezet olyan útra lép. melyen hazai lábak nem tapostak még. A kockázat kétségtelen. hiszen, mint minden újba, bele is lehet bukni. Csakhogy, a várható eredmény sem ígérkezik csekélynek: a kisszövetkezet kollektívája nemcsak egy egészen új nevet írhat saját kezevonásával a magyar terméklista végére, hanem egyúttal jövőjét is hosszabb távra bebiztosíthatja. — szendi — 17„ péntek J}
