Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

zetét és tett javaslatokat a jövő feladataira. Az állásfog­lalás értelmében a termelés az ezredfordulóig nem növe­kedhet. sőt az acél- és hen­gereltáruk előállítása csökken­het is. A hatékonyságot és a gazdaságosságot lényegesen muszáj javítani, ugyanakkor le kell állítani a ráfizetéssel dolgozó termelőegységeket. A gyártásnak a hazai ipar feor­kjényefc és lehetőséget tJÓ. Előtér ben a csapatmunka Adódik a kérdés- né a yé­apro Fejlesztések és fejlesztők a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Az Állami Tért-bizottság az tősebb fejlesztés a jövő esz- ra nyílik lehetőség, hanem. 1984. szeptemberi ülésén vi- tendőben kezdődik, összesen 150 tonna huzalt tokésptecon tatta meg a vaskohászat hely- 234 millió forintba kerül. s értékesíthet az SKÜ. a megvalósítás három évig _ Lízingeljük, azaz bére*­1 Jük majd ezeket a gépeket — folytatja a csoportvezető. — A kifizetésre kerülő nem egé­szen 16 millió forintért mind­össze egyetlen gépet tudnánk vásárolni. Egyébként ameny­— Felújítjuk és korszerűsít- nviben a gépek beválnak, a jük a hideghengerműi bérén- bérlés! idő letelte utón meg- dezéseket — közli Sípos Ákos vesszük mindhármat. Azért technológus. — Általa növel- döntöttünk a svéd gyártmá- juk a termelékenységet, vagy- nyú masinák mellett, mert be­szeru, biztonságos alapanyag- ^ ugyanannyi emberrel hat- leillenek az alkalmazott tech- ellátását szükséges biztosítani, ezer tonnával többet tudunk noíógiánkba. A tertalékafkat- A fejlesztések legfőbb célkitű- majd gyártani. Komoly válla- részek ellátása így megoldha- aései: a termékválaszték bő- lati érdek fűződik a rekonst- vítése, az értékesebb áruk, a rukció sikeres befejezéséhez, nemesacélok és a továbbiéi- hiszen a hengermű a termelés dolgozott termékek részará- közel egynegyedét és a nye- nyának növelése. réség csaknem kétbawnadát —. . .. _ biztosítja. T 3V.au pt ocram Lényegese« kisebb jetentö­a . <3 u* - • a gazdasági, illetve vad- leményük a fejlesztőknek az A balgoftaijam Kopasz*» védelmi keritésfooat gyártó- általunk végzett munkáról? Tjzemekben a lenti megaltó- bevezetése. A fejlesztés ' — Témákban gazdagok, pitesok frgyelembevetelevél kapcsolódik a gyeplegelő-vál- pénzben szegények vagyunk tó országos gazdálkodási prog- — feie« Liptay Péter. — Mi- ramhoz. A mintegy 20 millió után a korábbinál kevesebb forint értékű, a jövő évben a pénzünk, apró lépésekkel megvalósításra kerülő beru- haladunk előre. Ritka nálunk házásra gazda-sá-gi társulás ala- a látványos fejlesztés, az új kai majd. gyártmány. A változtatásokkal — A Mezőfiífvi Mezőgazda- a minőség javítására, a haté­termelést 204 ezerről'266 ezer «égi Kombinát és a Lajtahan- konyság növel&ere, a gazda- tonnára szándékozzuk növelni, sági Állami Tangazdaság meg- J! A tőkésexportot 57 százalékkal vásárolta az új-zelandi cég bővítjük, míg a rubeielszámo- legeltetési rendszeret — ma- ? munkakörülmények lású kivitelt mérsékeljük. A,z gyarázza Pózaik László, a fej- jobbítására törekszünk, árbevétel 6.5 milliárd tőr int lesztési osztály csoportvezető- A vállalatnál 1948-fól ksr lesz, szemben a tavalyi 4,1 Je- — Ennek egyik fő alkotó- lönboző beosztásokban dolga­in ilíiárddal. A 232 millió fo- eleme a gazdasági, illetve vad- zó Poasák László ezeket mond- rirrt nyereséget több mént védelmi kerítésfonat. A szűk- ja; duplájára akarjuk emelni. séges horganyzott huzal alap- — Növekedett és módosult A vállalat minden alaptech- anyag-gyártási feltételei ná- a szerepünk. Ma mar piacku- Tvológiáját fejleszti kisebb-na- ltmk adottak, s a keritesfo- tatást is kell végeznünk ah* ■\yobb mértékben a gyárt- mit készítésében is komoly ta- hoz, hogy tudjuk, mit, miket mányösszetétel azonban alap- pasztalattal rendelkezünk. Egy keres a vásárló. Aztán a k«r gépet kell vásárolni és üzem- resletet figyelembe véve te- be helyezni. Az évi 1400 ton- szünk jávaslatot a fejlesztés- nás termelésből 300 tonnát ex- re. portálhatunk a környező sao- A fiatalabb évjárathoz tar- cialista országokba. to zó Sípos Ákos véleménye: _____________>____ A vállalatnál a 12 védőgár / — A siker érdekében töb­d amentes, ötvözött és pántoló- za« h;„esztőhuzal-gyártó gépen bünknek jól kell végeznie a szalagból, továbbá növekszik hatezer tonnát termeinek év en- feladatat. Szem.eletvaltozas, az áruk feldolgozottsági foka. té. További húrom ESAB iípu- némi javulás már tápasztál Az SKÜ VII. ötéves fejlesz- sú gép üzembe állításával 1200 ható munkánk elismerésében, tési programjában tizenöt té- tonnával fokozható ez a meny- de a megbecsülés meg ma ma szerepel, s közöttük az nyiség. s a többlet fele reze- sincs arányban e tevékenység igények és a lehetőségek alap- zett huzal lesz. Ezáltal nem- jelent őségeve] jan rangsorolnak. A leg jelen- csak a hazai igény javításá­éin tották össze a tizenöt évre szóló távlati fejlesztést. — Az említett időszakban 2.4 milliárd forintot szeret­nénk fejlesztésre fordítani — mondja Liptay Péter, a fej­lesztési osztály vezetője. — Ennek eredményeként az évi vetően nem változik. Az alap­profilon belül többet termel­nek a félmelegen alakított és hidegen folyatott termékekből, vasporból, raktári állványból, fűrészből, vezetékeséből, rozs­Kotaj László Fémipari milliók Amerikába küldtük Ha csak a számokra te­kintünk, már akkor is derűlá­tók lehetünk a Balassagyar­mati Fémipari Vállalatot il­letően. Eltelt eddig háromne- gved esztendő az 1986-os év­ből is több mint 320 millió forintért értékesítettek árut termékeikből. Ehhez mind­össze annyit kell még tudni, hogy éves tervüket 420 mil­lió forintban jelölték meg az elmúlt év végén. A fémipari vállalat aiö- míniumtermékeket állít elő a radiátortól a lökhárítón át a különféle öntvényekig szé­les a „kínálatpaletta”. Ma ennek a gyárnak sem köny- nyű termékeit a piacon érté­kesíteni. Nincs önálló export­joguk. az Aluker a külföldi üzletek bonyolítója. Amikor tavaly a tőkésexport számait papírra vetették, szerényen 19 millió forintos nyugati üz­letet véltek megvalósítható­nak. Akkor még nem tudhat­ták. hogy ezt jóval felülmúl­hatják. Gépkocsi-lökhárítók \az USA-ba, bánvtám Ju­goszláviába, hűtőtönk Angli­ába és az igényes NSZK-ba... Ha minden igaz, akkor jóval 30 millió forint fölött lesz a tőkésexport az idén! Osztrák és svéd megrenö' lök érdeklődnek az építkezé­seken használatos alumíni- niumzsaluk iránt. Ausztriá­ba most indul postán a min­tadarab. A háromezer darabot kér, csak ez maga hatmillió forintot ér Közel százharmincféle terméket gyárt a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Képünkön Fábián Tamás a bányatámok- hoz szükséges gyűrűt esztergálja. majd. Egy amerikai cég alu­míniumöntvények iránt ér­deklődött, nyolcfélét rendelt. Még ebben aá évben szállí­tanak. a negyvenezer dolláros üzlet alapján bizonyos meny- nyiséget, jövőre a többit. V? hatóan 1987-ben ez a vevő megkétszerezi rendelését. A fémipari vállalat kapa­svéd megrendelő eitása tehát • lekötött. Egy gond azért mutatkozik. A tőkésmegrendelések jan*a része hegesztőket és öntőket kívánna, ám ezekből a szak­munkásokból kevés van a gyárban. A hosszabb távra szóló előzetes tárgyalások a mutatják, hogy érdemes lesz feltölteniük a létszámot — többnyire teljesítménybérben dolgoznak e hiányszakmák­ban —, mert különben egyre növekvő igényeket nem tudják kielégíteni 1987-ben. Ezt pedig nem szeretnék. Nemes 3 ános cikk sorozata msetéwLti&mm 14 Aki nincs ellenünk, velünk van n ér a- «emd teetyreálKtáaá- leges érdekeden tétek te Ezek papságot abban, hogy az e tekintetben mind pozitivabb törekvéseit érvényesítse. De kérdésekben azért fokról fokra előre lehe­tett lépni, hiszen a vallásos nak időszakában, majd egyeztetése, feloldása kompro később, a konszolidálódás fo- misszümokat is feltételez, lyamatában még inkább, az (Alapvető , elvi újjászülető pártnak erős légy- persze, nem lehetséges komp. vere volt a helyes szövetségi romisszum.) Jó példája volt tömegek megbékélését a rencl­ennek az elvileg szilárd, meg- szerrel, majd mind erőtelje- oldásaiban rugalmasan komp- sebb támogatásukat, nemcsak romisszumokra is hajló poli- az alsóbb papság, de a főpap- tikának: miközben a párt egy ssg is érzékelte, és ezekkel alap* pillanatra sem tagadta, hogy számolniok kellett, A vallás- mar- a nagyüzemi mezőgazdaság szabadság alkotmányos jogá* a ha- megteremtését tűzte céljául kőzete- az egyéni kisgazdaságok tér­politika. A munkásosztálynak a szövetségeseihez való viszo­nya. a kommunistáknak a parton kívüliek nagy tömegei vei való kapcsolata vető gondja volt a xista elméletnek és tolómért folytatott lem idején esakúgy. mho-t az melési kedvét a legkülönbö- új társadalom felépítésének zőbb eszközökkel ösztönözte. egymást követő lépéseikor. Magyarországon ez a »zó­nák . biztosítása egyrészről,1 másrészről a párt- és állami vezetésnek az az elvi állás­pontja, hogy a szocialista épí­tés érdekeit illetően hívők és nem hívők tökéletes egységben Ugyancsak ez irányú érzé kenységet mutatott az az in vetségesi viszony, illetve kom- tézkedés is, hogy a szövetke- lehetnek, mindmáig szilárd munista—pártonkívüH kap- zetben tömörült parasztok alapját képezik az állam es az egyházak, együttmükodéoe- nek. közösen végzett munkájukat csoiat drámai megjelenési for- megítélésében nem korábbi mákban romlott meg; helyet- osztályúelyzetüket. hanem a le bizalmatlanság és széthú­zás kerekedett felül. De az ajánlotta figyelembe venni. Hasonlóan a kispolgári. ér­telmiségi rétegek iránti figyel- hogy a tömegek vigyázó szem- mét és rugalmasságát jelezte, VIII. kongresszus el is fogad­ta az egyetemi és főiskolai érzékeny reagáláshoz nagy­mértékben hozzájárult1 az is, A szövetségi politikának krl fejezési formája volt, hogy J962 őszén az MSZMP 'vezetése elhatározta, és a mel figyelték vajon az MSZMP hogy miközben a leghatározot- szakítani tud és akar-e az tabban fellépett a nacionaliz­MDP-nek e téren kifejtett, so­kak ellenérzését kiváltó gya­korlatával. Hiszen még élén­ken élt az emlékezetben a bi­irrus minden megjelenési for­mája ellen, a nemzeti érzel­mek és hagyományok kérdé­seiben nagy tapintatot tanúsí­zalmatlanságnak az a légköre, tott (nemzeti címer megvál- amely a jóindulatú, de pofi- toztatása. a katonai uniformis tikár kérdések iránt nem na- kialakítása, március lő-e meg. gyón érdeklődő emberekben ünneplése stb.) nem megnyerhető szövetségest, felvételeknél a származás sze­rinti kategorizálás megszün­tetését. A származás szerinti kategorizálás, amely korábban a történelmi igazságszolgálta­tást és késés behozását szolt gáttá a munkásosztály és pa­rasztság tehetséges gyerme­keinek érvényest! lésében. ' a£ adott pillanatban társadalmi Az átgondoltabb szövetségi hanem potenciális ellenséget politikának fontos feltétele szempontból már ártalmas volt; gyanított, mdst már nem 1« volt, hogy a párt jobban meg- Igazságtalanul korlátozta szü­beszélve azokról, akiknek kif,e- ismerje az abbati résztvevők leik egykori osztályhelyzete jezett fenntartásaik voltak a természetét, igényeit, törekvé- miatt az olyan, arra alkalmas rendszerrel és vezető erejével, seit. Ebből a szempontból is fiatalemberek továbbtanuló— a párttal szemben Az MSZMP szövetségi pofi- körű vizsgálat, ffkajára, történeti visszatekin­tésben, mázzák feltétlenül új — vonása a ru­galmasság volt. Formájában e szövetségi politikának még­je! erdős lépés volt az a széles sát, akik már a felszabadulás amelyet a után születtek és a szociálist munkásosztály helyzetéről, a ta társadalomban élték életű­előszeretettel alkal- munkásosztály körében végzett két, A származás szerinti ka­a rugalmas jelzőt. S politikai munkáról kezdetné- tegorizálás megszüntetése ai valóban e politikának égjük nyezett a pártvezetés. A pa~ szövetségi politika előremuta­— az MDP-jével öszevetve rasztság helyzetét, és a mun- tó lépése volt a szocialista kás-paraszt szövetség megerö- nemzeti egység megteremté­sítésének érdekeit szolgálták, séhez. az ugyancsak beható vizsgálat A 60-as évek elején Kádár sem a rugalmasság, hanem az és elemzés alapján készült ag- János egy beszédében, amelyet elvszerűség volt a legfőbb tör­vénye. A tömegek érdekeiből indult ki már akkor is, ami­kor azok jó része még nem rárpolitikai tézisek. a Hazafias Népfront Orszá-i A z értelmiség álláspontját gos Tanácsában mondott el; és viszonyát a szociális- kifejtette, hogy az MSZMP tó átalakuláshoz, egész sor — szövetségi politikáját e jelszó­értette meg a párt politika- már említett — dokumentum val lehetne egyszerűen jelle- ját és bizalmatlanul figyelte kidolgozásával igyekezett fisz- mezni: „Aki nincs ellenünk,' azt. Szilárdan, ha kellett tázni. Hogy milyen körülte- az velünk van!” Utalás volt eréllyel képviselte fő célját, a kiütéssel és nagy politikai érzé- ez arra, hogy a Rákosi-féie hatalom megszilárdítását, és kenységgel kezelte az MSZMP pártvezetés, „az osztályharc a volt már tevékenykedése első sza- szocializmusban egyre élező­éppen ennek érdekében a szövetségesek iránt megér- kaszában is a szövetségi po. tő, türelmes. Alkalmazta —, ahol csak lehetett — a meg­győző szót a hatalmi intézke­dések, az erőszak helyett. A dik” felfogás értelmében, asze­títikát, arra jó példa a K(öz- rint á jelszó szerint járt el, ponti Bizottság 1957. november hogy „aki nincs velünk, az 2-i, a Hazafias Népfront- ellenünk van.” Azóta Kádár mozgalom megerősítéséről szó- Jánosnak az ezzel merőben él­munkásosztály vezető szerepé- ló határozatának égjük meg- lentétes álláspontja és jelsza- nek helyreállítására, a mun- állapítása: „A Hazafias Nép- va már szinte szállóige ’alt, kás-paraszt szövetség megszi- frontnak fontos szerepet kell bejárta az egész világot, és lárdítására mindenekelőtt a betöltenie a középrétegek, az mindenütt jellemzéséül szol- legszilárdabban a néphatalom értelmiségiek és a kispolgá- gál . a szocialista berendezke- meilett álló erőket tömörítet- rok körében. E rétegek társa- dési rend magyarországi for­te. Az ellenforradalmárok iránt dalmi súlya nagyobb, mint májának. Kifejezi a szociahz- kírnéletlen harcot folytatott. A számarányuk, megnyerésük a mus megújulásának polittlcá­népi demokrácia, a szociatiz- ját, azt az emberek iránti hu­mus számára az ellenforradal- mánus bizalmat, amely mag­sa, kiábrándultsága igen nagy mi események után fontos gyöződéssel vallja, hogy jó volt, kezdetben semlegesíteni feltétele előrehaladásunknak.” ügyek támogatására a lakos­próbálta. A szövetségi politika érvé- ság túlnyomóan nagy többsé­Amilyen mértékben haladt nyesülését segítették az állam ge megnyerhető, hogy a szo- előre a konszolidáció —, s ennek gyors volt az üteme — úgy fejlődött, finomodott 1 a Előtérbe tolikus egyház esetében las- vésükkel építhető fel. sabban ment, hiszen a Mind- szenty-ügy és a Vatikán ál­városi kispolgári, értelmiségi rétegeket, amelyek ingadozá1 szövetségi politika, kerültek a különböző osztály- és rétegérdekek, és szükség­es az egyházak viszonyának cializmus csak az egész nép, és együttműködésének érdé- az egész nemzet érdekeinek kében tett lépések. Ez a ka- megfelelően, egyetértő cselek­(Követkeeik: A bizalom jer szerűen a köztük meglevő rész- láspontja akadályozta a hazai gyében) Tovább tort az aszály Nincs lemaradás az őszi talaj műnk ókban Október derekán a földeken változatlan a helyzet: a nyá­ri szárazság után az ősz ed­dig eltelt időszakában sem hullott említésre méltó Csá­kéi, tárcsákkal és tömörítő­eszközökkel alakítják ki a megfelelő magágyat. Ám ez korántsem ideális megol­dás: a beléje hulló mag le* padék. A talaj felső rétege vegősen helyezkedik el, ap­jóformán teljesen kiszikkadt, mindenekelőtt az Alföidön, de más vidékeken sem sokkal jobb a helyzet. Az őszi talajmunkákban mindezek ellenére nincs le­maradás. Az őszi vetések alá a kijelölt földterületnek mintegy 87 százalékát már előkészítették. Nem volt könnyű dolguk a szakembe­reknek: a talaj biológiai be- éréséről ezúttal aligha lehet beszélni, ehhez ugyanis esők­re lenne szükség, a száraz, darabokra szakadó talajt pe­dig csak mechanikai úton le­het összezúzni. Ezért gyak­ran több menetben is ekék­róbb földrögök közé kerül, s mivel hiányzik a közvetlen érintkezés a gabonamag és a talajszemcsék között, a kike­lés esélye lényegesen kisebb a szokásosnál. Mindez meg­mutatkozik a nyár végi repce-, rozs- és a valamivel később elvégzett ősziárpa-vetések te­rületén: igen egyenetlenül kelnek ki a növények. Van olyan vidék, ahol a mag „megmozdulásának” jófor­mán még nyoma sincsen. A kedvezőtlen feltételek el­lenére a búza vetését nem le­het halogatni és ezért a nagy­üzemek folyamatosan járatják: a gépeket. A búzának eddig több mint egyharmadát vetet­ték el, ez csak némileg rosz- szabb arány a tavalyinál. Ahol lehet — ez a talaj állapotától függ — nem szántással, ha­nem más agrotechnikai mód­szerekkel készítik elő a ta­lajt, csökkentve annak pá­rolgási veszteségét. Talajlazí- tókat, tárcsákat és más esz­közöket használnak e célra. A betakarítás a kukorica esetében zavartalan, enne*k a fontos takarmánynövény­nek több mint a felét törték mér le. Nehezebb dolguk van azoknak, akik a cukorrépa- táblákon dolgoznak. NÓG RÁD — 1.986. október 16-, csütörtök ”T

Next

/
Oldalképek
Tartalom