Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

ÓLIG PROLETÁRJAI, EGVESUUETEEI MIN3ENH0L ÉS MMOEJIMEl Indokoltan került az első helyre a megye ipari terme­lésének alakulásáról szóló információcsokor, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgató­ságának, a megye első fél­évi gazdasági eredményét és társadalmi fejlődését bi­zonyító, iapunk tegn >pi szá­mában közölt jelentésében. Akárcsak korábban úgy most is minden tekintetben meg­határozó szerepe van me­gyénk iparának, a külgaz­dasági egyensúlyi helyzet javításában, a belső ellá­tás viszonylagos zavartalan­ságában. Ennek megfelelően, a mostani helyzetben jóval többet kell tenniük. A kö­vetelményeket az ez évi nép- gazdasági terv fogalmazta meg, amely a termelés üte­mének korábbinál dinami­kusabb növelését kívánja. Sajnos, megyénk ipara sem szakadt le az országos ered­ménytől. Akárcsak más me- ayékben, úgy Nógrádban is az ipar, bár valamivel meghaladja az országos átla­got, de elmarad a népgaz­dasági követelményektől. E sommás nem éppen szívde­rítő tény mögött azonban biztató részeredmények is meghúzódnak. Olyanok, mint a termelékenység három- százalékos emelkedése, a létszám csökkenése, az ex­portárbevétel, köztük a kon­vertibilis elszámolású. export bővülése. Az építőiparban viszont a korábbival ellentétes ten­dencia következett be. A kismérvű élénkülés az álla­mi ipar jobb munkájának köszönhető. A jóirányú el­mozdulásban szerepe van, az előnyösen megváltozott mun­kák összetételének, vala­mint az alacsony bázisnak. ‘A jelenlegi eredmények sze­rint az állami építők meg­előzték a szövetkezetieket. Ellentmondások tarkítják megyénk mezőgazdaságá­nak tevékenységét. Mérsé­kelten csökken az állatállo­mány, ezen belül viszont élénkül a sertéshústermelés. A felvásárlásnál jelentkező tervtől való elmaradás mö­gött, a baromfiértékesítés növekedése húzódik meg. Jóleső érzést kelthet ben­nünk a beruházások mérsé­kelt ütemének továbbfej­lesztése. A megkezdett ti­zennégy jelentősebb beru­házás olyan iparfejlesztéseket szolgál, amelyek egy gyor­sabb ütemű termelésnöveke­dés, élénkülés útját egyen­getik. A folyamatban levő fonto­sabb beruházások közül em­lítésre érdemes a Nógrádi Szénbányák fejlesztése. Emellett több közcélokat szolgáló építkezés, beruhá­zás is befejeződött. A Kö- zéo-mátravidéki Vízmű egyes ütemének próbaüzemelése után beindult a rendszeres vízszolgáltatás. Ugyancsak ezt a célt szolgálja Salgó­tarjánban, Mátraterenyén és Diósjenőn lefektetett több mint 28 kilométernyi vízve­zeték. Jó dolog, hogy a koráb­binál nagyobb ütemben növe­kedett a lakosság pénzbe­vétele. E mögött azonban f'dlelheto a termelés és a ki­fizetett bér összhangjának hiánya. A lakosság bizalmát, hosz- szú távú gondolkodását, el­kötelezettségét bizonyítja a takarékbetét-állomány 10,7 százalékos növekedése, va­lamint a lakossági hitelek iránti igények gyors ütemű emelkedése. A megye első félévi gaz­dasági eredményét és társa­dalmi fejlődését értékelő, ellentmondásos jelentésből a kedvező jelenségeket is magában hordozó képből eay momentum, viszont erőtel­jesen kitűnik. Ez pedig a kö­vetkező: csak a termelés üte­mének nagyobb arányú fo­kozásával gazdaságos, haté­kony, minőségi munkával, a munkaidőalap védelmével le­het és kell megalapozni vá­gyaink teliesitését. Mindenhol és mindenkinek. V. K. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 208, SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Hazánkba érh&sik a lengyel kormányfő Lázár Györgvnek. a Minisztertanács elnökének meg­hívására szeptember 4-én. csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Len­gyei Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) A 36. bányásznapon Jubileumi Kemeruvói szakszervezeti delegáció érkezeit megyénkbe gcsssicag program Az idén 125 éves a Nógrád megyei szénbányászat. A jubi­leum növeli a 36. bányásznap rangját. Az így különös je­lentőséget kapott ünnepség szervezésére operatív bizott­ság alakult a Nógrádi Szén­bányák központjában, s igen gazdag programot állított ösz- sze. A bányásznapi rendezvé­nyek tulajdonképpen már szeptember 2-án megkezdőd­tek, amikor is „Képzőművészet a bányászatban” címmel nyi­tottak meg kiállítást az igaz­gatóság kisgalériájában. Teg­naptól a Dolina-bányai test­vérvállalat amatőr képzőmű­vészeinek kiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők a bá-' tonyterenyei Bányász Műve­lődési Házban. Holnap, azaz pénteken mű- szakharmadonként tartanak röpgyűléseket az üzemekben. Megkoszorúzzák a bányász­emlékműveket, emléktáblákat. Elhelyezik a kegyelet virá­gait az üzemi baleset követ­keztében elhunyt bányászok sírjain. Délután fél 3-tól meg­koszorúzzák Salgótarjánban a Tanácsköztársasági emlékmű­vet. Háromnegyed 4-kor ipar- történeti emlékhelyet, (egy F—6HK vágathajtó gépet he­lyeztek el beton talpazatra) avatnak Bátonyterenyén, a 21­es főút nagybátonyi leágazá­sánál, a Sulyom-hegy lábánál. A 36. bányásznap legfonto­sabb eseményeire szeptember 6-án szombaton kerül sor. Reggel zenés ébresztővel kö­szöntik a termelőmunkában élenjáró bányászokat. Fél Sí­től térzenét ad a bányász fú­vószenekar a salgótarjáni bá­nyamúzeum előtti parkolóban. Ezt követőeh tartják meg a bányamúzeum névadó ünnep­ségét. s avatják fel a Szabó István Kossuth-díjas szobrász- művész által készített dombor­művet. A bányamúzeum Pot- hornyik Józsefnek, e táj szü­löttjének, a hazai és a nem­zetközi munkásmozgalom egy­kori kiemelkedő harcosának a nevét veszi fel, s Cordos János, a megyei pártbizottság titkára mond névadó beszé­det. Az ünnepség Bátonyterenyén folytatódik, ahol fél 11-kor megkoszorúzzák a Felszaba­dulási emlékművet. Koszorút helyeznek el a szénbányavál­lalat, a külföldi testvérválla­latok és nagybátonyi bánya­üzem képviselői. Nem egé­szen 11 órakor adják át az újjáépített művelődési házat, s avatják fel az intézmény falán lévő emléktáblát. Kósá- né dr. Kovács Magdolna, a SZOT titkára mond avató be­szédet és vágja át az új épü­letszárny bejáratánál kifeszí­tett szalagot. Ezután rendezik meg a bá­nyásznapi politikai nagygyű­lést az újjávarázsolt létesít­mény színháztermében. Az ünnepi beszéd megtartására Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát kérték fel. Az ünnepség . ke­retében kitüntetéseket adnak át az arra legérdemesebb dolgozóknak. A szórakoztató, kulturális műsor fél 1-kor kezdődik és délután 5 órakor ér véget. Jó idő esetén a szabadban, ha esik, a művelődési ház szín­háztermében kerül sor a ren­dezvényekre. Bizonyára sike­re lesz az időközben elvégzett tombolasorsolásnak, melynek keretében varrógépet, mosó­gépet, egyéb háztartási gépe­ket nyerhetnek a szerencsé­sek. A 36. bányásznap nógrádi ünnepségére meghívták a ha­zai és a külföldi testvérválla­latok képviselőit. Ügyszintén meghívót postáztak a bányász­nyugdíjasoknak. Ez alkalomból jelent meg három nyelven a „125 év képekben” című könyv. Vb-ülés Rétságon Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok Ülést tartott tegnap Rét- ság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. A napirendek sorá­ban elsőként megvitatták az Asztalos János Művelődési Központ működésének sze­mélyi és tárgyi feltételeit. A beszámoló egyebek között tag­lalta a létszámhelyzetet azt, hogy az intézmény tizenöt főfoglalkozású és két részfog­lalkozású munkatárssal dol­gozik, aíkilk közül többnek nincs megfelelő iskolai vég­zettsége. A munkaerőmozgást az is meghatározza, hogy a közmű­velődésiben alacsony a bér­színvonal, a hasonló értel­miségi pályán dolgozókhoz képest -rosszabbak a munka­körülmények (szombat, vasár­nap esti elfoglaltság). Ami a látogatottságot illeti; a téli időszakban naponta három­százan keresik fel az intéz­ményt, s a nagy zsúfoltság el­lenére a vezetők igyekeznek a még nagyobb kihasználtság­ra úgy. hogy az he menjen a minőség rovására. A testület ezután megvitat­ta a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok in­tézésének tapasztalatait, a to­vábbi feladatokat. Megálla­pították, hogy a legtöbb beje­lentés a kereskedelmi ellá­tással, a legtöbb javaslat az út-, járdaépítéssel, karban­tartással kapcsolatos. A ja­vaslatok többsége általában találkozik a ta-nács középtá­vú vagy éves terveivel, így a megvalósítás folyamatosan reálissá válik. A panaszok ki­vizsgálása, a panaszos tájé­koztatása meghatározott időn belül — 30 nap — megtörté­nik. Végezetül a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok intézése törvényes. Ám a még meglevő hibáikat, hiányosságokat csökkenteni kell, mind a tanács, mind pe­dig a lakosság érdekében. Tegnap, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának meghívására háromtagú szak­szervezeti küldöttség érkezett a szovjetunióbeli Kemerovo testvérmcgyéből Salgótarján­ba. A delegáció vezetője Konyev Vlagyimir Afana- szevics, megyei szakszervezeti titkár. Tagjai: Pecsonkin Mi­hail Ivanovics, a bányász­szakszervezet elnöke, Zajcev Gennagyij Fjodorovics, a Prokopjevszkij bánya szocia­lista brigádvezetője. A küldöttséget az SZMT székházában Sarló Béla, SZMT-titkár fogadta, majd a titkárok, a szakmai megyebi- zottságok titkárai, valamint az SZMT apparátusának je­lenlétében tájékoztatta a vendégeket a megyéről, Nóg­rád szakszervezeti életéről. Bevezetőjében utalt arra, hogy a szakszervezetek XXV. kongresszusára készülődve, a megye szervezett dolgozói­nak képviseletében, a megyei küldöttértekezleten értékel­ték a szakszervezetek munká­ját. A küldöttgyűlés megálla­pította, hogy a számítottnál is nehezebb körülmények kö­zött a megye ipara, a terv­hez közelállóan teljesítette VI. ötéves tervi feladatait, a mezőgazdaság megduplázta termelését és 80 százalékkal növelte nyereségét. A településfejlesztésben ki­emelt társadalmi feladatok sikeres teljesítése érdekében is mozgósító szerepet vállalt magára a megye szakszerve­zeti mozgalma. Foglalkozott még azzal, hogy a gazdaság- irányítás továbbfejlesztése során megvalósult szervezeti változások eredményeként több gyáregységből önálló gazdasági egység lett. Be­szélt azokról a feszültségek­ről, amelyek létrejöttek, és amelyeknek feloldásában, mérséklésében a megye szak- szervezetei részt kívánnak venni. Ezek között említette, hogy az időseknél, a fiatal há­zasoknál és sokgyermekesek­nél nőttek a megélhetési gon­dok. Rátérve a VII. ötéves tervi feladatokra hangsúlyozta, hogy a megye szakszervezetei tevékenyen részt vettek a ter­vek kialakításában, vélemé­nyezésiben és jelenleg azok végrehajtására mozgósítanak. Kiemelt feladatként jelölte meg a munkaerő-gazdálkodás javítását, a munka* és tech­nológiai fegyelem szilárdítá­sát, a munkaidő-kihasználás fokozását, a termékek minő­ségének növelését, a piaci igényekhez való alkalmazko­dás gyorsítását, a jövedel- ■ mezőség fokozását, a termelés élénkítését, a fejlesztéseknél pedig a központi progra­mokhoz való kapcsolódást. ■ Az előbbiek teljesítése ér­dekében a megye üzemei­ben, termelőszövetkezeteiben, intézményeiben tevékenyke­dő szocialista brigádok válla­lást tettek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának és a kemer.o- vói testvérmegye 20. évfor­dulójának tiszteletére. Önkritikusan megemlítette, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az első fél évben nem tudtuk teljesí­teni a tervben meghatározott feladatokat. A megye szakszervezeti mozgalma 89 ezer dolgozót tömörít magába. Az SZMT a szakmai megyebizottsá- gokkal együtt látja el koope­rációs feladatát, képviseli a szervezett dolgozók érdekeit, a különböző partnerszerve­zeteknél. A szakszervezeti munka tartalmának javítá­sa, hatékonyságának növelé­se és felgyorsítása érdekében a szakszervezeti szervek és tisztségviselők újjáválasztá- sánál, a korábbi háromszin­tű irányításról áttértek a két­szintűre. A sokitétű munkát, a 63 főről 47 főre csökkentett testület, az SZMT látja el, az operatív feladatokat pe­dig az öttagú elnökség végzi. A tájékoztató után megkér­dezték, miként oldjuk meg a szénbányászat rendtábilitá- sát, milyen módszerekkel hajtjuk végre az alacsony ha­tékonyságú üzemek felszámo­lását. Ezután a delegáció veze­tője köszöntötte a jelenlévő­ket. Utalt arra, hogy a nagy távolság ellenére sokat tud­nak megyénkről, ismerik eredményeinket, gondjain­kat, majd elmondta, hogy a termelésben és a gazdálkodás* ban jelentkező gondok csakem ugyanazok náluk is mint náluk. Azzal zárta gondo­latait, hogy a kölcsönös tájé­koztatásból sok mindent le­het majd hasznosítani. A küldöttséget ma fogad­ják a megyei pártbizottságon, majd felkeresik Kányás- bányaüzemet. A programban szerepel még a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Salgótarjáni Ru­hagyár, a Mátraaljai Állami Gazdaság megtekintése. A delegáció ott lesz a bányász­napi ünnepségen is. ••(Iüiiiiii... jjtu, un imiiiii■ limn, -iti.iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiini 'niniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iainuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiii^iiitiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiimiiiiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiitiiiHiHiiiiMiiiiiiii TANÉVKEZDÉS ­ÜJ OTTHONIBAN Patinás, ám mégis új épü­letben kezdhette az idei tan­évet harmincnyolc kisdiák Erdőtarcsón, Eddig a volt Ku- binyi-kastély korántsem ott­honos falai között tanultak a gyerekek. Az egyébként épí­tészeti remekmű az évtizedek alatt erősen megkopott: ha­talmas arányai sem vidították az apróságokat. Idén a Ma­gyar Tudományos Akadémia lett a kastély új tulajdono­sa. ezért is szükségessé vált, hogy a tanintézmény új épü­letet kapjon. A mindössze hétszáz lelket számláló Erdőtarcsa nincs szűkében a műemlékiéi legű épületeknek. A szeptemberi csengőszó tanítást je'ző hang­ja már a volt Márkus-kúria megszépített tantermeibe hív­ta a nebulókat. Az épületben az iskolán kívül helyet ka­pott a községi párt- és KISZ- szervezet, az MHSZ, és a he­lyi sportegyesület. Otthont ad a művelődésnek és a könyvtárnak egyaránt. Az átadás előtt) hajrá ide­jén megmozdult a falu ap'.a- ja-nagyja. Segítettek a taka­rítás, a környezetrendezés nagy munkájában, sok tár­sadalmi munkaórát töltöttek az épület csinosításával a Kállói Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet és a ktsz dolgo­zói is. A falu és a gazdasági egy­ségek ió eovöttenűködésénelí is köszönhető, hogy alkotmá­nyunk ünnenén augusztus 20- án átadhatták: szeptember' 1-én pedig birtokba veheti# a tanulóifjúság az iskolát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom