Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
a Itt már a mi kezünk épít Akinek mindenhez van szava Jó híre van a kornyéken a romnányi iskola úttörőcsapatának. a sikerek titkairól faggattuk a fiatal, lelkes csapat- vezetőt, Hajdú Istvánt. Már beszélgetésünk helyszíne is sokat elárul. Nem más ugyanis, mint az új úttörőszoba. A múlt tanév végén adták át, az úttörőmozgalom 40. születésnapja tiszteletére. Nemcsak a gyerekek pályáztaik annak idején a keréimiagyár dolgozóinak épült tizennyolc lakásos épület alagsori helyiségeire. Tömegsaerveaet, KISZ- esek, az MHSZ is szívesen tudta volna magáénak. Hogy mégis az úttörőké lett, abban jó része van a csapatmunka elismerésének. — Szerencsés helyzetben vagyunk — kezdi a csapatvezető. — Ebben a községben van ipari háttér, 6 az üzemek sokat segítenek nekünk. Máskülönben egy úttörőkőzosség igen nehezen tudja előteremteni aiz anyagiakat, amin bison y nem kevés rnúMk. Hála a segítőkész üzemnek, «z utóbbi években már 80—90 ezer forintból gazdálkodhatott a csapat. Különösen a kerámiagyár áldoz sokat a gyerekekért. Nemcsak pénzzel. autóbusszal segítik őket A szocialista brigádok és a rajok közötti szocialista szerződések szellemében szinte napi a kapcsolat. A segítő környezeten kívül van néhány olyan sajátossága ennek a kö- .aösségnek. amelyre méltán lehet büszke. — Az az elvünk, hogy mind ' a háromszázhetven gyereknek tudjunk olyan elfoglaltságot nyújtani, amiben megtalálja örömét — magyarázza Hajdú István. — Nemcsak a jó ké- pességűeknek. Ezért egy sajátos, úgynevezett közösségi próbarendszert dolgoztunk ki, «melyet lebontottunk az 6reö- ' kig. Számtalan dologban kipróbálhatják magukat a gyerekek egy év alatt, a vetélN agyszerű lehetőség adatott meg Romhányban azzal hogy az építési kerámiagyárban bevezették a gázt. Mód nyílt rá, hogv a lakosság is használja. Most két utcában is árok tátong benne már ott fekszik a csőkígyó. A Kurucok útién Szöllősi László már alig látszik ki a gödörből. — Ezt a hetet rászántam hadd legyen kész mielőbb — mondja a fiatalember, aki szüleivel lakik a családi házban. — Vártuk már, hogy jöjjön a gáz. Igaz. sok anyagi áldozattal jár, de most kell megcsinálni, mert lövőre még drágább lesz. A fiatalember édesanyja aki már nvugdíias. hozzáteszi: — Kényelmes lesz mindenképp. A fiunk Gyarmaton dolgozik ritkán íön haza. így aztán nekünk öregeknek sokszor az sincs, aki összevágná a fát a fűtéshez. Nem mindenki így gondolja a környéken. Az öregebbek közül van, aki azt tartja, minek már neki a gáz. Persze, ha volna miből, talán ők is hozzálátnának. Dehát, kevés a nyugdíj. és sok az a harmincöt- ezer a gázra. Igaz, ebből csak tizenegyet kell befizetni, a többit apránként, tíz évig. Ezért a tanács kiépíti az utcában a gerincvezetéket. és a lecsatlakozást a ház faláig. A tanács azon van, hogv minél több család élvezhesse a gáz előnyeit, s bár a harmincötezer forint egy-egv család zsebéhez mérten valóban sok, még így is csak éppen kifutja a költségeket. Csak akkor tudnak hozzáfogni a munkához egv utcában, ha van elég igénylő. Korábban nemigen jöttek az igények. A költségek azonban évről évre nőnek — látják ezt jól az emberek —, s nem utolsó az sem. hogv érzik, milyen sokat jelent annak a százötvenkét családnak és két intézménynek, ahol bevezették. Jelenleg 2,5 kilométeres szakaszon folyik a munka, s ha kész lesz —. már hamarosan —. összesen 9 kilométer hosszan húzódik a föld alatt Romhányban a gázvezeték. Ettől a tanévtől veszik igazán Mrí okukba a gyerekek úttörőszobát. kedőfctől a sárkány építésiig, a szellemi próbáktól a sportig. Nagyon fontos az úttörómun- ka, hiszen a gyerekeik elvárják, hogy szabad idejükben is törődjenek velük. A szülők, akiktől sok támogatást kapunk, szintén ezt igénylik. Éppen az úttörőszoba építésében mutatkozott meg legutóbb, hogy a felnőttek is szívesein benne vannak mindenben, ha annak értelmét látják. Nemcsak szó maradt az úttörők jelszava: Itt most már a mi kezünk épít. A ke- rémiagyár szakemberei, szülők. KISZ-esek, tanárok keze munkáját dicséri a szépen berendezett úttörőotthon. Látva az összefogás szép példáját, a csapatvezetőség most ben. Tavaly négy, az idén három tábort is szerveztek a gyerekeiknek, g még többre is vállalkoznának. A költségeknek kétharmadait térítik, így nem kerül többe fejenként egy tíznapos táborozás 300 forintnál. Nemcsak hazánk más tájaira juthatnak el a romhányi gyerekek. A füleld magyar iskolával már két éve igen jó kapcsolatban állnak. Egymást fogadják táboraikban, versenyeket, bemutatókat rendeznek közösein, s a személyes barátságok levelezésben folytatódnák. A sok szép dolog mellett, persze állandóan kutatják a pár+nlótaig-remdszeír kialakításán fáradozik. A kezdemérándulásra, uszotan folyamra kísérjék a gyerekeket, játék- délutánokat tartsanak nekik, otthon is helyet adnak az őrsi gyűl léseknek. A csapatvezetés is többet vállal az átlagosnál, hogv megkönnyítse a szülök dolgáit a nyári szünet]obbitas módjait. — Nagy energiát kíván, hogy igényes, folyamatos legyen az úttörőélet — mondja a KISZ-esékire. Vannak ugyan ifi vezetőink, de ha az a rendszer kiépülne, megerősödne, újabb lendületet vehetnénk. Vártuk a KISZ -eveket, s szeretnénk. ha teljés értékű KISZ-munkaként kezelnék ezt a fontos feladatot Koczka Manci néni egy professzor — mondták a faluban. Neki mindenhez van szava. A takaros porta kapukilincse könnyedén enged az idegen kéznek. Még kutya sem riogatja a betérőt. A ház ajtaja tárva-nyitva, Manci néni épp most teszi az ételt Imre bácsi elé hátul a konyhában. Ugyanolyan bizalmat sugároz maga is, mint az egész porta Négy évvel ezelőtt ilyenkor még a kerámiagvárban kellett volna keresni, de most hogy nyugdíjba ment, már nyugodtan időzhet az üveges veranda számtalan növénye és újsághalma kö- zzött. Rengeteg ..kincs” áll itt felhalmozva: Manci néni feljegyzései, kivágott cikkek, külön mappákba csoportosítva. Ahogy folyik a szó. úgy kerül Manci néni kezébe a megfelelő paksa- méta. Az. amit Romhány fel- szabadulásáról írt. aztán a pályázata a Vöröskereszt történetéről, meg amit a labdarúgó-világbajnokság alatt szedett össze annak múltjáról. Évtizedekre kell visszamenni. hogv kitűnjön, mitől is lett Manci néni ilven sokoldalú1. Tizenhárom évesen, gyerekfejjel kezdett dolgozni a cserépkályhagyárKi szorul Ugyan már elmúlt délután három óra — általában eddig vannak együtt az idősek az öregek napközi otthonában —, de ennek az öt néninek most nem nagyon aka- ródzik hazamenni. Kitűnő hangulatban, nagy kártya- csatában találjuk őket. Folyik az ugratás, önfeledten belemerültek a játékba. Igaz, a mai nap kicsit más, mint a többi. Négy Mária is van közöttük, ma őket ünnepük. nypaésneik jó visszhangja van Hajdú István. — A szülőkön, a szülők körében. az üzemieken kívül nagy szükSzívesen váiMaljáik, hogy ki- ségüfk lehne a pedagógusoknak örülnék a vendégeknek, hamar kerül még egy kis maradék sütemény, üdítő. A gondozónő szívélyesen végigvezet a házon, hadd lássuk, mi mindennel szépültek, gyarapodtak az utóbbi időben. Átépítették a konyhát, ízléses faburkolat került az előszobába. A foglalkoztató- helyiség, az ebédlő, a fürdőszoba családi légkört áraszt. Jól is érzi magát itt a húsz idős ember. Ellátják őket, a tévé, a könyvek, újságok, no meg a beszélgetés leköti az ideiüket. Elmorfondíroznak a világ dolgain. Min például? Bár a kártyaparti tovább fo- Ivik, azért Somlvai néni csak előhozakodik vele, mi foglalkoztatja őket. — Rosszulesik. hogy még a kispénzű nyugdíjasra is kivetik a tehót — mondja. — Sok az a hatszáz forint a magunkfajtának. Az öregek napközijének lakói jól érzik magukat az otthoné ban. Bár az alacsony nyugdíj alatt elengedik a tehót, de akinek csak néhány százassal haladja meg a nyugdíja ezt a határt, gondban van. Nemcsak Romhányban van így ezzel sok idős. egyéb helyen is szóvá teszik. Van azonban más is a faluban, ami foglalkoztatja a közvéleményt. — A múltkor egy üzemben jártam — mesélte erről Varga Rafael tanácselnök —, azt mondta valaki, hogy mi kivételezünk. Egyes időseket segítünk, másokat nem. Az igaz, hogy nem tudunk mindenkinek egyenlő ellátást biztosítani. Akikről a családja tud gondoskodni, ráhagyjuk. Persze, jön olyan érv, hogy miért segítjük azt, akinek jól kereső gyerekei vannak, mondjuk Budapesten. Én azt tartom helyesnek, hogy elmegyünk, megnézzük az idős ember lakását, körülményeit, s abból ítéljük meg. szüksége van-e segítségre. Mert így derül ki igazán, ki az, aki rászorul. Romhány háromezer lakója közül mintegy h ötszáz az idős. összesen százkilen- cen (16 százalék) részesülnek folyamatos ellátásban. A napköziotthonos elhelyezésen kívül most vannak terjedőben az öregekről való gondoskodás egyéb formái Szociális étkeztetéssel segítenek huszonöt embert, hárminc- kettőt segélyeznek. A házi gondozói hálózatban két hivatásos. bét tisztelendő' zs gondozó dolgozik, s néI,"en ingyen, társadalmi munkában vállalták ezt a feladatot. A tanács továbbra is P’i’i munkálkodik. hogy lehetőségeihez mérten, minél többet adion az időseknek. ban, s mindjárt a Vöröskeresztben is. Máig hű maradt mindkettőhöz. Most is büszkén emlegeti, amikor a fel- szabadulás napjaiban egy magyar orvosnak ő asszisztált, szinté gyerekként. Egy szovjet sebesült lábából vették ki a golyót. Az új világ első éveiben mindenbe bekapcsolódott, amitől előrelépést lehetett várni. Elnöke lett a megalakuló MSZBT-tagcsoportnak. Mindenféle témájú értekezletekre járt a környékre. Tarjánba —, sokszor gyalog. Művezetői, vegyészeti, meó és újítási ellenőrök iskolájában tanult. Magába szívott mindent, amit lehetett. S. azóta is ezt teszi a maga módján. Hát innen a „professzorság”. Munkás negyvenkét év után a nyugdíjban sem tétlen. — Felkészültem már a nyugdíjra előre — igazítja meg a szemüvegét. — Sok feljegyzést készítettem egész életemben, most lesz időm mindent megírni. Persze, egv asszonynak mindig van bőven dolga a házban, a kertben. Aztán meg még most is ő fogja össze a falu nyolc vöröskeresztes alapszervezetét. s igazgatósági tagja az érsekvadkerti takarékszövetkezetnek. Manci néni azt mondja; nem panaszkodhat. mert megbecsülték őt mindig. A kitüntetések között ott lapul a Vöröskeresztes munkáért arany fokozata, a Kiváló munkáért miniszteri dicséret. — Azért az nem igaz; hocry nem voltak keserves pillanatok az életemben. _—• rakosgatja helyére a kitün- téseket —. de a szépre. a jóra emlékezni emberibb mint a rosszra. igazán segítségre ? Csőkígyó a föld alatt Két hónapja folynak már a munkálatok az új óvoda építésén. A falak már állnak, s úgy tervezik, még az idén tető Irta: Kovács Erika alá kerül a 13,1 millió forintos beruházással készülő száz férőhelyes gyermekintézmény. Átadását jövő augusztusra Fotó: Bábel László várják. ________________ i a
