Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

Hány óra a nyolc óra? ZŰRÉT Megkezdődött a burgonya feaedése a Szécsényi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. ‘Az idén száz hektáron ter- »nesz tettek vetőburgonyát, amelyet — eltérően az előző •évekhez képest — nem bur­gon yakombájnekkal ásnak ki a földből, hanem káliózó gépekkel. így kevesebb krumplit hagynak kint a táblán, valamint a burgonya minősége is jobb. A négyféle burgonyafajta közül jelenleg a huszonkét hektáros terüle­tekről a Kondor nevű gu­mókat ássák a földeken dol­gozó asszonyok és diákok. Az idei átlagtermés hektá­ronként meghaladja a két­százötven mázsát. Egyre szaporodnak a zsákok az itt dolgozók kezei között. Gyorsan ' telnek a vödrök a nagylóci asszo- Besegítenek a szüretbe a balassagyarmati 2IT. myok által felszedett burgonyából. szakmunkásképző iskola diákjai is. —Rigó— béreaésbett jeöemzáj hogy amennyiben az egyik mámákon valamilyen oknál fo^sa nem megy úgy a mun­ka, ahogyan az szokott, akkor a következő nap ráhajtamafcJ Ez a fokozott tempó viszont óhataffiltamuJ. befolyásolja a má- Számbelyünk: a Fűtőfoer bá- serimk tehát megbottátk a ^rrt nóséget. A közeljövőben olyan tanyterenyei gyám. Témáink eredményt. Az eddiginél gyak- bérezés bevezetését akarjuk slágertéma: milyen a munka- rabban elilenarizzük a munka- kezdeményezni, amely ösztön- idő kihasználása a gazdálkodó kezdés* és a munka befeje- zi a minőségi munkáit — ertv­zesét, s a vezetőik csak nagyon LítS a technológiai osztály ven — Ma déletott mennyien hagyták el gyúr térti letét? — fcérdeaem saoigilatteröt — Négyen lépte* kU gáatigyben — veasn késbe a küépoeédttlakai. — A szakmunkás tizenöt percig volt távol. A raktáros másfél óra járta meg Pásztói, hasion vasat értékesített. A bérelszámolónak busz percbe tellett az d intéznivaló ja; ő egyébként csúsztatott. A titkárnő nyolc órakor adta 1« a kilépőjét, s most, fél tizenegykor még nem tért vissza. aetője. Rusvai János, orz üzemfenjvf zük, hogy felülvizsgáljuk az tartási üzem vezetője fél asz­egységiben? Prezenszki Sándor, a műn- indokolt esetben adnak kálépé' kaügyi osztály vezetője érdé- si engedélyt. Mos* azt tervez- kes megállapítással kezdi beszélgetésünket: állandó kilépővel rendelkezők tallap nagyságú kimutatást te-í — Gyárunkban egyre növi- körét, s csak azok élhetnek rft elém. Ebből kiderül: ács debb a ledolgozott átlagos mű- továbbra is ezzel a jogukkal, első fél évben 130 ezer 864 szak. Egy felmérés szerint akiknek okvetlenül szükségük óra volt a lehetséges üzei»- 1983-foam 6,91, 1984-ben 6,69, van erre a munkájukban. idő, s ezzel szemben 101 ezer ■fr 236 órát teljesítettek. Mui>­A gyárban január elsejével kaerőhiány miatt 1642, anyag- kedünk benne, hogy az idén hozták létre a teohmno lóg iái hiány miatt 3245, üzemzava- végre sikerül gátat szabnunk osztályt, melynek dolgozói fo- rokra visszavezethetően 4024 a további romlásnak. lyamatosam elemzik a terme- óra üzemidő veszett kárba. A' Az elmondottakból eg verne- lésből kieső idők okait és ja- szabadnapokon el nem végez- sen következik egy újabb vasialtot tesznek azok meg- hető javítások 3545 órát igéJ a szüntetésére. 1085-ben 6,46 óra volt az a bizonyos nyolc óra. Remény­megállaipátás: növekszik kieső idő a Fűtőibeméi. — MunkanaipfeJvételeket nyelték. Rendeléshiány kö­vetkeztében 16 ezer 93 órát munkaügyi osztály vezetője készítünk — magyarázza Ve- szünetelt a termelés. rebélyi István osztályvezető. — Sajnos, gépeink túlnyom — Ennek során felmérjük, mó többsége öreg, elhasználó J mennyi a munkástól függő és dott — jegyzi meg az üzem- a munkástól független kieső vezető. — Gyakran megbiba- idő. Általánosságban az a ta- sódnak. Az új gépekhez pe­^készült”, s most sorolja — Két év alatt 43,7-ről 47,2- re emelkedett az egy dolgozó­ra jutó egész napos kieső idő. A fizetett szabadság 20—21 nap. A táppénzesnapoik szá­ma 18—19. A fizetett szabad­nap, a fizetés nélküli szabad- ....... , . , „ „ ság és a törvényes távoliét megkövetelik a fegyelmet, ott az alkatrészek beszerzéséhez lényegesen jobb a munkaidő tehát devizára volna szükség, kihasználása. Ezt elősegíti Az idén három nagy teljesíti __ még a csoportibérezés alkail- ményű géphez közel két és K ülön vizsgálva”a kieső idő- “iff93» ugyani? f ff mHlió forint értében ren­ket, szembetűnő: több mint rutetfn f emberek kn«ru- deltuk meg a tartelek alkat­ban figyelik egymás munka- resziefket a vállalattól, de hogy ját. pasztalatunk: ahol biztosít- dig nincs tartalék alikatré­ják a szükséges munkafelté- szűrik. Ezek a gépek rendsze-i teleket és a termelésirányítók rint nyuigjati gyártmányúak^ egyformáin 1—2 napra rúgnak. Az igazoilatliam hiányzások át­lagosan két napra tehetők. 60 százalékkal megugrott a törvényes távollétefc aránya. Ezt írnak a bíróságon ülnö- kösködőnek, a munkásőrség­ben szolgálatot teljesítőnek, a gyakorlaton részt vevő if- júgárdistánaík, a párttal, KISZ-szel, szakszervezettel, mikorra várható ezek megér-* Az osztályvezető példát em- kezése, arra vonatkozóan még lit a gyakorlatukból. A hagyó- ígéretet sem kaptunk, mányos hőcserélőket gyártó Hajdú János, a termelési soron fél éven belül kétszer osztály vezetője így fogaimaz- végeztek munkanapfelvételt. za meg a véleményét a kiaLM Az első alkalommal 36, a má­kul* helyzetről: — Erőteljesen visszaesett d volt a munkástól függő kieső kereslet a radiátorok irány idő. A munkástól . független s ezen a téren nem várható kieső idő is növekedett, még- változás. Átcsoportosítjuk Vöröskereszttel, MHSZ-szel kapcsolatos ügyeket intéző­nek, és így tovább. Ellenke­ző előjellel érdemes megemlí- ... .. . . ; . - . , tenünk az igazolatlan hiány- ?6 Pfrcr?3 48 percre. A munkaerőt azokra a teruletek­zásökiat, amelyek összességé­a re. ahol eladható termékekéi felmérés kimutatta: ezen ben íOszázalétokall csők,keitek munkaterületen akadozik az gyártanak. Javítanunk kell az az elmúlt évben 1985-höz aínya,g‘e'Ila'tás’ «eves az egy üzemek közötti kooperációt,' képest. A pozitív ’irányú vál- í3,alPU üzemeltetése. Ugyanak- hogy legyen elesendő nwinka­tozás a szigorú fegyelmi fe- kor a dolgozók csellengenek, darab a szereléshez. ----­k ésve kezd ik es hamarabb be- —- --------— M őssé^e vonásnak köszönhe­tő. A négy napot hiányzó pél­dául nemcsak béremelést nem kap. hanem az év végi része­sedéstől is elesik. — A törtnapi kiesések je­lentősen mérséklőditek — foly­Súlyoa gond az anyaghiány. Aka­fejezflk a műszakot. Ezzé* sző- dozik az ellátás alumínium-; ellentétben áTI a rozsda- szalagból, rézcsőből, rozsda-; mentes hőcserélőket gyártó mentes csőből. Megpróbálunk csoport munká ját feltérképező közvetlenebb kapcsolatot kii- munfcanapfelvétel, melynek alakítani a gyártókkal. Az tanúsága szerint itt szinte tel- elképzeléseink közt szerepéi a tertja Prezenszki Sándor. 3 p!f^tóró +é9e* Nyolcvanháromban 11.8, nyolc- musmk 480 vállalkozunk bérmunkákra. Az érem egyik oldala tehát: növekszik a veszteségidő a FűtfW bér bátonyterenyei gyárában. Az érem másik oldala: egyre csők-« ken a létszám, s jelenleg a tervhez képest 34 fizikai és műszaki beosztású hiányzik a termelésből. A feladatok ezzel szemben egy­re nagyobbak. Csk egyetérthetünk a munkaügyi osztály vezetőd jének kijelentésével: fentről lefelé kell megkezdeni a rendes^ nálást! Kert aj László vanötben 10,7 6na jutott át­lagosan egy dolgozóra. Ez év első felében pedig már csak 2,5 óra volt a tartroapi kieső idő. A« ez irányú intézkedő­Az idő sodrában Csak a tevékeny ember lehet elégedett... Ül az ablaknál é* ciga­rettát gyújt. — Senki sem születik elkötelezett embernek... A körülmények formálják azzá. “Teszi a dolgát és egyszer csak ■választás elé kerül: hová, «nerre induljon ... így történt ez annak idején 'Andó Gyulával is. A család­ban hét gyerek nőtt. Munkát meg hol adott a gyár, a bá­nya, hol meg nem. Nehezen jutott be a tűzhelygyárba inasnak, ahol Sulyok András­sal hozta össze a sorsa. Is­merte őt és tőle tudta, ami korábban még csak bizonyta­lan sejtésként bujkált agyá­ban. Baglyasalján, a hegyek között lapuló bányatelepen a föld, alatt, de él, lélegzik a kommunista mozgalom, a párt. ök fiatalok, tapasztaltabb bátyja Andó István, Bóta Ár­pád, Fülöp Sándor, meg a többiek jártak együtt. Beszél­gettek, fürkészték a jövőt. Andó Tóth Sándornál, vagy Rátkai Józsefnél, a vert falú kis cipészműhelyben jöttek össze és olvastak mindent, ami a marxista eszméket hoz­ta megismerő közelségbe. A legjobban mégiscsak a késő estébe nyúló beszélge­tésekre készült. Tágra nyílt szemmel figyelte, mit monda­nak a korosabbak a múltról, a nyomorúságosán pergő min- denapokról. Gondolatban számtalanszor végigélte útját a párthoz. S, ilyenkor mind­untalan elfogta a másokért, az önmagáért való hadakozás izgalma. Az 1926-osok voltak az utolsók, akiket még 1944 fezén kétségbeesetten kapkod­va behívtak katonának. Andó Gyula már nem tartott velük. A felszabadulás után egy­szerre meglódult az éietBag- lyasaiján is. Andó Gyula, mint annyian mások, egyik napról a másikra a politikai munka forgatagában találta magát. Dolgozott a párt, próbálgatták erejüket a fiatalok, szervezet­be gyülekeztek az asszonyok. Vigyázták a rendet, szervez­ték a munkát a vasúton, a bányánál. Kemény volt a tél, hosszú a háború. Szén kellett, az embereknek kenyér, hogy dolgozni tudjanak. Ä község­házán, ahol a pártszervezet tette a dolgát, késő éjszaká­ig égett a lámpavilág. Sokféle dolgot bíztak rá, újabbnál újabb feladatokat. Dolgozott a pártbizottságon Salgótarjánban. Szervezte a fiatalokat Balassagyarmaton. Aztán Budapesten tanult, a pártiskolán-. Onnan újra Sal­gótarjánba jött, a megyei pártbizottságra. Tele volt ten­ni akarással. Mint apró mozaikkockák peregnek a múlt eseményei. — Készültünk a választá­sokra, agitáltunk a kommu­nista párt mellett. Államosí­tottuk a gyárakat, a malmo­kat. Talán, két napig még igazgató is voltam a berceli malomban, örültünk a forint születésének ... Annak is, hogy folyamatosan dolgoznak a gyárak, ontják a szenet a bányák... S olyan emberek irá­nyították a munkát, akik az­előtt maguk is a munkapad mellett álltak... Aztán egyszer csak megdöb­bentő változásokat tapasztalt maga körül. Szavai messziről jönnek, fá­radtan, töredezve buknak elő: — Az ember érzi, hogy fe­szültséggel van tele. vibrál kö­rülötte a levegő... Érzi, hogy valahol, valamit nagyon elron­tott, szándéka ellenére. És nem tudja, hogyan jusson ki ebből a helyzetből... Az események gyorsan pereg­tek. Andó Gyula azok közé az emberek közé tartozott az ellenforradalom idején is, akik kötelességüknek tartot­ták, hogy ott segítsenek, ahol tudnak. Fellobbant a harc, fegyverek ropogtak. Talán még ennél is nehezebb teher volt tudni, hogy bizalmatlan­ság fészkelte be magát az emberek agyába, szívébe. Amikor fölocsúdtak a ká­bulatból, keresni kezdték és újra megtalálták az utat a munkásemberekhez. Sorra jár­ták a lakótelepeket, az üze­meket Sokan várták őket, melléjük álltak Beszéltek, vi­tatkoztak. szervezték a pártot. Próbáltak világosságot gyúj­tani a fejekben, rendet terem­teni a zűrzavarban. A párt, a forradalmi kormány egyér­telműbbe tette a dolgokat. Mind többen, kezdték érteni, hogy bizony nem elegendő csak egy oldalra figyelni. A másik oldalról is jöhetnek nem kívánt hatások. Lassan-lassan oszlott a köd, konszolidáló­dott a helyzet. Andó Gyula meg tette a dolgát régi helyén, a párt- apparátusban. Előbb Salgó­tarjánban, aztán Pásztón, vé­gül Balassagyarmaton. Pász­tón, meg a környező települé­seken akkor kezdődött a termelőszövetkezetek szerve­zése, amikor első titkárnak választották. Erdőkürt, Bér, Vanyarc. Ahány falu, annyi gond. meg siker is. Hanem a legnehezebben a pásztói gaz­dákat nyerték meg. A Kutri hajdanvolt cselédeivel, a sze­gény parasztokkal gyorsab­ban szót értettek. Ám, a bü- gei gazdák sehogyan sem mozdultak. Lórik Mihályt fi­gyelték, aki a legmódosabb volt közöttük. Erősen fogyó­ban volt már a reményük, amikor maguk a gazdák állí­tottak be a pártbizottságra An­dó Gyulához. — Semmire nem házaso­dunk . .. De. megcsináljuk a szövetkezetei külön —. mond­ta Lórik Mihály. Az alakuló közgyűlésen Ló­rik Mihályt választották el­nöknek. Talán, két hét sem telt el ezután, és a két szö­vetkezet együtt folytatta a munkát. Amikor Balassagyarmatra került és a termelőszövetke­zetek erősítése, meg a ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó pártszervezetek támoga­tása adta a legtöbb munkát a politika számára. A Pásztóról hozott tapasztalatok gyakran kisegítették. A majd negyven szövetkezet határában egyre több gép zúgott, az istállók­ban egyre több jószág növe­kedett. S, ahogy teltek, múl­tak az évek, már szakembe­rért, szakmunkásért sem kel­lett a szomszédba menniük, neveltek maguknak. Egyik­másik elnöknek, Ubranko- vics Istvánnak, Tóth József­nek, Kapás Józsefnek, Tóth Istvánnak, Berta Istvánnak nemcsak a falujában, a me­gyén túl is híre, neve voit. Szíve, túlfeszített idegei tíz- tizenkét esztendeje jelezték először, hogy ideje leadni a maga diktálta tempóból. Nem gondolt vele, dolgozott to­vább. Balassagyarmatra, meg a környékre akkor települtek a gyárak. Az indulás nem ke­vés goudja-baja bizony nem állt meg a pártbizottság be­járatánál. Oldásuk a politikai munkások dolga is volt. Ami­kor ismét rendetlenkedni kezdett a szíve, az orvos szi­gorúan megálljt parancsolt Jóllehet hét esztendeje, hogy nyugdíjas, de ma is so*S a dolga. Tagja a megyei párt- bizottságnak, titkára a városi szakmaközi bizottságnak. Sok ismerőse, barátja van az üze­mekben, a Ba lassagyarma* környéki termelőszövetkeze­tekben. Gyakran hívják, ha másra nem, egy-egy kiadós beszélgetésre a munkáról, a sokasodó gondokról, a párt­ról, a kommunista elkötele­zettségről, helytállásról. — Nem tudom, hogy csak­ugyan el kell-e menned min­dennap — zsörtölődik vele néhanapján a felesége. — Akad dolog a kertben, meg itt vannak az unokák is ... Derűs mosollyal hallgatja az asszonyt. Tudja, nem iga­zi a háborgása. Az együtt töltött évtizedek alatt segítet­te. nem akadályozta a mun­kában. • Ülünk az asztalnál. — Valahogy úgy va­gyok én ezzel, hogy csak a tevékeny élet teheti valóban elégedetté az em­bert ... Cigarettát gyújt, kékes füst bodorodik körülötte. Mögöt­te a nyitott ablakon át besüt a nap, apró fényfoltok vibrál­nak a falon. fr Andó Gyula hatraneszterv­dős. Születésnapján köszöntöt­te Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei és Forgó Im­re. Balassagyarmat városi bi­zottságának első titkára. V. G. NÖGRÁD — 1986. szeptember 13., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom