Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

Szécsény ősi fretoptnés, s a

múlt emlékeinek ma egyre nagyobb az ázsiója. Messziről jött látogatók, turisták ízlelgetik a város sajátos hangulatát, látnivalóit, ismerkednek szelíd, de igen dolgos népével.

Kitapintható a szécsényiek ragaszkodása is a városhoz, találkozunk az egészséges toki' -j a trió ti zmussa 1. Hétezer

ember vallja magát szécsényi pol gárnak. Tizenöt településből (összesen 25 ezer ember) jönnek ide dolgaikat intézni, vásárolni, amely két esztendő óta immár nemcsak Szécsény, a volt járási székhely, hanem ismét város, 650 év után. S ha egy szolgabíró valamikor nem ellenkezik, talán ez lett volna az egykori vármegye székhelye, mivel akkor igencsak középponton állott.

Sok az eljáró

A várost jerképező oklevél

szép szimbólum, de mégis csak jelkéj. Még r.incs e’e gendő munkaalkalom, sokan eljárnak, néha távoli vidékekre is. S így van ezzel a lakosság nagyobbik tele. Aki tanult, speciális ismereteket szerez, nem biztos, hogy itthon tudja kamatoztatná. Ilyenek olykor végleg kirepülnek. Ez aggodalom. Osztoznak benne a város vezetői. Az ipar még kevés embert tud eltartani. Jövedelmük átlagosan négyezer forint. Ezer- ezerötszázzal kevesebb, mint •z átlag. Jelenleg az ipar hatszázmilliót, a mezőgazdaság 1.3 miíliéirdot nyújt évente. Ezért alig van homogén család, valaki mindig eljár. Salgóta-ján Mezőhegyes, Budapest, hegy csak a skálát jelezzük. A pénz ideáramlik vissza. Ezért a külső gyarapodás jelei nem mutatnak szegény városra, de az élet minősége még alatta van a hagyományosan prosperáló városokénak. Nagy gond ez. Politikai, gazdasági programot ad a helyi vezetőknek, intézményeknek. A költő szavai ekként módosulnak: a városnak légy híve.- Megtartani ar, embert az érték “s gyarapító erőt, a legnagyobb kincset. A városi pártbizottság első titkára. Batta Lá-zló közvetlen ember, öt is ezek e vágyak, célok fűtik. Ezeket a gondokat viszi haza szőkébb hazájába. Balassagvar- matra is, a hő! lakik. Nem is titkolja örömét afelett, hogy a sajtó gyarapító szándékokról vallatja. Szavai nyomán egy elevenebb, súlyában számottevőbb Szécsény kezd kibontakozni.

Több

munkaalkalom — jobb kereset

Mindenekelőtt az ipar. Sokat emlegetett fogalom a szerkezet átalakítása. Itt'gazán testközelbe kerülök vele. Tizenöt éve települt ide az ELZETT. Nagy segítség volt akkor, új munkaalkalmakat tudtak teremteni. De eltelt tizenöt év. A fizetések alacsonyak, tenn* kell valamit. Ezt érzik az üzem vezetői is. KeA középkori templom gótikus sekrestyéje

Megtartani az embert.*.

restik a fejlett«#*) technikát, dán megtudhatja. Jöhet ide den lakásból fékhenger ala* technológiát, amellyel értéke- rimóci, kisgéd, nógrádsipeki, kúan kicsit kigördül, meg- sebb árukat állíthatnának nincs kitéve ügyeskedésnek, szakítva a csíkokat. Az abla- elő. Sürgető ez az útkeresés, A tisztességes, jó kiszolgálás, kok- is körbefutnak, követve mert az évi jövedelem mind- a maszekvilágba is beleszán- a fal vonalát. Bent több szo- össze 52—54 ezer forint. A tott. Sorra adták el a drága ba, lépcső a padlástérbe, a nyereség mindössze 12 millió, autókat, nem lehet hasból pincébe. A II. Rákóczi Es* A város, de a megye veze* számolni. Ha ez sikerült, bí- renc Tsz építői foglalatoskod- tői is azon gondolkoznak, zom abban, amit Jamrik 1st- nak itt. Magánerőnek is sze- miként lehetne az ELZETT vénné telep vezető-helyettes repet hagynak. A padlástér,

mellett tovább bővíteni a mond. ö már nyugati „Tü- amely külön lakás is lehet, hasznos ipari foglalkozást. Az zép”rielepeken is járt. majd a lakó alakítja ki szükelsők között az, hogy az EL- — Jó lenne az árut vagy a séglete szerint. Az első trak- ZETT tudjon újítani. Nyilván cementet is egységcsomagban tusnak van már lakója is. ehhez sok pénz kell, de ha kapni, kevesebb lenne a Püspökladányból. (!?) Meg- jól ágyazzák meg a fejlődés veszteség, a derékfájdító mun- nyerte a tsz pályázatát a főirányát, akkor a pénz könnyen ka, s talán a forgalom is aa* könyve!őségre. Ezt a lakrészt megtérülhet. Hogy ezek a gyobb. aztán sietősen be is fejezték,

tervek a közeljövőben vagy A szomszédos építkezők hogy a gyerekek már Székésőbb valósulnak meg, nem boltja is igazolná látszik a csényben kezdhessék az új tudni. Annyi bizonyos, hogy várakozásokat. Ami szerel- iskolaévet.

holnap, holnapután valóság vény, lakástartozék (lépcső) g mj vím a Rjmóc felé ve- lesz. Mivel beavatnak ezekbe kell egy lakáshoz, a villás- Zetö út két oldalán? Egy egé- a tervekbe. a krónikás is dugóig, azt itt mind — leg- SZ6n új városnegyed. Rangos együtt drukkol a holnapért, s alábbi® nagyrészt — megtalálja földszintes családi házak, remélhetőleg nem beszélt elő- a vásárló. Nem kell ide-oda Több utcára valóan. Ez már re, nem kerül tűzpróbára, szaladgálni. Szécsény új történelme, amely

1945 után kezdődik. A ’eg- frissebb fészekrakó egy fiatalember lesz, fején fehér kempingsapka, rajta orkándzseki. Messziről lerí róla, hogy nem kőműves, mégesak nem is kétkezi. De azért úgy eteti a betonkeverőt, hogy ki sem nézné belőle az ember a negyedéves orvostanhallgatót. Az alápincézett, kétszintes ház már tető alatt van, itt-ott már festék csillog az ablaktokokon, úgy készül a ház, mikor, mire van erő, ki segít.

— Hogyhogy itt épít? — kérdezem Rádi Lászlót. .

— Szerződésem van a megyei tanáccsal. Ha megkapom a diplomát, mint kórboncnok a megyében vállalok állást.

Természetesen mondja, és azt is imponáló Őszinteség- Békében van a város a kis- gél, hogy ha egyedül lenne,

5 forinton összevesztek. Na iparosokkal, a kiskereskedők- maga az orvosi egyetem is

ez réggen volt, meg Béla ki- kel is. Kölcsönösen ki égé- nehéz lenne. Az ősök azonszítik egymást a szövetkezeti ban előrelátóak voltak. A

kereskedelemmel, segíti a pénz nagv1 része nagyanyai

válssztékbővülést, na meg örökségből való. Ám van :tt

egy kis versenyt is támaszt Szécsény szerte. de a kömyé- Kis ajándékboltba is betérünk ken is egy másik örökség is, a Dugonics utca 6 7-be. Ada- az emberek dolgosak, iparko- mek László a geológus-techni- dóak, és azzal a szóval is tar “ kus foglalkozást cserélte fd. lálkozom: forgatják magukat.

dolgozik, de megjárta

Pest környékét, „csavargóit” másfelé is. Most már évek óta a tsz gépéi között érzi jól magát. Aztán visz- sza vágyott. A haza úgy az igazi, ha az ember érzi a szülőföldjét is. Természetes ez, de igazán csak akikor döbbenünk rá, ha távol esünk a gyökerektől, az ősök sírjaitól. Miért is gondolok és jutott eszembe Szép Pál, aki valamikor Szécsényben kemény mestertől tanulta a szakmát. Mert nemcsak nevében szép, hanem szorgalmában családszerete bet * >n,

egyszerű beszédében, amiből hiányzik a káromkodás, lesajnáló szó. Azért gondolok rá. mert sok ilyen emberrel találkoztam már Szécsényben és környékén. A nagyon nagy emberek életét emlékművek hirdetik, úgy mint Rákócziét a főutcán, a kardot markoló sassal. De. sok-sok dolgos kisemberre nem lebet csak úgy rámondani, hogy kömy- nyű átutazó voR a földön. Erzsiké. Tériké majdan An- aelim háza, s a továbbiak is még sóikéiig oldódnak a jó érzéseikben.

Van ragaszkodás; a városhoz, mindenki húz az otthonához. Így aztán nem meglepő, amit az autóipari szolgáltató kisvállalatnál Borik

Jellegzetes szécsényi város* rész, a tűztorony

hetnének, de amikor ennyit törődnek velük, bizonyos, hogy elindulnak egy végleges úton, amely a mi új értékeink be^ fogadását jelenti majd.

flmi megoldásra vár

A városinak sok mindenné van figyelme. Az oklevél csalt jelkép. Még sok a pótolni-, a behO'znivaió. Sokszor aa emeleti lakásokban nem folyik a víz. de vannak napszakok is, amikor üresen hörög a vízcsap. Erre már találtaik megoldást, Litkéről vezetik ide

Szép Pál keze munkája Vaisányban, az egyik lányának ilyet épített.

mint az egykori rimóciak, akik

rály idejen.

II jobb ellátásén

Nógráilmegyeri cigányfiúk akiknek a jövőjéről sokan gon- koskodnak.

A kereskedelemben, a vendéglátásban tovább kell lépni. Több ez városi érdeknél. Aki Hollókőre megy, folklórt, palóc művészetet látni, vagy az itteni barakk emlékeknek hódol, betér valahová a városba. Erre sajnos, kevés az sikálom. Kellene nagyobb, a jelenleginél kulturáltabb étterem, szórakozóhely. A kocsmák forgalma nagy. Jobban azonban csak a törzsvendégek látogatják, s az állapotuk sokszor kifogásolható, emberi tartásra nemigen köteleznek.

Az éveikkel korábban megnyílt Skála Áruház állandóan forgalmas. E sorok írója is vásárolt már itt. Szőnyegekből nagyobb volt akkor a választék és nem zárult le az üzlet a pénztárnál. Az eladók szívesen le is hozták a par8 or hi* • rimóci útón, amelyben aa első lakó a tsz főkönyvelője

kólóig a két nagy köteget.

Persze, a választék nem min- Kapható minden dohányára, Segít rokon, barát. Jó vér jót

dig ilyen, olykor a rámenős s szívesen árulja el, hogy szül, s ennek a város is haszüzletpolitika a ludas. Ezért Pesten a legjobb iparosoktól nát látja,

akad a polcokon nem mindig vásárolja az ajándéktárgyagusztusos és friss zöldség- kát. Van is forgalom, egy

gyümöJcs. így azitán vagy ott- más után adják kezükbe a

hagyják, vagy a régi dal sze- vásárlók a kilincset. Az ifjú

Nem Ind megütni.

—. -- - . Amikor én építettem házat,

pint: eszi, nem eszi... Megfor- nemzedek is eltalált ide, cu {szerencsém, vagy a jó sorsom dúl majd ez, ha a szövetkezet korka, csokoládé mellett vá esgy varsányi kőművessé) home? a várospolitika is köze- sárolják napjaink sztárjainak zo^ össze, Szép Pállal, lebb kerül egymáshoz, * ’’ 1 ~

majd testvérek lesznek, város is öregebb.

Kiegészítik egymást

ha képeslapjait, Sandráét és a a bokszol ókat, színészeket és a többi menőt...

— Nehéz volt elintézni ?

Naponta utazott be Salgótarjánba, s ahogy megígérte, pontosan úgy érkezett, a naptárt. az órát is hozzá lehetett

— Nem. Csak erkölcsi bízó- volna igazítani. A megyei nyítvány kellett. A tanácson építőipari vállalattól ment

kedvesen fogadtak.

nyugdíjba, megjárta a magas

Járjuk a várost, keresztbe- házakat, talán még a gyár- Történelmi föld ez. kéményt is. Most nyugdíjas.

hosszába.

Valahogy úgy, ahogy a Tü- Szécsényi Lászlónak, Lo- De nem pihen, folyton izeg- zép-telepen sikerült. Kicsit sonczy Istvánnak, a temesvá- mozog, hívják is és ő úgy eléje mentek a vásárlónak, ri hősnek, Kubinyi Fereuc* van, hogy nem tudja megta- Nem mondom, jobb raktárak, nek, Szontágh Pál, Madách gadni a munkát. Csendem be- kisgépek. betonutak itt is Imre legjobb barátjának a szédű felesége, Erzsiké mond- elkelnének, így kevesebb len- földje. Van látnivaló, kát- ja: ne a bosszúság, a veszteség, tog a fényképezőgép. Hiába valamit azonban sikerült meg- szemerkél az eső. a házépítőhonosítani, a kisebbb tele- két úgy látszik ez nem zavar- fiának. Anzelmnek épít Várnék közül ©evedül itt Három ja. A Rimócra, Varsányba ve- sányban. Örökölt portán húz- Tü/én kezelésében levő te- zető út elején meg kell állni, ták az éoületet. aminek a herautő szállítja a szenet, a Sorházak épülnek. De nem másik felét az örököstől meg- fát a '^evőknek. A tarifa a is akármilyenek. Szépen ta- vásáro'tálk. Szép naev ház kilométertől füge. De ezt a goltak, szemnek is tetszető- lesz. Fiának a városban volt vásárló közvetlenül az iro- sek. Egy-egy helyiség min- bérházi lakása, ö itt is

Pa® most sem tud megölni. Két lánya után most

József művezetőtől hallók. Kilenc éve dolgozik itt. Aki Szécsény felé utazik, az először a javítót látja.

— Szép Budapest, de itt én már nagyon megszoktam, építkeztünk. Van benne kölcsön is, de ha jóval többet fizetnének, akikor sem mennék el.

Havonta több mint száz gépkocsit javítanak az egykori AFIT műhelyeiben egészen a kettes szemléig.

II város hatása

Ismerik a város vezetői a szécsényíek és a környékbeliek: ragaszkodását, a közvetlen hazához. Ez indikálja őket arra, hogy keressék a boldogulás útjait S, a város nem zárul le a helység jelző táblával. Van kisugárzása, tudják azt is, hogy mit tesznek Nógrádmegyerben a cigánylskosság felemelkedéséért, hogy integrálódni tudjanak a mai élet követelményeihez. Nógrádmegyerben erényt csinálnak abból, hogy föl tudják emelni a* ottlakó- kat. Valamikor három cigánysor jelezte a szegénységet, a maraidiságot. A putrisorból kettő már elbomlott A harmadikhoz pedig úgy nyúltak hozzá, hogy új házakat építettek és a továbbiakban is építenek rajta. Ha valami nehéz, ez irgalmatlanul az. Olyan göröngyök vannak az útban, mint az előítélet. babon aság, -sámánság, teljesen más erkölcsök, amelyben mégis értékek vannak, csak el kell találni hozzájuk. s ezt már Nógrádmegyerben értik a tanács vezetői. És Szécsényből kimennek a faluba az OTP-től tervezők, s az építővállalat emberei. Számolnak. kalkulálgatnak, hogyan lehet kiköltözni a kalyibából. mennyi pénzt ad az OTP. hogyan segít a tanács, na és mire lehet számítani a munkából. Ha nem ezt termék, sokáig parttalanul élaz ivóvizet. Nagyobb gond ac orvosi ellátás. A körzeti orvosok munkájával elégedettek, lelkiismeretes, gyógyító munkát végeznek. De, amikor rejtettebb hibák vannak, betegségek, ahová alapos vizsgálat kell: vér, vizelet, EKG, röntgen, stfc, akkor a városban megáll a .tudomány. Nincs szakrendelő. Mit tesz ilyenkor a rimóci, a nógrád- megyeri lakos? Autóbuszra ül és irány a megyeszékhely. Ez utazási költségben is 70—100 forintot jelent, azonkívül^ hogy rámegy az egész napja, Előbb-utóbb lesz majd szakrendelő, de átmeneti megoldás is jó lenne, ahogy a város vezetői gondolják, kezdetben a kijáró szakrendelés is megtenné.

Így gondolkoznak a városról a vezetők. A napi dolguk mellett tudják, miként lenne ígéretes a jövő, miként lehetne rászolgálni az ittlakók megbecsülésére. Meg akarják tartani az embert, a becsülésre méltót, aki a legnagyobb értékek megteremtője.

A kis ajándékboltnak sok a látogatója, vásárlója

Gulyás Ernő Felvételek: Kulcsár József