Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Ismerőstől ismerősig Tiroli tárlói hét múlva más* másképp szeretném! Megyénk legújabb múzeu­ma a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. Több tudo­mányos munkatárs, múze- ológus dolgozik benne, ahol mindenkinek megvan a maga feladata. A legtöbb dolgozó azonban a háttérben műkö­dik, amiből a látogatók nem »okát észlelnek. Kovács An- »a 8 éve tevékenykedik a múzeumban. Szakterülete az irodalomtörténet. — A történeti muzeológia keretében, muzeológiai esz­közökkel foglalkozom a me­gye irodalmi hagyományaival —• mondja. - Elsősorban tár­gyi emlékekkel és írásos for­rásokkal dolgozom. Tudom, ez így első hallásra talán fur­csának tűnhet, de az írott em­lékeket csak úgy érthetjük meg igazán, ha az írók, köl­tők, személyes holmijai, tárgyi környezete is rendel­kezésünkre állnak. — Például Madách Imre pennája? — Sajnos Madách Imrének a Csesztvén látható relikviáin kívül nem maradt ránk sem­mi. Mikszáth Kálmánnak viszont a szemüvegétől kezd­ve a pipájáig sok mindenét őrizzük. Egészen másképp olvasok egy Mikszáth-no- vellát, ha lehetőségem van látni Mikszáth fiának első teifogát. Mikszáth Kálmánt rendkívül családcentrikus, | gyermekeit szerető embernek ; ismerték meg kortársai. ' — Sokan még ma is szíve­sen emlékeznek vissza arra a hónapra, amelynek műtár­gya: A ló, a bárányka és a nyúl című Mikszáth-novella játék főszereplői voltak. Az irodalmi muzeológusnak mi az elsődleges feladata? — Mondjuk inkább úgy: a leglátványosabb a kiállítások elkészítése. Most éppen nagy munkában vagyunk, a rende­zőkkel alkotó együttesben egy olyan tárlatot állítunk össze Szécsénvben, amelyben arra keresünk választ, hogyan le­het egy írásos életművet vi­zuálisan megjeleníteni. Mi­re gondolok én itt? Hogy egy betű nélkül, egy sor írás nél­kül, hogyan tudjuk bemu­tatni, három, az irodalmi éle­tünkben fontos szerepet be­töltő egyéniség életútját, élet­művét? — Kik ezek az alkotók? — Ferenczy Teréz költőnő, Komjáthy Jenő költő és Krú­dy Gyula író, akit gondolom nem kell bemutatni a közön­ségnek. Krúdy Gyula csa­ládiénak Szécsénykováesib in yolt birtoka. Ennek a kiállí­tásnak van még egy érde­kes momentuma az, hogy több múzeum együttes anya­gából jön létre. Bútorokat, személyes tárgyakat kaptunk kölcsön, ugyanis mind a há­rom irodalmi személyiség egy-egy enteriőrjét, szoba­részletét próbáljuk meg be­rendezni. Krúdvéhoz a Ma­gyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeumtól ka­punk értékes tárgyakat. — Mindig elégedett, ami­kor elkészülnek egy kiállítás­sal? — A megnyitók tetszenek, de aztán már egy hét múlva, másképp csinálnék mindent! — Irodalomkutatással fog­lalkozik, hány verset olva­sott életében? — Nem tudom, nagyon so­kat, a legtöbbet József Attilá­tól. — Az asztalán rengeteg könyv sorakozik egy kívülál­ló azt hinné, hogy folyton csak ezeket bújja. — Sajnos nem, de ha iriőm engedi, akkor nagyon szívesen. Nemcsak szépirodal­miakat, kikapcsolódásként Kittenberger Kálmán vadász­históriáit bújom. Valahogy szimpatikus a vadászat, így szívesen olvasnék a Nógrád megyei vadásztársaság egyik tagjáról! Vankő Magdolna Főtavaitól* az SOS giferntekfátvet Számos ország közéleti sze­mélyiségének jelenlétében szombaton Battonyán fölavat­ták az SOS Nemzetközi Gyer­mekfalu Szervezet első ma­gyarországi létesítményét. Dr. Csehák Juditnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének avatóbeszédét követően a kez­deményezés jelentőségét mél­tatta Helmut Kutin, a nem­zetközi SOS szervezet elnöke, valamint Gyulavári Pál a Bé­kés Megyei Tanács elnöke is. Az eseményen részt vettek a gyermekfalu és Battonya lakói. Ótt volt a magyar társadalmi és politikai élet több képvi­selője. valamint Hans-Heinz Reinprecht. az SOS főtitkára is. Az ünnepi rendezvényre eljöttek az alföldi településre a finn. a jugoszláv, a lengyel, az NSZK-beli* a norvég és az osztrák SOS szervezetek és falvak küldöttei, s az első magyarországi gyermekfalu felépítésében jelentős társa­dalmi munkát vállaló hazai közösségek tagjai közül is jó- néhányan. Dr. Hermann Gmein er, a nemrég elhunyt osztrák pro­fesszor kezdeményezésére 1949- ben az ausztriai Imstben nyílt meg a világon először SOS gyermekfalu. Azóta a föld 85 országában több mint kétszáz intézményben nevel­nek családi körülményekhez hasonló légkörben kisebb és nagyobb fiúkat és lányokat Hazánban 1983 októberében alakult meg az SOS Gyermek­falvak Nemzeti Egyesülete, amely célul tűzte ki, hogy Bat­tonyán fölépíti az első magyar gyermekfalut. A LAKÓTERV két fiatal építésze, Csizmár Gyula és Sarlós Júlia készí­tette el a terveket, amelyek alapján 12 családi, egy-egy fa­luvezetői. gondnoki, vendég- és faluház épült fel a kéthektá- ros gyümölcsösben. A terve­zők arra is ügyeltek, hogy a fák többsége megmaradjon. Az építkezés 1984 nyarán kezdő­dött és az első kis lakók ez év tavaszán költöztek be új otthonukba. Battonya e kas lakd! — har­mincnyolcán — nevelőanyák segítségével barátkoznak a környezettel. A családok vég­leges kialakulása után száz. tartósan állami gondozásra szoruló. 2—14 éves gyermeknek ad otthont a falu. A nyitott közösségben élő gyerekek a battonyai iskolákban végzik tanulmányaikat — nagykorú­ságukig. Az építészeti megoldásában is figyelemre méltó gyermek­falu az SOS Nemzetközi Szer­vezet egymillió dolláros tá­mogatásával. itthoni vállala­tok, intézmények, szocialista brigádok és magánszemélyek, valamint az egyesület által szervezett akciók huszonnégy­millió forintos hozzájárulásá­val, jelentős társadalmi mun­kával épült föl. Tiroli képzőművészek al­kotásaiból kiállítás nyílt szombaton a Pécsi Galériá­ban. A hét kortárs festő, gra­fikus és szobrászművész tár­latának megrendezésével az osztrák tartományban ma­gyar képzőművészeti alkotá­sokból három évvel ezelőtt szervezett kiállítást viszonoz­zák a mecsekaljai városban. Anton Christian, Franz Mölk, Norbert Pümpel, Georg Sal- ner, Ernst Trawöger, Elmar Trenkwalder és Paul Flora művel, a Tirolból származó művészek munkásságának néhány markáns darabját táriák a látogatók elé. A tár­latot november 9-ig tekint­hetik meg az érdeklődők a Pécsi Galériában. A tiroli képzőművészek pécsi tárlatához zenei ese­mény is kapcsolódott. A Csontváry múzeumban az innsbrucki Collegium Pro Musica nevű, öttagú kamara­együttes adott koncertet klasszikus szerzők műveiből, Max Engel vezetésével. Lövés a Liefcstifiukoei át A vár északi oldalán egy kulcslyuk alakú lőrés látha­tó. Egyik alkalommal a so­moskői strázsák jelezték a török közeledését. Felharsant a riadót jelző kürt. Nagy volt a mozgolódás: kópiá­sok, alabárdosok, pattantyú­sok a lőrésekhez siettek. Meg­töltötték a szakállas puskákat és figyelték a közelgő sere­get. Fülek felől feltűnt az el­lenség. Egy lovas csapat kör­vonalai bontakoztak ki. A szpáhik a Sátoros-hegy olda­lánál álltak meg. Ez ponto­san szemben volt a fűleki ka­puval. A füleki bég, Ali azért jött, hogy szemrevételezze a várat, megnézze falait, tűzál- lásait. Balázs deák, a kulcslyuk­lőrés pattantyúsa is éppen vizsgálta az ellenséget, s a törökök között a legdíszesebb ruhájára — türelmetlengé­ben — elsütötte a fegyverét, s azt telibe találta. A díszes ruhájú a török szultán egyik kedves embere volt, s emi­att a vezér nagy haragra ger­jedt, s nagy erejű sereggel tá­madt Somoskőre. El is fog­lalta. Mondják Somoskőben, ha nem a hirtelenharagú Ba­lázs deák van a lőrés mel­lett, akkor a török talán so­hasem foglalta volna el So­moskőt. .. Igaz, ami igaz, annyira mai ez a „Mai történet” csak, mint amennyiben van annak igaz­sága, hogy a mai sugaras ősz » magában foglalja sok-sok régi < ősz bágyadt szépségét, színét, illatát, hangulatát.. Illatát, hangulatát — és itt mindjárt maradjunk is meg, mivel már­is lényegéhez értünk ennek a kis történetnek, amely nem is nagyon messzire, csak ide, a hevesi hegyek lejtőire, egy kedves kis történetre, vagyis annak felelevenítésére invitál most bennünket Történt tehát, történt azon a — mostanihoz igen-igen sok­mindenben hasonló őszön, hogy egy ifjonti riporter vala­mely szabadtéri vendéglő asz­talánál, egy rátámadt darázs- zsal hadakozva nagyot szip­pantott a levegőből, és akkor frrtaten észrevette, bogy csm­IWmsí szagú ősz pa illat, csupa balzsamos most — Legyen — hagyja jóvá a minden. Virágok, gyümölcsök, szüretek évszaka. Mit sem törődve tehát a csípős csípéssel, melyet a darázstól végül is megkapott —, menten a szerkesztőségbe lohol —, ahol is ezzel a szenzációs fel­fedezéssel szolgál szerkesztő­jének: — Főnök, itt az ősz! — Sajnos — feleli amaz, megtapogatva vállát, mely idősebbek esetében néha bi­zony fészkévé lesz csúznak, nyűgnek, reumának. Kicsit fel­szisszenve tehát e meglepő hírre tudakolni kezdi bará­tunk bölcs szerkesztője, hogy vajon a tényen túl — tehát, hogy itt van — mi más szerep jutna még az őszre? — Illata van. varázsa főnök és én most kimegyek a he­gyekbe és ott a szüretről a szüretelő, egyszerű, kedves emberekről egy csodálatos ri­portot írok. De nem is írok, infcábh köldök- _ szándékot a szerkesztő —, de mielőtt kimennél a hegyekbe, végy föl némi előleget, mert ha emlékezetem nem csal. ezek a szüreti riportok néha kissé költségesek... Barátunk pedig nekivág hirtelen támadt témájának, de — hallgatván a jó tanácsra, indulás előtt az előlegezrest felmarkolja. És eltelt egy nap. eltelt ket­tő. vége lett a negyediknek, se híre. se hamva a kis segéd- szerkesztőnek. Végre pénteken beállít — kissé megviseltnek látszik —. kezében kéziratot lobogtat: — Kezdettől a végéig jár­tam, főnököm! Oknyomozó, lí­rai riportot írtam, már csak az kell, hogy nyomdába add... — Csak lassan, lassan — így az öreg —. nem hajt a ta­tár bennünket. Na. nézzük csak. mi a címe? — Must szagú ősz — siet a cipoctef válaszúim, __ , — Must szagú...? nem is rossz, barátom. Akkor majd délután elolvasom. Te pedig addig, ha megkérhetlek, menj haza. fürödjél meg. s ahogy elnézlek, tiszta ingre is szük­séged lenne... és talán egy fogkefére. Barátunk kissé lehűlve tá­vozik, és vagy két óra múlva, de még mindig „romos” álla­potban bebotorkál a főnöke aj­taján. — Olvastad...? — Hm, lássuk, melyik is az? — kérdez vissza a főnök, s egy mosolyt elnyomva eléri, hogy arca. ha nehezen is. de komoly marad. — Must szagú ősz... olvas­tad. tetszett? — lép közelebb az ifjú szerző- s vele együtt, töménven, együtt rizling- s kisüstifelhő. A főnöknek to­vábbra is rezzenéstelen az ar­ca, és szól az ifjú újdondász­hoz: —* Jó lenne ez. jő lenne. kedves kolléga, csak egy a baj a dologban: kissé cefre szaga van a must szagú ri­portodnak. .. Kun Tibor 4 hét várható esemóaiifei Mozgalmas napok elé tekint Nógrád megye. A hét kiemel­kedő eseménye lesz o hétfőn megrendezésre kerülő megyei szakszervezeti aktívaértekezlet a szakszervezetek salgótarjáni székházában, amelyen Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára mond beszédet. A Salgótarjáni Városi Tanács ülésén egyebek között_ a város sportjának helyzetét, fejlesztésének feladatait tűzte napirendjére. A keddi események élére a Nógrád Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának illése kívánkozik. A testület számba veszi a helyi tanácsok fejlesztési terveinek, költségvetésének teljesítését; sorra kerül Rétság egy részének _ üdülőhellyé nyilvánítása. Az Erdő kémia Rétságon folyékonyműírágya-üze- met ad át, rendeltetésének. Szerdán, a zenei világnap és a Liszt-évforduló alkalmá­ból a balassagyarmati Szántó Kovács Gimnáziumban hang­verseny lesz. A salgótarjáni ifjúsági házban folytatódik a fiatal iparművészek stúdiójának kióllítássorozata. Csütörtökön országos konferencia színhelye lesz Salgó­tarján. A Bányász Művelődési Házban a bányamentők ta­lálkoznak, s vitatják meg ügyes-bajos dolgaikat két napon át. A TIT salgótarjáni székhazában „A nagy generáció című új magyar filmnek tartják meg a díszbemutatóját, a rendé- ző és a főszereplők részvételével. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola salgótarjáni kihelyezett tagozata nyílik az MSZMP salgótarjáni oktatási igazgatóságának épületében. Pénteken magyar—lengyel barátsági nap lesz Posztón, grafikai kiállítás nyílik Balassagyarmaton - a Horváth Endre Ga'ériában Vertei Beatrix lapjait teszik közszemlére. Szombaton megáll! a termelés a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üveghúzó üzemében. Megkezdődik a kemence lebontása és átépítése. Vasárnap ü-nmepíi a bá to nyte renyel kamorazenekar fenn- állásának 10. évfordulóját -, természetesen hangversennyel. Szécsényben kirakodó vásár, szüreti felvonulás és bál lesz a hét utoisó napján. Jó vásárt csmálfank? Temérdek dolga ‘F*®4?“ izsefnek, az elmúlt hetekben. HUNCEXPO igazgatója megbe- gedvén, neki a helyettesnek ellett átvennie a feladatot. Rajta múlott, hogy milyen kedvvel, Eájízzel távoznak az őszi Buda- esti Nemzetközi Vásár kiállítói, éhány percet szakított lapunk — Mennyit ér egy négyzetmé­ter a vásárváros területén? — Erre talán azok tudnának igazán válaszolni, akik nem kaphattak helyszűke miatt egyetlen négyzetmétert sem. Egyébként pedig annyit ér, amennyit egy-egy vállalat piaci munkájával itt „kiter­mel”. De, hogy a kérdésre va­lójában is megfeleljek: hely­dijaink a csarnokban átlagosain hatszáz. szabad területen két­száz forintosaik átlagosan és négyzetméterenként. — Olvashattuk, hogy sok kiállító távolmaradt az idei BNV-től. Több százról beszélnek. — Nem hiszem, hogy ezt így kellene vizsgálni, mert e2 j csupán egy szám, statisztika. Kevesebb az egyéni kiállító, viszont nőtt a képviselt vál­lalatok száma, s több a kol­lektív megjelenő is. Több az igénybe vett terület, egyszóval nincs jelentős csökkenés. — Kinek a hasznát gyarapítja egy sikeres vásár? \ népgazda­ságét, vagy a HUNGEXPÓ-ét? — Merem remélni, hogy mindkettőét. Rövidebb távon a vásárét, hiszen a költségei megtérülnék, hosszabb távon pedig a népgazdaság gyara­podását is jelenti. Egyébként a haszon nem mérhető olyan egyszerűen, hiszen ez az ősal BNV is marketingfórum el­sősorban. Minél inkább a piac határozza meg egy gazdaság szabályait, annál inkább erő­södik a vásár szerepe, növek­szik hatékonysága és vela természetesen a haszna is. Egy vásáron számos új ter­mék jelenik meg, véleményt mondanak ezekről a szakem­berek és a közönség, kerea- kedelmi szerződések kötőd­nek, gyártási-kooperációs együttműködések jönnek létre és így tovább. Ki tudná ezek hasznosságának mértékét meg­határozni? — A változatossá«: gyönyörköd­tet, s Itt, ezen a vásáron Is „tar­ka” a kép. — A kívánatos, az lenne, ha a szakkiállítások felé tolódna el az arány. A közönségnek talán nem fog annyira tetsze­ni, de a szakembereknek igen, ugyanakkor a gazdaságot is intenzívebben szolgálhatná. , — KI adja a pénzt a vásár­hoz? — A BNV azon kevés ren­dezvények egyike a világán, amelyik önfenntartó. — Hogy érzi magát? — A vásár végén kis­sé fáradtan, de elégedet­ten. Hogy miért? Mert az őszi BNV-t mind népgazda­sági, mind vállalati szempont­ból jónak, szépnek és ered­ményesnek ítélem meg. — h — Hét vállalat kivitelezésében, a Debreceni MÄV Igazatóság irányításával új híd épül a Szamoson, Tunyogmatolcs ha­tárában. Képünkön: Építik as áthaladó sínpár alapozását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom