Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
HívcdíiosoU a Salgctariánl Kohászati üzemekből (I J „tilalmazott józan ész” A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben immáron évek óta nívódíjakat osztattak ki azon pályázók, koilektíjvák között, akik. illetve amelyek pályamunkájukkal kimagaslóan hozzájárulnak a vállalat gazdasági élete különböző területeinek a fejlődéséhez. Legutóbb, a Nívódíj I. fokozatban a „Hidegen hengerelt szalagacélok gyártástechnológiájának érték- elemzése" című pályamunka részesült. Mi az értékelemzés? Tulajdonképpen nem más. mint az alkalmazott józan ész. Persze ezt már dr. Lend- vai József, a pályamunkában résztvevők irányítója mondta, -s mivel mosolygósán tette, igencsak indokolt a kérdés. — Ilyen egyszerű lenne?... — No, azért nem csupán a józan ész, hanem sok-sok szakismeret is szükségeltetik hozzá — kezdi kiegészítését a szakember. — Az értékelemzéshez nem elég egy ember, ez kimondottan csapatmunkát isénvel. A mi teamünkben Huszák Artúrné számviteli osztályvezető. Balázs Zoltán műszaki osztályvezető, Németh Péter számítástechnikai osztályvezető. Tarján András hideghengerműi gyárrészlegvezető, Simon Csaba technológiai csoportvezető és Dániel Karoly födiszpécser osztoztak a feladatokon. Az értékelemzés egy komplex szemléletű, döntéselőkészítő elképzelés és eljárás, amely nemcsak feltárja a felesleges költségeket és az azokat előidéző okokat, hanem rendelkezésünkre bocsátja a felszámolásukhoz szükséges módszert és eszközöket is. Alkalmazásával termékek és technológiák vizsgálatánál — a felhasználási igények azonos, vagy kedvezőbb kielégítése mellett — átlagosan 20 százalékos költségcsökkenés érhető el. Jelentőségét növeli — ami jelen helyzetünkben különösen fontos —, hogy eredményeit túlnyomórészt nagyobb befektetés nélkül a vállalatnál rendelkezésre álló szellemi tőke ésszerű felhasználásával éri el. Rendszeres alkalmazásának további előnye, hogy alkalmazóinál széles körben elterjeszti az átfogd, egyidejű műszaki és gazdasági szempontú gondolkodást. — Miként alkalmazták az előbb felsoroltakat a pályamunkájukban? — A friss ötletek mellett, figyelembe vettük az eddigi információkat, újításokat, az egyes szakaszokban kikértük más vállalati szakemberek javaslatait, tanulmányoztuk az idevágó szakirodalmat, hasznosítottuk a belföldi tapasztalat- cserékén, látogatásokon beépült tapasztalatokat. — Anyagiakban mikor kamatozik a befektetett szellemi tőke? — A pályamunka, amely konkrétan a hideghengerműi anyagfelhasználást vizsgálta, az előkalkuláció szerint 18 millió forintos megtakarítást jelent. Ennek az összegnek mintegy harmada már ebben az évben realizálódik, a megmaradó hányad pedig a hideghengermű- korszerűsítés, valamint egyéb külső vállalatokhoz fűződő szempontok függvénye. Vagyis folyamatosan valósul meg a megtakarítás. — A „józan ész” mit diktál a jövőre nézve? — Mivel a takarékosság a gazdasági élpt valamennyi részterületén kiemelkedő jelentőséggel bír, az elkövetkezendőkben értékelemzési munkáinkat úgy formáljuk, hogy azok elősegítsék a minél megalapozottabb fejlesztést szolgáló döntéseket. Benkő Mihály A Budapesti Fémmunkás Vállalatnak az év első felében, több mint 1 millió forint értékben készített kazánokat a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet. Mezőgazdasági könvvúidonságok Két figyelemreméltó könyvújdonságot jelentet meg szeptemberben a Mezőgazdasági Kiadó a környezetkímélő termesztési technológiák alkalmazásában. . Gyakorló kertészeti szakemberek írták a Budai Csaba által szerkesztett „Biológiai védekezés a növényházak kártevői ellen” című könyvet, amely a hazai nagyüzemekben jelenleg is hasznosított mintegy 180 hektár üvegházi, továbbá a 2500—3000 hektár fólia alatti termőterületen gazdálkodókat érdekelheti elsősorban. A Mezőgazdasági Kiadó megjelenteti az NSZK-beli Günter Kahnt „Zöldtrágyázás” című könyvét is. A címben jelzett, a nagyüzemiieg is jól gépesíthető tápanyag-utánpótlási módszert nemcsak gazdaságossága. hanem környezetkímélő tulajdonsága miatt i6 ajánlják. A készáruk csomagolásához szükséges dobozok mellett, a váci Forte gyár részére külön' féle fotó-, film- és fotópapírt tároló dobozokat is készítenek a Forcon Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyárában-*Ebben az évben több mint 7 millió forint értékben gyártanak papírárut, új termékként készítik a keménykötésű irattartót is. —RT— „£íen” a betét Magyarnándori takarékosok Megspórolt forintok A Cserhát és Vidéke Takarékszövetkezet amolyan két központú takarékszövetkezét. Nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol is a kis cég centruma, ezt is rugalmasan kezelik, akár gazdálkodásukat: alkalmazkodnak az igényekhez. Két központot említettünk — az egy ik M-agyám undorban, a másik Balassagyarmaton található. Ám kisebb irodáik révén elér hatásuk Romhányig és Bércéiig, s mind többen veszik igénybe különféle szolgáltatásaikat a környék legnagyobb településén, Balassagyarmaton. Szinte hetente hallani és olvasni arról, hogy, bár gazdasági körülményeink korábbi életszínvonalunk megőrzéséhez adnak csupán lehetőséget, a takarékbetétállomány mégis nő. így van ez ennél a takarékszövetkezetnél is, hiszen hónapról hónapra szaporodik a pénzüket kamatozni átadók száma a körzetben. Ezt az esztendőt például 159 millió 292 ezer forinttal kezdték a környéken élők bizalmából. Fél év végén a betétállomány megközelítette a 166 millió forintot, a növekedés ezer forint híjával, hat és fél millió! Persze a bizalom mértékét a takarékszövetkezet nem elsősorban ezen a számadaton , méri, sóikkal inkább azon, hányán és milyen értékben vásárolnak részjegyet. Az elmúlt esztendő búcsúztatásának napján még 17 millió forintért váltottak részjegyet az ezen a vidéken élők, fél évkor ez meghaladta a 23 millió hatszázezret. A részjegyvásárlás 6 millió 677 ezer forinttal nőtt, soha még ilyen nagyságban és mértékben a takarékszövetkezet fönnállása óta. A kérdésre, hogy vajon miért ez az érdeklődés irántuk, szerényein a „kuncsaftok” belátására hivatkoznak. Tavaly a szövetkezet tagjainak tekintélyes jutalékot fizettek — s ezt a jó üzlet- politika eredményezte. Számtalan hagyományos szolgáltatásuk — fél évkor a kölcsön állomány 54 millió forint volt — új üzletággá] is foglalkozni kívánnak. Most a már korábban megkezdett idegenforgalmi tevékenységüket külföldi utaztatással is bővítik. A féléves nyereségük meghaladta a 3 millió hétszázezer forintot, ugyancsak megközelítve a tervezett éves 4 millió százezret. Alighanem az idén is lesz jutalék a Cserhát és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége újjáalakulása Nógrádban illegális találkozóhelyeken, fo- gyakori munkanélküliség mi- nókban, mindenütt, aihol erre aít a fiataloknak is gyüleke- lehetőség nyílt. Sztrájkok al- ző helyei voltak. A KIMSZ, a katonával a fiatalok voltak párt útmutatásai alapján íel0 forradalmi ifjúmunkás, mozgalom 1918. november 20-án bontott zászlót Nógnád megyében. A szociáldemokrata szervezésű Ifjúság Országos Bizottsága salgótarjáni helyi csoportja az Ifjúmunkás című lap előfizetésével a vas- és fémmunkások otthonában alakult meg. A „ Kommunisták Magyar- országi Pántja megalakulása után szociáldemokrata keretek között, de kommunista vezetéssel alakult meg az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. mely a területi szervezkedési elv alapján állt. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával, a két párt egyesülésié után az ifjúsági szövetség neve ideiglenesen Ifjúmunkások Országos Szövetsége maradt, majd 1919. április 6-án, az IOSZ a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet vette fel. A területi szervezkedési elv továbhra is fennmaradt. Ennek velejárója volt, hogy a munkásfiatailok és tanoncok nagyobb csoportjai szervezeten kívül rekedtek. Az eddig feltárt források alapján a megyében a Tanácsköztársaság időszakában csak két KIMSZ-szervezet létéről van tudomásunk: Salgótarjánban és Salgóbányáin működött a kommunista ifjúság”] szervezet. A KIMSZ I. kongresszusán 1919. június 20—22-én, Salgótarján és Sal- gőbámya KIMSZ-szervezete képviseltette magát. Feltételezhető. hogy a kongresszusit követően még alakultak KIMSZ-szervezetek. de ezek működésére utáló dokumentumok eddig még nem kerültek felszínre. A kommunista fiatalok szervezeteiről, tevékenységükről a Tanácsköztársaság időszakából igen kevés adat található. Az ifjúság tanács- hatalom iránti hűsége és lelkesedése leginkább a Tanácsköztársaság védelmében nyilvánult meg. Azok az ifjúmunkások is fegyvert ragadtak. akik fiatal koruk miatt nem kerülhettek mozgósításira, 16—20 éves bányász- fiataüok önként jelentkeztek a szocialista haza védelmére. A Tanácsköztársaság leverése után a KIMSZ is illegalitásba kényszerült. Az újjászervezés így számos országos és helyi nehézségbe ütközött. Salgótarjánban, bár hagyományai voltak a forradalmi ifjúsági mozgalomnak, KIMSZ-sejt, illetve -csoport csak 60 évvel ezelőtt, 1926 augusztusában jöhetett létre. Az újjáalakult és az 1920-as évek végére, az 1930-as évek elejére kiépülő sejtrendszer nagy szerepet játszott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja irányító-, szervező-, valamint agitóciós és propagandamunkájában. Ott voltaik'a kommunista fiatalok az 1929 novemberi 4 hetes bányáíszsztrájk szervezéséiben és végigvitelében. A kommunista és a kommunistáikkal szimpatizáló fiatalok bejárták a bányatelepeket, bátran közvetítették a párt politikáját, részt vettek propaganda-tanfolyamokon, s az ott hallottakat fellhasznáilták a bányamunkások szervezésénél, a felvilágosításban. a mozgósításban. A KIMSZ Központi Bizottsága 1929 decemberében a Tanácsköztársaság megdöntése óta először hívta tanácskozásra a kerületek vezetőit. Az első illegális konferencia részletesen foglalkozott az ifjúsági mozgalom kérdéseivel. Az Ifjú Proletár című lap többek között azt írta, hogy „A vidéki jelentésieknek, de az egész konferenciának is legkiemelkedőbb pontja a salgótarjáni kerület jelentése volt. Tarján! szervezetünk má.r megtalálta a módját a tömegek szervezésének... Természetesen a tarjáim kerületnek is vannak hibái, amelyekre, a konferencia rámutatott, de teljes egészében tarján! szervezetünk munkája példája lehet annák, hogyan kell egy kommunista szervezetnek dolgozni”. A sztrájkok, a munkás- megmozdulások, a gyűlések, a tiltakozások nem zajlottak le a fiatalok részvétele, aktív közreműködése nélkül. A KIMSZ-szervezetek, -sejtek, ugyan önálló akciókait nem kezdeményeztek, de részt vettek minden olyan megmozdulásban, sztrájkban, tüntetésiben, ahol a párt igényelte a fiatalok mozgékonyságát, rugalmasságát, gyorsaságát és megbízhatóságát. A párt röp- iratainak terjesztésében, jelszavak festésében, futár! akcióban szinte kizárólag fiatalok vettek részt. Gyakori volt, hogy a fiatalok olvasták fel az idősebbeknek az illegális röpinatoíkat, sajtótermékeket házaiknál, erdőkben, az összekötők, akik az aknáik között tartották a kapcsolatot, vitték a párt utasításait. A párit által szervezett és irányított nagyobb megmozdulások alkalmából a fiatalok festették a különböző politikai jelszavakat, felirato- tak a házak, kutak. hidak, csilléik oldalára. Fiatalok csempészték be éjjelente a szenesiládóba, ajtórésiekbe, lábtörlők alá a párt illegális röplapjait. Nagy szolgálatot tettek ezzel a kommunista mozgalomnak, hiszen a .lelkesítő írott szavak mindig újabb erőt adtak a további harchoz. Teljesítették a kommunista fiatalok a KMP és a KIMSZ által kitűzött olyan jellegű feladatokat is, hogy beépülve a különböző egyesületekbe. egyletekbe, ott szervező-, illetve bomlasztó munkát végezzenek. Ott voltak a fiatalok a dalárdáikban, a munkászenekarokban és színjátszó csoportokban, amelyek különösen hasznosak voltak a mozgalom számára. Hiszen e művészeti csoportok gyakran járták a környező községeket, műsorokat adva. Az ilyen utakon lehetőség nyílt arra is, hogy kapcsolatot teremtsenek, építsenek ki a falusi munkásokkal, parasztokkal. Gyümölcsöző volt a fiatalok tevékenysége a munkásotthonokban is, melyek a adatul határozta meg a kommunista fiataloknak a levemte- egvesüietekben végzendő an- timilitar.ista munkát. Szorgalmazta, hogy a kommunista fiatalok bontsák meg a leventeegyesületeit egységét. A KIMSZ országosan, a gyakori üldözések, letartóztatások miatt. 1937-ben szüntette be tevékenységét. Salgótarjánban a KIMSZ -szervezet 1933- ban függesztette fel munkáját. melyet a második világháború alaitt újrakezdett. A háborúellienes szabotázsakciók kivitelezői gyakran fiatalok voltak. Különösen a bányászfiatalok kozott talált termékeny talajra a párt háborúeltenes felhívása. Felszedték a bányai kisvasút sínéit, a csillék forg'atóplatni- jait, elvágták a csilléket huzaté sodronyköteleket, megrongálták a jelzőberendezéseket. megbénították a bányai javítóműhely működését, üzemképtelenné tettek motorokat és más termelőberende- zésieket, melyek következtében akadozott a termelés, hosszabb-rövidebb ideig szünetelt a munka. Az iparban dolgozó munkásfiatalok nagy értékű termelési berendezéseket. eszközöket, rejtettek el, lassították az üzemek leszerelésére vonatkozó német katonai parancs végrehajtását. Forradalmi munkásmozgalmunk számos esetben szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy nem múltak él nyomtalanul azok a 1919-es hónapok, melyben kirajzolódtak az ifjúság boldogabb, emberibb életének körvonalai. Az ez időből mély nyomokat hagyó emlékek hatványozódtak a mindennapi élet nyomorúságában. s ezek is motiválták az ifjúság rendszer elleni tiltakozásának tartalmát és módszereit. Gyakorta hangzott fel szűk körben a fiatalok ajkán az In ternee ionál é dallama is A munkabérek felemeléséért, a munkaidő csökkentéséért, a politikai szabadságjogok biztosításáért kezdeményezett és lefolytatott munkásmegmozdulások. az elbocsátások, a kilakoltatások, a munkanélküliség megszüntetéséért történt fellépések, az osztályharcos munkások bebörtönzése elleni tiltakozások mindig összekapcsolódtak a végső nagy cél, a proletár- forradalom. a munkáshata- lom követelés ével. B napi megélhetésért és a társadalmi-politikai változásért folytatott harc megtizedelte a kommunista ifjúsági mozgalom legjobb jainak sorát is. Lovász József. Furák Teréz, Salamon Imre, Schujer Ferenc — és még sorolhatnám — az életüket áldozták egy gyökereiben más társadalmi rendért, a szocializmus eszméjéért. Ezek a kommunista fiatalok örökségül hagyták ránk a tenniakarást. az elkötelezettséget, a bátorságot, a iobb jövőbe vetett hitet. Vonsik Ilona NÚGRÁD — 1986. szeptember 1., hétfő 3
