Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

Megkezdődött a haderő-csökkentési tárgyalások újabb fordulója fíettai András, az MTI tu­dósítója jelenti: A Varsói Szerződés országai folytatni kívánják a bécsi haderö-csöfckentésri tárgyaláso­kat ás gyors haladást igényel­nek. míg a NATO továibbra is halogató taktikáit alkalmaz. Ezt tükrözte csütörtököm a közép-európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről folyó tárgyalások új fordulójának első*ülése. Ez immár a 40. for­duló a 13 éve tanácskozó fó­rumon. A szocialista országok ne­vében felszólaló csehszlovák nagykövet, Ludefk Hamdil han­goztatta: a szocialista orszá­gok készek építő szellemben, «^rugalmasan keresni a kölcsö­nösen elfogadható megoldáso­kat a még nyitott kérdésekre. A NATO államai azonban a A stockholmi- konferencia eredménye, a maximum amit napjainkban el lehetett érni — jelentette ki Oleg Gri- nyevszkij, a szovjet tárgyaló- küldöttség vezetője -sütörtö­kön Moszkvában tartott saj­tóértekezletén. Stockholm tám­pontul szolgálhat az európai leszerelés felé teendő további lépésekhez. Lényegében ez az első megállapodás annak a széles körű béke-, leszerelési és biztonsági programnak a keretében, amelyet a Szovjet­unió január 15-én indítvá­nyozott Oleg Grinyevszkij elisme­réssel szólt a semleges és az el nem kötelezett országok hozzájárulásáról, s hozzátette: a megállapodás a KATO-or- szágok, közöttük aa Egyesült Államok, részéről megtett lé­pések nélkül szintúgy nem jöhetett volna létre. A Stock­holmban elfogadott okmány­ban megnyilvánult az újfajta gondolkodásmód a nemzet­közi ügyek újfajta megköze­lítése — állapította meg a szovjet küldöttségvezető. Grinyevszkij kiemelte azt, hogy az államok évente ki­cserélik katonai tevékenysé­gük tervét, ez a megállapodás egyik legkomolyabb része. Megmutatja, mennyire haj­landók az egyes államok „át­látszóságuk” növelésére. Az erőszak valamennyi for­májának alkalmazásáról való lemondás koronázza meg a megállapodást. Ezzel lényeges tervezett első, részleges meg­állapodás keretébe olyan vi­tatható elgondolásokat illesz­tettek, amelyek közül többről maguk is tudják, hogy eleve elfogadhatatilanoik. A VSZ szóvivője az ülés után, kérdésekre válaszolva közölte: a szövetség országai változatlanul várják a választ budapesti felhívásukra (amely­ben felajánlották, hogy akár a stockholmi konferencia ter­vezett második szakaszaiban, akár a bécsi fórum felhatal­mazásénak kibővítésével, vagv új fórumon tárgyaljanak az európai haderők csökkentésé­ről, immár az Atlanti-óceán­tól az U-rálliig terjedő térség­ben). A felhívás, mondotta a szóvivő, távolról sem 'jelenti, hogy a szocialista országok feladni, vagv szüneteltetni kí­vánnák a bécsi tárgyalásokat, lépést tettünk afelé, hogy ez a szabály a nemzetközi élet áthághatatlan törvényévé vál­jon. Stockholmban természete­sen nem sikerült megálla­podni minden olyan kérdés­ről, amelyek kapcsolatosak az európai biztonság és biza­lom szilárd alapjainak meg­teremtésével — tette hozzá. A megállapodáshoz vezető út nem volt könnyű, minden lépésért, minden közös állás­foglalásért meg kellett küz­deni. A megállapodás sorsa az utolsó pillanatig kétséges volt. Az év elejéig a stock­holmi konferencia egyféle tár­salgóhoz hasonlított, semmint olyan fórumhoz, ahol fontos kérdéseket vitatnak meg. A fordulópontot a Mihail Gorba­csov által január 15-én elő­terjesztett javaslat jelentette, az, hogy amennyiben lehetetlen az átfogó megállapodás, akkor külön-külön állapodjanak meg a szárazföldi, a tengeri és lé­gi katonai mozgásokra vonat­kozó értesítési kötelezettség­ről — hangsúlyozta Grinyevsz­kij. A szárazföldi erők nagy­szabású hadgyakorlatairól si­került megállapodni, a hadi­tengerészeti gyakorlatokról kö­tendő megállapodás azonban a konferencia következő sza­kaszára vár. A stockholmi okmány va­lamennyi ország együttes erőfeszítéseinek eredménye. ellenkezőleg: éppen a stock­holmi siker szellemében mi­előbb haladásra van szükség Becsben is, minden fórumot fel kell használni eredmény elérésére. A NATO képviselője, Jan Hein van de Mörtel holland nagykövet csak megismételte a nyugati álláspontot, azt ne­vezetesen, hogy az ellenőrzés a tervezett részmegállapodás kulcskérdése, s ebben — nyu­gati vélemény szerint — a VSZ nem enged, sőt, megke­ményítette álláspontját. • A NATO képviselője kijelentet­te: a budapesti felhívás óta nem kaptak részletesebb tá­jékoztatást airró.1, hogy milyen keretek között kíván a VSZ tárgyalni az európai haderő- csökkentésiről. A kérdést egyébként a’ Nyugat változat­lanul „tanulmányozza”. Az utolsó szakaszban vala­mennyi ország jóakaratot és hajlandóságot tanúsított a kompromisszumok elérésére. Ez mégnyilvánult abban is, hogy megállapodás született a más kontinensekről Euró­pába történő csapatátdobások kérdéséről, az értesítés para­métereiről, !az ellenőrzésről és több más kérdésrőL Vissza­vonták azokat a javaslatokat, amelyek információszolgál­tatást írtak volna elő például a fegyveres erők áthelyezésé­re vonatkozóan. Ezek az in­dítványok hosszú ideig aka­dályozták a konferencia Si­keres befejezését. Stockholm azt bizonyította — hangsú­lyozta. Oleg Grinyevszkij —, hogy Kelet és Nyugat, illetve a Szovjetunió és az Egyesült Államok: között létezhet köl­csönös megértést és megálla­podást eredményező párbe­széd, s hogy a jelenlegi bo­nyolult helyzetben is lehet megállapodásokra jutni. Stockholm sikere előreve­títheti,, a bécsi találkozó si­kerét, s elősegítheti, hogy ott döntés szülessen a stockhol­mi konferencia második sza­kaszára való áttérésre. Ebben a második szakaszban "kimon­dottan leszerelési kérdésekkel foglalkoznának. Program már van: a szocialista orszá­gok hudapesti felhívása, amely jelentős haderőcsökkentése­ket irányoz elő Európában — mutatott rá Oleg Grinyevsz­kij. Válság­tanácskozás a terrorizmusról Az EGK 12 tagállamának belügyminiszterei, a francia kormány kérésére csütörtö­kön válságtanácskozásra ül­tek össze. Londonban. Doug­las Hurd brit belügyminisz­ter a tanácskozás megnyitása előtt a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy ezen a találkozón első­sorban két igen sürgős tenni­valóra kívánja felhívni a részvevők figyelmét: a) Közös álláspontként kell leszögezni azt az alapelvet, hogy a közösség egyetlen tag­államának kormánya sem bo­csátkozik tárgyalásokba, vagy alkuba terroristákkal; b) Létre kell hozni a ter­roristatevékenységre vonat­kozó felderítő adatok és in­formációk gyors és minden- oldalú cseréjének hatékony mechanizmusát. Szorgalmazta annak az alapelvnek elfogadását is, hogy a terrorista csoportok tagjait nem szabad „ellensé­ges katonákként” kezelni, hanem „közönséges bűnözők­ként”. akiket bíróság elé kell állítani, hogy elnyerjék büntetésüket. Ennek megfele­lően. brit részről sürgetik a kiadatási törvények átdolgo­záséi- A brit belügyminiszter közölte, Hogy kormánya ne­vében rövidesen ilyen értel­mű törvénymódosító javas­latot terjeszt az au go) alsó­ház elé, s az EGK többi tag­államát is a kiadatás meg­gyorsítását szolgáló módosí­tásra kívánja buzdítani. A mostani londoni tanács­kozáson megvitatják azt a francia javaslatot is, hogy egységes vízumszabályozást léptessenek életbe az EGK- hoz nem tartozó országok ál­lampolgárai számára. Az EGK rendkívüli bel­ügyminiszteri értekezletének befejeztével az elnöklő Doug­las Hurd brit belügyminisz­ter csütörtökön este tájékoz­tatta a sajtót a négyórás vál­ságtanácskozás eredményei­ről: — Intézkedéseket hoznak a terroristák személyazonossá­gára, tartózkodási helyükre és terveikre vonatkozó informá­cióik hatékonyabb cseréje, összesítése és elemzése cél­jából; — létrehozzák a Közös Piac nemzeti rendőri erői között a kommunikáció gyors és bizton­ságos, új rendszerét; — felülvizsgálják a vízum­kiadás jelenlegi szabályait; — hatékonyabbá teszik a kiadatási eljárást; ^ — felülvizsgálják a repülő­terek biztonsági rendszabá­lyait; — megvizsgálják, hogy mi­ként vehetik elejét a diplo­máciai mentességgel való visszaéléseknek. )_______ __ ■ ‘ í Grinyevszkij Stockholmról Az első építőkő a szovjet békeprogramban Brüsszelben a belga—magyar kapcsolatok többirányú fejlődését remélik Bányász Rezső a kormány üléséről A Minisztertanács csütörtö­ki ülését követő kormányszó­vivői sajtótájékoztatóján Bá­nyász Rezső , államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke külön ki­tért az ülés napirendjén! sze­replő egyik témára, az idei népgazdasági terv eddigi vég­rehajtásának áttekintésére. A tapasztalatokat összegezve rámutatott: — Mindannyiunk közös ér­deke. hogy mielőbb meg­szűnjenek a gazdasági fej­lődés már hosszabb ideje tar­tó kedvezőtlen tendenciái, és új, dinamikus pályára álljon egész népgazdaságunk. Ennek érdekében nem mondhatunk le az idei terv főbb céljainak eléréséről, a gazdaság külső és belső egyensúlyának meg­őrzéséről. Kétségtelenül sok a gond, s megoldásokhoz egyetlen ké­zenfekvő tartalék van: a jobb munka, a munkaidő hatéko­nyabb kihasználása. Ez nem igényel befektetést, ezért nem kell hiteleket felvennünk. Je­lenleg még — egyes .számítá­sok szerint — a munkahelye­ken eltöltött idő egyharmad- egynegyed része elvesz. A kormányzati szervek, a taná­csok, intézmények folyama­tosan biztosítják, hogy a dol­gozók munkaidő után is el­intézhessék ügyes-bajos dol­gaikat. A vállalatok feladata a folyamatos, hatékony ter­melés feltételeinek megte­remtése. A munkahelyi ve­zetőknek pedig kötelességük, hogy fegyelmezett munkára bírják azokat, akik akkor sem dolgoznak, ha a munka­végzésnek egyébként nincs akadálya. — Életszínvonalunk megőr­zése, életkörülményeink folya­matos javítása mindnyájunk­tól fegyetoezettebb, szerve­zettebb munkát követel. Csak így éghetjük el, hogy a világ­piac is felértékelje teljesítmé­nyünket, mert a jó termék­nél nincs magasabban jegyzett „valuta” — hangsúlyozta Bá­nyász Rezső. (MTI) Sevardnadze— Vu Hszüe-csien találkozó Eduard Sevardnadze, az nukleáris, vegyi és más* tör SZKP KB PB tagja, külügy- megpusztító fegyverek felszá- miniszter szerdán New York- molásának, valamint a világ­ban találkozott Vu Hszüe- űr militarizálása megakadá- csiennel, a Kínai KP KB Po- lyozásának alapvető kérdései- litikai Bizottságának tagjával, ben. külügyminiszterrel. Megegyez- Szovjet részről megerősítet­tek, hogy a jövő évben fel- ték azt a készséget, hogy a újítják a határkérdésekről jövőben is mindent megtesz­szóló tárgyalásokat. nek a Szovjetunió és Kína A TASZSZ jelentése szerint- kapcsolatainak további javi- a nyílt légkörű, tárgyszerű tásáért az SZKP XXVII, megbeszélésen kétoldalú kér- kongresszusán elfogadott ha- déseket vitattak meg és a köl- tározatok értelmében, illetve csönös érdeklődésre számot azoknak a javaslatoknak meg­tartó nemzetközi problémák felelően. amelyeket Mihail széles körét tekintették át. Gorbacsov, az SZK“P KB fő- A nemzetközi helyzetről titkára fejtett ki július 28-i folytatott véleménycsere so- vlagyivosztoki beszédében, rán kiviláglott. Hogy a Szov- A felek megelégedettségüket jetunió és a Kínai Népköz- fejezték ki a szovjet—kínai társaság álláspontja közel áll kapcsolatok fejlődését illető-, egymáshoz az általános biz- en, s azok bővítése mellett tonság megerősítésének, a foglaltak állást ._*/ Kommunista és munkásoár'ok kulturális osztályvezetőinek értekezlete Szeptember 23—24-én Bu­karestben találkoztak a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságainak kulturális kér­désekkel foglalkozó osztály- vezetői. A találkozón a Bolgár Kom­munista Párt, Csehszlovákiá Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, a Kubai Kommu­nista Párt,' a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a -Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt,’ a Német Szocialista Egység­párt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői vejtek részt. A résztvevők tájékoztatták egymást a testvérpártok kong­resszusain elfogadott, a kultú­rával és a kulturális esvütt- működéssel kapcsolatos hatá­rozatok végrehajtásának me­netéről. \ Belgium és Magyarország között lényeges politikai kü­lönbségek vannak, más tár- dalmi berendezésűek, Bel­um a NATO, Magyarország a Varsói Szerződés katonai szövetségéhez tartozik, a két ország vezetői mégis igen fontos tárgyalópartnerei egy­másnak — ez az egybehang­zó vélemény Brüsszelben a két ország kormányfőinek kü­szöbönálló “találkozója előtt politikai, diplomáciai és saj­tókörökben egyaránt. Mindkét ország küzd a ka­tonai tömörülések kölcsönös megszüntetéséért, egyformán érdekük a fegyverkezési haj- feza leállítása, a fegyverzet­csökkentés és épp ezért min­den tőlük telhetőt megtesz­nek a kelet—nyugati enyhü­lésért. Ez éppen most, ami­kor a stockholmi konferencia eredményes befejezése fel­csillantotta az enyhülés re­ményét, különösen hasznos lehet. A belga kormányhoz közel álló körök megítélése szerint érdemes és szükséges erősíte­ni a belga—magyar kapcsola­tokat, mert mindkét ország vezetőiben megvan a készség és a hajlandóság figyelembe venni a másik szempontjait és tekintettel lenni a másik érdekeire. A belga gazdasági szak­értők és üzletemberek jó le­hetőségeket látnak Belgi­um és Magyarország keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latainak fejlesztésében. De megvannak győződve arról: kihasználatlanok a lehetősé­gek mind a kétoldalú árucse­rében, mind a közös vállal­kozásokban, mind pedig har­2 NÖGRAD — 1986. szeptember 26., péntek madik piacon való együttes A tekintélyes brüsszeli he­fellépésben. tilap, . a Le Vif-Express Bu­Emlékeztetn ék arra, hogy dapesten járt munkatársa pz év tavaszán Albert herceg ^ egész oldalas cikkében hoz- (Baudouin király testvére) és záfűzi: „Öt évvel ezelőtt egy Herman de Croo közlekedési külföldi delegáció talán 30 és külkereskedelmi miniszter magyar partnerrel tárgyal- vezetésével gazdasági szak- hatott közvetlen együttmű- értékből és üzletemberekből ködésről, most a belga kül- álló 90 tagú .belga küldöttség döttségnek 300 tárgyalópart*- járt Magyarországon. igen nere volt, s ez valószínűleg kedvező tapasztalatokkal tér- csak a kezdet”, tek vissza. Herman de Croo Határozottan pozitívnak nagyon Ígéretesnek mondta a minősítette a delegáció útját magyar ötéves tervben a bel- Albert herceg is. aki a ma­ga gazdaság számára rejlő le- gyár kormány több tagjával Hetőségeket. „Magyarország és Lázár György miniszterel- ötéves terve inkább a megle- nőkkel is tárgyalt, vő vállalatok modernizálására Belgiumban nagy várako­és a termelés ésszerűsítésire fással tekintenek a küszöbön­törekszik. mint nagy lendiiie- áI1(S és a közeljövőre tervbe tű tervekre mondta tg- vett további magas szintű ta­pasztalatairól a miniszter . lálkozások elé, azoktól a po- és a gazdasás decentralizálá- ’jtikai párbeszéd elmélyítését sa több száz különböző mére- £<■ a gazdasági kapcsolatok tű vállalat számára ad leh.e- kölcsönösen hasznos fejleszté- tőséget, hogy külföldi bárt- remélik nerrel közvetlen kapcsolatot létesítsen”. Fábián Ferenc Lengyel—koreai megbeszélések Lengyel—-koreai megbeszé- ték a gazdasági tervek jövő- lések kezdődtek csütörtökön beni egyeztetésének témáját Phenjanban. A tárgyalókul- Is. döttségeket lengyel részről Wojciech Jatuzelski. a LEMP A, nemzetközi helyzet meg­KB első titlíára, a lengyeléi- vitatása során a felek egvet- lam+anács elnöke, a KNDK értettek abban, hogy tovább részéről Kim ír Szén. a Ko- kell erősíteni a szocialista or- reaii Munkapárt KB főtitkára, száeok egységét és együttmű- a KNDK elnöke vezeti. A len- ködösét. Koreai részről támo- gyel delegáció szerdán érke- Satasukiro! ^ biztosították a zet* hivatalos baráti látogatás- Szovjetunió békekezdeménye- ra Phenjanba. zéseit, amelyeknek megvaló­sítása a Korea egyesítésével A találkozón a felek tájé- kapcsolatos problémák me"- koztatták egymást országaik oldását is közelebb hozná. Á belső helyzetéről, s nagyra ér- lengvel küldöttség támiogatá­tékelték kétoldalú kapcsolataik sáról biztosította a KNDK b-é- feilődését. Megvitatták a to- kejavaslatait. melyeknek célja vábbi — elsősorban gazdasá- a feszültség enyhítése a Ko- g'i — együttműködéssel kap- real-félszigeten és a környé- csoiatos kérdéseket. Érintet- ző térségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom