Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... A Fogyasztók Országos Tanácsának Illése Az utóbbi években javult a lakossági ellátás tartós fo­gyasztási cikkekből, bővült a választék, az árak és a minő­ség tekintetében azonban még mindig sok a jogos vásárlói észrevétel, panasz. Az Ipari Minisztérium illetékes.-égi kö­rébe tartozó témáról, a ház­tartási gépek ég a híradás- technikai berendezések forgal­mazásáról vélekedtek így a Fogyasztók Országos Tanácsá­nak kedden, a Hazafias Nép­front Belgrád-rakparti szék­házában tartott ülésén. A ta­nácskozáson —, amelyet Rév Lajos, a FŐT elnöke veze­tett — Sós Gyula ipari mi­niszterhelyettes egészítette ki a résztvevőknek korábban megküldött írásos munkaanya­got. Szóba került például, hogy ha valakinek 22 ezer forintos színes televízióra még futná a pénztárcájából, miért kínál­nak csak 44 ezer forintosat. Nemegyszer bajok vannak az áruterítéssel: adott esetben a Hajdúsági Iparművek környé­kén lehet kapni sokféle mosó­gépet, vagy a Jászberényi Hű­tőgépgyár körzetében többfé­le hűtőszekrényt, fagyasztólá­dát, viszont a fővárosban és más országrészeken nem, vagy csak ritkán. Más tekintetben meg —, s ezt több felszólaló boncolgatta — elkényelmesed- nek a hazai gyártók, nem bővítik a választékot, nem készítenek különféle minőségi osztályokba tartozó terméke­ket, mert nincs igazi verseny- fcelyzet a piacon. Szóba került, hogy olyan termékek, mint a forróvíz-tá- Toló, a mosógép, a centrifuga, a háztartási hűtő-fagyasztó szekrény, a rádió, a televízió és a szórakoztató elektronikai berendezések javítása, zavar­talan pótalkatrész-ellátása olyan kézenfekvő igénye a 'lakosságnak, mint akár a napi élelmiszer-vásárlás. Joggal el­várható, hogy az ipar — a kereskedelemmel karöltve — gondoskodjék megfelelő szer­vizekről és azok anyagellátá­sáról. Van némi javulás e tekintetben, de zökkenőmente­sebben kellene működniük az ilyen hálózatoknak. A vitában elhangzottakra válaszolva a miniszterhelyettes többnyire egyetértését fejezte ki, s ígérte, intézkedni fog­nak a felvetett problémák­ban. Az ülésen elhangzott ké­résnek eleget téve a Fogyasz­tók Országos Tanácsának kép­viselőit állandó tanácskozási joggal meghívta az Ipari Mi­nőségügyi Tanács üléseire. Ez ntóbbi szervet 1985-ben hozták létre a minisztérium szakmai tanácsadó, véleményező, ja­vaslattevő testületéként, amelyben feltétlenül haszno­sítani lehet a vásárlók véle­ményét a FŐT közvetítésével NOGRAD ITi "Ti Ti 1 _l J _1 _1 1_ AZ DLVASŰ KÉRDEZ Tudomásul kell veim! és c kö&etolményekhez i^azitani Korábbi lapszámunkban közöltük, hogy Agner Gyulával, az SZMT vezető titkárával, a NÓGRÁD-fórum keretében olvasóink kérdéseinek, véleményeinek tolmácsolásával együtt a szakszervezeti munka sokrétű tennivalóiról, prob­lémáiról váltottunk szót. Most pedig megkezdjük az ott felvetődő kérdésre adott válaszok közlését. látják, előnyös megváltozta­tásuk érdekében miként tud­nak segíteni? — Meggyőződésem, hogy a dolgozók többsége azért megy be munkahelyére, hogy becsü­letesen dolgozzon, meghatá- ’rozott teljesítményt és azzal aránvban álló keresetet érjen el. Annak, hogy ez ma nem így történik, több összetevő­je van. Az okokat elsősorban a munkaszervezettség hiá­nyosságaiban, az anyag- és alkatrészellátás ütemtelensé- geiben, a technológiai fe­gyelem megsértésében, vala­mint a munkafegyelem laza­ságában látjuk. A gazdasági vezetés az objektív adottsá­gok és reális lehetőségek ha­tárain belül teremtse meg a munkavégzés feltételeit és a szükséges ösztönző rendszert. A szakszervezet arra töreked­jen, hogy a dolgozók széles körében tudatosítsa a termelő- egységek előtt álló feladato­kat és mozgósítson annak eredményes végrehajtására. — Máig sem csitultak el azok a véleménykülönbségek, amelyek elmarasztalják a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek létét, szükségességét. Egyetért-e ezekkel a vélemé­nyekkel? . — A gazdasági munkaközös­ségek létrehozását, a termelés szűk keresztmetszeteinek fel­oldására, a szükségszerűség kényszerítette ki. A jól szer- vezett vállalati gazdasági munkaközösségek sokat segí­tenek a gazdasági feladatok teljesítésében. Amíg tevé­kenységükkel ezt a célt szol­gálják, addig a szakszer­vezetek elismerik létüket. Azonban, ha munkájuk egy­részt a főmunkaidő rovásá­ra, másrészt a szabad idő túl­zott szűkítésére irányul, ak­kor indokoltnak tartjuk mű­ködésük felülvizsgálatát. En­nek felismerésekor a helyi vezetésnek kell intézkedése­ket hoznia, amelyekkel az eredeti célt szolgáló vgmk-k létét engedélyezik. — Mit tesz a szakszervezet, hogy az általa szervezett ren­dezvények munkaidőn túlra essenek. Érdekelne, hogy az ezzel kapcsolatos kor­mányintézkedést miként fo­gadták a tisztségviselők és milyen formában támogat­ják? — A szakszervezeti munka megújhodásának egyik fon­tos területe a termelést és gazdálkodást segítő tevé­kenység tartalmának javítá­sa, az új követelményekhez való igazítása. Mit kíván tenni ennek érdekében a szervezet? — A mai követelmények szigorúbbak és jobban ér­dekorientáltak, mint koráb­ban. Ezt a szakszervezeteknek is tudomásul kell vennie és a követelményekhez igazít­va szükséges a termelést, gazdálkodást segítő tevé­kenységüket végezniük. A gazdasági vezetéssel egyet­értésben a szakszervezeti in­formációs hálózaton keresz­tül minden szervezett dolgo­zóhoz el kell jutnia azoknak a követelményeknek, melyek teljesítésében látják egy-egy gazdálkodó egység fejlődé­sének kulcsát. Mindannyi­unk jól felfogott érdeke, hogy a mai állapotból kimoz­duljunk, s ezt csak a dolgo­zók egyetértésével, a he­lyes intézkedések végrehajtá­sával tudjuk elérni. — Többen vitatják a szo­cialista munkaverseny sziik ségt sségét, az1, hogy v dóban komolyan segíti-e a termelési és gazdálkodás’ feladatok megoldását. Mi erről az ön álláspontja? — A termelési, gazdálkodá­si feladatok végrehajtásának nélkülözhetetlen eszköze a munkaverseny-mozgalom. A szocialista brigádok — a moz­galomban rejlő adottságok ki­használásával — elősegítik a termelésben napjainkban egy­re többször jelentkező hir­telen és gyakran kényszerű változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást Mivel a ter­melőegységek dolgozóinak tekb mint két'.a;'rntla aktív részese a szó." i!: :t.i m nka- fermáknak, ez" t a r rg Ha­sa ’ előtt álló faiadat :k meg­valósítása nemhogy meg­kérdőjelezi a szüksé­gességét, hanem meg­követeli az élet diktálta kö­vetelményekhez jobban iga­zodó rugalmasabb verseny­mozgalmat. — Elemzések szerint a me­gye gyáraiban, üzemeiben a dolgozók munkaidejük egy- harmad részét nem munkával töltik eL Énnek okát miben Az Érsekvadkerti Községi Tanács által üzemeltetett öregek napközi otthonába na­ponta húsz Idős korú ember jár, akik a televíziónézés, társasjátékozás, olvasás mel­lett különféle könnyebb munkákat is végeznek. Képünkön Csernáki Ignácné és öreg társai kondenzátor lábak válogatását végzik. —RT— — A szakszervezeti tiszt­ségviselők megértik és tá­mogatják a munkaidőalap vé­delmét, a fegyelmezett mun­kát szolgáló kormányintéz­kedést, végrehajtják a SZOT idevonatkozó határozatát. Minden területen korszerű­sítik munkamódszereiket, társadalmasításra töreksze­nek. A különböző rendezvé­nyek szervezésénél jobb ter­vezéssel, koordinálással csök­kenteni lehet az értekezletek számát, megszüntetve a pár­huzam ossá gokat. — Táppénzre az országban egy évben 10 milliárd forin­tot fizet ki az állam. Ennek egy részét meg lehetne taka­rítani és mondjuk bérfej­lesztésre fordítani, ha szigo­rúbban ellenőriznék a hét végén és hét elején ugrássze­rűen megszaporodó betege­ket. Miként lehetne e terüle­ten is visszaszerezni az új társadalmi értéket jelentő munkaidőalap egy részét? — A dolgozók többsége be­tegség miatt kerül keresőkép­telen állományba. Egy töredé­kük azonban kihasználja az egészségügyi ellátás, illetve a munkavédelem fogyatékos­ságait. A visszaszorításnak három irányát kell hatéko­nyabban érvényesíteni: a keresőképtelenség elbírálásá­nak javítását, a munkáltatók részéről a következetesebb ellenőrzést, egy olyan szem­lélet kialakítását, amely se­gíti a megelőzést, a beteg gyógyulását, ugyanakkor küzd a jogtalan táppénz igénybevétele és a hozzásegí* tése ellen. — A gazdálkodás szigoro­dásának következményeként feltehetően nő majd a szaná­lásra kerülő vállalatok szá­ma. A végrehajtás során miként kívánja képviselni a dolgozók érdekelt a szak- szervezet, illetve a tisztségvi­selők felkészültek-e az ezzel kapcsolatos feladatokra? — A vállalatok szanálásá­ra, felszámolására vonatko­zó minisztertanácsi ’■endetet szocialista társadalmi rend­szerünk történetének telje­sén új vonása, amely magá' ban hordoz sok megválaszo­lásra váró kérdést A szak- szervezetek megítélése szerint a legfontosabb, hogy min' den érintett dolgozónak mi­nél előbb, számára megfele­lő új munkahelyet találja­nak, életszínvonalukban visz- szaesés ne következzék be. — A munkaidőalap védel­méhez sorolhatjuk a mun­kavédelmi tevékenység javí­tását is. Az állami kézbe­vétel óta még mindig elég sok a zavar, hogy kinek mi a területe, ki, miért felelős. Kérem, segítsen ennek tisztá­zásában. — A munkavédelem, a munka végzésének biztosítását jelenti, a munkaidőalap vé­delme pedig a munka tartal­mi színvonalát kívánja elő­segíteni. A munkavédelmi fel­ügyelőség államigazgatási jellegű feladatokat lát el. Például hatósági ellenőrzés, intézkedések megtétele, szük­ség esetén szankcionálás. A munkavédelem állami irá­nyításának létrejötte nem csökkenti a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységé­ben betöltött szerepét. A szakszervezetek a Munka tör­vénykönyvében foglaltak sze­rint jogosultak a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alakulását, társadalmi nk'ívahálőzatukon keresztül ellenőrizni — fejezte be a kér­désekre adandó válaszait Ágner CL-ula. Venesz Károly i Eladó egy kastély — Elnök elvtárs, a Heti Vi­lággazdaságban olvastuk, hogy eladó a Zichy—Vay kastély Mo- horán. Ezek szerint, igaz a hír... — kérdeztük Sándor Istvánt, a Mngyamandori Köz­ségi Közös Tanács elnökét. — Igen, csak nem „eladjuk”, hanem bérbe-, tartós haszná­latba adásról van szó. — Miért döntöttek így? — A XVIII. század elején épült ez a szép. barokk -stílusú kastély, amelynek beépített alapterülete meghaladja az 500 négyzetmétert. Alagsora és földszintje van, a hozzá tarto­zó park pedig másfél hektár nagyságú. A kastélyban vil­lany és vezetékes víz találha­tó. a szennyvíz elhelyezését egyedi tároló biztosítja. Elég­gé rossz állapotban van, jól­lehet az utóbbi években több százezer forintot költöttünk rá. csatornáztunk, járdát épí­tettünk. betonoztunk, s fcisebb- nagyobb felújításokat végez­tünk a tetőszerkezetben. — Summa-summárum, igen sok pénzt elvitt. — Pontosan erről van szó. Ahhoz ugyanis nincs elegendő pénzünk, hogy teljesen rendbe hozzuk, felújítsuk, viszont vé­tek lenne Sorsára hagyni. Ezért döntött úgy a tanács, hogy va­lamilyen módon hasznosítja. Meghirdettük hát! — És az érdeklődés? — Mi sem gondoltuk, hogy ilyen nagy visszhangja lesz. A privát érdeklődőktől kezdve gmk-k, intézmények, gyárak kerestek meg bennünket. Egyetlen kikötésünk volt: a kastélyt lehetőleg kereskedel­mi, vendéglátó-ipari és idegen- forgalmi célokra hasznosítsák. — Elárulná, mennyit kérnetí érte? — Ez majd a konkrét meg­egyezéstől! függ, annyit azon­ban elárulhatok, hogy kétmil­lió forintot szeretnénk érte kapni. Ismerve az árakat, ez egyáltalán nem sok a másfél hektárnyi területen fekvő kas­télyért, ezért is a nagyszámú érdeklődő. — Mégis, mire lehetne hasz­nálni? — Mint említettem, konkrét kikötésünk nincs, csupán azt szeretnénk, ha gazdaságos üze­melésű lenne és a környék la­kosainak érdekeit is szolgál­ná. Többen szeretnék panzió­vá alakítani, van aki csökkent munkaképességűek foglalkozta­tó ját tervez, mások esetleg üdülőt építenének... — Persze, előbb fel keü ujte tani. — Természetesen. Annyit azonban hadd tegyek hozzá, hogy az Állami Fejlesztési Bank és az Országos Műem­léki Felügyelőség magánsze­mélyek és vállalatok részére egyaránt pénz- és természet­beni segítséget nyújt a felújí­tásokhoz. Azt hiszem, egy jo beruházás busásan megtérítené a költségeket. — Mikorra várható döntést — Még ez évben szeretnénk megegyezni. Ügy tervezzük, hogy erről egy versenytárgya­láson döntünk. Ez annál is inkább sürgős, mert az innen származó összeget a moher ai óvoda építésére szánjuk. S 3 legkisebbek is szeretnék miha­marabb jobb körülmények kö­zött tölteni napjaikat — mon-i dotta befejezésül Sándor Ist­ván. a Magyamándori Község gi Közös Tanács elnöke. (tanka) Szirákon és Egyházasdenge'egen Egy htján százfős klub A Cserhát hegység által öve­zett Szirák község gyönyörű kastélyáról és az itt megren­dezett nagyszabású nemzetkö­zi sakkversenyéről vált ismert­té az ország nyilvánossága előtt. Ebben a községben dol­gozik egy 99 tagot számláló MHSZ honvédelmi klub, Thu- róczi Tibor klubtitkár vezeté­sével. A kollektívának két szakosztálya van, s ezek két községben dolgoznak: az egyik 59 fővel Szirákon, a másik 40- nel Egyházasdengelegen. A klub iellegzetesssége, hogy tagságát általános iskolások, és az iskolát néhány éve elvég­zett fiatalok alkotják. Ennek az az oka, hogy 1980-ig ezen a területen alig->alig, vagy csak kampányszerűen folyt MHSZ -munka. Űj klubtttfcáa? után kellett nézni, és a közei hatéves tevékenység alatt 4 szervezte be a fiatalokat. Az egyházasdengelegi szaücJ osztály is mélyről indult. Itt is a személyi feltétel megoldá­sa volt a fő feladat. Sikerült, és a fiatal, agilis Franka Pál már 40 klubtag kartonjait ren­dezgetheti. A klubvezetés személyi éa anyagi feltételei tehát bizto­sítottak. A fegyveres erők nap­jára átadják a sziráki MHSZ- lőteret, ezzel a lehetőségek to­vább bővülnek. A folyamatos fejlődésnek nincsenek akadá­lyai. Az iskola, a KlSZ-alap- szervezet mindenkor, partner a feladatok végrehajtásában. , Reklám a fővárosi buszokon Néhány hete a Budapesti Közlekedési Vállalat három járműve IBUSZ-reklámot vi­sel az oldalán. Az újdonságról Kiss József, a BKV sajtó- és propaganda­osztályának vezetője elmond­ta: a BKV-t évek óta sok vállalat, intézmény kereste meg azzal az óhajjal, hogy a járműveken elhelyezett hir­detésekkel népszerűsítse ter­mékét, illetve szolgáltatásait. A BKV a kérésnek most el­sősorban gazdasági megfon­tolásból tett eleget, ha az IBUSZ-tól a kezdeti három hónapra nem is kér semmi­féle anyagi szolgáltatást. A BKV éves dotációjának ugyanis csak egy negyedét te­szi ki a saját bevétele, ezért sem közömbös, hogy sikerül-e új forrásokra szert tennie. A váll alat véleménye szerint kedvező fogadtatás esetén, 1500—2000 jármű viselhetne valamilyen hirdetést. A mos­tani, kísérleti időszakban a 78-as autóbusz, a 70-es troli­busz egy kocsija, illetve a 2-es villamosjárat egy szerelvénye hordoz hirdetést. Az IBUSZ szakemberei készítették el a reklámot, s ők tették fel a kocsikra az öntapadós mat­ricát is. A kezdeményezés nyomán több fővárosi és vidéki ter­melőegység, kereskedelmi, illetve szolgáltató vállalat kért felvilágosítást a hirde­tés feltételeiről. Akadtak olyanok, amelyek arról ér­deklődtek, hogy a jármű te­teje^ „kiadó-e”, mert a közle­kedő buszok — véleményük szerint — ily módon is ki­használhatok. Mások a jár­művek színét is megváltoz­tatnák, ehhez azonban a BKV semmiképpen sem járul hozzá, mert a közlekedési esz­közök színe jellegzetessége a fővárosnak. A városképet színesítő rek­lámok készítésekpr figyelem­be kellett venni a Fővárosi Tanács és a Budapesti Rend­őr-főkapitányság több előírá­sát. Eszerint a járművek há­tára semmi sem festhető, mert az elvonja a mögötte haladó gépjárművezető figyelmét. A rendszámnak, illetve a jármű- számnak tisztán láthatónak kell maradnia. NOGRÁD - 1986, szeptember 24., szerda J

Next

/
Oldalképek
Tartalom