Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O flsmerosfol ismerősig Rekviem az utolsó gyertyaöntőért! Ez a rovat mindig úgy kezdődik, hogy valaki, aki arra érdemes, beszél magáiról, munkájáról, hobbijáról, terveiről. A mai írás eltér a megszokottól, mert akiit kerestünk, már nem tudott mesélni ősi mesterségéről. Hagyatéka mégis értékes, és'arra indít miniket, hogy tisztelettel adózzunk emlékének. A Szécsányi Vá rosti Tanács épülete mellett áll egv régii típusú ház. Nemrég cégér függött az ajtaján, amely /Bérezés Gyula gyertyaöntő és mézeslkalácsos szakmáját hirdette. Néhány hónapja azonban csiaik egy papírcédula árválkodik az ablakon, amelyen ennyi áll: Gyertya minden mennyiségben kapható. A mester azonban örök nyugovóra tért, s vele együtt temették el ősi szakma iát. Megyénkben ő volt az utolsó gyertyaöntő. Kőt háza volt Bérezés Gyulának. Az egyikben családjával élt, a másik pedig műhelyéül szolgált. Csodálatos rend és tisztaság uralkodik még minidig a szobáiban. A legnagyobb teremben áll hatalmas gvúróaisztala. Ki tudja, vajon hány méze'báb készült el raita? Mellette magasodik a búbos kemence, benne fahasábok, gyújtás és néhány újságpapír. Az elmosogatott edények úgy sorakoznak a szárítón, aihcrgyan még az öreg mesiteir hagyta. Senki sem nyúl hozzájuk, amitől az egész kép olyanná válik, mintha éppen csak rövid időre elugrott volna valahova. A sütöde mellett helyezkedik el az öntőhely iség. Hatalmas réztád lóg a falon, ami legjobban Cervantes Don Quijortéjánaik réztányér kalapjára hasonlít, csak sokkal nagyobb. A tál közepére rakta a viaszt, alulról melegítette és ahogyan körberakta a kanócokat, úgy csöpögött, olvadt rá a viasz, s alakult ki lassan a gyertya forrná ja. Hófehér, egyszerű gyertyákat készített és ettől az egyszerűségtől váltak oly íinnepiessé. Az egészen picik születésnapi tortára készültek, a nagyobbak a karácsonyfát díszítették. Amelyik ped:g elérte a fél métert) is. az a templom oltárára került. De készített iút ravatalt gyertyáikat is. s , lám a sors keserű fintora, hogy vooorsója mellett js ezek világítottak. . . A kollekcióból azonban még mindig cokst őriz a régi sublót fiókra. Becsomagolva, szigorú rondben fekszenek, vevőre várva. A nagyszobában, amit ma úgy hívnak, hall, régi bútorok uralják a teret. Diófa szekrény, plüssborítású dívány hirdeti a múltat. A falakon régi képekről néznek vissza az ősök. Egy kedves fiatalember, biztató mosollyal áll a mézeskalácsokkal telített asztal mögött, valamelyik régein elmúlt vásáron. A fotográfián rajta van Bérezés Gyula is, igaz még gyermeki arccal nevet a fényképé&zmaestro felé. Apáiról fiúira szállt ez a mesterség. Nem is lehetne pontosan megmondani, hogy mikor is élt az első gyertyaöntő és mézeskalácsos a családban ? Mint ahogyan azt sem: vajon miért pont ez a két szakma párosult egymással? Bérezés Gyulánál megállt a családi hagyomány. Ezután már a szécsényiéknek is a boltban kell megvásárolniuk a szükséges gyertyákat. Mester nélkül maradt a gyertyaöntő műhely, a régi szerszámokat a .balassagyarmati Palóc Múzeum vásárolja ineg: Az ott dolgozó néprajzosok vigyáznak maid rá. A múzeum hagyományőrző te- vékenvségének tiszteletére, legyen hát n köve+kező ismerő- süntk egy iyv»•*10.^1001 ict Tankő Magdolna A fúvós muzsik a népszerűsítői Második évadját kezdi a Nóg- rád Megyei Koncert Fúvós- zenekar. A megye legfiatalabb komolyzenei együttese a zeneiskolák tanáraiból és a jelenleg működő amatőregyüttesek legjobbjaiból áll. Az együttes művészeti célja, hogy a fúvószenei irodalmat • magasabb művészeti szinten szólaltassa <meg, és a jó fú- vősmuzsikát minél szélesebb körben népszerűsítse. Az igényes zenei szolgáltatás jegyében összeállított repertoárjuk elsősorban a magyar zeneirodalom megismertetésére irányul, de a világ zeneirodalmának gyöngyszemeit is műsorra tűzik, és szívesen tolmácsolnak világhírű slágereket, musicalrészleteket is. A zenekar idei évadján több új műsor szerepel, kor- társművek betanulásával bővítik a repertoárt. A koncert-fúvószenekar tagjainak zeneszeretetét tükrözi. hogy a tagok szabad idejükben — szombat délelőttönként — is vállalták a próbát, idén még tiszteletdíj nélkül, i BmcImI az Űttorösarok Felhívás Nógrád megye úttörőihez! A Magyar Űttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége és a NÓGRÁD-szerkesztőség ismét megindítja Barátunk, az újság című akcióját, melynek célja, bogy az úttörők közül minél többen legyenek az újság tudósítói, külső munkatársai, értő olvasói. Ebhez kérjük az úttörővezetők, pedagógusok, iskolaigazgatók támogatását. Mit várunk az úttörő-tudósítóktól? Olyan írásokat, rövid tudósításokat, amelyekben az iskolai közösségek mindennapi életéről, eseményeiről, rendezvényeiről, munkájáról olvashatnak, tájékozódhatnak nemcsak a diákok, hanem a felnőttek is. Szívesen veszünk olyan beszámolókat, érdekességeket is, amelyek nem kifejezetten az iskolával foglalkoznak. hanem az otthoni, családi, baráti környezetről szólnak. A szerkesztőségünk címére beküldött írásokból kéthetente rendszeresen közlünk az Űttörősarok-rovatban. Címünk: Üttörősarok, NÖGRÁD szerkesztősége, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. A legjobb és legszorgalmasabb pajtások közül a tanév végén harminc tudósító juthat el a salgóbányai nemzetközi úttörő- és sajtótáborba, ahol a pihenés, a szórakozás mellett az újságkészítéssel, a sajtóműfajokkal is megismerkedhetnek a pajtások. Várjuk írásaitokat! , Nógrád Megyei Üttörőelnökség 1 NÓGRÁD-szerkesztőség J Álmok heh/ett realitások Művelődési körök a megyében A gazdasági és társadalmi életünkben zajló változások a közművelődési intézményeket is lépésváltásra késztették. Olyan formák és módszerek kialakítására ösztönözték a kultúra házait, amelyek jobban biztosítják a közművelődés társadalmi bázisának szélesítését, a művelődési aktivitás kibontakozását és az intézmények önfenntartó szerepének növelését. Pár esztendeje elkezdődött az új, a mindennapi igényekre való reagálás. Művelődési intézményeink a korábbinál határozottabban fordulnak az érdeklődés felé: konkrét helyek, konkrét igényeiből indulnak ki a tervezésnél. Ezt bizonyítják népesebb helységeink „nyitott ház” programjai, a lakók'u- bok tevékenységei, vagy kis településeink művelődési körei. Nógrád megye — népművelési szakemberek tekinteté- cen — nem tartozik a gazdagok közé. Legtöbb aprófalunkból hiányzik a közművelődés irányítója, vagy ha van is, többségük szakképzetlen, s ezért sem képesek a helyi társadalmi követelményeknek megfelelően irányítani lakóhelyük közművelődését. A helyzet megváltoztatásának útját itt az intézmények társadalmasításában látták, aminek eredményeként megalakultak a művelődési körök. Három évvel ezelőtt a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága és a megyei tanács vb művelődési osztálya kezdeményezésére indult a kísérletezés. A művelődési körök lényege, hogy a települések művelődési otthonainak közművelődési irányítását — a községi tanácsok változatlan fenntartása és ellenőrzése mellett — a települések valódi közösségei, mozgósítói vállalják fel. Cserhát* halápon; Csécsén, Galgagu- tán, Erdőkürtön, Felsőpe- tényben és Nógrádsipeken a közművelődés szervezését a KISZ-alapszervezet, a HNF helyi aktivistái közremű3 ködésével a lakosság végzi egyesületi formában. A köbök tartalmi munká-' jára legtöbb helyütt az útke" resés a jellemző. De ahol ko^ rábban is volt a közművelődésnek a poszton régóta helytálló „közkatonája” — min® Erdőkürtön Budai József — ott természetesen megtalálták a kulturálódás útját, míg máshol csak az ösvény elején tartanak. Ám a kezdeti irreális álmokat mindenütt a realitások váltották fel. Megtanultak faluban, embereké ben gondolkodni. A programokat saját maguk oroméra szervezik, a helyi sajátossá"! gokra, igényekre építve. Mindegyik kör más és másj mint ahogy különbözőek a települések és az ott élő emn berek is. Van ahol a kiscso^ portos foglalkozásokat részéé sítik előnvben — mint Csé"* csén, Erdőkürtön —. míg mások — Galgagután ->éldául — a szabadidős- és sportten vékenységet kedvelik. T. K. íme nősz. megemlékezés Veszprémben szombaton ünnepélyesen megemlékeztek a Batsányi János és a Bányai Júlia néven 40 évvel ezelőtt megalakult népi kollégiumokról. Ez alkalommal a régi kollégium épületének falán már- ványtábláit lepleztek le, amelynél Maróti Rezső a városi tanács elnöke mondott beszédet. 'A találkozóra egybegyűlt egykori népi kollégisták megkoszorúzták Batsányi János emlék tábláját és emlékülést tartottak a veszprémi várban. Valók 0 f Boldog házasságról hallani manapság — tegyük szívünkre a kezünket —, sűrűn bizony nemigen lehet. Hogy miért nem. annak okait-nyo- mait számosán kutatják, vitatják. Ha pedig belefáradnak, többnyire ott vágják el a vita fonalát, miszerint a sajnálatos módon kialakult helyzet gyökerei korunkban keresendők, egyfajta' elidegenedés lett úrrá a? emberiségen. S —, vallják — eme kor- és kórkép országhatároktól, társadalmi rendszerektől független, dühöng az egymástól való eltávolodás. Törvényszerűen elidegene- -jöünk tehát, s gyakran úgy tűnik, hiába is igyekszünk küzdeni ellene: korunk erősebb, mint az egyén, s viharos sebességgel emészti fel, zúzza össze a legszebb, legszentebb érzéseket. Mindenekelőtt: a szerelmeket. Mert — vegyük csak » leggyakouhb példát —, két fiatal megtetszik egymásnak, fiú és lány egymásba szeretnek, egybekelnek. Mármost — legalább is mifelénk — ^bérletben, jobb esetben egyik szülő házában kezdik közös életüket, és az első, a legfontosabb cél a lakáshoz jutás. Ehhez pénz kell. s nem is kevés. Dolgoznak tehát, mindketten reggeltől estig, keményen, a kimerülésig, az elfásulásig. És azon veszik észre magukat, hogy arra marad legkevesebb idejük —, s kedvük —, amire tulajdonképpen fel- és megesküdtek: egymás megértésére, szeretetére, Ami eleinte szépnek, kedvesnek, szeretette méltónak tűnt a másikban, nemritkán önnön ellen- tettjére fordul, s válik csúffá, utálatossá, ellenszenvessé, ad absurdum: elviselhetetlenné. Ilyenkor fedezik fel az aKg egy-két éves házasok, hogy a munkahelyen —, ahol életük nagy részét'töltik—, a kolléganő arca hamvasabb, szeme csillogóbb, illata kellemesebb. Avagy — az asszony aspektusából — a főnök kartács fiatatehh és Umomtah, mosolya kisfiúsán kedves, a hangja megnyugtató, a szeme beszédes... Nos igen, tessék: már el is idegenedtünk. És ezért is esik hallani kellemesen olykor mindeme tény szívbizsergető reciprokát, mely szerint igenis van még tiszta szerelem a világon, akadnak meleg tűzhelyek, melyek mellett jól érzi magát apa. anya, gyerekek,' szóval a szép család. Nem civakodnak, nem veszekednek, hanem békében, megértésben, mindig szépen megegyeznek... Ilyenről mesélt nekem a minap — innen e „mai történet” —. szóval a sógorom pécsi apósa aki (nem is v tudom. miként került szóba) elmesélte, hogy ő és neje egyfolytában harmincnyolc (!) éve élnek boldofTházasságban. De, nem ám csak kettesben, hanem három leányukkal, s az após feleségének soha férjhez nem ment nővérével. Az arány azóta iavult: a három leány családot »lapított, szegény vénlánynővér pedig örökre lehunyta szemét. Mind- « nem Tátozüat a tényen. hogy jó huszonöt éven át fenti felállásban élt Pécsett a család. s mint mondottam: békességben, megértésben. — Kálmán bátyám, hogyan volt ez lehetséges? — érdeklődtem vehemensen, mert az az igazság, miszerint ami neki sikerült, az sajnos, nem sikerült nekem, a családi boldogság tengerén. .. nos, én hajótörést szenvedtem. — Egyszerű, öcsém a helyzet — veregetett vállon az öreg —, amikor én megnősültem, szegény apámtól kapott recept szerint úgy 'döntöttem, hogy a házasságban a Valaki én leszek. Nem úgy értve elsősorban. ahogyan ma ti értitek, hogy teszem azt, ha valakinek le kell menni a boltba, vagy ki kell vinni a kukába a szemetet, akkor az a „Valaki” én leszek, hanem úgy. hogv a napi aoró-cseprő ügyekben engedejn dönteni a nőt. (később a nőket), de minden fontos ügyben a határozat engem illet. — És...? Mi történt? — mond már, bátyám. — Nincs és. fiam — az , öreg szeme , itt paikosan felvillant — m°rt a mi harminc- nvolc esztendőnk alatt egyetlen komolyabb ügy sem akadt. _______' X Omr .. Madáchit om ment ár ok” A belgrádi nemzetközi színházi fesztivál, a „bitef” műsorán. péntek este rendhagyó bemutató szerepelt: a jugoszláv fővárosból külön- buszokon 30a néző, számos hazai és külföldi művész rendező és kritikus Szabadkára utazott, ahol megtekintette a népszínház magyar társulatának „Madách”kommentárok” című előadását, amelyet Ljubisa Ristic rendezett. A. mű Madách Az ember tragédiája című drámájának sajátos ristici változata, amely tavaly ősszel széles körű visszhangot keltett.' A „bitef” szervezői azért iktatták a programba ,a „kirándulást”, mert a magyar nyelvű előadás egyedülálló módon kötődik öt szabadkai színhelyhez: a népszínház terméhez, udvarához, a város főteréhez, a régi városházához és a zsinagógához, hogy ezt a hatást az egész produkció megcsorbítása nélkül, máshol nem lehetne elérni. A szabadkai előadást a külföldi szakemberek megkülönböztetett érdeklődése kísérte. Forma—1-es forma Vasúti információ őt másodperc alatt Moszkvában elkészült az Express—2 elektronikus rendszer, amely mindössze 5 másodperc alatt ad információt a Szovjetunió 32 vasútvonalán közlekedő 2000 vonat üres férőhelyeiről, indulási idejéről. A számítógépes rendszer lehetővé teszi, hogy a kilenc moszkvai pályaudvar, számos Moszkva környéki és közép-oroszországi nagy város, köztük Lenin- rád összes vasúti pénztárál ■esz M<*fcban egpestisek, Jelenleg az „elektronikus pénztáros” 839 terminálra van rákapcsolva,- ami lehetőséget nyújt arra, hogy más városban állítsanak ki jegye- két a Moszkvából kiindul«! vonatokra. így a múlt évben több mint 2 millió Moszkva környéki lakos vehetett menetjegyet a helyi városi vasúti pénztárakban távolsági vona* tokra, anélkül, hogy Moszkvába utazott yokvj. y * -
