Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
VI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I RAD AZ'WSZW'BrtN-ÓGflifcD M E G»Y E I BIZOTTSÁGA E« A MEGYEI TANÄCS LAPJA XLII. ÉVF., 207. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Czinke Ferenc retrospektív kiállítása az Ernst Múzeumban Néphez, közösséghez kötődő Czinke Ferenc Munkácsy- dijas érdemes művész retrospektiv kiállítása nyílt meg tegnap délután Budapesten, az Érnst Múzeumban. A délutáni órákra a Nagymező utca kicsit „nógrádi” utcává is vált. Az ünnepi — s bízvást állíthatjuk. országos figyelmet keltő — művészeti eseményre, az idén hatvanéves grafikusművész életműve előtti tiszteiig >re igen sokan jöttek el Nógrád megyéből, illetve Salgótarjánból is. A megnyitó ünnepségen jelien volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Berki Mihály, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese. A Nógrád megyei és a salgótarjáni városi párt-, állami és társadalmi szervezeteken kívül az üzemek, a vállalatok és az intézmények közül is igen sokan képviseltették magukat. Képviseltette magát az MSZMP Központi Bizottsága, b Művelődési Minisztérium és számos országos intézmény is. A kiállítást Bereczky Ló- ránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Bevezetőként utalt arra, hogy egy életmű vonulata tárulkozik elénk, a számvetés ember léptékkel mért határiköve, a közelgő hatvanadik születésnap késztette a művészt a vissza-, de előre, is néző válogató áttekintésre. Az élet sűrűsödik a művekbe: vállalása, akarása, sikerei, s ami döntő, a tehetség által hitelesített gondolat, a vitáéról alkotott vélemény formálódásának története is kibomlik. művészét A továbbiakban hangsúlyozta: Az akarat, a választott pálya tisztelete, s természetesen a tehetség vezették Czinke Ferenc elszántságát, a személyes söre ezért tudott a történelemhez igazodni. az egyéni vágyak, tettek néphez, közösséghez kötődve ezért tudtak értékké nemesedni. Természetes tehát, hogy az érzékenység legszélesebb skálájával kötődik a mindennapi élet egyszerű embereihez, azok világához, de ugyanakkor tájékozott és szava van a kultúra minden történeti és még remélt mozzanatáról. Műveivel közvetíti a népmesék igazság- szeretetét, a népdal tiszta egyszerűségének varázsát, a természet ismeretén iskolázott világlátás mélv.ségét, a kultúra hagyományait megbecsülő tiszteletet, a jövőért felelősséget érző modern ember aggodalmát. Bereczky Lóránd ezután röviden kitért a művész munkásságának néhány jellemzőjére. Mint mondotta, Czinke Ferenc meghatározó mestere a kortárs grafikának. Nyilván a tapasztalat, az évek számának gyarapodásával együtt gazdagodó lényeglátás eredménye, hogy az ábrázolás szépségének örömét, a közéleti megnyilatkozások szigorát felváltotta az egyetemesebb ösz- szefüggésetk filozófiai igényű értelmezése. Nem veszett el a kifejezés bravúrja és jelleg-' zetessége, nem mának szóló mondandó- nélküliek a lapok, csak egyetemesebbek. A lét és nemlét kérdése kötődik életünkhöz, a tisztesség értelmezése kap tágabb horizontot, a szenvedés vagy öröm általánosabb emberi tartalmat. Ez az új vonulat koronázza az életművet, s igazolja azokat, akik eddig is támogatták Czinke Ferenc törekvéseit. Közöttük voltak emberek, voltak közösségek — olyanok, akik közéleti munkájára is számítottak. Tisztelet nekik. A főigazgató goethei idézettel fejezte be megnyitó beszédét: Most, a művész életműve megbecsülésének ebben az ünnepi pillanatában elsősorban a holnapra tekintve jusson eszünkbe Goethe intelme: A Hasznos maga támogatja magát, mert a tömeg előállítja és senki sem nélkülözheti; de a Szépet támogatnunk kell, mert kevesen képviselik, bár soikan igénylik. A retrospektív tárlatot — amelyen több mint száz sokszorosított grafika s csaknem ugyanennyi egyedi rajz látható — Bar any i Judit rendezte nagy szakmai -hozzáértéssel, érzékenységgel és szeretettel. Az alkalomra kiadott katalógus a Műcsarnok, a Nógrádi Sándor Múzeum, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valamint a Miskolci Galéria támogatásával készült rendkívül elegáns kivitelben, magyar és angol nyelven, Katona László tervezésében és ugyancsak Ba- ranyi Judit szerkesztésében. Czinke Ferenc portréfotóját Acs Irén készítette. Az előszót Hideg Gábor írta. A kiállítás az Emst Múzeumban szeptember 21-ig tekinthető meg. A későbbiekben Salgótarjánban és Miskolcon is bemutatják. A közvetlen vállalati kapcsolatok szélesítéséért Szovjet kohászati lóiszterheiyettes Salgólariánbaa Tegnap, a Salgótarjáni Ötvözetgyárba látogatott a hazánkban tartózkodó Anatolij Alexandrovics Kogagyejev, a Szovjetunió kohászati minisztériumának miniszterhelyettese. A vendéget és munkatársait — akiket elkísért Mezei József, a Vasipari Egyesülés ügyvezető igazgatója — dr. Tamáskovics Nándor, a gyár igazgatója köszöntötte, majd tájékoztatta a delegációt az őket érdeklő kérdésekről. Később üzemlátogatásra került sor. Ezt követően a miniszter- helyettes elmondta jövetelük célját és tapasztalataikat. Bevezetőjében hangsúlyozta a kétoldalú szovjet—magyar munka- és kooperációs kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. Utalt a tudományos eredmények közös felhasználására, az új, korszerű technológiák együttes kidolgozására, bevezetésére, majd a harmadik világ felé történő közös piaci fellépésre. A KGST legutóbbi és az azt megelőző ülésén a munkabizottságok erőteljesen szorgalmazták, hogy a szovjet és a magyar vállalatok közvetlen együttműködést alakítsanak ki. Az erre irányuló szovjet kezdeményezéseket a szovjet kohászati minisztérium is erőteljesen támogatja. Elmondta. hogy a magyar szakembe- lek javaslatára Tatabányán »««ismerkedtek a kohászati üzemek salakhányóinak feldolgozásával. Az elméleti tapasztalatok után megegyeztek a magyar féllel, hogy közös tervet dolgoznak ki a salakhányó feldolgozására. az ezzel kapcsolatos berendezések készítésére, együttes kivitelezésére, az üzem építéséig bezárólag. A Salgótarjáni Ötvözetgyár meglátogatását ugyancsak a magyar szakemberek javaslatára vették be programjukba. Itt, a különböző ferroötvö- zetek előállításának megismerése mellett a gyakorlatban is megnézték miként működik a gáztisztító berendezés, amely egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál, ami a Szovjetunióban is igen fontos feladat. Közölte a miniszterhelyettes, hogy kérdéseikre mindenütt nyílt, őszinte, magas szaktudással rendelkező vezetőktől kaptak minden tekintetben kielégítő válaszokat. A következőkkel zárta gondolatait: — Mi meghívtuk a salgótarjáni gyár szakembereit szovjetunióbeli látogatásra és biztos vagyok benne, hogy a vi- szontlátogatás is nagyon tanulságos lesz a mi szakembereink számára, — fejezte be a nyilatkozatot a miniszter- helyettes. Kíséretével együtt a kora délutáni órákban visszautazott Budapestre. Pénzügyi intézkedések az aszálykárok mérséklésére (2. oldali .<•« i Pihenőpark Salgótarjánban. Htfogo főrsacflaSaini program az egészség Hazánkban az elmúlt években — az egészségügyi ellá* tás kiemelt fejlesztési programja, s az erőfeszítések ellenére is — romlott a lakosság egészségi állapota. A rendkívül nagy halálozási arány, az egészségtelen életmód, s a preventív gvógyí- tómunka kezdetlegessége indokolttá tette az egészség megőrzését, védelmét szolgáló, átfogó társadalmi program kidolgozását. A megvalósítás első lépcsőfokaként az egészségügyi tárca javaslatot dolgozott ki, körvonalazva a hosszú távú társadalmi program alapelveit, tartalmát, főbb feladatait. Ezt a javaslatot széles körű társadalmi vitára bocsátják. Az elsők között az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének kedden megtartott ülésén mondhatták el véleményeiket, észrevételeiket a vezetőség tagjai. A program végleges kidolgozását segítő javaslat hangsúlyozza: a társadalom alapvető érdekeivel és az egészségpolitikáról szóló politikai és állami dokumentumokkal összhangban el kell érni, hogy az ezredfordulóig a lakosság egészségi állapotát jellemző kedvezőtlen tendenciák — elsősorban a munkaképes korú férfilakosság halálozása, az egészséget károsító életmód — megálljának. A társadalmi program végrehajtásának szervezésére, összehangolására, tervezik az egészségvédelmi tanács országos hálózatának kiépítését. E programjavaslathoz dr. Medve László egészségügyi miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Emlékeztetett arra, hogy a lakosság egészségi állapotának romlásában „előkelő helyet” foglal el a munkaképes korú férfilakosság halálozási aránya. Okai elsősorban az életmódban, a környezeti tényezőkben, bizonyos biológiai adottságokban és nem utolsósorban az egészségügyi ellátásban keresendők — mondotta. — A tennivalók összehangolására, napirenden tartására, a kínálkozó lehetőségek feltárására, illetve, hogy ezekre ráirányítsák a figyelmet, országos, megyei és elhatározástól függően városi, széles alapokon nyugvó tanácsadó testületnek a működtetését tartjuk célszerűnek — mondotta végezetül a miniszter. A vitában felszólalók megállapították: az állam megteremti e feltételrendszert és koordinálja a végrehajtást, ugyanakkor a társadalom egészének aktívan részt kell vennie ebben a tevékenységben. Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Willi Stopénak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Vendégek Vontadból Többnapos magyarországi tartózkodása során tegnap Salgótarjánba látogatott Ris- to Kuisma, a finn közlekedési dolgozók szakszervezetének (AKT) elnöke és két munkatársa. A vendéglátók nevében a Nógrád Volán gazdasági. mozgalmi és szakszervezeti vezetői köszöntötték a finn küldöttség tagjait, akiket elkísért dr. Papp Béla, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének titkára. Programjuk első részében Huszák Artúr igazgató tájékoztatóját hallgatták meg a vállalat gazdasági eredményeiről, terveiről. Salgótarján és Vantaa város között immár 11 éve létesült testvéri kapcsolat, amely példamutatóan fejlődik. A vendégek ezt követően’ üzemlátogatáson vettek részt, majd ellátogattak a munkás- mozgalmi múzeumba. A finn delegáció tegnap elutazott a nógrádi megyeszékhelyről. Tovább terjedtek az új szervezeti formák fi termelés üteme elmarad a népgazdasági követelményektől A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1986. I. félévi gazdasági eredményeiről és társadalmi fejlődéséről. Ipar Nógrád megye szocialista iparában az év első felében több mint 13 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő. A termelés volumene az országosnál ugyan nagyobb mértékben, de az előző év azonos időszakával szemben csaik mérsékeltebben, 1,7 százalékkal emelkedett. Az állami ipar főbb ágazatai közül a legjelentősebben az élelmiszeripar növelte termelését, ugyanakkor mérséklődés tapasztalható a bányászatban, és a könnyűiparban. A termelékenység összességében a szocialista iparban 3 százalékkal emelkedett. Az új szervezeti formák tovább terjedtek az elmúlt fél évbep. Jelenleg az iparban 18 termelőegység üzemel kisszervezeti formában, többségüknél pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. A megye szocialista iparában 1986 első fél évében közel 38 700 fő dolgozott, 1,2 százalékkal kevesebb az előző óv azonos időszakánál. A csökkentés minden szektorra, a vegyipar és egyéb ipar kivételiével minden ágazatra jellemző. Nógrád megye szocialista iparának exportárbevétele folyó áron több mint 16 százalékkal bővült, ezen belül az 57 százalékot kitevő konvertibilis elszámolású kivitel ezt meghaladó mértékben nőtt. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek tevékenységét az 1986. év eddig eltelt időszakában kismérvű élénkülés jellemezte. Ez egyrészt abból adódott, hogy kedvező irányba változott a munkák. összetétele, másrészt a viszonyítási alapot szolgáló 1985 első félévi teljesítés az ismert okok miatt igen alacsony volt. A kivitelező építőipari szervezetek 1986 első hat hónapjában 559 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát végeztek, amely összehasonlító áron 2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedést elsősorban az idézte elő, hogy az állami kivitelezőknél számottevően (közel 18 százalékkal) emelkedett a termelés volumene, a szövetkezeti szektorban csökkenés következett be. Mérsékelt ütemben, de 1986 első fél evben is folytatódott az építőiparban a létszám- fogyás. A foglalkoztatottak száma a fél év folyamán 4317 fő volt, több mint 2 százalékkal kevesebb, mint 1985 első fél évében. Az összes foglalkoztatottakéhoz hasonlóan változott a fizikai foglalkozásúak száma. Kedvező, hogy a termelékenység — a korábbi évek tendenciájától eltérően — az elmúlt egy év alatt 4.4 százalékkal emelkedett, elmaradt ugyanakkor az országosan tapasztalt növekedéstől. A javulás az építőipari vállalatoknál átlagot meghaladó mérvű volt, ugyanakkor a szövetkezeti kivitelezőknél együttesen 11,5 százalékká! esett vissza az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Ehhe'z nagymértékben hozzájárult az is, hogy egyik részlegük kivált és kisszervezetként működik tovább. Az építőipari szervezetek 1986 első fél évében — kisszervezetek nélkül — 32 millió forint nyereséget realizáltak, 28 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság A mezőgazdasági nagyüzemeikben a betakarítási munkák üteme a múlt évinél kedvezőbb képet mutat. (Folytatás a 3. oldalon.)
