Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

Nívódíjasok a SaIgó*aHáni Kohászati Üzemekből Ezrek munkájának mérőeszköze RozSnségnap a BKV-n A vállalat belső ösztönzési rendszerének kidolgozására vállalkozott a munkaügyi fő­osztály négy dolgozója, Sza­bó Károly. Sólyom István, Pünkösdi József és Kotroczó Sándor. — Nerjj olyasmiről van szó, ami’minden eddigi bel­ső érdekeltségi. ösztönzési eljárással szakított volna — mondja , Szabó Károly mun­kaügyi főosztályvezető. — Pályamunkánk tulajdonkép­pen hosszú évek folyamatá­nak az eredményeiből, ta­pasztalataiból kristályoso­dott ki. Volt már előtte pré- miumszabályzat, központi mozgóbér, hogy esak kettőt említsek. Ez a mostani rend­szer megpróbálja ötvözni az előzőek hasznos vonásait, na­gyobb önállóságot, de ugyan­akkor nagyobb felelősséget is jelent a vállalat gazdasági egységei számára. — Mégis, mennyiben je­lentenek újat a pályamun­kában foglaltak? — A gazdasági egységek anyagi ösztönzési keretét ed­dig inkább célirányos elha­tározások jelentették: „Kap­jon X gyárrészleg, kapjanak a fiatalok, kapjanak az idő­sebbek” és így tovább. A tényleges munka szerinti el­osztás elve nem érvényesüli: megfelelően. A jelenlegi ösz­tönzés az egész elosztási rendszert szabályozza. Az ösztönzés nagyságának alap­ja a vállalati eredményhez való hozzájárulás mértéke. — Milyenek a visszajelzé­sek? — A gyárrészlegek nem vonakodtak. Konkrétumok, tényadatok, tényszámok sze­repelnek kimutatásainkban. Az illető részleg tudja, hogy különböző teljesítésekért mennyi a honoráriuma. ,.Jó, ha tudjuk, hogy miért meny­nyi jár” — inkább ezt hal­lottuk vissza. Úgy is mond­hatjuk, hogy ezzel a szabá­lyozással a gyárrészleg első számú felelőse saját bérgaz­dálkodásának. — Figyelembe Tettek külső tényezőket is? — Alapvetőnek tartottuk, hogy a vállalaton belüli sza­bályozók összhangban legye­nek a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével kap­csolatos jogszabályokkal. Amennyiben a különbségek olyan mértékben megváltoz­nak, hogy tervmódosításra késztetik a vállalatot, s a leg­inkább érdekelt részleget, az ösztönzési rendszer ezt meg­felelően nyomon követi. — Milyen széles az érde­keltségi köre az új ösztönzés si rendszernek?. — A vállalat valamennyi dolgozóját érinti, vagyis nem­csak a termelő gyárrészlegek­re és a kiszolgálóegységekre, hanem az úgynevezett elvi főosztályokra is érvényes. — Mikorra várható a ta­pasztalatok első átfogó ös­szegzése? — Erre év végéig keil vár­ni, akkor tudjuk majd meg. hogy a gazdasági egységeink külön-külön hogyan profitál­tak az új rendszer felhaszná­lása alapján. — Az új ösztönzési rend­szer mennyire életképes? — Mindenképpen, de ki­mondottan erre az évre szól. Olyan rendszer ez, aminek állandóan finomodnia kell, figyelembe véve a tényleges munkát, s természetesen egyéb objektív tényezőket. Funkcionálásának végső ered­ményét, mint már említet­tem, csak év végén vonjuk meg, de rendszeres, élő kap­csolatot tartunk fenő a gaz­dasági egységekkel. — Miként lehetne az új ösztönzési rendszert még job­ban megszilárdítani? — Túl a tervcélki tűzések­ben vállaltak végrehajtásán, minden részlegnek felül kell vizsgálnia belső ösztönzési rendszerét. Mivel a részlege­ken belüli fizikai, nem fizi­kai állományúak bérfejlesz­tésének arányát központilag nem szabályoztuk, ezért az adott terület feladatai meg­valósítását biztosító, a valós teljesítmények növelését el­ismerő gyakorlatot kell ki­alakítani. Ennek az elérése elsősorban a helyi gazdasági vezetés feladata, de ügyelni kell a munkahelyi demokrá­cia követelményeinek betar­tására is. Benkő Mihály •Öt/et póifóxat, ötietaop, vfb-ósi hónap Síkuveggyári kezdeményezések Sikeres az öntözőgép­vásárlási akció f A mezőgazdaságii nagyüze­mek az elmúlt heteikben meg­vásárolták az öntözőgépek nagy részét az Agrotek- és az A gr piker ~vál falatok raktárai - ból, annak a kedvezményes akciónak a keretében, amelyet egy hónapja hirdetett meg a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium a Pénaügy- tn mi sxtériumtm a 1 egyetértésiben. Mint ismeretes: a gazdasá­gok augusztus 21-itől az öntö­zőgépek eredeti vételárából 40 százalékos árengedményt kap­nak. Mivel 1986. január 1-jó­tól 20 százalékos állami 'támo­gatást is igénybe vehettek az üzemek, a gépeket összesen 60 eeátzatékka-1 olcsóbban vásá­rolhatják meg. A kereskedel­mi vállalatok raktáraiban az akció meghirdetésekor össze­sen mintegy 75 millió forint értékű öntözőgép volt, s en­nek tölbib mént háromnegyede mór gazdára italállt. A salgótarjáni síküveggyár- toan sokat tesznek a dolgozók jó ötleteinek felkarolásáért, a hasznosnak tűnő újításaik gy a­korlati megvalósításáért. Az augusztus 30-tól november 7-ig tartó if júmonkásnaipok kereté­ben hirdették meg aZ ötletpályá­zatot, amely szeptember idő­tartamra szól. A hónap utolsó napján rendezik meg az öt­letnapot. Mindez bevezetője az ú jítási hónapnak, amelyet ok­tóberre írtak ki. Az ötletpályázat keretében a termelést, a munkaszerve­zést ésszerűsítő, a biztonságos munkavégzésit segítő, a taka­rékosságot ösztönző ötletek pa­pírra vetését és benyújtását várják a szervezők. A javas­latokat megbízott szakembe­rekből álló zsűri bírálja el, s véleményük döntően esik majd latba az erkölcsi-anyagi elis­merés odaítélésénél. Az ötlet- napon a helyszínen lehet le­adni az írásban megfogalma­zott javaslatot. Az ötleteik ki­vitelezésében és hasznosításá­ban messzemenő segítséget nyújt a gyár KlSZ-bizottsága. Az újítási hónap során be­adott és később kivitelezésre kerülő újítások tulajdonosát, vagy tulajdonosait kiütöm anya­gi megbecsülésben részesítik a sakiuveggyairibaa. A díjak pluszelismerésnek számíta­nak, az újítási díjon felül ad­ják. Az első helyezett újító a hasznosítási szerződés által meghatározott újítási díj, vagy jutalom 40 százalékait, legfel­jebb 3500 forintot kap. Ugyan­ilyen kulcs alapján számítják a második és a harmadik he­lyezést elért újító dájáú is, ameiy legfeljebb 2500, ffletve 1500 forint lehet. A kalkulá­ciós, közreműködői tevékenysé­get végzők munkáját egyéni elbírálás alapján ismerik eL A dí jak odaítélését a szak- szervezeti bizottság javaslata alapján, a táireadalrmli szervék- kel egyetértésiben, a gyártigaz- gató végzi el. A javaslatok megfogalmazásában, kidolgozá­sában, a .műszaki tervezésben segít az FMKT és az SZTE. Szombaton a tooca »egge« órákban a fővárosiak ezrei indultak a kőbányai vásárvá­rosba, s gyorsan megtettek a környék parkolói a vidékről érkezett különautóööszokkal, személygépkocsikkal. Bár a belépőjegyre senki sem saj­nálta a pénzt, nem volt köny nyű dolguk a BKV 300-as bu­szain az ellenőröknek, meri a járművekre sokan jegy nélkül szálltak fei, arra való hivatkozással, hogy a végállo­más környékén a jegyárusítás nincsen jól megszervezve. Mivel a kapuk előtt mán? korábban nagyon sokan vá­rakoztak, M) óra előtt been­get lék a látogatókat a vásár­városba. A XIII. alkalommal meg­rendezett őszi BNV bizo­nyara nem okoz majd csaló­dást azoknak, akik szabad- szombatjukat a legújabb ha­zai és külföldi fogyasztási cikkek megtekintésére szán­ták. S mivel sokan szeretnék a helyszínen megvásárolni a kiállított újdonságokat, a ha­zai gyártók legtöbb új ter­méküket már árusítják, rész­ben a vásárban, részben az üzletekben. Csaknem 50 kiál­lító új cikkei kaphatók a vá­sárvárosban, külön kis pa­vilonokban, illetve a szabad területeken. Számos olyan újdonságot mutatnak be, és kínálnak megvételre, amelyek a magánépítkezök gondjain segítenek. Ilyen egyebek közt a C—200 gyorslakóház, ame­lyet a ráckevei Architektúra Kisszövetkezet és a csőszere­lő-ipari vállalat szabadalma »alapján a Szolnok Megyei í-Építőipara Vállalat kezdett el gyártani a közelmúltban. A Betonyp burkolattal ellátott fenyő keretszerkezetű ház nevéhez méltóan „gyors”, hiszen 6—8 nap alatt felál­lítható. A vásáron, kiállított mmtaház kétszintes, 82,3 négyzetméteres alapterületű 50 négyzetméteres tetőtér­rel. Afem és tetőfedés nélkül 374 ezer forintért kínálják. A Vásárláshoz az OTP az anyag- vásárlási hitei fettételek sze­rint kölcsönt is nyújt. A for­galmazó kisszövetkezet a szállítást 30 napon betel vállalja, s előjegyzést a vá­sáron is felvesznek. Már az első közönségna­pon nagy sikerük volt azok­nak a kiállítóknak, amelyek a vásár területén árusítják is bemutatott újdonságaikat. Különösen nagy volt a forga­lom a kozmetikai készítmé­nyeket árusító helyeken. A Hélia-pavilonban púidéul mintegy 190—160 ezer forint, értékű króm és testápoló kelt el. Az eladott termékek csaknem fele az a négy új­donság — Tonic, After Shawe, arclemosó és zsíros krém —, amely most nyerte ei a BNV nagydíját. A Fába 1 on-pavil ón­ban ezúttal a háromféle férfi­kozmetikum a sláger. Ezek­ből az arcápoló készítmé­nyekből 1500 flakonnal ad­A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat a Satgó piskóta téri mékcsaládért BNV-díjat kapott, egyéb termékeikkel is megismerkedhetett a vásáriátogató közönség. tak el az eteő napon — első­sorban nők voltak a vásárlók. A Centrum és a Skála ez­úttal is megrendezte a vásárt a vásárban. A Centrum Áru­házak hét helyen rendezked­tek be, s kínálják a budapesti áruházak 34 miihó forintos árukészletéit. Nagydíjas, vagy vásárdíjas újdonságot ugyan nem árainak az idén, a vá­laszték azonban szélesebb, mint tavaly volt, különösen kabátokból, felsőkonfekckr- ból. Az elmúlt évihez hason­lóan kedvezményesen ajánlják az illatszereket és a vegyi ára­kat, de sikeres az egyet fizet, kettőt kap akció a férfipólók árusításában is. A vásáron kapható először 2,5 kilós csomagolásban a sárvári só, a Centrum monopolcikke. A vállalat az első közönségna­pot 2 millió forintos bevétel­lel zárta. A Skála-inegyedben mintegy másfél míffió forint értékű áru talált vevőre. A legkeresettebbek a gyermek- játékok, a műszőrme kabá­tok és az új fazonú flashsniit pulóverek voltak. Sikert ara­tott a Videó-lux is, amely arra szolgál, hogy aki belenéz, próba nélkül választhatja ki a tükörképben, milyen színű, és fazonú ruha, frizura áll jóf neki. Nagy mennyiségben fo­gyott a zöldség és a gyümölcs is az Agro-Skála üzletekben; Az igazi vásárt hangulaté rói egész napra gondoskodj tak a kiállítók, a szervezőig A Magyar Divat Intézet péH d-áol az első kőaönségnapoa tc3>b, nagy divatbemutató* rendezett, de felvonultatták a megvifeároiható modellek e* a Centn»» és a Skála acn sítőhelyem tartott örvatbemiri tatáson is. A vásárközpontban az NDK-! be® kiállítók kisor Soltiak annak a pályázatnak a nyer­tesét, amelyet a Képes 7 műit heti számában tettek közzé, A pályázóknak 13 plusz egy kérdésre válaszolva kellett1 számot adniuk arról, mennyi­re ismerik a magyar—NDK gazdasági és kulturális kap­csolatokat, továbbá a kiállító- cégek tevékenységét, terme-; keit. A fődíj nyertese részt vesz egy háromnapos ber­lini repülőid ránduláson a karácsonyi vásár idején. Ezen­kívül több értékes nyere­ménytárgyat is kisorsol tak. Vasárnap ismét közönség- nap volt a vásáron. pon maradni tűk mi már régen a gondokat, hárommilliót költöttünk a gép­' Szeretjük a sikereinket, •zokról valahogy mindig kőny- nyebb beszélni, mint bukása­inkról, megtorpanásainkról. A Berceli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben mindig jól mentek a dolgok, tudják ezt azok. akik figyelemmel kísér­ték és kísérik a megye me­zőgazdaságát. Néhány eszten­dővel ezelőtt még tizenhárom- millió forint körüli nyereség­gel zárták az esztendőt, s nem akadt év, amikor ré­szesedést ne fizettek volna. Mindig jobb terméseredmény, színvonalasabb tenyésztési munka és formálódó ipari ágazat állt a sikerek mögött. Két esztendeje jelentkeztek mz első felhők a berceli gaz­dálkodás kék egén: a nyere­ség hétmillió forintra csök­kent. Tavaly nem érte el a hárommillió forintot. Vissza- esengenek Tamási Jánosnak, a szövetkezet elnökének ak­kori szavai: nem tudtuk ki­védeni a szabályozók kemény ütéseit, az áremelkedéseket és a rossz időjárást. A folyamat — úgy tetszik — nem állt meg. Az elnök így fogalmaz: Tál tésekke! maradhatunk csak talpon — ez most a célunk. — A napokban érteK véget a munkahelyi tanácskozások. Milyen gondokat soroltak el a tagságnak? — Mindenről őszintén és nyíltan szóltunk. A tavalyi visszaesést a növénytermesz­tést ért elemi csapás, az ál­lattenyésztés állami támogatá­sának csökkenése és az ala­pon kívüli tevékenység hiá­nyosságai okozták. A kétszeri jégverés kárát nem fedezte az Állami Biztosítótól kapott pénz. Az állattenyésztésben bevezetett úgynevezett plafon­ár a magas önköltséggel dol­gozó termelőszövetkezeteket, így bennünket is alaposan súj­tott. Ezt ellensúlyozandó áruba bocsátottuk a tenyészalap- anyag és a hízóállomány egy részét, így viszont a január elsején érvénybe lépő maga­ezt el is mondtuk a tagság­nak, ezért akartuk jobban fejleszteni az alapon kívüli tevékenységünket. Talán kicsit későn? A sietség eredménye­ként ezután néhány vállalko­zás balul ütött ki, föl is kellett számolnunk részlegeket, s a megmaradtak nyeresége sem éri el a kívánt mértéket. Baljós előjelekkel vágtak hát az idei esztendőnek Bércé- len. Azután jött az aszály... A betakarítás javával már végeztek, s bár nincs okuk panaszra, hiszen búzából hek­táronként 4,5 tonnát vittek magtárba, ám ennél jobb át­lagtermésre számítottak. Erő­sen elhasználódott gépparkjuk is oka annak, hogy a ráfor­dítások jobban „izmosodtak”, mint a hozamok. No, de akkor a bőséges esztendőkben miért nem vásároltak jobb, nagyobb teljesítményű gépeket? Hall­gassuk az elnököt: — Vásároltunk. A hatodik öíé»es terv inditássakra teeu­pankra — hitelből. Annak a részleteit pedig szigorúan fi­zetnünk kellett. A képződött nyereségből alig maradt fej­lesztésre. beruházásra pedig... Ha a termelési színvonalun­kat tartani akartuk, már pe­dig akartuk, akkor jól kép­zett szakemberek letelepítését is meg kellett oldanunk. Hat szolgálati lakásra futotta. — A kialakult helyzetben emberi mulasztások nem ját­szottak szerepet? — Bizonyos mértékig igen. Mozgósítottuk a tartalékokat, ezzel egy ideig tudtuk ellen­súlyozni a közgazdasági válto­zásokat. Személyi konzekven­cia: megváltunk az ipari ága­zat irányítójától. A megsűrű­södött gondok erősen igénybe veszik a vezetést, s talán másról elterelődife a figyel­münk. .. — ■ mondja Tamási János elgondolkozva. — Nemrég még tüaenkét- ratíöós nyereség, most pedig a talpon maradás gondjai». Nines kedvezőtlen hangulat? — Ninos. Szigorú intézke­dési tervünk van az előbbre jutásra, részletesen Ismerik a tennivalókat tagjaink, de ami több: meg is értik. — Mi tehát az út n fal- emelkedéshez? — Az alaptevékenység tar­talékait maximálisan kihasz­náljuk. Segít az időjárás ben­nünket a takarékos betakarí­tásban.. A napraforgót például regionozás és szárítás nélkül vágjuk le, szántás nélkül, ne­héztárcsával készítjük elő a talajt a vetéshez. Tejtermelő tehenészetünkben ésszerűbb munkarendet vezettünk be, más lett az érdekeltségi rend­szer is. Szigorúan betartatjuk az üzemanyag-fogyasztáshoz kötött műszaki, megelőző kar­bantartást, s miután most az ágazatok viselik gépparkjuk költségeit, érdekük egyezik az ürtéBfeedössei. ^jará tevékeny­«égünk az kién stabtizálódott, innen már lehet majd tovább lépnie. — A tagság véleménye? ‘ — Érezzük támogatásukat és ez erőt ad. Egyetlen pél­da. Éveken át nem tudtuk el­érni, hogy a szerves trágya a legnagyobb mennyiségben ki­jusson a földekre. Az idén az utolsó grammig kiszórju k, mert a költségeinket csök­kentheti. Elfogadták a szigorí­tott munkarendet is, hiszen most mi oben forintra szüksé­günk van. ,A nehéz helyzet összehozza az embereket, ☆ Zárszámadáskor elválik, vajon talpon marad-e a Ber­celi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. Intézkedéseik világo­sak, célra-, pontosabban ered- ményretörqek. Ám, az is világosan látszik, hogy az idők változásaira kevesebb figyel­met fordítottak a kelleténél. Másutt is aszályos volt az esz­tendő, kisebb a termés. De talpon maradnak. Sőt. sabb fölvásárlás! arak csak — A célunk? Nagy terveink két-háram esztendő múltán Bem lehetnek, Nagy erűfeeai* earvényesüihtóaefc »átok, Bees* Hortobágyi Zoltán > NÓGRÁD - 1936. szeptember 2£* hétfő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom