Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

Francia ezredes az áldozata a libanoni öldöklésnek ' Ismeretlen fegyveresek csütörtökön agyonlőtték Franciaország bejrúti katonai attaséját. Christian Gouttierre ezredest a francia nagykövet­ség kelet-bejrúti épülete előtt gyilkolták meg, ami­kor kiszállt autójából. A me­rénylők több fejlövéssel vé­geztek vele, majd egy gépko­csin elmenekültek. Hírügynökségek szerint a gyilkosság feltehetően össze­függ a libanoni ENSZ-erők francia katonái ellen intézett támadásokkal, és a francia- országi robbantásos merény­ié ts or ozattal. A francia kéksisakosok elleni merényleteket Irán- barát síita erők hajtják vég­re, a franciaországi robban­tásokat az „arab és a közel- keleti foglyokkal szolidari­tást vállaló bizottság” ne­vű szélsőséges szervezet vál­lalta magára. A francia ENSZ- kátonák elleni merényletek irányításával a siita Hez­bollah szervezetet gyanú­sítják. Egy eddig ismeretlen, „Az Igazság és a Bosszú Front­ja” elnevezésű szervezet vállalta magára a bejrúti francia katonai attasé meg­gyilkolását. Az AFP jelentése szerint az egyik nyugati hír­ügynökség bejrúti irodáját névtelen telefonáló hívta fel röviddel a csütörtök reggeli merénylet után. Közölte, hogy az általa képviselt szervezet hajtotta végre „Gouttierre ezredes kivégzé­sét” s azzal fenyegetőzött, hogy következő akciójuk „még szörnyűbb lesz”. A francia kormány nevé­ben André Giraud hadügy­miniszter „bátorságra és hi­degvérre” szólította fel a libanoni ENSZ-erők francia katonáit. Ígéretet tett arra, hogy a katonai attasé gyilko­sait szigorúan megbüntetik. A közel-keleti országok kö­ziül elsőként Szíria reagált a bejrúti francia diplomata el­leni merényletre. Mint egy damaszkuszi szóvivő kijelen­tette, kormánya mély felhá­borodással értesült a gyil­kosságról, s mélységesen el­ítéli a támadást, „éppúgy, mint az ENSZ-erők, s ezen belül a francia csapatok el­leni bármiféle akciót, ame­lyek nem szolgálják Libanon érdekeit”. Ugyancsak csütörtökön reggel rakétatámadás érte az UNIFIL-erők egyik fran­cia egységét Bejruttól 80 kilométernyire délre, Abbasszija falu közelében. A támadók mintegy 300 méter­ről két rakétát lőttek ki, s az egyik megsebesített egv francia katonát Az ENSZ- csapatök egyik szóvivője sze­rint a „kéksisakos” csak könnyebb sérüléseket szen­vedett, sebeit a helyszínen el­látták. (MTI) Tárgyalási fordulók Genfben Genfben csütörtökön befe­jeződött az atomkísérletek valamennyi témakörét átfogó szovjet—amerikai megbeszé­lések második fordulója. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint a két fél széles körű és részletes vé­leménycserét folytatott, s megállapodott abban, hogy novemberben, Genfben ismét találkozik. A mostani fordu­ló két hétig tartott. Andranyik Petroszjanc, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjet Állami Atomenergia Szűrős Mátyás látogatása Ausztriában ' SbűpSb Mátyás, a Magyar EzociaJísta Munkáspánt Köz­ponti Bizottságának tiifikáina, ez Országgyűlés külügyi hi- »ottsáigának elnöke, Fritz Marschmak, az osztrák par­lament külügyi bizottsága el­nökének meghívására szep­tember 15—18. között láto­gatást tett Ausztriában. Szűrös, Mátyást fogadta Franz Vcanitäky szövetségi kancellár. Megbeszélést foly­tatott Kari Blenhawal, az Osztrák Szocialista Pánt 4SPÖ) aLeinökiövel, beiiügy- miniszberneX, Peter Jantoo- ■witecih külügyminiszterrel, Heinrich Ubleis építésügyi miniszterrel, Sepp WilleveL, ez SPÖ parlamenti csoportjá­nak elnökével, Fritz Marsch- sal, az SPÖ központi nemzet­közi titkárával, a parlament külügyi bizottságának elnöké­vel, valamint az SPÖ szá­mos más vezetőjével. Látoga- éést tett Anton Benyanál, az osztrák parlament és az Oszt­rák Szakszervezeti Szövetség elnökénél. Találkozott Alois tMocikkal, az Osztrák Néppárt elnökével, valamiint Harald Ofnenrel, az Osztrák Szabad­ságpárt alelnökiével, igazság- figyminiszterrel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintet­tel az enyhülés folytatáséra, a helsinki folyamat fórumainak jelentőségére. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és a különböző társadalmi rend­szerű országok között békés együttműködés példájaként kiemelték azok nemzetközi jelentőségét. Hangsúlyozták: kölcsönösen arra törekszenek, hogy a két ország jószwmszé- cfi együttműködése folyama­tosan fejlődjék és legyen mentes a nemzetközi helyzet ingadozásaitól. Ennek érde­kében újiaíbb kezdeményezé­sekre, a lehetőségek gyorsabb feltárására van szükség. A Központi Bizottság tit­kára találkozott Franz Muhri- val, az Osztrák Kommunista Párt elnökével és Erwin Scharffal, az Osztrák KP KB PB tagjával. Az elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a nemzetközi munikás- mozgalom, valamint az MSZMP és az Osztrák KP közötti kapcsolatok időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken és ta­lálkozókon részt vett Nagy János, hazánk bécsi nagykö­vete. (MTI) Bizottság elnöke a genfi ENSZ-képviseleten tartott sajtóértekezletén úgv nyilat­kozott, hogy a két fél között lényeges nézetkülönbségek mutatkoznak a probléma megközelítésében. Petrosz- ianc sajnálattal jegyezte meg: az amerikai tárgyalóküldött­ség nem tanúsított kellő ru­galmasságot, továbbra is ki­tart az atomkísérletek folyta­tása mellett, és elutasítja e kísérletek megfelelő ellenőr­zés mellett történő beszünte­tését. Mint az AP jelentette, az amerikai küldöttség nyilat­kozatában hasznosnak mi­nősítette a megbeszéléseket Röviddel az atomkísérle­tekről folytatott megbeszélé­sek befejezése után csütörtö­kön, Genfben megkezdődött az atom- és űrfegyverekröl szóló szovjet—amerikai tár­gyalások hatodik fordulója. NDK - NSZK Eszmecsere a békéről Az európai béke megőrzé­sének kérdéseiről folytattak eszmecserét az NSZK állan­dó berlini képviseletén ma­gas rangú NDK-politikusok részvételével. A nyugatnémet diplomáciai képviseleten Carl Friedrich von Weizsäcker atomfizikus tartott előadást az európai béke kérdéseiről, majd nyílt vitát rendeztek, amelyen részt vett és felszólalt Hermann Axen és Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára. Jelen volt az NDK társadal­mi és egyházi életének több vezető képviselője. Most első ízben történt, hogy a nyugatnémet állandó képviselet ilyen jellegű ren­dezvényén magas rangú NDK-vezetők részt vettek. Kínai parlamenti küldöttség látogatása Liao Han-sengnek, a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön kínai parlamenti küldöttség utazott' el Pekingből. A küldöttség, amelynek tagja Vang Han-pin az Országos Népi Gyűlés Ál­landó Bizottságának főtitkára, valamint Jü Ven, Csang Csen és Mej Hszing képviselők, jó- szolgálati látogatást tesz Bu1 gáriában, Magyarországon és Csehszlovákiában. Liao Han-seng újságíróknak adott rövid nyilatkozatában kijelentette, a kínai küldött­ség szófiai, budapesti és prá­gai látogatásának célja a par lamenti kapcsolatok fejleszté­se, a barátság erősítése és a tapasztala tesere. Mint emlékezetes, az állaim- közi kapcsolatok fejlesztése je­gyében kínai parlamenti kül­döttség járt 1985 márciusában a Szovjetunióban, s ugyanez év júniusában és júliusában Lengyelországban, illetve a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. (MTI) Heves harcok az iraki-iráni fronton Heves harcokról érkeztek je­lentések csütörtökön az irak— iráni front középső szakaszá­ról. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség szerint iráni csapatok tíz kilométer mélyen behatoltak iraki területre, elfoglaltak egy dombvonulatot a front közép­ső szakaszán, s ötszáznál több ellenséges katonát öltek meg. A csapatok megvetették lá­bukat iraki területen, a két ország iráni oldalán fekvő Mehrán városával szemben. Iráni részről bejelentették azt is, hogy az ország haditenge­részete csütörtökön az iráni partok közelében elsüllyesztett két iraki őrnaszádot. Az iraki főparancsnokság közleménye ugyanakkor az1 állította, hogy az iraki csapa­tok visszaverték a Mehrán vá­ros körzetében indított iráni támadást. A kialakult heves tüzérségi párbajban az iraki lövedékek több, pontosabbar körül nem határolt műszak: létesítményt semmisítettek meg, s jelentős veszteségei okoztak az ellenségnek ember, életben és harci technikában (MTI) Stockholmból jelentem... sok és a sajtó életterét elvá­' Svédország történetének leg­nagyobb nemzetközi rendez­vénye, a zárt ajtók mögött le­zajlott stockholmi konferencia most végképp bezárni készül kapuit. Pontosabban csak né­hány évre, hiszen az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel való közel hároméves foglalatoskodásnak egyszer majd európai leszere­lési konferenciába kell tor­kollnia, ugyanitt, a 35 részt­vevő ország zászlóival ékesí­tett pompás Kultúrhusetben, amelyet a svéd parlament ki­lencévi bérlet után szabadított fel a most elnapolásra kerülő konferencia céljaira. A stockholmi kultúrköz- pontba demokratikus Palesz­tinát követelő éhségsztrájko- lók, saját harmóniumkíséret- tel a szabad ég alatt egy­házi dalokat zengő nénikék és lila fejű hippik között jut el a tudósító. A bejáratnál mo­solygó arccal világítják át tes- tét-lelkét az egyenruhás biz­tonsági emberek, akiket szá­mítógépes adatbank segít a helyszíni ellenőrzésben. Bent az üvegpalotában a delegátu­lasztó pontokon ugyancsak helyszíni ellenőrzés van: a zárt ajtók mögött tartott konferen­ciák és az újságírók elől el­zárt folyosók nem éppen elis­merő bizonyítványok a világ­sajtó, vagy legalábbis egy ré­sze tevékenységéről. A tudósítók Stockholmban és másutt is legszívesebben egymás anyagait olvassák. Meg kell mondani, hogy az el­múlt években nyugati kollé­gáink és néhány vezető nyu­gati diplomata között páros verseny alakult ki a konferen­cia minél drámaibb hangvéte­lű eltemetésében. Amikor a konferencia köve- telező szakasza volt, kifejtet­ték, hogy nyugat nem fogja beérni kozmetikai jellegű in­tézkedésekkel, hogy nyugat nem fog üres kézzel távozni Stockholmból, hogy nyugat nem hajlandó beérni az oro­szok asztaláról lehulló mor­zsákkal. Amikor elérkezett az enged­mények időszaka, megállapí­tották, hogy a szovjet delegá­ció már nem vonszolja a lá­bát. de a labda természetesen a keleti térfélen van. Ám a Kreml változatlanul azon mes. terkedik, hogy nyugat idegei felmondják a szolgálatot. Amikor már születtek bi­zonyos szövegezési eredmé­nyek, azon filozofálgattak, hogy a pohár részben üres-e, vagy részben tele van. Az egyik keleti engedmény az elsózott rántotta minősítést kapta, a másiknak a tényle­ges marhahústartalmát vizs­gálták. Persze nem saját ma­guktól. Robert L. Barry, az Egyesült Államok stockholmi küldöttségének vezetője egyik felszólalásában kijelentette: „igazi marhahúst akarunk hamburgerünkbe”. Más szóval: a megegyezésnek alapvetően amerikai töltetűnek kell len­ni. Kézzelfoghatóvá lett a nyu­gati polgári sajtónak adott eligazítás: a Varsói Szerződés javaslataiban egy csöpp mar­hahús sincs. Amikor a francia delegáció­vezető azt merte javasolni, hogy s fordulók közötti szü­neteket is használják ki nem hivatalos eszmecserékre, nyom­ban „szovjet—francia diktá­tumot” emlegetett néhány nyu­gati hírügynökség. Lehet, hogy Málta és Ciprus uszályába ke­rültek, azok ugyanis közölték, hogy ilyesmire nincs se embe­rük, se pénzük. Stockholmban 1984 januárja óta tömény harc folyt a tár­gyalótermek falain belül és kívül. A civilben száguldozó ezredesek, a fejüket összedugó diplomaták, a zárt ajtók előtt szaglászó újságírók titokban mégis valamifélé közös siker­ben reménykedtek. Hat hiva­talos nyelven vitatkoztak, al­kudoztak. egyezkedtek. A stockholmi konferenciáról meg­állapították, hogy a 12. forduló 12. órájában kikerült az álom­kórból. Kollégáink Írásaiban pedig nem titkolt plagizálási szándékkal keressük most a sablonos fordulatokat: olaj­ágat nyújtanak, az utolsó si­mításokat végzik... Pirityi Sándor 2 NÖGRÁD - 1966. szeptember 19„ péntek Miért csökkentik a szovjet ENSZ-képviseletet? A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete jelezte: tiltakozni kíván az amerikai kormány azon döntése ellen, amely október elsejéig 25 fő­vel kívánja csökkenteni a szovjet, az ukrán és a belo­rusz ENSZ-képviselet mun­katársainak létszámát. Az erről szóló jegyzéket Walters amerikai ENSZ-képviselő nyújtotta át. Walters az ENSZ főtitkárával is közölte, hogy Washington ragaszko­dik a még márciusban meg­szabott csökkentéshez. A Szovjetunió korábban közölte: az eljárás törvény­telen és összeegyeztethetetlen azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Álla­mok annak idején a világ- szervezet házigazdájaként vállalt magára. A Szovjet­unió ENSZ-nagykövete csü­törtökön sajtóértekezleten is­merteti országa álláspontját. Washingtonban tagadják, hogy a szovjetellenes lépés összefüggésben volna az úgy­nevezett Daniloff-üggyel, az- zri. hogy Moszkvában kém­kedés miatt vádat emeltek egy amerikai újságíró ellen, aki az eljárás miatt nem hagyhatja el az ország terü­letét. Az amerikai sajtóban szá­mos találgatás látott napvi­lágot arról, hogy a lépés ki­hat-e a hét végére tervezett szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozóra. Reagan amerikai elnök egy — a gen­fi leszerelési tárgyalások újabb fordulójának kezdete alkalmából szerdán kiadott — nyilatkozatában azt han­goztatta, hogy „a külügymi­niszterek megbeszélése le­rakhatja a második csúcsta­lálkozó alapját”. Kijelentet­te, azonban, hogy a Daniloff- ügy „komoly mértékben kor­látozhatja a kétoldalú kap­csolatok terén elérhető ered­ményeket”, és azt követelte, hogy a szovjet kormány „sür­gősen oldja meg ezt a kér­dést. mielőtt az további ká­rokat okozna”. Reagan ugyanakkor ismét úgy tüntette fel a helyzetet, hogy a kialakult feszültség nem befolyásolja egyéb kér­dések megoldásának lehető­ségét. A nyilatkozat szerint a genfi tárgyalások újabb for­dulója „reális lehetőségeket nyújthat” a nukleáris fegy­verzet szintjének csökkenté­sére és az ar"°rikai küldött­ség „újabb részleteket” ter­jeszt. majd elő az Egyesült Államok javaslataiból. Sajtó- értesülések szerint Washing­ton hajlandó lenne elfogadni a hadászati nukleáris fegy­verek szintjének olyan mér­tékű csökkentését, amelvet a Szovjetunió javasolt, saját nemzetbiztonsági érdekeinek figyelembevételével. Lap­vélemények szerint Washing­ton ilyen jelzésekkel igyek­szik „rugalmasnak” feltün­tetni magatartását. A szovjet ENSZ-képviselet személyze­tének csökkentését követ“1 ve, viszont „keménységét” akar­ja bizonyítani a konzervatív erők előtt. (MTI) Sikeres évek után (Folytatás a* I. oldalról) szövetkezetek és különösen az áfészek tevékenységét a kistelepülések ellátásának javításában. A jövőre vetít­ve hangsúlyozna a gazdálkodás feltételeinek nehezedését, de ezek ellenére sem mondhat­nak le a kockázatvállalásról, a hálózatfejlesztés felelőssé­gének csökkenéséről. Mint mondta, a körülmények nega­tív változása mellett az igénytelenség okozhat még sok gondot, s lehet a legna­gyobb visszatartó erő a po­litikai célt* elérésében. Szót ejtett még a vezetés-választás demokratizmusáról és arról az elképzelésről, hogy a me­gyei tanács értékelni és dí­jazni fogja azokat a szövet­kezeteket, melyek legered­ményesebben részt vesznek a fejlesztési programban. Ozsvárt József felszólalá­sában pártunk XIII. kong­resszusának a szövetkezeti politikáját vázolta, kiegé­szítve a megyei tapasztala­tokkal, eredményekkel. Hang­súlyozta, hogy a rendkívül nehéz gazdasági feltételek hátráltatták a gazdálkodás intenzitásának kibontakozá­sát, nem értük el a kívánt eredményeket. Ismertette a népgazdaság első nyolc hónap, jának mérlegét, s mint mondta, megyénk fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetei komoly erőfeszíté­sek árán érték el az országos­nál valamivel jobb teljesít­ményeiket. Míg korábban ostorozni kellett azért, hogy kiegészítő tevékenységgel foglalkozzanak, ma már érezrt zük ennek gyümölcsét — han­goztatta a megyei pártbizott­ság titkára. Kitért arra, hogy a rekonstrukció társadalom­politikai kérdés, nem csak a fogyasztási szövetkezetek ügye. Ennek köszönhetően a megye lakosságának ellátá­sa folyamatosan javult. A la­kásszövetkezetek eredménye­sen járultak hozzá, hogy a fiatalok minél nagyobb szám. ban jussanak lakáshoz. A vitában felszólalók el­sősorban helyi gondokra híví ták fel a figyelmet, többek között a számítástechnika egy­séges rendszerének beveze­tését sürgetve, s foglalkoztak a szakmai továbbképzési színvonal emelésének idő­szerű voltával is. Ezekről ejtett szót dr. Kovács Sándor, s kiemelte a kereskedelemben feszülő gondokat. Kifejtette a ver. senvhelyzet szükségességét és ezen belül is a szövetkezetek együttműködésének fontossá­gát. Mondandójában helyet kapott az érdekvédelmi te­vékenység és a közelgő kong­resszus szerepe. A vitát Máté Csabáné fog­lalta össze, majd megválasz­tották a X. kongresszus 18 megyei küldöttjét és a fo­gyasztási szövetkezetek or­szágos tanácsának 4 megyei tagját. Végezetül kitünteté­seket adtak át 13 szövetkeze­ti dolgozónak. Jugoszlávia Válaszkeresés a mesés vagyonok eredetéről A jugoszláv társadalom­ban, párt- és állami fórumo­kon, a sajtóban az utóbbi idő­ben egyre gyakoribb az a kö­vetelés, hogy ki kell vizsgál­ni a rendes munkával elérhe­tetlen, hirtelen meggazdago­dások hátterét. A jugoszláv alkotmáinyvédő bíróság most választ keres arra a kérdésre, alkotmányoS-e az állampol­gárok feltűnően nagy vagyo­na eredetének kivizsgálása. Az alkotmánybíróság eddig két ülésen tárgyalt erről a té­máról. Tagjai egyetértettek abban, hogy a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzása al­kotmányos. A vitában azan­I ban számos fontos kérdésben még nem tudtak egységes ál­láspontot kialakítani. „ Megoszlanak a vélemények arról, hogy a mesés vagyon (luxusvilla, ház, jacht) meg­szerzésének útját-módját ki­nek (a hatóságnak vagy a tu­lajdonosnak) kell-e bizonyíta­nia. A bírák többféle nézetet képviselnek arról, hogy a lom­talanul szerzett és elkobzot* vagyont kinek ítéljék, -d rendelkezhet felette. Továb­bá: hány évre visszamenő’eg kutassák a vagyonok erede­tét? Kivizsgálják-e a múlt században vagy 40—50 esz­tendővel ezelőtt szerzett va­gyont (például óriási értékű festménygyűjteményeket) is. Felvetődött: az emberi jogok szempontjából hogyan kell kezelni a vagyonok, eredetet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom