Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

A Pravda a l»5reF-ke!e,1 helyréiről Nemzetközi értekezlet szükséges Bármennyire bonyolult is a köze.-keleti helyzet, bármilyen nagyok is az arab fronton be­lüli nézeteltérések, a politikai barométer nem a különalkuk híveinek kedvez, hanem azok­nak, akik az elhúzódó válság átfogó rendezését s e célból teljes képviseletű nemzetközi értekezlet összehívását kíván­ják — írja a Pravda hétfői számában Pavel Gyemcsenko. A térség problémáit átte­kintő és elemző cikkében rá­mutat: a Közel-Keleten a vál­ság olyannyira elmérgesedett, hogy nincs hozzá hasonló a regionális feszültségek között sem hosszadalmasságát, sem az egész nemzetközi helyzetre gyakorolt kedvezőtlen hatását tekintve. Ami az Egyesült Államokat illeti, Washingtonnak a közel- keleti eseményekbe való bele- bonyolódása egyre fokozódik. Gyemcsenko ezután kifejti, hogy az immár hat éve folyó iráni—iraki háború, a Líbia el­leni amerikai akciók, a liba­noni polgárháború és az egyes arab országok közötti feszült­ségek ugyancsak megosztják az arab világot és elvonják fi­gyelmét a palesztin kérdésről. Ennek ellenére ez a kérdés to­vábbra is kulcsszerepet ját­szik az általános közel-keleti rendezésben. Izrael vezető körei — foly­tatódik a Pravda cikke — to­vábbra is élesen arab ellenes politikát folytatnak, erősíteni kívánják az Egyesült Álla­mokkal való „stratégiai együtt­működést”, az a törekvésük, hogy elhúzzák az iráni—iraki konfliktust, továbbá. hogy gátolják Egyiptomnak a töb­bi arab álamhoz történő kö­zeledését. Washington az ara­bok feletti izraeli katonai fö­lény erősítése végett igen fi­gyelmesen gondoskodik szö­vetségeséről. arra törekedve, hogy —, mint Bush amerikai alelmök mondta nemrégiben — Izraelnek a fegyverzet terén minőségi fölénye legyen. A Szovjetunió a kő®!l-keleti rendezésre komplex programot indítványozott, amely előirá­nyozza e térségiben az igaz­ságosság visszaállítását, az erőpolitikáról való lemondást, s mind az arabok, mind az izraeli fél érdekeinek tisztelet­ben tartásót. Ezt a célt szol­gálná a széles, átfogó képvi­seletű nemzetközi konferencia javasolt összehívása. E javas­lat kiegészítéseként a későb­biekben indítvány született, hogy a konferencia előkészí­tésének céljával alakítsanak bizottságot az ENSZ Bizton­sági Tanácsa öt állandó tag­jának részvételével. Az Egye­sült Államok és Izrael mind az első, mind a második ja­vaslatot elutasította, arra szá­mítván. hogy ezzel kizárhat­ják a Szovjetuniót a közel- keleti rendezésiből és az ara­bokra rákényszeríthetik saját akaratukat — írja a Pravda cikke, végezetül rámutatva, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. Közös piaci külügyminiszterek tanácskozása Hétfőn délután megnyílt a belga fővárosban a közös piaci tagországok külügymi­nisztereinek tanácskozása. A kétnapos ülés napirendjén a terrorizmus, a Dél-Afrika el­leni szankciók, valamint a Közös Piac és Törökország viszonyának témája szerepel. A terrorizmust illetően bi­zonyosnak látszik az egyet­értés abban, hogy intenzí­vebbé teszik a tagországok •bűnüldöző szerveinek együtt- uműködését. A Dél-Afrika elleni szank­ciókról azonban megoszlanak a vélemények. A nyáron Há­gában, a Közös Piac legutób­bi csúcsértekezletén kidol­gozott javaslat szerint a tag­országoknak le kellene állí­taniuk minden új beruházást Dél-Afrikában és meg kelle­ne tiltaniuk az arany, a szén, a vas és az acél behozatalát. A,z NSZK vonakodik ezektől, mert félti igen jelentős be­ruházásait, Portugália pedig a Dél-Afrikában élő, mint­egy 600 ezer portugál sorsa miatt aggódik. E két ország csak a dél-afrikai szén be­hozatalának embargójára akarja korlátozni a szankció­kat. A többi tagország vi­szont ragaszkodik az egy­hangú döntéshez, mert ellen­kező esetben a teljes embar­gónak a maguk részéről való vállalásával hátrányba ke­rülnének a Közös Piacon belül enyhébb rendszabályokat al­kalmazó partnerekkel szem­ben. ENSZ’lársaságolt regionális konferenciája Az ENSZ-tansasagok Világ­szövetségének X., regionális konferenciáját szeptember 8. és 14. között Berliniben, az NDK fővároséiban tartották; a küldöttségeik az európai béke, biztonság és együttmű­ködés erősítéséneik időszerű feladatairól tárgyaltak. A ta­nácskozáson magyar delegáció is részt vett, Simái Mihály akadémikusnak, a magyar ENSZ-társaság elnökének ve­zetésével. Simái Mihály hazaérkezé­sét követően az MTI munka­társának elmondotta: az eu­rópai helyzetet áttekintve a regionális konferencia részt­vevőd felhívták a figyelmet arra. hogy a fegyverkezési verseny ú.i irányai különösen vészéi veztetfk kontinensünk békéiét. Kiemelték, hogy a helsinki záróokmányban rög­zített főbb célok megvalósítá­sa. érdekében született edd'«5 e^edménvek biztatóak. Az BNSZ-társasá'Pok az 1986 no­vemberében. Becsben összeülő III. európai biztonsági ' és egvüttműködési találkozó résztvevőihez felhívással for­dultak. amelyben mindenek- e'őtt az európai államok kö­zötti kulturális, gazdasági, műszaki és környezetvédelmi együttműködés elmélyítésének fontosságát hangsúlyozták. A jövőre 40 évfordulóját ün­neplő ENSZ Európai Gazda­sági Bizottság szerepének erő­sítését is a bécsi utóértekez­leten résztvevő küldöttségek figyelmébe ajánlották. (MTI) Talizin hazaérkezett Hétfőn hazaérkezett Peking- *>ől Nyilkoltaj Taliziin, az SZKP iKB PB póttagja, a Szovjet- amié Mmisztertamácsának első elnökhelyettese. Talizin a ; tanai kormány meghívására tett hivatalos látogatást a Kí­nai Népköztársaságban. Nines szükség utólagos társadalmi vitára Rendelettervezet a házadéról Vranitzky a koalícióról ' Dr. Franz Vranitzky osztrák Érzövetségi kancellár javasol­ni fogja az Osztrák Szociális­aiba Párt (SPÖ) elnökségének, bontsák fel a koalíciót a sza­badságpárttal és mielőbb — ftehetőleg még novemberben tartsanak új választásokat. . Az osztrák kormányfő el­határozását azzal indokolta, hogy a koalíciós partner innsbrucki kongresszusán ».egészen más köntösben” je­lent meg: az FPÖ-n belül ed­dig uralkodó, és a koalíció alapját képező „liberális elem” háttérbe szorult. A párt elnöki tisztségébe dr. Norbert Steger helyére vá­lasztott Jörg Haider személye is azt bizonyítja, hogy a pár­ton belül a „nemzeti” jobb­szárny került előtérbe. Az FPÖ-ben kialakult helyzet ismeretében a szö­vetségi kancellár — mint az osztrák rádiónak nyilatkoz­va elmondta — jelenlegi koa­líciós partnerével nem lát lehetőséget a konstruktív együttműködésre az ország sürgető problémáinak meg­oldásában; „leginkább a nagy­koalíciós kormányzást” tart­ja megvalósíthatónak, ha pártja, az SPÖ az előrehozott választásokon nem szerezne abszolút többséget. Vranitzky elmondta to­vábbá, hogy dr. Norbert Ste­ger alkamcellár és kereske­delmi miniszter felajánlotta iemondását, ő viszont kérte, hogy a politikai kérdések tisz­tázásáig maradjon hivataiá­bp-i Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizott­sága hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A két testület tagjai — Bognár József el­nökletével — a házadóról szóló törvényerejű rendeletterveze­tet vitatták meg. Az írásós tájékoztatóhoz Békési László pénzügyminisz­ter-helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. Elöljáróban kiemel­te: a készülő rendelet szerves része az adóztatási rendszer korszerűsítésének. A további­akban az előkészítéssel meg­bízott tárca képviselője kifej­tette: az elmúlt évtizedekben jelentős vagyonkülönbségek alakultak ki. Tavaly a nem lakás céljára szolgáló ingatla­nok megadóztatásának terem­tették meg a jogi alapjait Most az 1962-ben bevezetett, s azóta többször módosított ház­adó korszerűsítése vált szük­ségessé. Az új szabályozásnak nem az a célja, hogy növekedjék a költségvetés bevétele, beveze­tése esetén csupán 25—30 mil­liós többlethez jutna az ál­lamkassza. A házadórendszer megújításakor az arányos köz­teherviselést és a Lakáspoliti­kai elvek szolgálatát tartották szem előtt a szakemberek. A szabályozás segítené több ge­neráció együttélését, s elismer­né azt is, hogy a házak kar­bantartása, felújítása jelentős anyagi terheket jelent a tulaj­donosoknak. A rendeletterve­zet szerint a többlakásos épü­letben a 80, az egy- és kétla­kásosban pedig a 100 négyzet- méternél nem nagyobb alap- területű lakás mentes a ház­adó alól. Az ennél nagyobb la­kásokra három adósávot álla­pít meg a szabályzat. Például egy 220 négyzetméteres lakás eddigi 2250 forintos adója 19 600 forintra növekedne. Az alapadó nagysága a városok­ban kétszer annyi, mint a köz­ségekben. A házadó végleges mértékét a helyi tanácsok ál­lapítják meg a lakás fekvését, felszereltségét, komfortfokoza­tát és a teleknagyságot is fi* gyelembe véve. A jövőben a gépjármű tárolására szolgáló épület, épületrész alapterüle- téből 12,5 négyzetméter men­tes az adó alól. A képviselők észrevételeire válaszolva Békési László ki­emelte: nincs szükség utólagos társadalmi vitára, de a tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásakor fontos a lakosság szé­les körű tájékoztatása. Az új szabályozással 15—20 ezer csa­ládnak számottevően növeked­nek a terhei, 1 600 000 család viszont mentesül az adófize­tés alól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsok a helyi sajá­tosságokra tekintettel 90 szá­zalékkal csökkenthetik, illetve 40 százalékkal felemelhetik az alapadót. Az ülésen — amely Bognár József zárszavával ért véget — a két testület elfogadta a házadóról szóló törvényerejű rendelettervezetet £sti kommentár Á rigai találkozó Kétszáznyolcvan tagú ame­rikai delegáció érkezett Rigá­ba, hogy a szovjet vendég­látókkal megvitassa a két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit. Ennek a nem akár­milyen jelentőségű kapcsolat­nak manapság bizony a szokásosnál is több időszerű kérdése van. A beszélgetők Rigában aligha szűkölködnek témában. Bár a reprezentatív talál­kozó csak hétfőn kezdődött, nemcsak fontossága és érde­kessége, de — bizonyos ér­telemben — jelképjellege ís figyelmet érdemel. A kül­politika régi igazsága, hogy vannak események, amelyek­nek puszta ténye is kihat a dolgok alakulására, vagy ép­pen érzékelteti, tükrözi azok alakulásának irányát. A rigai it NÖGRÁD — 1986. szeptember 16., kedd találkozó nemcsak jellegénél, de előzményeinél, egész tör­téneténél fogva jellegzetesen ilyen esemény. Oly annyira ilyen, hogy — talán, de csak talán — némi túlzással azt mondhatnánk: létrejötte eleve némi reményt ad a legfonto­sabbra. Arra, hogy minden­féle disszonáns hang (és disz- szonáns hozzáállás) ellenére „a karaván halad". Akik csak valamennyire is nyomon követik a sokéves fagy után lassan-nehezen meginduló párbeszédet, jól tudják, hogy a minap még úgy tűnt, a dialógus megtor­pan és ,e szomorú fejlemény egyik következményeként a rigai kísérlet is elmarad. (Az amerikai küldöttség utazását látványosan el is halasztották). Amikor a közeledés amúgyis csikorogva induló, de mégis­csak induló gépezetébe beke­rült as úgynevezett Daniloff­ügy homokszeme, voltak a túlparton, akik azt remélték és voltak ezen a parton, akik attól féltek, hogy a napsuga­ras nyárutón gyors politikai lehűlés következik. Veszélybe került a menetrend, amely­nek része a rigai tanácskozás is. Csütörtökön újabb szov­jet—amerikai tárgyalás kez­dődik Genfben, aztán New Yorkban találkozik a szov­jet és az amerikai külügymi­niszter, mindez egy-egy lé­pésnek bizonyulhat a máso­dik Gorbacsov—Reagan csúcs- találkozó felé vezető úton. A tét nem kisebb volt, mint az, sikerül-e az ellendrukkerek­nek a Daniloff-ügy ürügyén megtorpedózniok mindezt? A válasz Rigában — és hi­tünk szerint nemcsak ott — egyelőre pozitívnak bizonyult. Harmat Endre Barátaink életé Donyec medence: Ä jövő szénbányái Donyeck, a bányászok városa A Donyec-medence a Szov­jetunió ipari központjai kö­zött jelenleg is a legnagyob­bak közé számít. Szenet bá­nyásznak, acélt olvasztanak, különböző gépeket gyártanak. A Donyec-medencéhe? mégis elsősorban a szénbányászatot társítják. Azt mondják, hogy bármi­lyen gazdag is legyen a föld mélye, előbb vagv utóbb ki­merül. Természetesen, vala­mikor ez bekövetkezik. A be­látható időben azonban nem várható a Donvec-medence alkonva: a geológusok több tízmilliárd tonnára becsülik készleteit. Az előrejelzések szerint ennek a körzetnek a fűtőanvagkészlete még sok­sok évre elegendő. A meden­ce feilesztésének programja a szénbányászat rendszeres növelését irányozza elő. Ez nagyteljesítményű és kiválóan gépesített szénbányászati vál­lalatok létrehozásával való­sul meg. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Do­nyec-medence szenét —, amely már ma is nehezen hozzáfér­hető — évről évre nehezebb lesz kibányászni. Az aknák mélysége évente átlagosan 10—15 méterrel növekszik. A rekord jelenleg 1319 méter. A mélységgel arányosan, egy­re bonyolultabbá válik a szén bányászata. Itt találkoz­tak elsőként olyan jelensé­gekkel, mint a szén és med­dő hirtelen kitörései, a leve­gő hőmérsékletének emelke­dése. A veszélyes aknákban előreielzésekét készítenek a kitörésekről A szupermély föld alatti üzemekét nagy tel­jesítményű szívó- és nyo­mó ventillátorberendezések­kel, hűtőaggregátorral, moz* gatható bányai kondicionáló- berendezésekkel látják el. A legfontosabb azonban az új szénbányászati technika be­vezetése. Jelenleg már több száz fej­tésnél alkalmazzák a KM—88 és a KM—103 típusú beren­dezéseket, amelyek nemcsak a szénbányászatot gépesíti* az új körülmények között* hanem garantálják a bányá­szok biztonságát is. Mintegy száz fejtést láttak el megbíz­ható és nagy teljesítményű fejtőgépekkel. Ezekkel több mint 8 millió tonna szenet termelnek évente. A végső cé' azonban az ember nélkü­li fejtések és aknák, ahol minden munkát gépek és automatika végeznek. Jelen­leg számos szovjet tudomá­nyos intézet dolgozik olyas gépek és berendezések kidől* gozásán, amelyek képesek a Szén bányászatára, az ember közvetlen közreműködése nélkül. A Donvec-medence első. ember nélküli frontfei* téseit a „nvugati-krasznoar- melszki” hánvában hozzák létre az évtized végére. A felszabadult munkáskezeit pedig új szénbányászati vál* lalatok építésénél szüksége­sek. A Donyec-medencében rendkívül nagy gondot for­dítanak a körnvezetvédelem- re. A bányavidék központié­ban és a medence más vá­rosaiban mindig tiszta a le­vegő. sók a növénv. Jelentő^ mértékben hozzájárulnak ehhez a bányászok is. akik évente körülbelül ezer hek­tár földet rekultiválnak és adnak át a mezőgazdaságnak. Tehetségekért Szófiában Szófia Górna Banja kerü­letében tízév óta különle­ges, óvodával egybevont is­kola műkö­dik. Tanulói 3—18 évesek! A nemzeti kul- túriskolának nevezett kí­sérleti intéz­mény célja az esztétikai ne­velés, harmo­nikus és sok­oldalúan fej­lett, korán fel­fedezett alko­tóképességű fiatalok kép- Ebből a kicsiből egykor talán híres muzsikus zése. A „tehet jesz> ségek iskolá­ja” tapasztalatait nemcsak 36—36 helyére évente 250— a bolgár, de a nemzetközi pe- 300 a jelentkező Szófiából — dagógia és pszichológia is mondja Evdokija Jordan jva hasznosítja. igazgatónő. — Nem nönnvú Melyik szülő nem szeretné, megállapítani ebben a kor- ha gyermeke muzsikus, szí- ban a gyermekek alkalmassá- nész, festőművész vagy éne- gát. Különböző tesztekkel kés lenne? És melyik nincs vizsgáljuk a kus’nyek gonuci- meggyőződve arról, hogy kodását, érdeklődési Körét és. éppen az ő gyermeke a leg- értelmi képességét Kiváló okosabb, a legalkalmasabb, pedagógusok és pszichológu* a legtehetségesebb? Ezeket a sok foglalkoznak itt a gyér- tulajdonságokat, a gyermekek mekekkel. Nagy felelősség alkotó képzeletét igyekszik hárul ránk, hiszen az óvoda megállapítani és továbbfej- az első lépcsőfok, am*>lv a le&zteni az iskola. fiatalok speciális tovább* „A két alsó óvodai osztály taéwsését ^evssiapooza”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom