Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O- .. ... .. - -. ................. ", . ■ ... ............ ■. ■■ __ ^________ i smerőstől ismerősig Egg ember ki mindenhol van M A Mátra északi oldalánál fekvő falvakban élők nagy részének nyújt munkalehető­séget a Ganz mátranováki gyára. A megközelítőleg ezer munkással termelő vállalat két műszakban üzemel, de van olyan részlege, ahol éj­jel is dolgoznak. A gyár igaz­gatóhelyettesének irodájában mindig nagy a sürgés-forgás, sokan keresik nap mint nap szakmai tanácsért, vagy alá­írásáért egy-egy kiutalásra, *zámlára. — Engem nem nehéz meg­találni — mondta Szabó Lász­ló — van egy tippem is, ho­gyan a legegyszerűbb: meg kell állni a gyár bármelyik pontján és én biztos, hogy perceken belül ott vagyok. Folyton járom a vállalat te­rületét. állandó, élő kapcso- tért, szélessége pedig nyolc latot tartok minden üzem- méter. Természetesen résszel, raktárral és terme- egy darabban visszük el, Szelesen az irodákkal is. — Ez a gyár arról is neve szén, kavics — jelentősen meggyorsítja a munkát. — A mátranováki gyárban egész pontosan, 935-en dol­goznak. Mennyit ismer be­lőle személyesen ? — Mind a kilencszázhar- mincötöt, méghozzá annyi­ra, hogy azt is észreveszem, ha valaki szomorú, vagy el­keseredett, olyankor igyek­szem megvigasztalni. Egy- egv jó tanács, biztató mo­soly, nagyon sokat segíthet... Szeretek itt lenni, jóleső ér­zés, hogy számítanak rám, éppen ezért nem tartom be a nyolcórás munkaidőt. Hat óra előtt bejövök és jóval a munkaidő végét jelző duda­szó után megyek el. — Haza? — A szolgálati lakásomba, mert budapesti vagyok. — Hogyan került Mátrano- nem vákra? — Gyermekkoromban na- szakembereink mar az adott gvon sokszor mutatták meg nekem egy-egy utazáskor, hogv nézd csak fiam. ott van — Olyan nagy szerelőcsar- a Mátra, én csak egy nagy nokaik vannak, hogy ott ..kékséget” lát+am és el nem országban állítják össze a setes, hogy mindig piacképes hatalmas vaskapukat, árut készít. — Ennyire talán nem ró Zsás a mi helyzetünk sem. nyugodtan elférne akár egy tudtam képzelni, mi az a Nekünk is akadnak gondja- darabban is az említett vas- Mátra. Mindig szerettem vol­tok, sőt olykor feltornyosul- kapu. na a közelébe férkőzni! A nak a problémák, de minden — Valóban, de szállítani főiskolás évek után néhány körülmény között igyekszünk ekkora tömeget képtelenség, véletlen folytán kerültem eladhatót termelni. Az idén Ugyanez vonatkozik egy má- ide. A mai napig is elmoso- kölönösen sok. új beruházást sik úi termékünkre is. a va- lyodom. ha eszembe jut. hogy végeztünk és bővítettük a gonbuktatóra. Nagyon érdé- a titokzatos ..kékségben” —. vevőink körét. Régi, jó a kap- kés szerkezet, sok kézi mun- ami nem más. mint egv esolatunk a távolkeleti or- kát takarít meg. A követke- hegyvonulat — keresem meg szágokkal, elsősorban Egyip- zőképpen működik: befut a a kenyeremet. Gyorsan meg- tommal, de kereskedünk Lí- tele vagon a pályaudvarra, kedveltem az itteni embere- biával is. Az árucsere füg- ahol nem várja senki, mert két. sok olyan foglalkozással getlén a napi politikától, ez a gép egyszerűen megbii- találkoztam, amiről azt bit- F,szak-Afrikába például ha- lenti a vagont, és kihullik tem. hogy régen nem űzi ta'mas zsilipeket szállítunk, tartalma az adott helvre. Az senki. A jövő hét»n egv elvan nagyokat, amelyek ma- olvan dolgok kirakásánál, gvertvaöntő-01 olvasnék szí- gassága eléri a tizenegy mé- amikre nem kell vigyázni — vesen! Vankó Magdolna Kéménybontás — alpinista módszerre! Föld és ég között lebegve, *0 méter magasban dolgoznak mz AjlfPin nevű budapesti gaz­dasági munkaközösség tagjai a tatabányai cementgyár klin- 9ceregető kemencéinek javítás­ra szoruló kéményein. Mind az tit kéményóriást megerősítik, három évvel ezelőtt ugyanis — a környezetvédelme a por­olás megszüntetése érdekében — beszüntették a klinkerége- tést, s azóta nem gyújtottak be a kemencékbe. Ennek kö­vetkeztében a téli fagy alapo­san kikezdte a kémények leg­felső rétegeit. A megrongáló­dott, összerepedezett téglafa­lak omlásveszélyessé váltak. A használaton kívüli kémények lebontása nagyon sokba kerül­ne. s ezért választották a gyár vezetői az olcsóbb megoldást, a hibás szakaszok lebontását, illetve megerősítését. A nem mindennapi feladat­ra vállalkozó munkaközösség már nagy gyakorlatot szerzett a magas építmények javításá­ban. A kémény külső falára kötik ki magukat, s ilyen mó­don bontják ki és zúdítják a mélybe a tönkrement téglá­kat. Öt-hat méterrel rövidí­tik meg ilyen módon a kémé­nyeket, s utána új betonkoszo­rúval erősítik meg. Ez sem könnyű munka, hiszen csör- lőkkel, kötelekkel húzzák fel az építőanyagokat a 70 méter magasságba. Körülbelül 2 hó­napig tart a 70 évvel ezelőtt épített kéményóriások megerő­sítése. Erős szélben, esőben, zivatarban nem merészked­hetnek a magasba. Hagyományos módon, állvá­nyozással sok millió forintba kerülne ez a munka. Az alpi­nista technikával viszont 350 000 forint kiadással jár az állagmegóvás. (MTI) Csodálatos ébredés volt. Teli derűvel, világmegváltó életkedvvel. Ám, hirtelen eszébe villant, meglehet csak álom az egész, ezért gyorsan belecsípett a jobb karjába, s örömmel vette tudomásul: itt és most minden a valóságban történik. S ha mindez igaz, pillantott az órára, néhány perc múlva a Krónika leg­frissebb számát lapozhatja. Lelki szemeivel már látta... igen, ott a hetedik oldal jobb fölső sarkában, nagy, fekete, gótikus betűkkel: Bicsányi Elek: Felszabadulásunk ürügyén. Alatta formás tör­delésben a tizenkét strófa, a meredek ívelésű jambusok, amelyekből az ifjú költő ere­deti hangja sugárzik... Rohant a postaládához, amelyben már ott gyúródott a friss újság. Mohón fölla­pozta a hetedik oldalt. Te­kintete valósággal falta a be­tűket. Bulgakov modern ér- te'mezése címmel három ha­sábos cikk állt az oldalon, mellette rövid recenzió egy kiállításról, alatta egy szonett Baranyi Ferenctől, s tudósí­tás a méhészek kulturális éle­téről. Ennyi. Leverten aézde* gélte az oldalakat, már épp azon morfondírozott, hogy holnaptól lemondja a Króni­kát. amikor hirtelen megpil­lantotta a nevét. Ott állt a hirdetési oldal bal alsó sarkéban, apró non- pareHle! szedve, fölötte eay féregírtó, mel'eUe a zöldség­kereskedő kínálta kedves sza­vakkal szolgál tatásait. „Elsza­badulásunk ürügyén” ... vette észre a bődületes sajtó­hibát a címben. Ettől csak akkor volt nagyobb a megle­petése, amikor azt látta, hogy a tizenkét vérsszakból mind­össze kettő jelent meg. Sze­rencsére, a cím után zárójel­be írták: részletek. Másnap megjelent a re­dakcióbán, ahol Gödrös Tó­dor irodalmi szerkesztő, az ifjú költőzsenik önzetlen pat- rónusa barátian közölte, azért hoztak csupán két vers­szakot, mert a vásártéri zöld­ségkereskedő lapzárta után kapott árut, s tudvalévőén a paradicsom igen romlandó, ezért hirdetni kellett. Majd a nyomdásztársadalom nevében elnézést kért, hogy a felsza­badulásból elszabadulás lett. Miután ily’ módon rendező­dött a dolog az irodalmi szerkesztő azt javasolta Bi- csányinak, figyelje az élet apró rezdüléseit, s inkább az üzemi faliújság nyilvánossá­gával próbálkozzék. De: ne hagvia abba! Bicsányi nem hagyta abba. Sőt, lankadatlan szorgalom­mal figyelte az élet apró rez­düléseit. s mindent jegvzetelt. Egy zöld fedelű spirálfüzet­(Meg)­jelenések be kerültek a verstémák, például: ragacsos a kenyér; kevés a hozzászóló a szak- szervezeti taggyűléseken; a főutcán sok a szemét; ismét győzött a gyár tekecsapata. Az üzemi faliújságon hétről hét­re tizenkét verset olvashat­tak a dolgozók, a szocialista brigádok pedig Bicsányitól rendelték meg az indulókat. Később ő fogalmazta meg a szállítási szerződéseket, az anyagosztály sürgős rendelé­seit, de igény szerint névadó­ra. munkaünnepekre, fo­hászt, himnuszt vagy köszön­tőt készített Legsikerültebb alkotását, a „Ne menj el. ma­radj még!” című szonettjét stencilpapíron sokszorosítva a fizetési borítékokhoz mel­lékelték. Ekkor már valóság­gal ontotta a verseket, nevét a legnagyobbakkal együtt em­legették a gyárban Ám. rövidesen bekövetke­zett Bicsányi Elek pályafutá­sának szomorú fordulata. Az ok drámaian egyszerű: a csőd szélén álló gyár élére új igaz­gató került. — Nem holnv nvelvi caf- rangokra. hanem munkáske­zekre és szervezőkre van szükség — harsogott, mikoz­foldrcvgés Görögországban Súlyos földrengés rázta meg szombaton este a Görögország déli részén fekvő Kalámata ki­kötővárost. A vasárnap reggeli hivatalos összesítések szerint nyolc ember meghalt, mintegy 80-an súlyosan, több mint 200-an pedig könnyebben meg­sebesültek. A halálos áldoza­tok száma sokat emelkedhet, mert vasárnap reggel még leg­kevesebb 20 ember volt a ro­mok alatt és a sebesültek kö­zül is többen válságos álla­potban vannak. A 40 ezer la­kosú város házainak az első becslések szerint a fele ron­gálódott meg. egy ötemeletes lakóház és két templom össze­dőlt Megsérült a kikötő, a he­lyi erőmű és több középület mellet a kórház is, amelyet ki kellett üríteni. A súlyos sebe­sülteket ezért légihídon At­hénba szállították. A főváros­ból szintén a légierő szállít mentőalakulatokat, orvosokat, vért, gyógyszereket és élelmet a földrengés sújtotta Kaláma- tába. A hét várható eseményei A városi tooócs végrehajtó bizottsága ülésezik szeptem­ber 15‘én, Salgótarjánban. Értékelik az általános iskolák múlt tanévi verseny- és tömegsportját, s szólnak többek kö­zött a közmütársulási pályázatokról. Ugyancsak hétfőn, ci- ga nyiorumot rendeznek a Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt helyi szervei Baiossagyarmaton. Szeptember 16-án, szlovák nyelvű mezőgazdasági szak­könyvek kiállítása nyílik a rétsági Asztalos János Művelődési Központban, Salgótarjánban pedig a városi népi ellenőrzési bizottság ülésén az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait vitatják meg. Az Üttörőszövetség Nógrád Megyei Elnöksége szeptember 17-én, a salgótarjáni pártszékházban tartja ülését, míg a városi sportcsarnok — két napon ót — a megyei közoktatási szakfel ügye lök értekezletének színhelye lesz. Magyarországi nemzetiségi kutatások címmel megyei tu­dományos konferenciát rendeznek szeptember 18-án, Rét- ságon, az Asztalos János Művelődési Központban; e napon nyílik a Bereczki Máté kertbarátkör terménybemutatója a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Szeptember 19-én, kezdődik a mezőgazdaságban és ipar­ban dolgozó fiatalok megyei találkozója Balassagyarmaton, valamint a Kristály Kupa nemzetközi atlétikai verseny Sal­gótarjánban. Rokkantak napja lesz Gyurtyánosban, megyei propagan­disták tanácskoznak az MSZMP Salgótarjáni Oktatási Igaz­gatóságán szeptember 20-án. A hét utolsó napján bányászemlékúra indul a salgó­tarjáni Pathomik Bányamúzeum elől, szüreti felvonulás és bál lesz Pásztor», szolidaritási gyűlést tartanak Kotyhóza­pusztán. Az első jelentések szerint nem voltak külföldi turisták az áldozatok és a sebesültek között. Az athém szeizmológiai in­tézet szerint a földlökések ere­je elérte a 6,2 fokot a Richter- skálán. epicentruma Kaláma- tából 15 kilométerre, a Meszí- ni-öböl vize alatt volt, ahol egy tenger alatti törésvonal húzódik. Kalámata a Pelo- ponnészosz-félsziget déli ré­szén, Athéntól 250 kilométerre délnyugatra fekszik. Ebben a körzetben júliusban és tavaly októberben kisebb földrengé­sek voltak. A mostani földlö­kések csak Kalámatában okoz­tak súlyos károkat, a környe­ző településekről nem érke­zett jelentés sebesülésekről A szombat esti földmozgásokat Görögország déli és középső részén mindenütt érezni lehe­tett, így Athénban is. Néhány órával később 5,2 fokos föld­rengés pattant ki a Jón-ten- geren levő Zákinthos-szigeten, ahonnan vasárnap reggelig nem érkezett jelentés károk­ról és sebesülésekről. Kaláma­tában szombaton és vasárnap kisebb utórengések voltak. Kalámata körzetét a görög hatóságok katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. A vá­rosban szombaton este pánik tört ki, az éjjelt mindenki a szabadban töltötte. ben Bicsányi a kezeit tördel­te zavarában. — Mától vissza kell mennie az öntödébe ho­mokot talicskázni! — szólt az utasítás. Bicsányi nem ment vissza. Másnap megkereste az iro­dalmi szerkesztőt. — Tódi bátyám bizalmas­kodott a negyedik nagyfröccs után —, őszintén mondja meg, érdemes verseket ír­nom? — Nem — válaszolta lé- nyegretörően a szerkesztő, s megvakarta kecskeszakállát. Majd elnézést kért, mert hirtelen támadt anyagcsere­gondjait rendeznie kellett. Amíg kint dolgát végezte, Bicsányi kereket oldott, így Gödrös Tódor huszonnyolc éves hírlapírói pályafutása során először fordult elő, hogy nyolc fröccsöt egye­dül fizetett ki. Egyébként, Bicsányi többet nem írt. Dühében összetépte összes versét, azután fölcsa­pott féregirtó kisiparosnak. Utolsó költői alkotása szin­tén a Krónika hasábjain lá­tott napvilágot. A sors fin­toraként szintén a hirdetési oldal bal alsó sarkában: „Nvugodtan szeretne hálni? Ezt garantálja Bicsányi! Akinek idő, pénz nem számit, De rovart, férget azonnal elszállít!” Ezúttal a lap a teljes szö­veget közölte. Miért is 648 forint hirdetési díjat számol­tak fel. Tanka László Varga Miklós és együttese, m Európa című slágerével, amtt*. lyet Cristin Jaccarddal és Franz Staberral több nyelven éne­keltek, nagy sikert aratott. Sztárok a gyermekekért Az elmúlt hét végén a Bu­dapest Sportcsarnok kiemel­kedő rendezvénye volt az SOS gyermekfaluért segélykoncert. A battonyai gyermekfalu épí­tésének befejezésére rendezett előadáson a résztvevő külföl­di és magyar előadók, együt­tesek fellépésük díját ajánlot­ták fel a magyar gyermekfalu építéséhez. A három napon zsúfolásig megtelt sportcsar­nokba műsort adott többek között Franz Benton, Harald Martin, a Z’Zl Labor, Mari­etta, Gdorgia, Varga Miklós, Bonnie Tyler, a Napóleon BLD illetve Louis Perale. Felvéte­Bonnie Tyler dalai ismét meg­lelnie a péntek esti koncerten hódították a közönséget. készültek. — Fotó: Rigó — Jubileumi szántógép• bemül a ló Hatvanban Hatvan évvel ezelőtt, 1926. júniusában rendeztek először országos szántógép-bemutatót Hatvan városában, a nagyte­leki uradalomban. Idén ismét felelevenítették ezt a nemes hagyományt; szombaton egész napos műsor, kiállítás, szántó­verseny, régi gépek és fogatok bemutatója gazdagította a programot. Nógrád megyét a PaJotashalmi Május 1. Tsz kép­viselte. A szövetkezet 10 dől gozója vett részt a rendezvé nyen, életre keltve az egykor htotokat, s a legújabbkor technika képviselőjével, a 16' lóerős Cristali traktorral be neveztek a szán tó versenybe is Az esemény idején a tsz köl csönadta néhány lovát, hiszel a fogatos szántás szintén ré' sze volt a versenynek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom