Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

V Nem új a felismerés, hogy csak a „kiművelt emberfők” sokaságával gyarapithatjuk igazán javainkat. Széchenyi gondolata ebben a század­ban, közelebbről a hatvanas években, egészen más gaz­dasági környezetben új tar- talo: imái bővült. Először az erős tőkésgazdaságokban fogalmazták meg a közgaz­dászok, hogy a legolcsóbb beruházás nem más, mint a „beruházás az emberi tő­kébe”. Tekintsünk most el attól, hogy a szaktudományt kissé talán iú! tárgyiasan pá­rosítja a tökét az ember fogalmával, mintegy azonosít­va őket egymással. Inkább érdemes felfigyelni arra a tendenciára, hogy ez a gon­dolat éppen a nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tő­késországokban fogalmazó­dik meg eiőször. Ennek oka, azt hiszem, szintén közis­mert Kimerülőben vannak ugyan­is a természeti erőforrások, a nyersanyagokkal folytatott „rablógazdálkodás" hamar megmutatta, hogy olyan uj erőforrás után kell nézni, amely gyakorlatilag kimerít­hetetlen. S, ez éppen az em­ber. az emberi találékonyság, leleményesség, az emberi gondolat. Sajnos, Magyarországon mintha hagyománya lenne annak, hogy a találmányok, a szabadalmak, az újítások, a sokat ígérő kezdeményezé­sek gyakran nehézkesen, tö­redékesen valósulnak meg a gyakorlatban. Sok az ellen- drukker, és nemegyszer a nem kellően tisztázott érde­keltség az oka, hogy ez megtörténhet. De ezzel együtt látnunk kell azokat az erőfeszítéseket is, melyek révén a kormányzat a jogi szabályozás korszerűsítésé­vel, újabb anyagi érdekeitségi formák megteremtésével pró­bálja ösztönözni, hogy minél több szellemi termék való­suljon meg a gyakorlatban. Hazánkban a lélekszámhoz képest viszonylag nagy szel­lemi potenciál halmozódott fel. A cél most ennek a „szürkeállománynak” az ed­diginél sokkal jobb hasznosí­tása, kihasználása. Az elmúlt öt évben 63 százalékkal nőtt a Magyarországon bejelen­tett külföldi szabadalmak száma. Ez arra utal, hogy a külföldi országok fantáziát látnak a magyar piacban. Másrészt ez idő alatt a ma­gyar, tehát a hazai bejelen­tése találmányok megdup­lázódtak. Ezzel együtt senki nem lehet elégedett. Összhangba kell hozni a tudomány és a gazdaság érdekeit. Bármeny­nyire is szűkösek az anyagi lehetőségek, az alapkutatások külön finanszírozására nem­régiben létrehozott országos tudományos kutatási aiap - négymiiliárd forint öt évre - is azt a felismerést tükrözi, hogy a tudomány és a gaz­daság jövőjét megalapozó elméleti kutatások fejlesztésé­ről senki nem mondhat le. Szervezetileg ebben a mun­kában a Tudományos Akadé­mia is nagyobb szerepkört kopott: a jövőben hazánk­ban folyó alapkutatások döntő hányadát felügyeli, irányítja, koordinálja és fi­nanszírozza, előnyben része­sítve a kutatásban a pályá­zati rendszert. Ez utóbbitól a teljesítmény nagyobb elisme­rését is remélik. De éppen a közelmúltban olvashattunk hírt arról is, hogy Szegeden a biotechno­lógiai tudományos központ­ban új ipari laboratóriumot fognak épiteni. A tudomá­nyos beruházások sokba ke­rülnek, de áldozni kell rá még akkor is, ha az ered­mény csak hosszabb távon, s gyakran csak áttételesen je­lentkezik. A tudomány és „gyakor­lati szövetségese”, a műsza­ki fejlesztés egyaránt hajtó­erő. Eredményeik nagymér­tékben hozzájárulnak a gaz­daság, végső soron minden­napi életünk megújulásához, jobbrafordulásához. VfLÄö PROtETÄRlW, NOGRAD A 7 MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TAItÁCS- LÁPJA XLII. ÉVF., 217. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ Tanácskozott a G€1@SZ megyei küldöttgyűlése Gazdasági életünk nem nélkülözheti a kisiparosokat A KIOSZ Nógrádi megyei szervezete szombaton tartotta soron következő küldöttgyűlését Salgótarjánban. Az öt évet értékelő tanácskozáson megjelent Molnár József, a KIOSZ elnöke, Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Elsőként Baranyai Kálmán, a vezetőség titkára kapott szót. Bevezetőjében kiemelte, hogy az alapszervezeti kül­döttgyűléseket nagyfokú ak­tivitás jellemezte és olykor építő javaslatok is elhang­zottak. Segítőkészségük an­nál is inkább fontos, mivel a kisipar általános megítélése felhangoktól terhes napjaink­ban. holott szolgáltatásban betöltött részarányuk az el­telt 5 esztendő alatt 10 szá­zalékkal nőtt. Nem szabad elfeledni — mondta —, hogy az országos szervek által ki­dolgozott iparpolitikai kon­cepció a népgazdaság szerves részének tekinti az egyéni vállalkozást. Azt a célt tűzte ki, hogy a kisüzemek, kisvál­lalkozások váljanak a nép­gazdaság háttéripari bázisá­vá, szélesítsék az áruválasz­tékot, csökkentsék a hiány­cikkek számát, segítsék a la­kossági szolgáltatások szín­vonalának emelését és sajá­tos eszközeikkel mozdítsák előre az exportot. Miért for­dult hát a közhangulat a magánszektor ellen? — tette fel a kérdést az előadó. Az iparosok kisebb hányada — sajnos számuk növekszik —, megszegi a rendeleteket. el­titkolja jövedelmét, megká­rosítja a megrendelőjét, je­lentős adó- és társadalombiz­tosítási járulékkal tartozik. Sokan csak a gyors meggaz­dagodás reményébe*» válta­nak iparjogosítványt, egyes területeken pedig éleződik a piaci verseny. Tény, hogy aki kisebb rezsivel dolgozik és hiánypótló tevékenységet folytat — az értéktörvény ér­telmében — vállalkozói ha­szonra tesz szert. Ez is oka a kisvállalkozói jö­vedelmek társadalmilag irri­táló hatásának. Az ilyen és ehhez hasonló támadások mindinkább szükségessé te­szik a kisiparosok hatásosabb érdekvédelmét, érdekképvi­seletét. Ezután Krasznai László, a KIOSZ megyei szervezetének főmunkatársa beszélt arról, miként változott az adózási rendszer 1952-től napjainkig. Ezután vitára bocsátották a beszámolókat, melyben 20-an kapták szót. Többségük he­lyi problémát érintett, így az adózás kérdését, a taná­csok és a kisiparosok együtt­működését, a szervezeti élet kibontakozásának nehézsé­geit. A vitában kapott szót Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára. Kiemelte a ma­gánszektor jelentőségét az aprófalvak szolgáltatásainak kielégítésében és szólt a két szervezet együttműködésé­ről. A feiy/dl'ítlők között voít Romasz Adolf, aki utatt ar­ra. hogy a XIII. pártkong­resszus is megfogalmazta a kisiparnak a gazdaságépítés­ben betöltött fontos szerepét. Megyénkben főként a szol­gáltatásban és az építőipar­ban jelentős a számuk — mondotta. — A VII. ötéves tervben megfogalmazott la­kásépítési program elképzel­hetetlen lenne a kisipar tá­mogatása nélkül — hangsú­lyozta. Közös munkájukban természetesen akadnak ..ho­mokszemek'’, de remélhetőleg az újszerű tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszer old­ja majd a feszültségeket. E munka fontos része, hogy az anyagi eszközök 80 százalé­kával ezentúl a helyi taná­csok rendelkeznek. Végeze­tül hangoztatta, hogy a kis­iparos megítélésénél csakis egy szempont jöhet szóba: hogyan tesz eleget állampol­gári kötelezettségeinek. Itt említette meg a kontárokat, akik feleslegesen okoznak fe­szültséget; a tanácsok min­den jogos igénylőnek . adnak iparengedélyt, hiszen az így kialakuló piaci verseny segít majd a hatékony gazdálkodó szervezet kiválasztásában. Molnár József felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a kisipar mindjobban beépül a megye gazdaságába, majd szót ejtett az érdekviszonyok megújításának fontosságá­ról. ......................................... A küldöttgyűlés további ré­szében kitüntetéseket adtak át és megválasztották az új, héttagú vezetőséget. Baranyai Kálmán újabb öt esztendőre kapott bizalmat titkári tiszt­ségében. Sl Ä. Megnyílt az észak-magyarországi fotóművészeti szemle Az észak-magyarországi fo- gyei Tanács einökheiyett-ese szági fotóművészeti szemle tóműveszeti szemle kiállító- ajánlotta az érdeklődők ti- fődíját Herbst Rudolf (Job­sának megnyitására került gyeimébe. A megnyit» szavak bágyi) nyerte, színes és feke­sor. szombat délután Salgó- után a díjak át tdá .ára került te-fehér képeinek kollekció? tarjánban, a József Attila sor. A XVI. észak-magyar or- jáért. Művelődési Központ üveg- csarnokában, Borsod, He­ves és Nógrád megye fotósad­nak alkotásaiból. A rangos esemény nem előz­mények nélküli, hisz’ a há­rom megyében gazdag hagyo­mányai vannak korunk nép­szerű vizuális művészeti ágának, a „pillanatot” meg­ragadó művészi fényképezés­nek. E hagyományok ápolá­sának, az alkotó munka ösz­tönzésének célja vezette a miskolci fotóklubot, amikor 1969-ben kezdeményezte az évről évre ismétlődő fotó- szemle megrendezését. A kez­deményezés életképességét igazolja, hogy Salgótarjánban az idén immár 16. alkalom­mal mutatkoznak be Bor­sod, Heves és Nógrád megye fotósai, az 1986. évi tevé­kenységüket reprezentáló al­kotásaikkal. A salgótarjáni kiállítás szerves része a kortárs magyar fotóművészetnek. A szemle alkotásai . bemutatják mind­azt, amit a fotók készítői az élettől tanulak, a világból megfigyeltek. A képek élmé­nyünket gazdagítják, gondo­latokat ébresztenek bennünk: magunkról és a világról, amelyben élünk. A fotóművészeti szemle sok­féle gondolatot hordozó, a változó pillanatot megörö­kítő műveit — fekete-fehér, színes papírképek és diapo- zitívek kategóriájában- —1 Berki Mihály, a N ág ád Me­Mai számunkból: Népesedési tükör Hétezerrel lettünk kevesebben az utóbbi öt év során a megyében, de az újszülött fiúk 66 éves, a leányok 74 éves életkor elérését remélhetik. Többek között ez derű! ki dr. Gyöngyösi István A nógrádiak tovább élnek című írásából, amely a 3. oldalon olvasható. Beszterce-lakótelepí napok Harmadik éve rendezik meg a Beszterce-lakótelepi na­pokat Salgótarjánban. A program hangulatából villant fel, és a szervezési zökkenőikről is számotad a 4. oldalon olvasható írás. Támadás a kultúrház előtt Először sörösüveggel, másodszor ököllel támadt — rövid időn belül két súlyos testi sértés eseményeiről szá­mol be tudósítónk a pásztói bíróság döntése nyomán A tárgyalóteremből sorozatban a 8. oldalon. Küldöttség utazott a szakszervezeti világkongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT, Vasárnap Berlinbe érkezett valamint a Szakszervezeti Vi- a magyar szakszervezetek kül- lágszövetség elnökének veze- (jöttsége, amely részt vesz a lésével vasárnap magyar szak- kedden kezdődő XI. szakszer, szervezeti delegáció utazott _ , _ Berlinbe, a XI. szakszervezeti veze*;l v^agkongresszuson. világkongresszusra. (MTI) j Helényi István Peringben A Magyar—Kínai Gazdasá­gi, Kereskedelmi és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság második ülésszaká­ra dr. Hetényi István pénz­ügyminiszternek, a bizottság magyar tagozata elnökének ve­zetésével küldöttség érkezett Pekingbe. A magyar delegá­ció tagjai között van Ambrus János külkereskedelmi és Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. A küldöttséget Líu Ji keres­kedelmi miniszter, a bizottság kínai tagozatának elnöke fo­gadta. Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök vasárnap fogadta a dr. Hetényi István pénzügy- miniszter vezetésével Peking- ben tartózkodó magyar kül­döttséget. Magyar—osztrák külügyminiszteri találkozó Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap találkozott és megbeszélést folytatott Peter Jankowitsch osztrák külügy­miniszterrel. aki az SOS gyer­mekfalu javára rendezett gá­lakoncert alkalmából tartóz­kodott Budapesten. A két külügyminiszter átte­kintette az időszerű nemzet­közi kérdéseket Beható véle­ménycserét folytattak a kelet —nyugati kapcsolatok, s ezen belül az európai biztonsági és együttműködési folyamat hely­zetéről. Hangsúlyozták, hogy mindkét ország érdekelt a fegyverkezési verseny korlá­tozásában. Ezzel összefüggés­ben nagy hangsúlyt kapott az atomfegyverkísérletek felfiig- g'esztésének fontossága. Kife­jezték reményüket, hogy a bi- zalomerősítő és leszerelési in­tézkedésekről tárgyaló stock­holmi értekezlet első szakasza konkrét eredményekkel zárul. Várkonyi Péter és Peter Jan­kowitsch egyaránt aláhúzták, hogy Magyarország és Auszt­ria jószomszédi viszonya, két­oldalú kapcsolataik töretlen fejlődése jól szolgálja a hel­sinki folyamat továbbvitelét. Megerősítették, hogy országa­ik messzemenően érdekelteli az ez év novemberében kez­dődő bécsi utótalálkozó sike­rében és mindent megtesznek annak előmozdítása érdeké­ben. Az osztrák külügyminiszter vasárnap elutazott hazánkból. (MTI) Munkahelyi olimpia Színvonalas döntők Bátonyterenyén A Nógrád Megyei Tanács VB testnevelési és sportosz­tálya, valamint a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa vasár­nap Bátonyterenyén rendezte meg a munkahelyi olimpia Nógrád megyei döntőjét, me­lyet hónapokkal ezelőtt az üzemi, vállalati és vonzás- körzeti versenyek előztek meg. Tegnap a kora reggeli órákban a megyei fináléba ju­tott köze! 400 versenyző a Nagvbátonyi Bányász SC sporttelepen gyülekezett, ahol az ünnepélyes megnyitóra ke­rült sor. Ezen jelen voi Szu- nyogh Tibor a Nógrád Megyei Tanács VB testnevelési és sportosztályának vezetője. Nemes Lászlóné a bátony- terenvei pártbizottság munka­társa. A rendezvényt Tóth Józsefné. az SZMT titkára nyitotta meg. Az OSN évének legkiemel­kedőbb és legnagyobb szabá­sú megyei tömegsport vei se­nyét négy helyszínen rendez* ték meg. A Bányász-sportte­lepen a kispályás labdarúgás küzdelmei folytak, a helyi szakmunkásképző intézet adott otthont a röplabda- es a kézilabda-bajnokságnak, a Bartók Béla Általános Is­kola tornatermében pedig a tollaslabdázók küzdöttek a helyezésekért. A tekeverse­nyekre a nádújfalui tekepá­lyán került sor. A közel félezer résztvevő minden sportágban színvona­las, élvezetes küzdelmet ví­vott. Különösen a kispályás labdarúgás és a kézilabda- mérkőzések jelentettek igaz: sportcsemegét, de volt izgum*- valő a többi sportág viada­lain is. A kora délutáni órákban befejeződött megye? döntők az ünnepélyes eredménvhir-. detéssel zárultak. (A verseny részletes erednvmveire keddi számunkoan visszatérünk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom