Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

MAI AJÁNLATUNK

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT...

KOSSUTH RADIO:

4.M: JO reggelt I Zenes műsor

I. 05: Műsorismertetés '1.11: Mai Kulturális

programon 8.20: És nálunk?

«.50: az Állami Népi

Együttes felvéteielbSl 9.41: A csoki másik fele 10.05: A tündér 10.10: Wagner operaiból li.oo: Gondolat

II. 45: Fúvó* muzsika lt.45: Orbán Ottó: Ossz«gyűjtött versek. Könyvszemle li.5S: A zene Is összeköt 14.10: Mit kezel az ingat- lankezeló?

15.00: Nemzetiségeink életéből

15.90: Kalmár Masda

opsreudalókat énekel 10.0«: A nlres vadnyugat 11.00: Kilakoltatások.

Riport

17.20: Idősebbek ' hullámhosszán

' i«.18: Hol volt, nol nem volt. . .

15.25! Mai könyvajánlatunk IS.15- A Rádiószinház bemutatója

ra.Sá: Mszt nyomában

Európában. XII1/4. rész. 11.30: Index

st.zot Tíz perc külpolitika 22.30: Zlnka Miláiiov operaáriákat énekel tS.Ofi A Rádió lemez- albuma

.. . 0.15: Hajnali Bagoly

PETŐFI RADIO:

4.30: A Petőfi rádió

reggeli zenés műsora 1.00: Farkas Ferenc daljátékalból

I. S0: Tíz perc külpolitika

' 9.05: Napközben >19.151 A Blind Date

együttes slágereiből 12.25: Édes anyanyelvűnk 19:90: NídI muzsika 10.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 19.50: Fgészsétünkétt 10.00: Tudósítás az

atlétikai EB-r«l 90.05: Nótakedvelőknek tO.SSt Tudósítás az

atlétikai FB-ről 01.00: Rádiószinbáz 21.40: A Csik Gusztáv—

Eddv „I.ockjaw"

Davies dzsesaz- kvartett látszik ».00: Bagoly 0.151 Hainan Bagoly

MISKOLCI STÜDIOt

tt.oo: Műsorismertetés. Hírek, idólárás. — 17.05: Péntek este Észak-Ma gyarországon. Szerkesztő: Jakab Mária. (A tártál ómból: A Széchenyi ut- Oá megújulása Miskolcon. — Hiánycikkek nyomában. Körkép a három megyéből. — Tánácaok kistermelőknek — Msgnőátlátszás — Programok a hét végére.) — 18.00: Észak- magyarországi krónika. — 18.23-13.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAGTAR TELEVÍZIÓ:

I 40: Tévétorna 8.45: SZÜNIDEI MATINS 10.00: NYÜODt.TASOK DSLELOTT.IE 10.401 Palotai Boris: Reumavalcer tt.tOl A zongoránál:

Körmendi V1lmo8

II. 55: Képú jság 05.40: Hírek

16.40: Három nap tévéműsora

16.50: Hucui lovak nyomában 11.10! Var állott...

17.jo: Képújság 17.55: Reklám is oo: Ablak 19.00: Reklám 19.(13: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.110: Híradó 20.00: Reklám 20.03: Afonya, a vagány 21.30: Betű reklám 21.34: ZENE — ZENE — ZENE Körkép hazunk nyári zenei eseményeiről.

A rendkívül gazdag fesztivál- éá koncertprogramok sorából — á teljesség Igénye nélkül készült - válogatásban néhány rövid hír. beszámoló, Illetve programajánlat mellett a műsor bővebben szól a soproni zenei napok, a debreceni nemzetközi kórusverseny. i a szombathelyi nemzetközi Bartók szeminárium eseményeiről.

Műsorvezető: Antal Imre és Ránkl Júlia.

A műsort készítették: Kecskés G. Lá9zló. Major István. pet.rórzy András, Sólyom László. 22.25: száz nírea festmény 22.35: Híradó 2.

22.35: Himnusz

2. MŰSOR:

13.03: Képújság

18 10: Pénteki randevú...

19.10: Atlétikai Európa- bajnokság 22.00! Mutató 22.43: Képújság

besztercebAnva:

19.30 Tv-nlrsdó

20.00: Elet a természetben —

A gémek paradicsoma — Sapnyol természetfilm. (Ism.)

20.25: Július Psntlkkal —

Fehér homály —

Szlovák filmdráma.

22.55: E. Kacirkova: Rózsaszín HUbert tv-játék.

00.05: Hírek

2. MŰSOR I

21.30: időszerű eseményed 21.56: Időjárás-jelentés !2.oo: Ez történt 24 őr* alatt 22.10: Tegnap, ma holnap — Olasz film

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November T.l Indiana Jones és a végzet

temploma (14). Színes fantasztikus amerikai kaland- film. — Balassagyarmati Madách: Maradok hűtlen híve. Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Börtönviselt úriember (14). Színes, szinkronizált spanyol fllmvígjáték. — Szécsényl Rákóczi: Nővérkék (14). Színes csehszlovák film. — Rétság: Szívélyes üdvözlet a földről. Színes, szinkronizált csehszlovák fantasztikus fllmvígjáték. — Karancslapujtő: Mire megyek az apámmalf Színes, szinkronizéit francia fllmvíe- játék. — Eraekvadkert: Csak semmi pánik. Színes magyar bűnügy! fllmvígjáték. — Nagylóc: Donald kacsa nvárl kalandjai. Walt Dlsnev világhírű színes rajzfilmjeiből újabb összeállítás.

Könyvek, újdonságok

Bár, a megye könyvesboltjait a folyamatosan érkező tankönyvek garmadája lepte el a napokban, néhány ritka szép kiadványról érdemes említést tennünk.

A Gondolat Kiadó Fajunk eredete címmel jelentetett meg egy reprezentatív kiadványt. A Richard E. Leakey és Roger Lewin szerzőpáros fotókkal illusztrált 300 oldalnyi kötetet az emberiség történetén vezeti végig az olvasót. Az emberiség bölcsőjétől, az intelligencia, a nyelv és az ember! elme fejezeteken át visz az út az agresszivitás, a nemiség és emberi természet témakör taglalásáig.

A Helikon Kiadó újdonsága a Mária című illusztris kötet. A Mária becenevekből ihle- tődött kép-vers kellően megadja a hangulatot a további lapozgatáshoz. Versek, prózai betétek, rajzok és színes fotók az egyik legszebb és leggyakoribb magyar női név viselőit köszöntik, az összeállító Sik Csaba szerkesztésében.

Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert című munkáját immáron ötödizben adta ki a Mezőgazdasági Kiadó. A népszerű könyvet a szerző előszava vezeti be, amelyben újabb híveket szándékozik toborozni a gyümölcstermesztésnek. a megnövekedett szabad idő eltöltése e szép és hasznos módjának.

Áz Operaház új évadja

A Magyar Állami Operaház szeptember 14-én, az Erkel Szinház október 18-án nyitja meg kapuját; a Nép- köztársaság útjai dalszínházban Erkel Bánk bán, a Köztársaság téri épületben pedig Erkel' Hunyadi László című operájával kezdődik a 103. évad.

Az ország első operatársulatának bemutatótervében szerepel, hogy 1987 januárjában új magyar operát visznek színre: Szokolay Sándor zeneszerző Kazantzakísz Akinek meg kell halnia című regénye alapján írta Érce homo című operájának librettóját és zenéjét, s az előadást is a szerző vezényli. A rendező Mikó András, aki már szeptemberben megkezdi az új magyar mű próbáit az Operaházban.

Áprilisban felújításban tűzi műsorára a dalszínház Mozart Szöktetés a szerájból című operáját, amelyet a tervek szerint Peskó Zoltán, külföldön élő magyar karmester tanít be és dirigál, a rendező vendégként Gazdag Gyula lesz, ő először dolgozik ebben a műfajban. Marton László rendezi a májusban színre kerülő Denevért: Johann Strauss e műve 1978 óta nem szerepelt repertoáron.

Az Erkel Színházban az év végén mutatják be Donizetti Anna Bolena című operáját Békés András rendezésében;

1987 februárjában pedig Ka- csóh Pongrác János vitéz című daljátékát Ifjú Palcsó Sándor és Frigyesi Tibor rendezésében.

Az új balettbemutatók sorát

1988 novemberében az Operaházban a Liszt-év alkalmából készült tánckompozíciók nyitják meg.

Több változást terveznek a repertoárban is: annyi már bizonyos, hogy új szereposztásban kerül színre Az álarcosbál és A sevillai borbély.

A társulat vendégszerepléseiről még nem született végső döntés, mint ahogy az Operaházban vendégszereplő együtteaek, énekművészek fellépése is csak később válik ismeretessé. Tény viszont, hogy október 3—9. között a Népköztársaság útjai dalszínház ad otthont a holland

jánowinbá)» vendégjátékának.

MIT? HOL? MIKOR?

— A Balogh—Tóth—Bedfl Siló közkedvelt dallamokkal várja az érettebb korosztályt délután hattól a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ kertjében.

— Sajtófotó ’S5 címmel kiállítás tekinthető meg a salgótarjáni Kohász MűvP’ődési Központban, nanonta. délelőtt tíztől délután hat óráig.

— Fiatal iparművészek stúdiója grafikai szakosztályának kiállítása vária a közönséget a salgótartáni if1úság1-müve- lídési házban, mindennap tíz órától este nyolcig.

— A 20. nemzetiségi találkozóró' készült fotókat tekinthetik meg az érdeklődők

a rétság! Asztalos János Művelődési Központban, a nyitva tartással szinkronban.

— Ma este nyolcórai kezdettel tlnldlszkó várja a tizenéveseket a szécsényl TI. Rákóczi Ferenc Művelődési

Központban.

— A szlovák nemzetiségi

tájház — Bánk. Petőfi út 98.

— állandó kiállítással várja a látogatókat naponta 10—14 óra

között.

MÚZEUMOK

Salgótarjánban a Nógrádi Sándor, Balassagyarmaton a Palóc. Szécsényben pedig a Kublnyi Ferenc Múzeum állandó és időszakos kiállításokkal várja az érdeklődőket,

Áz IGE — dokumentumkiállítás Miskolcon

Az „IGE” tevékenységiéről elit dokumen tumkiáUítá.s csű- w-tökon Miskolcon, a József .ttila könyvtár kiátlítótermé- en. Több mint száz jegyző- Önyv, újságcikk, fotódoku- temtum érzékelteti az Írók asdasági Egyesületének sok- jdélú tevékenységét.

Az IGE 1932-ben jött lét- 6, elsősorban demokratikus i baloldallá érzelmű írók kez- EHtényezésére és részvételéit!. Célja a műveik megjelen. ütésében akadályozott, meg- Hhetédl gomdoíkkiaá küzdő írók nyagi segítése volt, de az

egyesület, az egyre fasizálódó kormányzattal hadakozva jelentős politikai szerepet is betöltött, támogatva a baloldali, a népi írók alkotásainak megjelenését.

Az írók Gazdasági Egyesülete 1936. augusztus 2—9. között Miskolcon rendezte meg a magyar írók hetét. Ez volt az első írók hete a munkás- városiban. A mai Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és a Miskolci Nemzeti Színhák adott otthont az előadásoknak, vitáknak.

fctOGRAD - 1966. augusztus 29., pufii

1

filmjegyzet

Egészséges erotika

Talán kezdjük az aktualitásoknál.

..Kotmányunk ünnepére” dúdolja nagy ötletét a láda- gyár igazgatójának viszketeg fülébe a „csörlöképesítatt” tűzoltó. Ezt követően pedig tanulságos összehasonlítást végezhetnek mindazok, akik részt vettek a minapi házi- ünnepségek valamelyikén és látták a filmet Is.

No persze, kétségtelenül más dolog egy rendezvény résztvevőjének lenni. és megint

más a mozi félhomályában hasunkat fogva vihörászni. Annál is Inkább. mert a ..gusztus 20, esvén királv. új kenyér, miegymás” szövegű ünnepi beszédek után vélhetően mécsem a „Felkelt a napunk. István a mi urunk... ” hirnnákus dallamai csendülnek fel.

Egyébiránt a fenti idézőjelbe tett szavak nincsenek elírva. A rendező Tímár Péter leleményeképpen a2 Egészséges erotika tele van ilyenekkel. Salát elmondása szerint előbb megírta teli»* mon- d s'okká! a dialógusokat, maid addig húzogatja a fölöslegesnek ítélt .szavakat, míg eMu- tott • rTüe«*k. de még érthetőség határáig.

A komikus hatást azonban nem csupán ezzel fokozta, hanem egy másik effektussal, a beszédnél is groteszkebb mozgással. A rendező itt már kifejezetten a trükkoperatőri tapasztalataira épített. A jelenetek felvételénél a színészek hátrafelé mozogtak, amit azután fordítva látunk a vászonra vetítve, így röppenhet fel oly lazán a „limbós” jelenetnél a szekrény teleiéire, és ettől olyan idétlenül abnor- má'iis a szereplők járása, gesztusa.

Érdekes módon a filmmel kapcsolatos nagy vitákat ez a két effektus, a redukált és a setén-sántáin groteszk mozgás váltotta ki. Nem pedig az. ami a film lényéé», mondanivalója 1 A történet maga dim- lehetősen vézna. Egy vidéki ’ádagyárban játszódik. ahol az egyszerű férfivezetőn kívül minden dolgozó nő. Mígnem

egy újabb férfi toppan be a lángeszű tűzoltó személyében. Ezek ketten kiötlik — kezdetben a saját erotomán hajlamuk kielégítésére —, hogy zártláncú videorendszert telepítsenek az üzembe.

Az egyik rejtett kamera természetesen a nők öltözőjébe

kerül. A kukkoiórendszer később lehetőséget nyújt az eladhatatlan ládák értékesítésé, nek elősegítésére, oly módon, hogy csak az nézheti a ..műsort” aki vásárol. Az üzlet beindul, mígnem fény derül a turpisságra.

Természetesen filmek esetében nem igazán a sztori a fontos. A lényeg az, amit ábrázol, és ahogyan azt ábrázolja a képek, hangok, segítségével. Egy fi Imbobóz,atban pedig főként így van ez. Tímár Péter nem is titkolja, kiírta a főcím alá Is. hogy film bohózat, de kétségtelenül vitriolosan szatirikus élű bohózat ez.

Mert az lehet, hogy a szereplők mozgatása filmtrükk, de egyúttal azt is jelentheti, hogy hátrafelé megyünk előre. Vagy nézzük azt a közhelyeik tömegéből építkező frazeológiáit, amit kötőszavak, sőt egyes szótagok nélkül is ért mindenki széles e hazában.

S maga a helyszín Is. a kő- korszáki gépekkel eladhatatlan ládahegyeiket termelő Ü7jem. Aminek értékesítési gondjain kezdetben egy nagymenő maszek segít — igaz csak zsarolás árán. Az ember egyik szeme sír, a másik nevet a Rajhona Adám alakította. kefirt rázva „oirgaz- mumust” (nem elírás) remélő balfék üzemvezető hülyeségén. vagy a Kollci Róbert „petárdaeszű”, „csörlőképesített”, dürrögő bájgúnár tűzoltóján.

De ugyanígy a két zseniálisan alakító mellékszereplő láttán, Haumann Péter „elnö- köm”-jén és Mikó litván párt- titkáráin is. Mert azt Jól tudjuk, hogy nem kiveszett fajról van szó.

ók azok, akik miatt még üzemelnek ilyen ládagyárak, és ők azok, akiik egymás kezébe adják a „tűzvédelmi benzinnel” töltött tűzoltóke- szüléket. S midőn az eszeve- szeten nínózó tűzoltóparanca- nok vezényletével gyújtott mü- tüzektől lángra kap ez a Hülyeség Vára és porig ég —- egyúttal sók mindent megvilágítva —, még az utolsó poénokon ‘ rötyögve suhan át rajtunk egy borús gondo’at. Ugyan hány olyan készülék van még ebben az. országban, amivel oltani akarnak, de az érmen az ellenkezőjét segíti elő?

Bodnár Mihály

Citeraszó mellett

Saját készítésű, sokhúros citeráján játszott Zsidai Kálmán, a karancskeszi művelődési ház megnyitóünnepségén. A szikár, alacsony bácsi keze úgy járt hangszerén, mintha marionettbábu lett volna, amit felülről valaki mozgat. Szálltak a színpadról a régi Karancs-völgyi nóták.

— Édesapámtól lestem el, hogyan kell zenélni — meséli Zsidai Kálmán. — Volt néki egy citerája. amit majd minden este elővett. Minket gyerekeket azonban soha nem engedett muzsikálni. Csak azt szerette, ha ő játszik... Különben meg a csendet kedvelte. De, ha elment valahova, nyomban elővettük a citerát és pengettünk, amíg csak lehetett, testvéreimmel. És mire fiatal legény vált belőlem, úgy tizenhat éves koromra, már a fonóban kísértem hangszeremmel a menyecskék és a lányok nótáit.

— Citeráit saját maga készíti. Hogyan kezdte el?

— Sokat törtem a fejem azon, miként lehetne mind jobb és tökéletesebb egy hangszer. Kigondoltam jó néhány tervet és az egyik asztalos barátom segítségével megcsináltuk az első közös citeránkat még a második világháború előtt.

— Mi a titka a jó hang- szernek?. _

— Ezt már sokszor megkérdezték tőlem, de nem tudok egyetlen válasszal megfelelni rá. Miért is? Feleletnek elmondok egy régi történetet. Ha hinni lehet a mendemondának, Stradivari maga vágta ki a fát, és minden munkafolyamatot egyedül végzett, míg elkészült egy hegedűje. A lelkét is beleadta, ahogyan mondani szokás. Hiába is másolja le azóta is bárki, mégsem lesz olyan, mint az eredeti, dolgozzon rajta bármilyen pontosan egy hangszerkészítő. Szerintem itt lehet a titok; az ember adja bele szivét-Ielkét munkájába, bármivel is foglalkozik.

— Hány citerát készített?

— Nem számoltam, nem tudom pontosan, de nyolcszáz darabot biztosan. Egyszerre mindig többön dolgoztam.

— Sokfelé szerepelt mór az országban. Hol lépett közönség elé először?

— Kalocsán, akkor még együtt volt a citerazoneka- runk. A hatvanas évek végén szerepeltem egyszer 8 televízióban is. A leghálásabb hallgatóságom azonban Belgiumban volt. Segédvájárként dolgoztam Jenő-aknán, amikor szóltak, hogy ki lehetne menni Belgiumba dolgozni. Liege-ben szálltunk föld alá 1937-től két és fél éven ke- gesztvU. £ok magyar ember

dolgozott ott akkoriban. Esténként — jobb híján egyetlen szórakozásként — régi szép hazai népdalokat énekeltünk, én meg hangszeremmel adtam hozzá a kíséretet.

— Hány nótát tud citeráján?

— Amit egyszer hallok, azt bármikor eljátszom utána.

— Tud-e niég a családban valaki citerázni?

— A két lányóm nem érdeklődik különösképpen a zene iránt. A három unokám egyike fuvolázik, szépen énekel, és citerázni is megtanítottam. Remélem, hogy ő folytatja, amit én elkezdtem.

— Mit jelent az életében a zene?

— Ügy, ahogy kérdezte, az életemet! El sem tudnék képzelni anélkül egy napot, hogy ne dúdoljak valamit reggel, amikor felkelek és ne játsszak el néhány népdalt citerán, mielőtt lefekszem aludni.

— Melyik a kedvence?

— Mindig az, amelyiket éppen játszom — és kezében a csontpengető nem tud tovább pihenni, halkan elkezd egy nótát:

„Karancskeszi csárda zsin- delyes,

Abban a szeretőm mindenes.

Mindenki kérése rá van bízva,

Csak a szerelemtől van eltiltva ...”

ysmkó Magdolna