Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
Egy vizsgálat tapasztalatai (II.) r • mn „eldobott” haszon 10 millió forint körüli összeNÓGRÁD V X __ njü A Z OLVASÓ KÉRDEZ Nem lehet mindenkinek tetsző menetrend A megyei vizsgálat számszerű adatait a hasonló országos információkkal egybevetve megállapíthatjuk, hogy néhány mutató tekintetében a helyzet az országosnál kedvező tie. mebb. Az — önmagáiban is magas — egész napos hiányzásokon belül a táppénzesál- lomány miatt kiesett munkanapok aránya magasabb, mint az országos átlag. A törtnapi kiesés mértéke az országos 2 százalékkal szemben — a vizsgált körben — több mint 4 százalék. Az egész napos kiesések tekintetében a döntő többségében nőket foglalkoz. tató üzemek jeleskednek; a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében közel 60, a Páva Ruhagyár homoktere- nvei üzemében több mint 50 az 1 főre jutó egész napos kiesések száma 1985-ben. Az 1 íö’-e jutó törtnapi kiesés a KŐPORC-nál a legmagasabb, mintegy 40 óra. de tekintetbe kell venni, hogy több vállalatnál nem tartják nyilván ezeket a kieséseket, másutt a megfigyelés pontossága megkérdőjelezhető. Valószínű, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján kialakult kép a reálisnál kedvezőbb. Maga a rendszertelenség Elgondolkoztató, hogy az együttes munkaidő-kihasználási mutató 1983-ról 1985-re csak néhány vállalatnál, pl. az SVT-ben és a Salgótarjáni Ruhagyárban javult. Legmaga. sabb a Volánnál (86,2 százalék), az egyik legalacsonyabb a már említett homofc- terenyei üzemben (75,8 százalék). Megállapítást nyert, hogy • teljes munkaidőalap mintegy 14—24 százaléka megy veszendőibe az egész napos és a ♦örtnapos kiesések miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy a veszteségádőkkel együtti ösz- szes kiesés a munkaidőalap 30 százalékét is kiteszi (a napi 6 órából kb. 2,5 óra személyenként). Más megközelítésben; « termelésből kiesett munkaóráik száma 1985 egy hónapjában átlagosan, egy fizikai foglalkozásúra vetítve közel 30 óra. Könnyen kiszámítható; a vizsgált egységeknél 1985-ben az elmaradt teljesítmény értéke 2.8 milliárd forint körül alakult. Az igazolatlan és tört- napi kiesések miatt nem realizált érték is közel 100 millió forintra rúg. Ez 10 . százalékos jövedelmezőségi színvonalat feltételezve azt jelenti. hogy az elmaradt nyereség értéke 280 millió, illetve get tett ki. A műszaki, szervezési okok miatti — munkástól független — veszteségek megfigyelésének rendszere maga a rendszertelenség. Több vállalat egyáltalán nem figyeli, mások csak időszakonként, s még kevesebben elemzik azt. Pedig az ily módon kieső idő is igen jelentős, ese>tenként többszöröse a jelenlét hiánya miatti törtnapi veszteségeknek. A munkástól függő veszteségidőket pedig egyáltalán nem. figyelik meg, nem tartják nyilván. Valós és vélt, külső és belső okok A megyei NEB-vizsgálat megerősítette, hogy a foglalkoztatottak számának és a törvényes munkaidő mérséklődésének eredményeként csökkenő munkaidőalapot továbbra is jelentős veszteségek terhelik, a munkaidő kihasználtsága nem megfelelő. A veszteségek kialakulásában szelepet játszanak mind a külső gazdasági, társadalmi környezet — közgazdasági szabályozás, hiánygazdálkodás, érdekeltségi és felelősségi viszonyok, jogi normák hiányosságai, a termelés egyenetlensége, a szerződéses fegyelem lazasága, a kooperációs kapcsolatok stb. — hatásai, mind pedig a vállalatok belső — szervezési, érdekeltségi, anyag, és munkáé Hálás!, vezetési — tevékenységének fogyatékosságai. A vizsgálat megállapította, hogy az objektív, a valós okok mellett a nem megfelelő színvonalú munkaidő-gazdálkodás vélt okokra és szemléletbeli hiányosságokra is visszavezethető. Több gyáregység például az intézkedési jogkör hi. anyára hivatkozott olyan esetekben is, amikor a meglévő munkajogi eszközöket sem használta ki. A munkahelyi fegyelem lazaságában ez éppúgy közrejátszik, mint a nem megfelelő követelménytámasztás, vagy a teljesítés következetes számonkérésének hiányosságai. Szemléletbeli problémára utal a korszerű munkaidő-gazdálkodási módszerek lassú terjedése. A vállalatok liberális, elnéző magatartását mutatja, hogy a magánügyek munkaidőiben történő intézése jelentős kiesést okoz. Hogy ez még mindig előfordulhat, annak további okai a belső érdekeltség. a tá jékozottság és a tájékoztatás hiányában keresendők. Amint ezt a megyei NEB megállapította, a munkaidőkihasználás javítása, a munkafegyelem szigorítása érdekében — a társadalmi szintű feltételek biztosítása céljából — kormányzati, tárca- és főhatósági intézkedések is szükségesek. Javasolt intézkedések A jövedelem- és kereset- szabályozás rendszerének módosítására, a munkaidő-kedvezményekkel és a munkavégzés alóli mentességgel kapcsolatos szigorításokra, a központi adatszolgáltatás rendszerének korszerűsítésére a megyei NEB konkrét javaslatokat terjesztett fel a KNEB részére. Ajánlásokat továbbított a tanácsok és a szakigazgatási szerveknek a táppénzesállományba vételi jogkörrel rendelkező orvosok számának növelésére. a munkaügyi képzés színvonalának javítására és a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségeinék további bővítésére. A NEB konkrét intézkedések megtételére szólítja fel a megye gazdálkodó szerveit. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány; a vállalati tervezés során biztosítani kell a munkaidőalap tervfejezet részletes kimunkálását, a munkaidő jobb megfigyelése érdekében ki kell alakítani a szakszerű munkai dő-nyi lvámtartás rendszerét, megteremtve a törtnapi kiesések és veszteség- idők megfigyelésének és elemzésének feltételeit is. Bővíteni célszerű a közvetlen munkahelyi vezetők hatáskörét a munkáltatói jogkör gyakorlásában, ezzel egyidejűleg megfelelő anyagi érdekeltséggel ösztönzi őket az irányításuk alá tartozó szervezet teljesítőképességének növelésére. Felül keli vizsgáim a túlóráztatás szükségességét és mértékét, a gazdasági munkaközösségek működését, a munkahelyi képzés és továbbképzés rendszeréit, tudatosítani kell a munkaidőn kívüli ügy. intézés lehetőségét. A megyei NEB-vizsgálat során korszakalkotó megállapítósok »am születtek. Számos, eddig csak feltételezett körülmény azonban megerősítést nyert, esetenként megdöbbentő jelenségre is fény derült. Ha csak néhány vállalatot is sikerül ráébreszteni a munkaidő-kiesések okozta veszteségekre, és ha csak újabb néhánynál tesznek is intézkedéseket a népi ellenőrzés javaslatai alapján — a vizsgálatban részt vevők már nem dolgoztak hiába. (Vége) Dr. Barátid Ottó Folytatjuk a vasútról rendezett NÓGRÁD-fórumon elhangzott kérdésekre a válaszadást- Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatója ezúttal a személyszállítással kapcsolatos felvetésekre reagál. — Elég gyakoriak a vonatok késései, amelyre a legtöbbször a válasz, hogy a gépek műszaki hibájából következett be. Van-e remény arra, hogy a panaszok ne ismétlődjenek, mert e műszaki okokra való szüntelen hivatkozás nem erősíti a vasút hírnevét, hitelét? — Közismert tény, hogy elavult a MÁV járműparkja, romlik a mozdonyok üzemképessége, és nőm kielégítő a vagonállomány helyzete sem. Emiatt gyakran kerülnek igazgatóságunk dolgozói is kényszerpályára. Csak any- nyit ígérhetek, hogy a minimálisra csökkentjük az emberi mulasztásokból származó kieséseket. Alapvető változás csak a hatvan—salgótarjáni vonal villamosítása után várható. — Az utóbbi időkben egyre több kedvezményre ad utazási lehetőséget a MÁV- (Szegedi ipari vásár, debreceni kemping-világtalálkozó.) Ezek propagandája sajnos eléggé szokványos. A BNV-re való utazáson kívül milyen mértékű a kínálat és milyen az igénybevétele a kedvezményes utazásoknak? — A vasúti kedvezményekről, utazási lehetőségekről díjszabások tájékoztatják az utazóközönséget. Az országos rendezvények és a nagy tömegeket érintő, megmozgató találkozások során,a vasút a jövőben is meghirdeti az alkalmi menettérti jegy kedvezményeit. További, ezen túlmenő kedvezmények biztosítására a vasúti személyszállítás ráfizetéses volta mellett nincs lehetőség— Milyen események veszélyeztetik az utasok és a vonatok biztonságát? — A vasúti forgalom és az Htasbiztonság tekintetében felhívom a figyelmet a mozgó vonatra való le- és felugrálás veszélyeire, a nyitott személy- kocsik miatt bekövetkezett halálesetekre és súlyos sérülésekre. Ebben a jegyvizsgé- lók és az utazóközönség mulasztása fedezhető fel- Sajnos, az utóbbi időben számos utas szenvedett sérülést a vonatok felelőtlen megdobálása miatt: nem egy kedves utasunk vesztette el így szeme világát. Ezek ellen a vandál elemek ellen a rendőrség segítségét is igénybe vesszük. Számos halálesetet követel a tiltott helyen való átjárás is. Fedezetlen helyeken, önkényes csapásokon közelítik meg a síneket, mindez szintén sok ember életébe kerül. Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a szándékos pálya- merényletek, amelyek részben a vágányokra helyezett tárgyak, fényjelzők optikájának megrongálásával, jelzőberendezések összetörésével sok forgalmi veszélyhelyzetet teremtenek. Megjegyzem, hogy ilyen esetekben a rendőrség nagyon kemény beavatkozására kell számítania az elkövetőknek— Ennyire lesújtó a véleménye az utazási kultúráról? — Sokkal több azon utasok száma, akik a rendet és a tisztaságot tartják szem előtt, mint azoké, akik évente több millió forintos kárt okoznak a MÁV-nak. Összességében azonban utazási kultúránk még sok kívánnivalót hagy maga után, amely évente mint már említettem nagyon sok pénzbe kerül a közlekedési vállalatoknak. A vonatok tisztaságának megtartása érdekében az egyes szárnyvonalakon bevezették a nemdohányzó kocsik közlekedtetését. Az utasok részéről sok panasz érkezett e korlátozás megszüntetésére, de ugyanannyi arra vonatkozóan is, hogy a MÁV szerezzen érvényt a rendelkezésnek. A vita elkerülése érdekében kénytelenek voltunk megszüntetni a nemdohányzó vona* tokát. — Salgótarján főtéri állomásán az utastájékoztató tábla eléggé primitív, amelyen a vonatok érkezését és indulását kézzel írják ki és többször is át javítják- Ez a megyeszékhely állomására nézve nem éppen hízelgő', de vonatkozik ez a váróhelyiségek tisztán tartására is. A vonal kisebb állomásain jobban törődnek az utastájékoztató táblák elkészítésével és a helyiségek tisztán tartásával. A MÁV területén a vizuális utastájékoztatásra egységesen az úgynevezett érkezőinduló vonatok jegyzékét (sárga-fehér) használjuk. Bz a jegyzék nagyállomások részére kötelező, nyomdai úton készül, de a kisebb állomásokon, így a Salgótarján főtérin is, annak kitöltéséről az állomásoknak kell gondoskodniuk. Az utóbbin a jegyzéket nem a követelményeknek megfelelően töltötték ki, a mulasztást pótoltatni fogjuk. Az utastájékoztatót egyébként el fogjuk készíteni a következő menetrendi időszakra. Az állomások tisztaságát folyamatosan ellenőrizzük, a hiányosságok megszüntetésére intézkedünk- Természetesen csak a vasút tevékenysége kevés a rend és tisztaság biztosításához, az utazóközönség részéről is több segítséget várunk és kérünk. — Milyenek a menetrendtapasztalatai? — A menetrendek az utazási igények és szükségletek alapján nyernek elkészítést. Arra törekszünk, hogy a jól bevált menetrendet ne változtassuk meg, ennek szellemét tükrözi a mostani is. Az érvényben, levő menetrenddel kapcsolatban a vélemények eltérőek. Az utasszámcsökke- nés és eszközeink gazdaságosabb kihasználása miatt több vonalon a vonatok számát csökkentettük, amelyet az utasok nem vettek jó néven. Azokon a vonalakon viszont, amelyeken a menetrend-szerkezet változatlan maradt, vagy az igények alapján több vonatot indítottunk, azt a közönség megelégedéssel fogadta. így összességében a menetrend a szükségleteket kielégíti, természetesen mindenki részére optimális menetrendet készíteni lehetetlen, mindig lesznek olyanok, akiknek nem tetszik— Ha a vasút hibájából valaki a ruháját bepiszkolja, van-e lehetőség arra, hogy a MÄV valamilyen módon kártérítést fizessen? — A károsult igényt tarthat a kijavításra, illetve ha a kár ezzel nem hárítható el (ruha nem tisztítható), jogosult a megrongálódott dologgal azonos értékű új tárgy beszerzését követelni. Az ilyen irányú igényeket számlával igazoltan a MÁV igazgatási és jogi osztálya bírálja el. Az ilyen jellegű panaszok egyébként ritkák, évente mindössze három-öt eset fordul-elő. — Buzafalvi Győző ; A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 1986. augusztus 15—16-án Pécsen rendezi meg a VI. ellenőrzési konferenciát. Mottója: a veszteségforrások feltárásával a magasabb jövedelmezőségért. A vezetés és az ellenőrzés összetartozó fogalmak. A vezetés lényege a tudatosság, ami nem lehet eredményes kellő kontroll nélkül. A‘ vezetési folyamat a szakirodalom szeri sit, a tájékozódással (az információk gyűjtésével) kezdődik, s a tervezéssel folytatódik. Ezt követi a döntés, azután a szervezés (végrehajtás), majd betetőzi az ellenőrzés. A folyamat e végpontja, a célok és a tényleges helyzet összehasonlítása —, egyben tájékozódás (visszacsatolás) is, ezáltal az újabb döntési folyamat kiindulópontja. Az ellenőrzés jelen van a vezetés minden szintjén, módszerei, eszközei szintenként persze változnak. Egy nagyvállalat vagy termelőszövetkezet vezetőjét például többnyire már önálló belső ellenőrzési részleg segíti e funkció jó ellátásában. Az ellenőrzés csakúgy, mint a többi vezetési funkció (a tájékozódás, a tervezés, a szervezés), specializált szaktevékenységgé, elkülönült szervezet feladatává vált a nagyméretű és korszerű gazdálkodó egységekben. Az ellenőrzés fontos információ- forrás, de mégis több mint tájékozódás, több mint helyzetfeltárás s Vezetés és aktív tevékenység. Nem csupán szemléli, hanem cselekvőén alakítja, formálja a valóságot. Akkor felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ha kimutatja a céltól (a tervtől, a normától, a szabálytól) való eltéréseket, azok okát s egyben javaslatokat tesz, intézkedéseket kezdéményez az ellenőrzési tapasztalatok hasznosítására. Ehhez persze tárgyilagos helyzetfeltárás, a vizsgálati megállapítások hiteles, meggyőző, tényszerű bizonyítása szükséges. A belső ellenőr képes a valósághű helyzetelemzésre, hiszen nem érdekelt sem a dolgok szépítésében, sem befeketítéíében. Fontos, hogy szakképzett legyen, jól felkészüljön. Nem ragadhatja magával az ellenőr „vac^ászszenvedélye”. Ezért is kell, hogy szorosan együttműködjön a vizsgált egység vezetőivel, dolgozóival. Az ellenőrzés még így sem probléma- és konfliktusmentes. Döntően azért, mert nehéz eloszlatni az előítéletet, a bizalmatlanságot, amely hozzátapad. Egyébként viták, súrlódások az ellenőrzés során még a legjobb esetben is adódnak. Tegyük fel, hogy nem tapasztalnak kirívó eltérést a szabályokhoz, a követelményekhez képest, tehát a személyes felelősség ellenőrzés megállapítására, büntetésre nincs szükség. Jó együttműködés esetén a vizsgálati jegyzőkönyv tényeit, megállapításait, s a tapasztalatok hasznosítását célzó javaslatokat, intézkedéseket nggy valószínűséggel elfogadja, aláírásával hitelesíti az érintett vezető. De, ezzel a vizsgálat ahogyan az ellenőrzési szakemberek mondják, csak formálisan fejeződik be, ténylegesen akkor zárul le véglegesen, amikor a tapasztalatokat, a javasolt intézkedéseket végrehajtják. Az ellenőr tehát időről időre visszatér a tett színhelyére, utóvizsgálatot tart, beszámoltat, számon, kér. A saját kezdeményezésű elhatározások végrehajtása is késhet, vagy hibás lehet, s ilyenkor a kudarcélmény intim belső ügy marad, s az idő esetleg fátylat is borít rá. De, az ellenőr, mint két lábon járó lelkiismeret nem nyugszik bele a tehetetlenségbe, a vizsgálati tapasztalatokat nem hagyja feledésbe merülni, ha kell jelentést készít. Az ellenőrzés tehát, ha tudja a dolgát, kellemetlenül következetes. Akad-e elég felkészült, tapasztalt szakember, aki hivatásszerűen vállalja az ütközéseket. „Az utolsó re- vizornefnzedék lassan nyugdíjba vonul, s nincs aki a helyükbe lépjen“ — panaszkodik az egyik közlekedési vállalatunk vezérigazgatója. A szak- emberhiány nem mindenütt fogalmazódik meg ilyen határozottsággal, de tény, hogy az ellenőrök szervezett képzése megoldatlan. „Fontos, hogy megtaláljuk azokat az alkatilag alkalmas pénzügyi, közgazdasági, szervező, műszaki szakembereket, akik vállalják és szilárdan állják az ütközéseket, a szakmai ismereteket, a gyakorlati tapasztalatokat, majd menetközben elsajátítják” — mondja az egyik ismert ipari vállalatunk igazgatója. A KNEB folyóirata, a Népi Ellenőrzés több tucat gazdasági vezetőt meginterjúvolt, s részletesen szóltak a külső vizsgálatok és a belső ellenőrzések tapasztalatairól. A különféle vélemények, észrevételek, javaslatok közt különösen figyelemre méltó, hogy néhány nagyvállalatnál nem bízzák a véletlenre népi ellenőr dolgozóik másutt szerzett vizsgálati tapasztalatainak helyi hasznosítását, hanem bevonják őket a vállalaton belüli ellenőrzésbe, fgy a társadalmi munka megtermékenyíti a hivatásos szakmai és ellenőrzési tevékenységet. A helyszíni vizsgálatok során szerzett közgazdasági, pénzügyi, műszaki stb. ismeretek gyarapodnak, a látókör tágul, miközben az ellenőrzési tapasztalatokat közvetlenül is hasznosítják. K. J. Gazdaságosabb timföldgyártás Az év eddig eltelt időszakában több mint 60 millió forint nyereséget könyvelhettek el az Almásfüzitői Timföldgyárban, ahol az esztendő elején még veszteséggel számoltak. Az üzem elegendő alapanyaggal látta el a hazai kohókat, és a tervezettnél több timföldet értékesített külföldön, ugyanakkor számottevően csökkentette a termelési .költségeket- A siker nyitja a takarékosabb gazdálkodásban, az ésszerű anyagfelhasználásban rejlik. Az év folyamán több intézkedést is bevezettek a gyártás közbeni energiaveszteség mérséklésére. A fűtőfelületek gondosabb és gyakoribb tisztítása is villamosenergia- megtakarítást hozott. Mérsékelték egy másik drága segédanyag, a marónátron felhasználását is. Összességében eddig az idén 27 millió forint értékű különféle anyagot takarított, meg az almásfüzitői gyár kolieklí*. váj a.