Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Gondok Újtelepen Hurkot vethetne a járat Mir vi szafelé ballagok, amikor az egyik kiskertből utánam kiáltanak. — Lesz-e belőle valami? — Miből? — kérdezek vissza— A buszjáratból — hangzik a kiegészített kérdés. Ha én azt tudnám! — gondolom magamban- Végiggyalo- po'tain Zagyvapálfalván a Kálmán Imre utat, elfogadtam a m gszólaltatottak véleményét, közlekedési szakember azonban nem vagyok. ☆ Maruzsné Kovács Éva szívügyének érzi a Kálmán Imre úti lakosok panaszát, egyik „szülőanyja” a szerkesztőséghez írt levélnek is. — Mi éppen az út közepén lakunk, gyalogosan tizenöt perc az út. akár a vizslási buszhoz, akár a hármas vagy tízes helyijárati buszhoz indulunk el — mondja- — De mégsem egészen mindegy, hiszen a vizslási busz gyakran érkezik túlzsúfoltan, és sokszor nem is áll meg. Műszaki informátor vagyok, gyalog járok a síküveggyárba, leginkább nem is a magam nevében szólok azért, hogy legyen valamilyen buszjárat a Kálmán Imre úton. — Elég sok nyugdíjas, idős ember él az utcában, főképp nekik lenne jó, ha járna itt a busz. Én tíz-tizenkét perc alatt érek le az újtelepi elágazóhoz, ott szállók fel a hármasra — említi Dági Sándor, a síküveggyár gyáregységvezetője. — Évek óta probléma az itt lakóknak a busz hiánya. Régebben a Volán azt válaszolta e kérésekre, hogy rossz az útburkolat. Most kész az út! A buszjárat ügyében bátorító szavak hangzottak el tavalv a választási gyűléseken, a népfrontértekezleteken. Legutóbb pedig éppen a NÖGRÁD-fó- rumon adott válaszok verték fel megint a port— Amikor az a fórum volt, bementem a szerkesztőségbe, megvártam a volánosokat, de sajnos semmi biztató választ nem kaptam. Azt mondták, meg van oldva a Kálmán Imre útiak közlekedése. Meg azzal is érvelnek, keskeny itt az út. Nem tudom?! Ha eljár itt a kamion, a darus kocsi, elfér talán a busz is — mérlegeli a helyzetet Krajcsi Károly, aki rokkant nyugdíjas és egv éve lakik itt. Éppen végszóra érkezik haza a felesége. — Bizony, megátkozom sokszor ezt a helyet, amikor felpakolva, csomagokkal jövök a Kálmán Imre út közepéig az újtelepi megállótól — mondja. — Nem irigylem én a Sugár útiakat, amiért oda már bejár a busz. de azért Újtelep mégis régebbi felépülés — veti fel Kovács Istvánná. — Mi 1928 óta lakunk itt, ide még buszjárat soha nem volt. Én mostanában néha a piacra megyek be, a kertben termett babot, borsót, virágot viszek, kevés a férjem nyugdíja. Mit mondjak? Messze van a tízes megállója. ir Nem válogatott vélemények az elhangzottak. Már csak azért sem, mert a szerkesztőséghez írt levelet is 37- en írták alá a közlekedés megoldatlansága miatt. Ügy vélik az itt lakók, kész az út, ismét meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a buszjáratot megszervezni. Mert most nem tudják a Kálmán Imre útiak, mi a kérelmük elutasításának éppen aktuális indoka. De nem is erre kíváncsiak L Azon törik a fejüket, hogyan járhatna mégis busz az utcában. — Tehetne egy hurkot a Sugár úti, tízes járat. Beleférne az óránkénti menetsűrűségbe. S ha szűk az út, legyen csupán egyirányú a buszforgalom — erre gondol Maruzsné. — Én a 3A, 3Y járatokon gondolkodtam. Ha ezek bejönnének, naponta tizennégy busz fordulna meg itt. Szerintem ez nem lenne nagy pluszköltség — fontolgatja Krajcsi Károly. — Ha a csúcsidőszakban, munkakezdéskor és -végzéskor lenné buszjárat, már az is segítséget jelentene — ez Dági Sándor felvetése. — Nemegyszer látom, hogy a Sugár útról induló tízesen csak ketten-hárman ülnek, igazán tehetne hát egy kört a busz a mi utcánkban is — így Kovácsné. ☆ Váltig állítják a Kálmán Imre útiak, hogy a város egyik részén sem kell annyit gyalogolni a buszhoz, mint itt. Közlekedési viszonyaikat teljesen megoldatlannak minősítik. Idézet levelükből: „Nem tudjuk elhinni, hogy mindezeket felmérték volna, mielőtt minket következetes rendszerességgel elutasítottak. Nem kérjük mi egy új járat beállítását, de valamiképpen meg lehetne oldani a mi szállításunkat, ha kicsit is mélyebben foglalkoznának az üggyel az illetékesek.” Mi ennél mélyebben nem tudunk. Kié a következő lépés? ☆ Rövid válasz a Volántól: — Valóban, minden évben felvetődik ez a probléma a Kálmán Imre útról- Tapasztalataink szerint a csúcsidőszakban lenne indokolt ezen az úton a buszjárat. Más időszakban nemigen lenne kihasználva... ☆ A szerkesztő ezek után már csak arra kíváncsi, ugyan akad-e az újtelepiek közül egyetlen ember is, akit ez a válasz kielégít? Zsély András V isszalépett — ha úgy tetszik, akko-r megfogadta a kritikát — a Skála. A NÖGRÁD-ban is utaltunk rá: a hónap elején vegyes érzelmeikkel fogadta a közvélemény és a sajtó a kezdeményezést, a zöldség- és gyümölcsértékesítéssel foglalkozó új üzlethálózat létrehozását. Először tapsolt mindenki. Jó okkal, hiszen a kezdeményezés a vásárlókat, a jobb minőséget és az árak letörését szolgálja. A tapsot követte a fanyalgás. Erre is megvolt minden ok, hiszen az üzlethálózat boltjainak portáljai fölé ezt tervezték írni: Fruitta- porta. Már a hír első olvasásakor eszembe jutott Bánffy György színművész, budapesti országgyűlési képviselő. A tavaszi ülésszak tárgysorozatában láttam: a magyar nyelv ügyében máskor, máshol is szót emelő jeles egyéniség interpellál a belkereskedelmi miniszterhez, az üzletek egyre jobban el- burjánzó, idegen nyelvű elnevezése miatt. A Parlament folyosóján felidéztük a népfront kongresz- ezusán hasonló ügyben megtett felszólamlását, majd arról beszélgettünk, miért is ez a kitartás? „Egyszer már gólt is kellene rúgni!” — mondta Bánffy. Az ember abban bízik, hogy a makacsság sikerrel jár. Ha ismétlések árán is, de lesz változás. S hogy miért tartja fontosnak a nyelvművelő színművész és országgyűlési képviselő az üzletek elnevezését? Egyszérű a magyarázat. „Már egy vidéki kisvárosban 6em lehet úgy végigmenni az utcán, hogy lépten-nyomom re nyelvtörő, idegen felirat szúrja az ember szemét.” Bánffy mindehhez még egyet hozzátett: „Köszönöm a sajtónak. .. Köszönöm, hogy már eddig is oly’ sokat tett az etnyanyelv védelméért.” Mindezt a Frutta-porta kapcsán idézte emlékezetem. Megjelent a hír, az örvendezés, aztán a fanyalgás. Aztán valami szokatlan történt. Hétfőn este a nagy nyilvánosság előtt ismét szót kért a Skála. Nem azért, hogy mosakodjon, magyarázkodjon, hanem bejelentették az újabb Intézkedést, Volt Frutta-porta, nincs Frutta-porta — mert nem nyerte meg a nyilvánosság, meg a sajtó tetszését. Lesz Vitaminporta — ez mégis jobban hangzik. A gyors reagálás méltatása mellett nem mellőzhető még egy tény. Az átkeresztelésre úgy hajlott a Skála, hogy már készen voltak a korábbi nevet reklámozó tesakok. pénzbe került a „bevezetés” is. Nem baj. Az árut beleteszik a Frut- ta-portás zacskókba — amíg el nem fogynak —, legföljebb elnézést kémek a vásárlótól. Az újabb keresztelő nem valami világot rengető esemény, mégis megérdemli a figyelmet. Ha másért nem, akkor csak azért is, mert jelzi: a Skála maga is figyel. A közvéleményre és a sajtóra — s ha a szükség úgy hozza, nem rest változtatni. A nagyvállalatot eddig az ötleteiről, meg a kezdeményezőkészségéről ismertük. A mostani apró példa azt érzékelteti: az önkritika sem idegen tőle. Ezt is el lehetne tanulni a Skálától, akárcsak = vállalkozókedvet l ' K. G, j *■ '«ajwsp . _... . M alária elleni oltóanyag Az NSZK-beli Behring-Werke és az USA-ban működő Biogen gyár kutatóinak sikerült a maláriaplazmódium égjük közbülső fejlődési alakjának, a merozöitának néhány felületi fehérjéjét (antigénjét) elkülöníteni, majd ezt a fehérjét géntechnológiai úton termelni. Folyamatban vannak azok a vizsgálatok, amelyek a klinikai kipróbáláshoz, majd a forgalmazáshoz szükségesek. A megyeszékhelyen átmenő gépkocsik vezetői tői továbbra 1» fokozott türelmet igényel a közlekedés. Ha sorompó zárja el az utat, több száz jármű is összetorlódik a városközpontban, s ilyenkor csak az udvariasság, nyu galom segít a kulturált továbbjutásban Á régiek közül már csak r n en... Érsekvadkert. Forró nyár, délelő. Növények, állatok, emberek egyaránt szenvednek a hőségtől. A Radnóti út 43-as számú ház kertjéből napszítta arcú bácsi fogadja az érkezőt. Szeméből az öregek mindent tudó mosolya árad, kézfogása rácáfol a 83 év terhére. A szoba jótékony hűvösében felszakadó beszélgetésfoszlányok lassan rajzolják ki Kakas József faragó életútját. —. Ezt a telket még 1915- ben vette az apám, 5000 koronáért. Alaptól a tetőig itt minden az ő keze munkáját dicséri, ahogy a község soksok háza is. Tőle örököltem a faragómesterséget, a kőműves- és ácsmunka szépségeit, a nehéz percek örömét, ahogy a puszta földből falú ház. — Józsi bácsit kamaszként érte az első világháború, meglett emberként a második. Hogyan emlékszik vissza azokra az időkre? itthon rokonmegpajtát, — 12—13 éves koromban afféle mindenes voltam odahaza. Libát őriztem, fát vágtam, hordtam. 13—14 évesen már aratni jártam boldogult apámmal, minden tizedik mázsa búza a miénk volt. Az első világégésről nem sok emlékem maradt, a rhásodik háború rémségeit sem éreztük annyira a saját bőrünkön. Katona sem voltam — tudja, minket, parasztembereket lövészárkot ásni vittek. Húsz kerek esztendeig ingáztam a szülőfalum és a főváros között, állnak még azok a budai bérházak, ahol kitanultam a szakma csínját-bínját. A felszabadulás már újra talált — kezdetben a Ságnak, később aztán rendelésre kezdtem ólat, kútkalitkát keríteni, házat építeni, kemencéket rakni. — Itt a szomszédban éppen lakodalomra készülődnek, a búbos kemencében már sül a jóféle házikalács. Tessék már megmondani, mi a jó kemence titka? — Először is, a sütőrésznek négyzet alakúnak kell lennie, 120x120-as méretűnek, úgy, hogy egyszerre kilenc kenyér beleférjen. A búbos kemence 64 cm magas, boltíves, vályogból rakott. Az süt csak igazán! — Itt a kert elején láttam néhány ólat. Foglalkoznak kinő” avert m®S állatokká^? — Hogyne! Gazdálkodtam én azelőtt is, a tsz-be is jár tam, feleségestül. Ami disznó, kacsa, nyúl, baromfi van a háznál, én látom el mind a mai napig. Kell a munka, ez éltet reggelről reggelre. A háztól nem messze, öles fák árnyékában kis kálvária húzódik. Józsi bácsi 17 évig harangozott a vasárnapi is ten tiszteletre. — Gyenge vagyok már a harangkötélhez, hiába, az idő engem is rozsdásra köp tatott. A barátok, ismerősök sorra mentek el, a régiek közül csak én vagyok. Hatvanegy év az asszonnyal, békében, szeretetben, két gyerek. És hát, ez a nem múló vonzódás: a véső, a kalapács, a gyalupad. Látja, ennyi tellett a „faragótól”. Vaszari Erika A nyári kánikulában az üzletekben az egyik legkeresettebb áru a sör. A borsodi világos sört, amelynek zömét Salgótarjánban a Karancs palackozó gazdasági társulás palackozza, megyénk hétszáz egységébe szállítják, __ — Rigó — Ha jó a XVI. századból Az észtországi Saaremaa szigetén a hajózási múzeum „Vijkai” búvárklubjának tagjai egy hajó maradványaira bukkantak. Agyagos iszap borította a hajót. Azért a részei jó állapotban maradtak meg. A szakemberek megállapították, hogy a mestereik n hajó építéséhez kör is fát használtak, amelyet 1543-ban vágtak ki. Ez azt jelenti, hogy a lelet csaknem 100 évvel idősebb a Vjaza nevű hajónál, amelyet eddig a Balti-tengerből kiemelt legrégibb hajának tartottak. . Ferenc József másik titkos románca? Hajdanvolt I. Ferenc József és Schratt Katalin színművésznő hocszú, bensőséges kapcsolatáról könyvtárrava- lót írtak mór össze. Ám az, hogy az apostoli császár-királynak Schratt művésznő előtt is volt már heves viszonya — mégpedig utódokkal —, ez (ha igaz) újdonság a javából. A bécsi Kronen-Zeitung naplókból és levelekből idéz, amelyeket az osztrák nemzeti könyvtárban őriznek. írójuk bizonyos Anna Nahowski, aki 1931-ben, 71 éves korában halt meg. A feljegyzések szerint a bécsi fiatalasszonyt a schönbrunni parkban, séta közben „szólította le” a nála 30 évvel idősebb uralkodó. Az ismeretségből utóbb viszony lett: Anna elvált első férjétől, majd egy vasúti tisztviselő neje lett —, akit kisvártatva Galíciába helyeztek ... A szőke Anna,az udvartar* tás diszkréten átutalt pén* zéből pompás villát vett a schönbrunni palota szomszédságában, s ott fogadta hódolóját. Általában reggel 5 óra tájban — Ferenc József közismerten koránkelő volt... A románcnak évek után őfelsége új szenvedélye. Schratt Katalin vetett véget, a boldogtalan Annának csak újabb kerek összeg jutott, végkielégítésként. Anna szerint lánya, Helene, s fia, (akit történetesen Ferenc Józsefnek kereszteltek) e kapcsolatból származik. Ki tudja? Helene Nahowski egyébként ismert: Álban Berg, a nagy osztrák zeneszerző felesége lett. Tíz éve halt meg! s ő helyezte letétbe anyja naplóit, amelyeket most feldolgoztak. Elég későn ahhoz, hogy a főszereplők eltűnésével nyilván mindörökre megoldatlan maradjon a pikáns kaland.
