Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

BT — Nicaragua Washington egyedül maradt Az Egyesült Államok meg­hiúsította az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsában annak a javas­latnak az elfogadását, amely megerősítette volna a hágai nemzetközi bíróság határozatát a Nicaragua elleni amerikai akciók beszüntetéséről Wa­shington képviselője egyedül maradt ellenszavazatával a tanács ülésén. Nagy-Britannia, Franciaország, és Thaiföld tar­tózkodott ugyan a szavazástól, tíe a tanács 11 tagja, köztük az Egyesült Államok olyan szövetségesei . és partnerei, mint Ausztrália, Dánia és Ve­nezuela elfogadták az öt el nem kötelezett ország által elő­terjesztett javaslatot. A kedden kezdődött vitában Nicaragua arra kérte a ta­nácsot, erősítse meg a hágai nemzeti bíróság határozatát és szólítsa fel az ENSZ min­den tagállamát a világszerve­zet e fontos testületé dönté­seinek tiszteletben tartására. A nicaragual kormány állás­pontját Daniel Ortega, az or­szág államfője fejtette ki ked­den. A tanács elé öt el nem kö­telezett ország terjesztett be közös határozati javaslatot. A tervezet arra szólította fel a tanácsot és a világszervezet valamennyi tagját, hogy erő­sítse meg a hágai nemzetközi bíróságnak nyújtott támoga­tását, tartsa tiszteletben an­nak döntéseit, tartsa meg az alapokmányban vállalt köte­lezettségét arra, hogy a vitás kérdéseket békés tárgyalások útján rendezi, és tartózkodjék minden olyan katonai és po­litikai jellegű lépéstől, amely Közép-Amerikában gátolja az ilyen jellegű rendezésre irányuló kísérleteket, min­denekelőtt a Contadora-csoport erőfeszítéseit. A tervezet nem ítélte el az Egyesült Államo­kat amiatt, hogy kijelentette, nem tekinti magára nézve kö­telezőnek a bíróság döntését, s a hágai testületet általában nem tartja illetékesnek poli­tikai kérdések eldöntésére. Washington közvetlen el­ítélését egyébként Nicaragua sem kérte a Biztonsági Ta­nácstól. Vernon Walters amerikai nagykövet szavazását indokol­va megismételte az amerikai kormányzat szokásos vádjait Nicaragua ellen, de az ülés sok felszólalóját és közvetve a javaslat szerzőit is támad­ta, azt állítva, hogy „egyolda­lú képet” festenek a közép­amerikai eseményekről. A határozattervezetet Kon­gó, Madagaszkár, Ghana, Trinidad és Tobago Köztársa­ság és az Egyesült Arab Emírségek terjesztette a ta­nács elé. (MTI) Szeptemberben szovjet—amerikai tárgyalások Genfben Genfben lezárultak a nukle­áris fegyverkísérletek meg­szüntetésének problémájával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások. A tárgyalások fel­ölelik a kísérletek ellenőrzé­sének és- a kísérleti robban­tásokról való teljes lemondás­hoz vezető utak meghatáro- Básának egész kérdéskörét. A tárgykört mélyrehatóan meg­vizsgálták, részletekbe menő véleménycserékre került sor. Mindkét fél kinyilvánította készségét arra, hogy az augusz­tus 1-én bejelentett szünet után szeptember elején Genf­ben újra összeüljenek a meg­vitatott kérdések további ta­nulmányozására. (MTI) Kölcsönös előnyök jegyében Együttműködési megállapodás a tűzhelygyár és a megyei kórház között Orvosok érkeztek tegnap ÍŰ él előtt a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárba. A megyei Madzsiar József Kór­ház-Rendelőintézet vezető fő­orvosai, — egyben az intézet állami, párt- és tömegszerve- zeteinet képviselői — a gyár vezetőinek kíséretében elláto­gattak néhány üzemcsarnokba, ahol a technológiai folyama­tok, a termékek tanulmányo­zása mellett különös figyelem­mel kísérték az egyes munka, helyek egészségkárosító hatá­sait, a dolgozók munkakörül­ményeit. Néhánvan közülük elmond­ták, hogy utoljára gimnazista korukban fordultak meg ipa­ri üzemben, pedig a tapaszta­latok szerint egy orvosnak csak hasznára válhat, ha is­meri, hogy a nála jelentkező beteg milyen viszonyok köze­pette él és dolgozik. A tegnapi találkozó — úgy gondoljuk — hasznára vált mind a tűzhelygyár, mind pe­dig a kórház vezetőinek. A látogatás legfőbb célja az volt, hogy a felek aláírják azt az (együttműködési megállapo­dást, amely a hetedik ötéves ífcerv időszakára komoly fel­ed atokat szab az üzemnek, s a kórháznak egyaránt. A köl­csönös előnyök jegyében. A megállapodás egyebek kö­zött tartalmazza, hogy a kór­ház elősegíti a dolgozók kö­rében az egészségnevelő, fel- világosító munkát, a helyes életmód kialakítását, rendsze­ressé teszi a szűrővizsgálato­kat, figyelemmel kíséri a táp­pénzeshelyzet alakulását, Cserében a gyár a vizsgálatok, felmérések lebonyolításának összegzésének segítésére szá­mítógépet ad a kórháznak, a műszaki gárda pedig segítsé­get nyújt az aktuális műsza­ki kérdések megoldásában (fel­újítások, új technológiák be­vezetése). Az együttműködési megálla­podást dr. Reichard Jenő, a megyei kórház főigazgató fő­orvosa és Gressai Sándor, az SVT igazgatója írták alá. Az eseményen ott volt Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára is, aki a kötetlen beszélgetés so­rán hangsúlyozta: — az egész­ségügy, az emberi értékek vé­delme fontos társadalmi, sőt politikai feladattá vált. Re­mélhetően a jövőben a tűz­helygyáriak kezdeményezése követésre méltó példa lesz más termelőegységek számára is. A vendégek az új gyártmányokat tekintik meg NÚGRÁD - 1986. augusztus 2., szombat özal elutazott a Szovjetunióból Turgut özal török minisz­terelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunió­ban. pénteken elutazott az or­szágból — jelentette Lenin- grádból a TASZSZ hírügynök­ség. Kohl levele Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a második világhá­borúban győztes hatalmak ve­zetőihez írott levelében azt kérte, hogy tegyék lehetővé a háborús bűnösök Spandau bör­tönében életfogytiglani bün­tetését töltő Rudolf Hess ha­zatérését. Mint Friedhelm Ost, a bonni kormány szóvi­vője pénteken közölte, a kor­mányfő arra hivatkozott, hogy a nürnbergi nemzetkézi ka­tonai törvényszék által a bé­ke ellen elkövetett bűnökért elítélt Hess 92 éves, és egész­sége megrendült. A kancellár július 21-én kelt, de csak augusztus 1-én nyilvánosságra hozott levelé­nek címzettje Ronald Reagan amerikai elnök, Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök, Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Mihail Gór. bacsov, az SZKP KB főtitká­ra. Hess, aki 1925-tól Hitler személyi titkára, majd a ná­cik 1933-ban bekövetkezett ha­talomra jutásától helyettese és birodalmi miniszter volt, röviddel a Szovjetunió ellen az ő aktív közreműködésével kitervelt agresszió megindítá­sa előtt, 1941 májusában Ang­liába repült, s német—angol különbékéről akart tárgyalni. Az angol hatóságok azonban letartóztatták. Ost ismertetése szerint Kohl kifejtette levelében azt a vé. leményét, hogy há Hesst ke­gyelemben részesítenék, ez nem jelentené azoknak a náci gaztetteknek az elfelejtését vagy megbocsátását, amelye­kért Hesst is politikái felelős­ség terheli. Bonni hírmagya­rázók emlékeztetnek, hogy a háborús bűnös Hess esetében a Szovjetunió érthető okoknál fogva a múltban sem volt haj­landó kivételt tenni, s elutasí­totta a korábbi hasonló bon­ni kéréseket. (MTI) A hét 3 1. Mi a jelentősége a vlagyi- vosztoki Gorbacsov-beszéd- nek? ftppan ezen a héten emlé­keztünk meg Helsinki évfor­dulójáról. Az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányának elfogadása óta eltelt több, mint egy évtized során nem egyszer felvetődött: miért ne lehetne megvalósítani hason­ló folyamatot más földrésze­ken is? Mindenekelőtt a vi­lág legnagyobb kontinensén, Ázsiáiban. Ahol egyrészt bo­nyolult kapcsolatrendszer jött létre a Szovjetunió—Egyesült Államok—Kína—Japán ,,»égy- szögben”, másrészt válsággó­cok egész sora növeli a fe­szültséget, s fenyeget a köz­vetlen, helyi hatásokon túl, szélesebben vett következmé­nyekkel. Elegendő India és Pakisztán viszályára, a Ko­reai-félszigetre, Indokína és az ASEAN viszonyára, az Afganisztán és Kambodzsa körül kialakult helyzetre utal­ni, nem szólva arról, hogy Nyugat-Ázsiában immár he­tedik évébe lép a véres há­ború Irak és Irán között. Mihail Gorbacsov, a szov­jet Távol-Keleten tett egyhe­tes látogatása során, Vlagyi­vosztokban világvisszhanget kiváltó beszédet mondott, s ebben — fontos -belpolitikai témák, például a gyorsítás stratégiájának kérdései mel­lett — ismét érintette az ázsi­ai biztonság problémáit is. Egy ázsiai Helsinkit — Hiro­simában — hangzott egyik ja­vaslata. E rokonszenves és vonzó célt azonban nem jel- szósaerűen vetette fel, hanem az ehhez szükséges feltételek* egész sorának realista kimun­kálását javasolta. Így tárgya­lásokat és megállapodásokat ázsiai atommentes övezetek kialakítására, a hagyományos fegyverzetek csökkentését, a hadiflották tevékenységének szabályozását, az Indiai-óceán térségének békeövezetté való formálását, s közép-hatósuga­rú rakéták korlátozását a vi­lágrészen, s bizalomerősítő in­tézkedések megvalósítását. Természetesen tudjuk, nem utolsósorban saját európai tapasztalatainkból,- hogy a kontinentális biztonsági föl za­mat sikeréhez idő, türelem, szívósság, nagyfokú józanság és kompromisszumkészség szükséges. A budapesti felhí­vást annak idején hat eszten­dő múlva követte Helsinki, s ki tudná ma még előrelátni: mennvi idő választia majd el a vlagvivosztoki felhívást Hi­rosimától, vagy valamelyik más ázsiai színhelytől. A fő­titkár kezdeménvezése. amely beleillett az utóbbi hónapok rendkívül dinamikus szovjet békeoolitikájába, azonban minden bizonnyal segít új irányt, megfelelő kereteket szabni az eseményeknek. A reálpolitiksi tényezőkhöz tartozik az is. hogy a Gorba­csov-javaslatok igyekeznek megtenni az első lépéseket az összetett válságterületek fe­szültségének csökkentésére is. A Szovjetunió kivon például hat ezredet Afganisztánból és tárgyalásokat kezd Ulánbátor­ral a Mongóliában tartózkodó szovjet erők fokozatos visz- szavonésáról is. Ha ezeket a gesztusokat építő válaszok követik, nyilván nincs akadá­lya további hasonló intézke­déseknek. Ha »tár akadályok­ról esik szó: az említett terü­letek az úgynevezett három akadály között szerepelnek, amelyektől Peking a szovjet —kínai tárgyalások intenzí­vebbé tételét kívánja függővé tenni. A Szovjetunió hangsú­lyozta, hogy a kétoldalú kap­csolatok nem érinthetik har­madik országok érdekeit, a jelek viszont arra mutatnak, hogy a kölcsönös jóakarat minden akadályon átsegíthet, Gorbacsov közvetlen ajánlások egész sorát is tette Kínának, az Amúr-völgy közös gazda­sági kiaknázásátöl egészen kínai űrhajósok lehetséges ki­képzéséig. Tokió irányába pe­dig megerősítette: elfogadta a japán kormány meghívását, így nem a távoli jövőben csúcsszintű érintkezésre is sor kerülhet. Az Egyesült Államok ugyan nem ázsiai ország, de amint — a NATO-szálak következté­ben Európában is teljesen tel­jes jogú tagként vették figye­lembe. közvetlen részese kell, hogy legven az ázsiai bizton­ságnak is. (Támaszpontok, je­lentős katonai alakulatok Dél- Koreában, szövetségi szerződé­sek. a 7. amerikai flott* a Csendes-óceánon valóban el­kerülhetetlenné-és szükségessé teszi ezt a jelenlétet.) Tehát a szovjet—amerikai viszony állapota az ázsiai politikában is érezteti hatását. Vlagyi­vosztokban Gorbacsov ezért Reagan válaszával is foglalko­zott. igaz az érdemi nyilatko­zat még korai lett volna. Annvi bizonyos, hogy szovjet részről alaposan és megfontol­tan tanulmányozzák az elnök megnyilatkozásait, és hamaro­san elhangzik majd a felelet. Közben úgy tűnik, elvi egyet­értés jött létre a két nagy­hatalom között egy csúcsme­netrend kidolgozására. Olyan hírek szivárogtak ki, hogy szeptemberben, az ENSZ- közgyűlési ülésszakot megelő­zően, New Yorkiban két szov­jet—amerikai külügyminiszte­ri találkozót tartanak. 2. Miről és hogyan folynak Genfben az afgán—pakisztáni tárgyalások? Mindenekelőtt a hogyan. Genfben megnyílt az ENSZ közvetítésével folyó, közvetett afgán—pakisztáni tárgyalások 8. fordulója, s a jelző ezúttal rendkívül fontos. Pakisztán változatlanul nem hajlandó közvetlen tárgyalásokra, ezért Diego Cordovez ENSZ-főtit- kárhelyettes szinte ingázik a különtermekben helyet fog­laló. két küldöttség között. ,A forma mindenesetre Ide­jétmúltnak tűnhet, dehát a lényeg a tárgyalások tartal­ma. A téma: az Afganisztán körüli helyzet rendezése, a fogalmazás is mutatia, hoev Afganisztán problémái min­denekelőtt a külföldi beavat­kozásban keresendőik. Ás ENSZrközvetítök «égy okmány kidolgozását látják feladatuk­nak. Ezek közül nárom alap­jában véve elkészült: 1. két­oldalú kötelezettségvállalás, hogy nem avatkoznak egymás belügyeibe; 2. megegyezés a memzetközi garanciákról; 3. az afgán menekültek önkén­tes hazatérésének menetrend­je. A viták a negyedik doku­mentum körül folynak, amely az Afganisztánban tartózkodó korlátozott szovjet csapat­kontingens visszavonásának ügyét érinti. Nyugati oldalról — s ezt képviselte ez idáig Pakisztán is — a „22-es csap­dáját” kívánnák. Vagyis a szovjet erők kivonását tart­ják az általános rendezés fel­tételének, de közben beavat*, kozással. az ellenforradalmi bandák támogatásával olyan helyzetet teremtenek, amely szükségessé teszi azok ideig­lenes ottlétét. Mihail Gorba­csov vlagvivosztoki beszédé­ben hat ezred visszavonását helyezte kilátásba, ami mu­tatja a törekvést a holtpont­ról való elmozdulásra. A folytatás most a másik félen múlik. 3. Ml várható Bush kőr­útjától? Husszein jordánial uralko­dónak követnie kellene Hasz- szán marokkói királyt, már­mint a különtárgyalások vo­natkozásában — nyilatkozta a közel-keleti körutat tevő Bush amerikai alelnök Izraelben. Ezt azonban aligha segíthet­te elő. hogy ilyen magas ran­gú amerikai kormányképvise­lő először tett látogatást Je­ruzsálem arab szektorában, amelvet Izrael annektált és törvénytelenül fővárosa részé­nek nyilvánította. Igaz, ké­sőbb Bush úgy magyarázko­dott, hogy csak a három nagy világvallás előtt akarta tiszteletét kifejezni, amit tett, mégsem teológia! hanem po­litikai szempontból került mérlegre. Az alelnök utazása a Pax Americana, az amerikai el­képzelések szerinti békeren- dezés szempontjaiból vezérel­tetett, s ehhez látszott hozzá­járulni az iráni marokkói- izraeli találkozó. Csakhogy a felélénkült közel-keleti diplo­mácia változatlanul zavaros képet mutat. Jordánia formai­lag elutasította Bush aiártla- tát és a PFSZ részvételének szükségességét hangoztatta, de köztudomású, hogy Amman és a palesztinok viszonya r*- gen nem volt ilyen rossz. Husszein a szír—iraki békü’és érdekében közvetít, ezt vi­szont Irán nézi rossz szem­mel. Szíriának számolni kell azzal, hogy mind nagyobb ne­hézségekbe ütközik a közvet­len szerepvállalásával megva­lósítandó rendcsinálás Liba­nonban. Bush körútja a különbékor csillagzata alatt fogant. te végső soron azt bizonyít te, hogy nincs más kiveao+ö üf, mint egy valóban á'+alános közel-keleti békeá-i«kntio* (Réti-Ervin) ! Elutazott Wladyslaw Gwiazda Pénteken elutazott Buda­pestről Wladyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Lengyelország ál­landó KGST-képviselője, aki Marjai József miniszterelnök­helyettes meghívására tett lá­togatást hazánkban. A lengyel vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Marjai Jó­zsef búcsúztatta. Fogadás a svájci nemzeti ünnep alkalmából Paul Wipfli, a Svájci Ál­lamszövetség budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünne­pén fogadást adott pénteken a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ka- polyi László, ipari miniszter, Török István külkereskedel­mi minisztériumi államtitkár. Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, valamint meg­jelent a politikai és társadal­mi élet több más vezető kép­viselője. Ott volt a diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja, _ (MTI) Belviszály Savimbi környezetében Az UNITA angolai ellen- forradalmi szervezet vezető­ségében ismét kiéleződött a hatalmi harc. Mint az Angop angolai hír- ügynökség arról beszámolt, Jonas Savimbi UNITA-vezér leszámolt a pretoriai rezsim titkosszolgálata és a CIA által kitartott szervezet vezetősé­gének három tagjával, akik merényletet kíséreltek meg ellene. Nem ez a belső marakodás első megnyilvánulása. A múlt évben az UNITA 15 olyan tagját lőtték agyon, akik ve­szélyeztették Savimbi egysze­mélyi hatalmát. Az UNITA- nak az angolai Népi Felszaba­dító , Fegyveres Erők (FAP- LA) által elfogott „őrna­gya” — Alberto Calhanga — újságírók előtt elmondotta, hogy a szervezet egyik tagját azért lőtték agyon, mert nem volt hajlandó részt venni egy terrorakcióban és meg akart! adni magát a hatóságoknak Mint arról több volt UNITA tag is beszámolt, a FAPLé katonai csapásai nyomán de moralizálódó szervezet számoi — megtévesztéssel, vagy erő szakkal toborzott — fegyvere' se szeretne már felhagyni a: értelmetlen harccal. Az UNITA bomlása nyugta lansággal tölti el tengerentúl irányítóit. Az amerikai kor mány nemrég 15 millió dől lárt utalt ki az UNITA-nak hogy megóvja az. összeomlás tói és fokozza „harci széllé mét”. Hosszabb távon össze sen 300 millió dollárt irá nyoztak elő a luandái törvé nyes kormány megdöntéséér harcoló szervezetnek. Washing ton és Pretoria ennek érdé kében korszerű fegyverekké látja el az UNITA-t, beleért ve a Stinger amerikai gyárt mányú kézi légvédelmi rákéi tát is, . „ (MTI]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom