Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
Félévi számvetés Balassagyarmaton „Joiüübcsn kiiicaszncilni a munkaidräesla|»«Bti” Érezhető az idei ár- és pénzKevesebb áramveszleség Az idén is teljesíti kötelezettségét az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatósága. Az áramszolgáltatók jó munkáját mutatja, hogy tavalyhoz képest jelentősen csökkent az üzemzavarok száma, valamint az üzemzavarok miatti áram- veszteség. Az elmúlt fél évben 124 üzemzavar következett be a megye villamos- hálózati rendszerében, nyolcvanöttel kevesebb, mint 1985 hasonló időszakában. Az ez idő alatti áramveszteség 51 ezer 789 kilowattóráról. 28 ezer 477 megawattórára mér- »eklődött. Megalakult a Xonsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank néven, újabb szakosított pénzintézet kezdte meg működését a hazai bankrendszerben. Az új betéti társulás szerdán tartotta alakuló ülésétA kisbank a fogyasztási szövetkezetek széles körű összefogásával jött létre. Az új pénzintézetet 358 szövetkezet — 258 áfész, 35 lakás-, 20 takarékszövetkezet es több szövetkezeti vállalat alapította meg. A pénzintézet alaptőkéje 405 millió forint. Az új pénzintézet létrehozásával a szövetkezetek is kialakíthatják a tőkeáramlás hatékony formáit. A szövetkezeteik addig is létrehoztak közös alapokat, ezek azonban nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. Érdekeltség híján nem szívesen helyezték el pénzüket a szövetkezetek a közös alapokba. Az új bank létrehozásától azt várják, hogy segítségével meggyorsul a szövetkezetek közötti tőke-átcsoportosítás, nő a gazdálkodók költségérzékenysége, és több pénz jut a jövedelmezőnek, ígérkező beruházásokra- A bank tevékenységi köre igen széles, a népgazdaság valamennyi ágazatában bekapcsolódhat a jövedelmező fejlesztések finanszírozásába, részt vehet saját kockázattal járó vállalkozásokban, finanszírozhat kölcsönbérleti ügyleteket, bekapcsolódhat az értékpapírok forgalmazásába is. Az új, szakosított pénzintézet nyitott szervezet, arra számítanak, hogy « szövetkezetek mellett később iparvállalatok is tagjai lesznek. Megfelelő fél évet tudhatnak maguk mögött Balassagyarmat és a körzet üzemei — állapi, tóttá meg legutóbbi ülésén a párt városi bizottsága. Növekedés — termelékenység A népgazdasági tervben az ipar 2—2,5 százalékos termelésnövekedését irányozták elő erre az esztendőre, míg helyben bátrabban terveztek — 6,1 százalékkal kívánják év végéig növelni a termelésüket a környék ipari üzemei. Különösen erőteljes növekedést irányzott elő a kábelgyár, az Ipoly Bútorgyár és a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára, óvatosabb volt a Fémipari Vállalat, az érsekvadfcerti Forcon, és a nyomda, némiképp csökkentette a tavalyihoz képest terv- számait az Ikladi Műszergyár berceli gyára, valamint a balassagyarmati és az érsekvad- kerti építőipari szövetkezet. Lényegesen növelni kívánja exportját több üzem — a kábelgyár 20, a Fémipari Vállalat több mint 80, a kötött, árugyár 24 százalékkal. Mindezt úgy, hogy a létszámok töbib helyütt csökkennek, ami azt jelenti, hogy a növekedést a termelékenység fokozásával érik el. A jövő szempontjából az sem lényegtelen, hogy a megnövekedett termelés mellé magasabb nyereséggel is számolnak a cégek. A mezőgazdasági nagyüzemek három és fél százalékos növekményt terveztek erre az esztendőre. Ennek teljesítéséhez kétszáz hektárral növelték a meghatározó kalászos gabonáik vetésterületét, de napraforgóból is több került a földekbe és új növényként meghonosodott a lencse. A kedvezőtlenebb értékesítési körülmények némiképp visz- szavetették a burgonya, a dohány, a bab és a mustár termesztését. Míg azonban a növénytermesztésben előbbre lépésről adhat számot Balassagyarmat és körzete, addig az állattenyésztésben az árbevétel csökkenésével számolnak. A kiegé. szító tevékenység a tavalyi 16 százalékos növekedéssel szemben az idén egy százalékkal emeli csak árbevételét. A húsipar a bevétel növekedésével, a gabonaipar némi csökkenéssel számol. Mindezek az év tervezésekor kerültek papírra. Miként festett a tervek megvalósítása fél évikor? Az ipari termelés 4.9 százalékkal növekedett, szemben az országos 1,2 százalékkal. Az exportáruk termelése 3,7 százalékkal gyarapodott: a tőkésexpoirt-elma- radás csökkent, a kivitel a szocialista országokba meghaladja az időarányost. (Ez idő alatt a lakosság pénzbevételei valamivel kevesebb, mint 8 százalékkal nőttek Nógrád ban.) Csökkent a kereslet Különösen nehéznek bizonyult az első negyedév, a tervhez viszonyított elmaradás akkor volt jelentős. Fél évre viszont föllendült a termelés, 8—9 százalékkal haladta meg az előző évit — három százalékkal a tervezettet. Ebben nagy része van a kábelgyárnak, ahol 12,6; a Budapesti Finomkötöttérugyárnak, ahol 33; a Salgótarjáni Ruhagyár helyi telepének, ahol 16 és az Ersekvadkerti Építőipari Szövetkezetnek, ahöl 14 százalékkal növelték a termelést. Néhány helyütt viszont értékesítési gondok akadtak. A Fémipari Vállalatnál csökkent a radiátorok iránti kereslet, nem fogyott a Ba. lassa Ruházati Kisszövetkezet férfiöltönye — a cégek ezt más termékek eladásával nem tudták kellőképpen ellensúlyozni. A nem rubelelszámo. lósú ex,partban is akadtak adósságok, amelyek június végére jelentősen mérséklődtek. (Termékszerkezetet alapvetően sehol nem-módosítottak, de új term,ékék kialakítása sok helyütt folyt, és folyik.) A megnehezedett közgazda- sági körülmények között nem kevés figyelmet fordítottak —, bár változó eredménnyel — a térség üzemei a költségek csökkentésére. A kábelgyár 17 millió forintot „takarékoskodott” azzal, hogy kevesebb a hulladék, s a keletkező melléktermékeket újra feldolgozva értékesítik — a készterméket megközelítő áron, tőkéspiacon. E tekintetben jó eredményeket mondhat magáénak a Fémipari Vállalat, a Kőbányai Porcelángyár helyi gyáregysége, az Észak- Magyarországi Kőbányák Vállalat és a nyomda. Kevés figyelmet fordítanak viszont erre a korántsem elhanyagolható — sokszor csak jobb szervezést igénylő — te. endőre az ipari szövetkezetek. Az ipar területén veszteséges egység nincs Balassagyarmaton és körzetében, de további gondolkodást igényel a tény, hogy a nyereséget kimutató üzemek és szövetkezeteik közül ötnél csökken a nyereség. Ugyancsak figyelmeztető, hogy a munkából kieső idő aránya 12—17 százalék között mozog. A mezőgazdaság alaptevékenységének termékeire van piac, az értékesítési szerződéseket megkötötték, viszont a kiegészítő tevékenység kapacitása nem eléggé kihasznált. Ez utóbbinál baj van az anyagellátással, az értékesítéssel, de néhol a jövedelmezőséggel is. Néhány gazdaságban ezért ezeket igyekeznek fölszámolni, a megfelelően gazdálkodókat pedig erősíteni, illetve a piachoz alkalmazkod. va új iparágakat meghonosítani a körzet szövetkezeteiben. ügyi szabályozók hatása a gazdálkodásra. A tejtermelés jobb a tervezettnél a Magyar- nándori Állami Gazdaságban és a berceli termelőszövetkezetben, másutt — például Cserhátsurányban — élnek a tejipar kínálta hitel lehetőségével, amit vemhesüszők vásárlására fordítanak, de vállalnak többen bérhizlalást is. A juhágazat helyzete továbbra is aggasztó, ezen a központi intézkedések sem segítettek. (A gabona betakarítása megtörtént, a szárazság, és a kártevők miatt a terméseredmények alatta maradnak a tavalyinak.) A gabonaipar közel a tervéhez teljesített, de tovább csökkent a kever éktakarmány- termelés. A húsipar feldolgozása a sertésimport következtében nőtt. az árintézkedések eredményeképpen a felvásárlás a tervekhez képest emelkedett. A húsipar folytatja a kocaki helyezési akciót, ezzel a következő esztendőket kívánja már megalapozni — érezhetően nőtt a tartási kedv. A húsipari export értéke 52 millió forint, a gabonaexport, ötven százalékkal nőtt, meghaladta a 24 ezer tonnát. Az átlagkeresetek erősen differenciáltan növekedtek. Legkevésbé az Észak-Magyarországi Kőbányák Vállalatnál, legjobban a finom-kötöttárugyárban. Néhol viszont’a jövedelmek kiáramlását nem követte a teljesítmények növekedése. A célok jók A számok, tények, Balassagyarmat és körzetének gazdasága az itt felsoroltakat mutatja. Megállapítható, hogy a kijelölt célokon nem kell változtatni, de mindenképpen eredményesebbé szükséges tenni a végrehajtást. Ez az eddiginél aktívabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkát követel az irányító szervektől, a gazdasági élet közvetlen irányítóitól és a dolgozóktól egyaránt. „A gazdálkodó szervezetek” — hangzott el a pártbizottság ülésén — „jobban hasznosítsák a rendelkezésre álló erőforrásokat, összpontosítsák munkájukat a gazdaságos termelés növelésére. Fordítsanak nagyobb figyelmet a munka- időalap jobb kihasználására. Azok a vállalatok, amelyeknek jól értékesíthetők a termékei. a munkaidőalap bővítésével is törekedjenek a termelés növelésiére”. Nem jelent ez mást, mint az elért eredmények megtartását, ahol pedig arra mód van —. akár az erők megfeszítésével — azok túlszárnyalására tegyenek kísérletet. Ez nem csupán Balassagyarmatnak és körzetének érdeke — hiszen rész az egészben —. hanem az egész népgazdaságé. H. Z. Adósság után — törlesztés előtt a Senior pásztói gyáregységében A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége, az első fél évben 12 millió forinttal maradt el tervétől. Egyedül a belföldi igényeket teljesítették túl. A dollár- és rubel- elszámolású piacokra pedig csaknem 20 millióval szállítottak kevesebb terméket, a programban szerepeiméi. A kiszállításon van a hangsúly, mert a kívánt termékek többségét ugyan legyártották, de már nem jutott idő azok továbbítására. Szerencsére, az elmaradás eddig még nem járt piacvesztéssel. Az igazsághoz tartozik, hogy az előbbiek mellett a folyamatos munkát bizonyos esetekben és területeken gátolták a késve érkezett kisza- fcűít alkatrészek. Szaporította a gondokat, hogy növekedett a betegállományban levők száma is. Nem az üzemi balesetek, vagy a gyakori 1—3 napos betegségek miatt, mert e tekintetben igen jó helyen állnak. A távollevők számát azok a terhes kismamák gyarapították, akiket az orvos a leendő kisbaba és az édesanya egészségvédelme érdekében táppénzes állományba vett. A kimutatások szerint a szabadságon, betegségen és különböző címeken távollevők miatt a dolgozók több mint 20 százaléka hiányzik a napi termelőmunkából. Ilyen helyzetben nem könnyű megbír' kózni az egyre növekvő követelményekkel. Főleg akkor, ha a tökésexportban, » kívánságok, a munkaigényes, és az igen alacspny szériák felé tolódtak el. Az elképzelések szerint az első fél év elmaradását, a harmadik negyedévi tervvel együtt pótolják. Teljesítése érdekében már júliusban, feszesebben és szervezettebben dolgoztak. Megtehették, mert a korábbiakkal szemben a központban jobban biztosították a folyamatos munka feltételeit. Az édesanyák gondjait könnyíti, a nyári óvoda a gyárban. Ám mindez kevésnek bizonyult, az elmaradás mielőbbi pótlására, ezért augusztus első szombatján, a közvetlen termelő munkában résztvevők és azt kiszolgálók megtartották első túlműszak- jukat. Egyébként a következetesebb célratörőbb, jobban szervezett munkának és a bevezetőben említett okoknak a megszűnése már jelentkezik a júliusi eredményekben. A belföldre szánt áruk árbevételi tervét 500 ezer forinttal szárnyalták túl. Az előírt 7,8 millió forint rubelexport helyett, 12 millió 170 ezer forintot teljesítettek. Csaknem megduplázták a dollár elszámolású exportjukat. A tervbe vett 5,5 millió forint helyett. 10 600 forint értékű exportképes áru hagyta el a gyáregységet. Pásztón az első fél évben nem volt bérfejlesztés. A vállalat közfontja úgy döntött, hogy az első' félévi mérleg lezárása után ismét megvizsgálja, hogy lesz-e erre mód. Élelmiszereket vizsgálnak A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerei lenőrző Állomás salgótarjáni központi laboratóriumában nap mint. nap különböző élelmiszereket vizsgálnak- A laboraionuinba a megye minden településéről szállítanak be növényi és állati eredetű élelmiszereket. Dr. Qífriczi Zoltán laboratóriumi állatorvos húskészítmény mikrobiológiai vizsgálatát végzi. - , , Tizenhatféle élelmiszeripari termék szabvány szerinti minőségellenőrzését látja el Olasz Pál vegyész. , A cukor műszeres vizsgálatát végzi- Gartai Kamilla ellenőrző mérnök. (Rigó Tibor felv.) Munkavédelem Kazáron Eredményes a munkavédelmi tevékenység a Kazári Zöldmező Termelőszövetkezetben- Az elmúlt 10 esztendőben ' súlyos, csonkulásos, áramütéses és halálos baleset nem történt a 150 dolgozónak megélhetést nyújtó nagyüzemben. Tavaly 10 kisebb üzemi baleset történt, amely miatt 230 munkanap kiesett a termelésből, a 2600 hektáron gazdálkodó szövetkezetben. Leggyakoribbak a fejés közbeni balesetek voltak, míg a gépekkel hét alkalommal bántak szakszerűtlenül, vagy a kéziszerszámokat használták szabálytalanul. A legveszélyesebb tehát az állattartás és a gépműhélyi munka. Az idei első fél évben hat üzemi baleset történt Kazáron, amely miatt közel 230 munkanap ment veszendőbe. Á domborzati viszonyok kedvezőtlenek Kazáron és környékén, mert 15 százalékos lejtésszögű szántóföld is akad, holott 17 százalék fölött már nem is lehet (életveszély nélkül) a földet megművelni. NÓGRÁD - 1986. augusztus 7„ csütörtök t
