Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

Mem marad magän KISZ T ermekeny Túl sokat vállalt magára a KISZ az elmúlt években — hangzott el megyénkben is sokfelé az utóbbi hónapok megannyi KISZ-es fórumán. A tény, hogy az ifjúsági szö­vetség magáénak érezte a fia­talok minden problémáját, dicséretes, de segítő szándék önmagában kevés a megol­dáshoz. A megélhetés, a la­káshoz jutás, a végzettségnek megfelelő foglalkoztatás, az anyagi megbecsülés és még sok más fontos kérdés mind olyan gond, amit egyedül a KISZ — lehetőségeinél és ha­táskörénél fogva — képtelen orvosolni. A felismerés azonban nem jelenti azt, hogy eleve kudarc­ra ítéljük a mozgalom ebbé­li lehetőségeit. Csupán arról van szó, hogy tisztán kell lát­ni, mik azok az ügyek, amit a szövetség maga végig tud vinni, s mely esetekben kell vállalnia a közvetítő, az ér­dekvédő szerepét. A KISZ XI. kongresszusának határo­zata így fogalmaz: „...együtt­működésre hívunk minden, az ifjú nemzedékért felelőssé­get vállald és cselekedni kész társadalmi, politikai erőt”. Áz együttműködés, a kap­csolatok termékenyebbé ala­kítása vezérelte a balassa­gyarmati KISZ-bizottságot is, amikor az idén nyáron elha­tározta, hogy úgynevezett te­rületi napokat szervez az irá­nyítása alá tartozó térségben. A kezdeményezés nem telje­sen hagyomány nélküli. A 80- as évek elején már volt rá példa, hogy KISZ", párt-, ta­nácsi vezetők és különböző társadalmi szervek, intézmé­nyek .képviselői gyűltek össze közös dolgaik megvitatására. A találkozók felújításának kü­lönös jelentőséget ad, hogy nagy segítséget nyújthat a kongresszusi határozatokból adódó helyi feladatok meg­határozásához. Július .derekán került sor az első területi nap megszerve­zésére Magyárnándorban. Az eszmecserén a balassagyarma­ti KISZ-bizottság egész appa­rátusa, a helyi KISZ- és pártvezetök, a tanácselnök, a Hazafias Népfront és intéz­mények vdzetői találkoztak, hogy kicseréljék véleményü­ket a térség ifjúságpolitikai problémairól, kutassák az előbbre lépés útjait. Őszin­teség és bizalom kísérte a hosszas beszélgetést. Nem­csak felszínre kerültek a fia­talok gondjai, több olyan is szóba került, amire ott hely­ben már találtak is megoldást. Ilyen volt például az ifjúsági alap kezelése. A területi KISZ- bizottság titkára arról pa­naszkodott, milyen nehézkes hozzájutni ahhoz a pénzhez, amely megilleti őket. A tanácselnök azonnal rea­gált, s megtalálták a módját, hogyan lehet elkerülni az ügy­intézéssel járó fölösleges terheket. Az ehhez hasonló ki- sebb-nagyobb problémákon túl kialakultak a munkameg­osztás körvonalai is. Szó esett arról, mit tehet a tanács az ifjúsággal kapcsolatos telepü­lésfejlesztési kérdésekben, mi­lyen kedvezményekkel segíthe­ti a térségben a fiatalok meg­tartását, letelepedését. Kide­rült, hogy az érintettek igen tájékozatlanok az őket meg­illető lehetőségekről, ezért el­határozás született, hogy a KISZ-bizottság összeállít egy kiadványt az idevonatkozó ta­nácsrendeletekből, s terjeszti azt. A Hazafias Népfronttal fő­ként közművelődési téren kí­nálkozik jó együttműködési le­hetőség. Jó példa a széles körű összefogásra a cserhát­halápi művelődési kör, amely főként az ifjúság kezdemé­nyezésével, képes megmozgat­ni a falu apraját-nagyját. A párt és a KISZ kapcsola­tát általában jónak ítélik. — Nagyon fontosnak tartom, hogy mindennapos legyen a kapcsolat a párt- és a KISZ- alapszervezet, között — mond­ja erről Filiczkiné Nagy Éva, a magyarnandori pártbizott­ság titkára. — A pártirányí­tás nem azt jelenti, hogy min­denáron be akarunk- avatkoz­ni a KISZ-esek életébe. Sze­retnénk, ha ők mondanák meg. miben van szükségük a segítségünkre. Hiába ajánlunk például egy politikai ditakör vezetésére jól képzett kádert, ha a fiatalok nem fogadják őt be. A segítségünk csak úgy lehet hatékony, ha találkozik a fiatalok érdekeivel, igényei­vel. Kitűnő példa erre a magyar- nándori téesz KlSZ-alapszer- vezetének megalakulása. Nin­csenek hagyományai, kitapo­sott útjai a környék téeszei- ben a KISZ-életnek. Az ön­álló alapszervezet megalakítá­sának igénye azonban meg­volt a fiatalokban, s nem té­továztak, amikor a helyi párt- alapszervezet is arra inspirál­ta őket, hogy közösségbe tö­mörüljenek. A mögöttük levő néhány hónapos múlt azt bi­zonyítja, a lépés helyénvaló volt. A magyarnándori találkozó óta még. egy helyszínen, Ér- sekvadkerten is megrendezték a területi napot, amelyet a résztvevők — az előzőhöz ha­sonlóan — igen eredményes­nek ítéltek. A vadkerti ta­nácselnök azt ajánlotta a KISZ-bizottság tagjainak, jöjjenek vissza úgy fél év múl­va. nézzék meg, mi történt a beszélgetés óta. A KISZ-esek szívesen vették a meghívást. — Rendszeressé szeretnénk tenni ezeket a találkozókat — informál Kanyó Tibor, a ba­lassagyarmati KlSZ-bizott- ság titkára. — Végigjárjuk a körzetközpontokat, aztán a város nagyobb üzemeit, isko­láit. s aztán kezdjük elölről. Nagyon hasznosak számunkra ezek a beszélgetések. Igaz, hogy az egesz apparátus egy- egy egész napját igénybe ve­szik, de a ráfordított idő bő­ven megtérül. Egyrészt lerövi­dül az információáramlás. Igyekszünk kielégíteni azt az óriási információéhséget, amit a fiatalok között tapasztalunk, de mi közvetlenül is rengeteg mindent tudunk meg. A gyor­sabb és alaposabb információ- áramláson kívül meggyőződé­sünk, hogy a problémákat ott kell megjavítani, ahol kelet­keztek, s amit lehet, a hely­színen kell megoldani. Kovács Erika Vegyes vállalat / Korszerű műanyag japán technológiával Az első magyar—japán ve­gyesvállalat, a Poli Foam Mű- anyagíeldolgozó KFT alig egy hónapja kezdte meg a terme­lést, s máris több mint har­minc hazai vállalatnak szállí­tott újszerű alapanyagából, polietilén habból készült ter­mékeiből. Magyarországon egyedül ennél a vállalatnál — amely a Hungária Mü- anyagfeldolgozó Vállalat, a Magyar Külkereskedelmi Bank RT és az Állami Fej­lesztési Bank, valamint a Fu- rukawa Electric cég és a C. Itoh kereskedőház közös vállalkozása — gyártanak ha­bosított polietilént, amely jó hő- és vízszigetelő, és elég ru­galmas ahhoz, hogy csillapít­sa az esések, ütések rongáló energiáját. E kedvező tulaj­donságok lehetővé teszik, hogy a japán technológia alapján és zömében japán gépeken, hazai alapanyagból előállított polietilén hablemezeket igen széles körben hasznosítsák. Kedvező szigetelő tulajdon­ságai alapján az egyik fő fel­használási területének az épí­tőipar ígérezik, ^melynek máris többféle terméket ad­tak el. A magánépítők is jól hasznosíthatják a hideg- és melegvíz-vezetékek, vala­mint a központi fűtés csövei­nek szigeteléséhez, korrózió elleni védelméhez, a polieti­lén habból formázott burko­latokat, amelyekből négy nagy forgalmazó vállalat is rendelt már. Vásároltak a habosított műanyag lemezek alumíni­umfóliával borított változatá­ból is, amelyet a beépített tetőterek, hétvégi házak és ál­lattartó telepek épületeinek hőszigeteléséhez ajánlanak. Az építőipari vállalatok azzal is próbálkoznak, hogy az eme­letes épületekben az egyes szintek közé betonoznak be ilyen műanyag habot, ezzel csökkentve a zajok átszürem- lését. A műanyagból kemping- matracokat is készítenek, amelyekből az elmúlt két hétben már csaknem tízezer talált vevőre. Különösen a hátizsákos turizmust kedvelő fiatalok örültek meg a né­hány áruházban és sportbolt­ban már kapható új matrac­nak, mert súlya mindössze 35 dekagramm, s összecsavarva kevés helyet foglal el. Ez az új műanyag várha­tóan csomagolóanyagként is kedveltté válik, mert a legér­zékenyebb műszaki cikkeket is megvédi a külső sérülések­től. Az év végén megkezdik a habosított polietilén újabb változatának gyártását is, amely tűz esetén a lángok terjedését lassító gázokat fej­leszt, s amint kikerül a tűz- ből. önmagától kialszik. A Poli Foam termékei fel­keltették több nyugat-európai vállalat érdeklődését is. Ed­dig olasz, finn, NSZK-beli és osztrák cégek tájékozódtak az üzleti lehetőségekről. Hétvégi falu a Mecsekben Hétvégi faluvá alakult át a Mecsek hegyei között fekvő Kisújbánya. Lakóinak elván­dorlása folytán elnéptelene­dett a település, ám még­sem jutott Gyűrűfű sorsára: valamennyi lakóházát meg­vásárolták pihenés céljára a városi családok. Kisújbánya XVIII. száza­di település, alapítói bajoror­szági németek voltak. A kö­zeli fennsíkon, Pusztabányán, üvegkészítéssel foglalkoztak, ma is láthatók a hajdani üveghuta maradványai. Ké­sőbb új — kedvezőbb — helyre költöztek és felépítet­ték a mai Kisújbányát. (Né­met neve: Neuglasshütte.) A világtól elzárt, kövesút nél­küli falu a hetvenes években kezdett elnéptelenedni­Napjainkra ismét élettel telt meg, megújult, megszépült a kis hegyi falu; mind .az ötven háza lakott, pontosabban: hét­végi házként lakják a tulaj­donosaik, akik lakóközösség­gé szerveződve széles körű önkormányzattal intézik a közös dolgaikat. A tulajdonosi érzés erősítése a rétsági termelőszövetkezetben Fórumböség a demokratizmus gyakorlásához „A szövetkezetek túlnyomó többségében helyesen éltek a demokrácia és az önkormány­zat által biztosított jogosultsá­gokkal. Nemcsak a külkap- csőlátókban támasztottak igé­nyeket, hanem belső viszo­nyaikat is a demokrácia elvei .szerint rendezték”. (Részlet a TOT irányelveiből az V. kong­resszus állásfoglalásának ki­alakításához). — Hosszabb folyamat előz­te meg a jelenleg működő demokratikus fórumok lét­rejöttét, hatáskörük bővülését — érzékelteti a beszélgetés el­ső perceiben az előnyös vál­tozások lényegét űr. Varga Tibor. a Rétsági Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet jogásza, személyzeti veze­tője, aki nemcsak jogilag ké­szítette elő a változást meg­testesítő dokumentumokat, ha­nem sok segítséget adott an­nak gyakorlati megvalósításá­hoz, tartalmi gazdagodásához. Döntsenek az érdekeltek ) — Az 1983-től érvényes új munkaügyi és szervezeti sza­bályzat alapján alapvető és lényeges változások következ­tek be a szövetkezet vezeté­sének életében — veszi visz- sza a szót dr. Varga Tibor. — Ettől az időtől kezdve a ve­zetőség megosztotta a terhe­iket, a tulajdonosi érzés növe­lése .céljából növelte az önál. óságot, több, eddig a veze­tőség hatáskörébe tartozó dön­tési jogkört leadott az érde­keiteknek. Ma má r csak bi­zonyos kérdésekben kért tá­jékoztatást, más esetekben ellenőrzi a játékszabályok be­tartását, de előfordul, hogy egyes kérdéseket, döntéseket felülvizsgál, s ha netán szük­ség van rá, vagyis nem fe­lel meg a belső szabályzati előírásoknak, akkor azt mó­dosítja. A decentralizálás az­zal járt, hogy a vezetőségi ülések ideje a korábbi hat­hét óláról két-három órára csökkent. A testület csak a lényeges, egész szövetkezetét átfogó, vagy vitás kérdések­ben foglal állást, illetve dönt. így cselekedett a TOT irány­elveinek megvitatásakor is. Egyetértésben több apró mó­dosításokat javasoltak. Ilye­neket: a TOT tegyen többet a szerződéses fegyelem betar­táséért. A tejszabvány iga­zodjon a fajtákhoz. A köz- gazdasági szabályozókat ne változtassák oly gyakran, mert az igen megnehezíti az ^előrelátó tervezést. Itt került szóba az állattenyésztési telep rekonstrukciójának szüksé­gessége is. A vezetőség ál­lásfoglalása szerint előbb a gépműhelyt kell korszerűsíte­ni. majd csak utána kerülhet sor az állattenyésztési telep­re. A közös álláspontot megerősíteni — A vezetőség álláspontját megerősítette a közgyűlés is, ahol az irányelveket, vala­mint a VII. ötéves tervet tár­gyaltuk — kér ismét szót dr. Varga Tibor. — Egyébként a közgyűléseket megelőző fó­rumok az igazi színterei a demokratizmus gyakorlásá­nak. Itt valóban igazi össze­csapások zajlanak le a külön­böző kérdésekről, elsősorban a bérfejlesztésről, a juttatások­Csak az egész szövetkezetét Visszatükröződik a döntések* átfogó kérdésekben.. • — ben — állítja Kelemen And­mondja dr. Varga Tibor. rás. Több időt kellene fordítani az előkészítésre Pongrác* József. —- vélekedik Növekvő érdeklődés az önálló külkereskedelmi jog iránt Több mint 280 vállalat rendelkezik már önálló kül­kereskedelmi joggal, s mind több termelő fontolgatja, hogy maga szervezi meg külkeres­kedelmi tevékenységét. Alap­vetően kedvezőek az idén ja­nuárban bevezetett jogszabály tapasztalatai, mely egyszerű­sítette a külkereskedelmi jog megadásának, gyakorlásának és visszavonásának rendjét. Náray Péter, a Külkereske­delmi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta: az idei első fél évben az új jogszabály alapján 11 válla­lat kapott önálló külkereske­delmi jogot. 17 gazdálkodót .külkereskedelmi tevékenysé­gének bővítésére jogosítottak fel, 460 alkalommal pedig eseti exportengedélyt adtak ki. ról, a muokaellátotbság folya­matosságának biztosításáról. Kötetlen formában, adminiszt­rációs kötelezettségek nélkül. A közgyűlés és a vezetőségi ülést előkészítő fórumok kö­zött szerepel a párttaggyűlés is. Vajon a párttagság véle­ménye. állásfoglalása, javas­lata mennyiben tükröződik a vezetőségi ülések döntéseiben? — Általában a vezetőségi ülések előtt tartjuk meg a párttaggyűléseket. Az ott ho­zott állásfoglalás, döntés visz- szatü'krözödik a termelőszö­vetkezeti vezetőségi ülés dön­téseiben — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kelemen András, a pár talapszervezet titkára. — Ezért nekem lényegében az előzőleg kialakult közös ál­láspontot kell megvédenem, megerősítenem. Ha netán úgy érzem, hogy nem eléggé tük­röződik a párttaggyűlés vé­leménye^ állásfoglalása, ak­kor újból érvelve, indoklom annak kialakulását, szükséges­ségét. — Nem éppen jóindulatúan, de vannak, ahol azt mond­ják, hogy az a jó párttitkár, akt mindig fejet hajt az el­nöknek. — Eddig még nem volt semmiféle kellemetlenségem, káros következményem ab­ból, hogy valamit másként ítéltem meg. vagy ítélt meg a tagság, mint 'az elnökünk. Sőt, egy-egy új helyzet je­lentkezésekor elnökünk ru­galmasan és gyorsan vált, de a taggyűlés határozatát ma­gára nézve mindig kötelező­nek tartja. Amennyiben va­lamilyen állásfoglalással, meg­állapítással nem ért egyet, azt is őszintén megmondja. Egyébként képességeinek leg­javával segíti politikai éle­tünk pezsgőbbé tételét. Olyan ember, akit ha kudarc ér, nem keseredik el, van ereje, bátorsága újat hozni, újat kezdeni. T úi szabályozottság — Ügy vélem, hogy a de­mokratizmust szolgáié jelenle­gi fórumrendszer bőven elég­séges. Akinek van gondolata, véleménye, javaslata, kritikai észrevétele, az a különböző fórumokon nyugodtan közzé teheti. A meglévő formák na­gyobb arányú érvényesülését, tartalmi gazdagodását viszont zavarja az a túlszabályozott­ság, amely átszövi életünket, gazdálkodásunkat, leszűkíti a mozgásteret. Ugyanakkor azt is vallom, hogy a tartalmi munka fokozása érdekében a meglévő lehetőségek mellett nekünk is van mit tenni. Pél­dául egyes témák előkészíté­sére több időt kellene fordí­tanunk, hogy már az első fá­zisban. az elképzelések kiala­kításának időszakában ismer­je a szövetkezeti tagság nagy többsége a távlati összefüggé­seket, megértse a mozgatóru­gókat. s ennek ismeretében a döntéskor a lehető legcélra­vezetőbb módszereket keres­se. Sajnos. a napi gondok megoldása mellett az előbbi­re nincs elég idő. Elismerve, hogy a középvezetők idejét jelentősen igénybe veszik, a naoi szakmai, technikai gon­dok. mégis azt mondom, liogv nekik is többet kellene tenni az új. a változó, egyéneket, és csoportokat különböző módon é"intő döntések megértetéséért és elfogadtatásáért. Emellett nagy szükség van a véeretiai-- tás mozgósítására is. De el- tudnám képzelni, hogv mi- e’őbb több intézkedés szület­ne ‘a tűlszabálvo7ott>sé g csök­kentés őre —. vélekedik Pong­rác? József, a termelőszövet­kezet elnöke. Ez utóbbi gondolatát, az ő egyetértésével, a TOT-irányel- vek egyik fontos, kiegészítő javaslatának tekintem. Venesz Károly | NÓGRÁD — 1986. auguszus 6» szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom