Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

Továbbra sem veszt a népszerűségéből a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár elemekből összeállítható szekrénysora. A tavalyi BNV -díjas termékük akkor megkapta a közön­ség díját is, a tetszést azonban nemcsak a szavazatok, hanem az azóta is folyamatos, nagy tömegű rendelésállomány bizonyítja. A dom;nórendszerű bútorból eddig mintegy félezer vevőt elégítettek ki, további háromszázan előjegyzés alapján rövid időn belül hozzájutnak a Columbia fantázianevű termékhez. Az igénylők számának növekedése és a várakozási idő csökkentése miatt a fő gyártószalagra helyezik át a szerelést, s ezzel egyidőben a Nógrád elnevezésű szekrénysoraik előállítását mérséklik. Képünkön szerelik a BNV- és közönségdíjas Columbia szekrényeket. — kulcsár — Tűz, víz, mentők Ho«gi?cin uiseljiik ca könikulät? A már napok óta tartó, tik­kasztó hőség nem kis megpró­báltatás azí utakon, a munka­helyeken, de a vizek mellett is óvatosságra int. Általános jelenség, hogy a nyári üdülési szezon növeli a közúti balesetek számát, sok­szor hívják a mentőket rosz- szullétekhez, s többször szá­guldanak a szárazságban a tűzoltókocsik tarlótüzekhez. Elsőként az Országos Men­tőszolgálat salgótarjáni men­tőállomását hívtuk, ahol Ara­nyi László álíomásvezető mentőtiszt jó hírrel szolgált: — A kánikula nem jelent­kezik eddig a riasztásainkban. A tipikusan nyári hívások — mi a közúti baleseteket sorol­juk ide — száma nem emelke­dett rohamosan, tulajdon­képpen a szokásos napi hívá­sokat vesszük ebben a meleg időben is. Elmondta még, hogy a bel­gyógyászati riasztások rosz- szullétek, főleg front idején gyarapodnak, s mivel a mele­gedés egyenletes volt, nem hir­telen tört ránk, ezek sem sza­porodtak el. Átlagosan napi öt-hat hívás érkezik az állo­másra, ez az évi átlagnak megfelelő szám, A tv esti híradója nem­egyszer mutat be .nyáron er­dő-, vagy tarlótüzeket. Hogy a szárazság mennyivel több mun­kát ad a tűzoltóságnak, Nagy László őrnagy, megyei tűzol­tóparancsnok-helyettes vála­szolta meg: — Hétfőn, — hogy konkrét adatokat mondjak — összesen öl esetben vonultunk ki. Eb­ből négy erdő-, vagy avartűz miátt kaptunk riasztást, sze­rencsére csak egy esetben volt valós alapja a kivonulásnak. Itt a bátonyterenyei erdészet dolgozói gallyakat égettek, ez terjedt át az erdőre, a kár 7000 forint volt. Hívásaiknak többsége — mint Nagy László elmondta — csak vaklárma, az-út melletti füstöt észlelve az autósok ri­asztották őket. — Mindenképpen hangsú­lyozni kell, hogy a nagy szá­razság miatt csak ellenőrzés mellett égessük a telkeken, kiskertekben a gazt, gallyakat. Jó lenne, ha a tsz-ek, erdésze­tek bejelentenék nekünk, mi­kor, hol fognak tarlót, vagy selejt fát égetni, hogy ne vo­nuljunk ki hiába. Végül a víz' és csatornamű vállalatot hívtuk. — Milyen pluszfeladatot jelent önöknek a több napja tartó kánikula? — kérdeztük Hajék Sándor üzemviteli osz­tályvezetőtől. — A különösen meleg idő inkább csak azokon a telepü­léseken okozott gondot, ahol már hosszabb ideje vízellátá­si problémák vannak. így Hollókőn, ahol ugyan kutat­tunk új vízlelőheiy után, de a végleges megoldás csak a mihálygergei vezetékre való rákapcsolás lehet. Hasonló ellátási gondjaink vannak So­moskőújfalun. itt a tárolóme­dence kapacitása kicsi, s a rendszer felújítását is tervez­zük. Megyénk mintegy 34 ezer köbméter vizet fogyaszt na­ponta, az átlagoshoz képest három-négy ezer köbméterrel többet. A tavalyi nyárhoz vi­szonyítva 10 százalékkal szom- jasabb megyénk. A legnagyobb növekedés Balassagyarmaton. Szécsényben.. Nőtincsen és Hollókőn volt. Az információk alapián űav tűnik, hogy a hőség egyelőre még csak az embereket viseli meg. az értünk dolgozók mun­kájukat zavartalanul végezhe­ti k. A kemping-viláqtalátkozó következő helyszíne: Ausztria A Debrecen melletti Vetoed- ség (FrCC) soros közgyűlését, tónál rendezett 47. kemping- Itt egyebek között döntöttek világtalálkozó hivatalos prog- arról, hogy a három év múl- ramja keretében kedden meg- va, 1939-ben esedékes 48. kem- tartottá'k a Nemzetközi Cam- ping-vilsgtaIá 1 kozót Ausztriá- pmg és Caravanning Szövet- ban rendezik meg. Mai számunkból: A XXVII. kongresszus után Termékeny párbeszéd Jézus Krisztus Szupersztár A fogkefétől a kocsmáig Finis előtt a »ingben WLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ. MS.ZMP ÚÖGRÁD MEG Y ElB IZO.TTSÁ 6Á; ÉS;, AVNI.EG YÉÍT.AN ÁCS L APJA XLII. ÉVF„ 184. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. AUGUSZTUS 6., SZERDA szerkezet catcilcslcítsasa A bányászszakszervezet elnökségének üiése A bányászat helyzetének rendezéséről, a termelési szer­kezet átalakításával össze­függő szakszervezeti tenniva­lókról tárgyalt keddi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége- A testület az Ipari Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás alapján megvitatta az Álla­mi Tervbizottságnak a szén­bányászatról szóló, — a kor­mány által jóváhagyott — ha­tározatát. , Az ülésen felszólalt Kapo- lyi László ipari miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a közpon­ti intézkedések szoros össze­függésben állnak az egész ipar termelési szerkezetének korszerűsítésével és az ener­giagazdálkodás racionalizálá­sával. A népgazdaságnak ar­ra van szüksége, hogy kom- binatív energiagazdálkodás alapján a bányászat is nö­velje jövedelmezőségét. A mélyművelésű bányák egy részében azonban ennek ob­jektív akadályai vannak. Ezért olyan megoldást kel­lett keresni, amely csökken­ti a mélyművelésű bányák terheit, és mégis lehetővé te­szi az ország energiaszükség­leteinek kielégítését. A je­lenlegi tervidőszakban évi 3 százalékkal bővülő villa- mosenergia-felhasználás igé­nyének gazdaságos kielégí­tését segíti a paksi atom­erőmű bővítése, továbbá há­rom olyan hőerőmű rekonst­rukciója, ahol külfejtésekből nyert olcsó szénnel termel­hetnek villamos energiát. A szénibányászat termelési szer­kezetének átalakításával a tervidőszakban az évi 24 mil­lió tanítás széntermelésen be­lül kétmillió tonnával növe­lik a külszíni fejtések telje­sítményét, s ugyanennyivel csökkentik a mélyművelésű bányákét. Így' ezek a bányák lélegzethez jutnak, kialakít­hatják a korszerű elővájá- si rendszereket, a gépesített komplex fejtéseket- Ez az átalakítás azzal jár, hogy a szénvagvon kimerülése, vagy egyéb műszaki és geológiai okok miatt leggazdaságtala- nabbul termelő 13—14 mély- művelésű aknában fokozato­san, a tervidőszak végéig meg­szüntetik a termelést. Ezeknek az aknáknak egy részénél még mindig van mód arra, hogy javítsák a termelés gazdaságosságát. Ha ez sikerül, akkor, természete­sen folytatják a munkát. A központi intézkedések kedve­ző feltételeket teremtettek a szénbányászat termelési szer­kezetének átalakításához szükséges fejlesztésekre és a bányászok élet* és munkakö­rülményeinek javítására. Erő­sítik a szénbányászat irá­nyítását is azzal, hogy az Ipari Minisztérium mellett ál­lami szénirodát hoznak lét* re, amely egyebek között ko­ordinálja a bányavállalatok termelését az igényeknek megfelelően, koordinálja a be­ruházási eszközök és az álla­mi támogatás felhasználósát, és segítséget nyújt a munka- körülménvek javításához. A vitában több felszólaló elismeréssel szólt arról, hogy a központi intézkedések a bá­nyászat munkájának, műkö­désének stabilizálását segítik. Ám a belső erőforrások feltá­rására a vállalatoknak ma­guknak kell átgondolt prog­(Folytatás a 2. oldalon,) < Szeptember 4—6 Karancsi napok Karancslapujtőn Tegnap Karancslapujtőn, a Karancs Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet központjában dr. Gergely Sándor, a terme­lőszövetkezet elnöike tájékoz­tatta a budapesti és megyei újságíróikat az idei karancsi napok rendezvénysorozatáról. ■ A termelőszövetkezet tevé­kenységének ismertetése után válaszolt a jelenlévők kér­déseire, majd a megrendezés, re kerülő rendezvénysorozat­hoz fűzött kiegészítő gondola­tokat. Az idén, harmadik alka­lommal tartják meg az or­szágos érdeklődést is kiváltó eseményt. Az elsőn tízezren vettek részt, az ezt követő esztendőben pedig tizenötezren jelentkeztek. Az érdeklődők tábora Soprontól Békés­csabáig, Bács-Kiskun megyé­től Szabolcs megyéig terjedt, Az országos érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, hogy a résztvevők 90 százaléka kö­zülük verbuválódott. Az idei program gazdagabb, mint a korábbiak voltak. A MÉM, a TOT, a Nógrád Me­gyei Tanács, az Agroiníorm, az ÉRTI, a megyei TESZÖV és a Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közös ren­dezésében rangos szakmai ta­nácskozások lesznek, ame­lyekhez jól simulnak a lát­ványosságot és szórakozást ígérő programok is. Szeptember 4-én, az első napon Bobály Attila szobrász- művész és a népi fafaragók kiállítást nyitja meg Havas Ferenc, a Nógrád Megyei Ta­nács általános elnökhelyettese, majd a karancsi napokat dr. Királyi Ernő, a MÉM Erdé­szeti és Faipari Hivatalának aipar: vezetője méltatja. Ezt köve­tően előadások hangzanak el a Zöld energia szerepe és lehetőségei hazánkban. Az energiatermelési lehetőségek a mezőgazdasági üzemekben, Az erdő lehetőségei energia­mérlegünkben, Akácenergia erdő, főként lakossági vál­lalkozásban címmel, akadé­mikusok és magas szakikép­zettségű emberek tolmácsolá­sában. Délután nyitjáik meg ürbán György festőművész ki­állítását. majd sor kerül az újítók fórumára, a legered­ményesebb újítóik kitünteté­sére. Háromszáz fő részvéte­lére számítanak. . Rákövetkező napon az ag­rár közgazdászok találkoznak. Ugyancsak Akadémikusok, pro­fesszorok, magas képzettségű agrár szakemberek tartanak maid előadást Az élelmiszer­gazdaság jövőjéről, aktuális kérdéseiről, A bankrendszer és hitelélet vn kérdéseiről, A pénzügyi szabályozásról. A harmadik napon a kis­termelők és a kertbarátok találkoznak, majd a kiállítók részére átadják áz emléklapo­kat. A rendezvénysorozatot a néptáncegyüttesek gálája zárja. Mindhárom napon az ér­deklődők megismerkedh etngli az akácfa feldolgozásával, az országos hírű fafaragó nép,- művészek bemutatójával, a fa­gazdasági vállalatok termák, bemutatójával, a szabadalmi újítási kiállítással. A oáva.- körö'- s színes műsorral, ked­veskednek. Fesz kirakodóvá- sár. kedvezményes centrum- vásár, mesemozfc, a gyerme­keknek. nn'tva tartja pptaiát a oalóc táiház is. EmQ,ieiit különféle terméklpemutRtóvuJ is kedveskednek az érdeklő­dőknek. Páiyázat tanácsi dolgozóknak Korszerűi és hatékonyabb legyen a munka! A tanácsi szakemberek ké­pességeinek a korábbinál sok­oldalúbb kibontakoztatására, van szükség. — ezt szolgálva pályázat hirdetéséről döntött legutóbbi ülésén a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A személyzeti és oktatási osztály a javaslat­ban hangsúlyozta: a tanácsok és tanácsi vállalatok, intéz­mények előtt álló növekvő és újszerű feladatok megköve­telik a szellemi kapacitás mi­nél jobb kihasználását. Ezt indokolja a tanácsigazgatás szervezetének korszerűsíté­se, az irányítási rendszerfej­lesztése. az önállóság' és. az önkormányzati elemek erősí lése, a felelősség növekedő se, valamint a demokratizmus kiszélesítésére irányuló tö­rekvés is. A fentiekkel összhangban az elfogadott javaslat sze­rint a megyei tanács végre­hajtó bizottsága és a Közal­kalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei titkársága pályázatot hirdet a tanácsok, a tanácsi vállalatok és a költségvetési szervek dolgo­zóinak- Az alapvető cél, hogy a pályázat segítse a tanács­igazgatásban és a kapcsolódó területeken dolgozók szakmai kvalitásainak fejlesztését, az eiméleti szakismeretek és a gyakorlati tapasztalatok hasz­nosítását, az ötletek megva­lósítását és terjesztését.'Mind- ezzel azt kívánják. elérni, hogy korszerűbb és hatéko­nyabb legyen a munka. Az 1986 37-re szóló pályá­zat beküldött munkáit a megyei tanács vb titkára ve­zetésével bírálóbizottság mi­nősíti, az eredményt 1986. május 1-én hirdetik ki. A leg­jobb kilenc pályamunka szer­zőjét 3090—7009 forintos di-‘ jakkal jutalmazzák. A végrehajtó bizottság ti­zenkét olyan .témát is meg­jelölt, amelyekben szeretné­nek pályamunkákat kapni, A témakörök között szerepel­nek a gazdálkodási rendszer fejlődésének aktuális kérdé­séi, a megyei irányítás ta­pasztalatai. a helyi tanácsok igazgatás} és gazdasági együtt­működési lehetőségéinek új formái. Ösztönöznek a me­gyében élő rétegek körül­ményeinek javítását célzó pályázatok készítésére, a kommunális ellátás .és a kör­nyezetvédelem fejlesztési le­hetőségeinek bemutatására. . A pályázattal szeretnék el­érni azt is, hogy - a szerzők mutassanak rá a számítás- technikai rendszer fejlesztésé­nek lehetséges iránvaira. va­lamint arra. hogyan alkal­mazható a legkorszerűbb teéhnika a tanácsok munká­jában-

Next

/
Oldalképek
Tartalom