Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

Vívás rr Őszi nagy versenyek előtt ' Hosszú évek óta az SKSE vívószakosztálya volt Nóg- rád megye egyetlen országos első osztályba szereplő csapa* ta. Ezen a téren a májusi hó­nap hozott változást. A nyár elejétől, a női tőrözők mel* lett a nagybátonyj asztalite­niszezők is ilyen címmel büszkélkedhetnek. Termé* szetesen ez a tény egy csöp­pet sem csökkentheti a salgó­tarjáni vívók értékrendsze­rét. A június és a július a tő- rözőiknél is a pihenés idősza­ka volt. Most üresen kong a Felszabadulás úti vívóterem- Pihennek a tőrök, a vívósisa­kok és a vívóruhák, pihen­nek a sportolók. Egyszer azonban mint mindennek, a tétlen, munka nélküli időnek is vége szakad. Az őszi prog­ramról, a szakosztály elkö­vetkezendő feladatairól kér­deztük Gasparin János ve­zetőedzőt. — Meddig tart a szünet? Mikor kezdik a felkészülést? — Augusztus 4-től napközis rendszerben, napi két edzés­sel kezdjük a felkészülést a Kohász-stadionban. Az első két hét kimondottan fizikai jel­legű, erőnléti foglalkozások­kal telik. A felkészülés har­madik hetében már előkerül­nek a tőrök is a technikai ed­zések beiktatásával. — Az őszi program? — Alig egy hónap áll ren­delkezésünkre, hogy formába lendüljenek sportolóink. Szeptember elején részt ve­szünk a nemzetközi Balaton- bajnokságon, majd novem­berben Bécs város bajnoksá­gán. Ez utóbbi B kategóriás •világkupa verseny. Fő cé­lunk azonban a férfiak októbe­ri OB II-es és a nők decem­beri OB I-es csapatbajnoksá­ga- E két versenyre kell csúcsformába lendülni spor­tolóinknak. — Milyen eredményt vár a tőrözőktől? — Eddigi eredményeink köteleznek bennünket, így saját magunk is magasra ál­lítjuk a mércét. A lányok már évek óta OB I-esek. Ta­valy három tuson múlott az ötödik helyünk, „csak” hete­dikek lettünk. Idén ezt a bű­vös ötös számot tűztük ki cé­lul. A fiúknak pedig meg kell nyerniük az OB II. Keleti­csoportjának bajnokságát, amellyel ők is biztosítják he­lyüket az első osztályban. — Egészséges önbizalom, amely kicsit nehéznek tűnik. Köztudott, hogy vívásban je­lenleg az élmezőnyt a főváros jelenti- Ehhez több budapesti klubot is meg kell előzniük. — Valóban. Ezt az ötödik helyet nehéz lesz a lányoknak elérniük, s ehhez több fővá­rosi klub legyőzésével vezet az út. De a nagyobb felada­tok, minket is nagyobb, kö­vetkezetesebb munkára ösztö­nöznek. Ügv érzem azonban nem elérhetetlenek célkitűzé­seink. Sportolóink elszán­tak, s jól sikerültek átiga­zolásaink is. — Kik erősítik ősztől a szakosztályt? Hogy áll össze az OB I-es keret? — Kenesei Katalin és So­mogyi Éva stabil tagja a csa­patnak. Mindketten I. osztá­lyú minősítéssel rendelkez­nek- Kenesei a felnőtt Bu­dapest bajnokság ezüstérme­se, Somogyi pedig szülés után tavaly kezdte újra a vívást. Hároméves kihagyás után már az elmúlt évben is meg­határozója tudott lenni a csa­patnak. Idén pedig még to­vább javult. Most már jobb, magabiztosabb mint szülés előtt volt. ök ketten vezér­egyéniségei kell, hogy legye­nek együttesünknek. Hoz­zájuk csatlakozik Tyukodi Ildikó, aki a szakosztály sa­ját nevelésű sportolója, s aki idén az ifi magyar bajnoksá­gon ötödik helyezést szerezve, két olimpiai ponttal gyarapí­totta az SKSE eredményes­ségét. Nyáron sikerült leigazol­nunk Kubovics Zitát, az Új­pesti Dózsából, ö aranyjel­vényes ifjúsági sportoló. Te­hetséges, jó eredmények el­érésére képes versenyző. Vele feltétlen erősödünk- A csapat ötödik tagja szintén ifjúsági, korú Erdősi Gabriella. — Eddig csak a lányokról beszélgetünk. Az elmúlt év­ben még a fiú tőrözők is I. osztályúak voltak. Sajnos, nem sikerült az OB I-ben megkapaszkodniok. Milyen reményekkel vágnak neki az idei bajnoki évadnak? — Tavaly nem sikerült bentmaradnunk a legjobbak között, ez azonban nem törte le a „harci” kedvünket. Már év eleje óta úgy dolgozunk, hogy visszaszerezzük az I. osztályú rangot. Ennek érde­kében Horváth Attila edző növelte a foglalkozások inten­zitását, amelyet a fiúk be­csülettel végig csináltak, s ke­mény munka következik az őszi idényben is. Az OB II-es csapatok, két csoportban küz­denek a feljutást kijelentő he­lyezésekért. Mi a Keleti cso­portba nyertünk besorolást. Október második felében Eger ad otthont, a versenyeknek. Csak a csoportgyőzelem lehet elfogadott teljesítmény. — Kik alkotják a férficsa­patot? — Kurucz Gyula és Sán­dor Zsolt leszerelt. Újra a szakosztály rendelkezésére állnak. Szilágyi Tibor négy évvel ezelőtt került hozzánk, a Budapesti Honvédből. 0 vezéregyénisége csapatunk­nak. öröm számunkra, hogy újra játékra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Ákos, akit három éve igeizol tünk az Új­pesti Dózsától, de sérülése és munkahelyi elfoglaltsága mi­att az utóbbi másfél évben nem állt rendelkezésünkre. Az ő rutinja, játéktudása erő­sítést jelent. A csapat 17 éves, sajátnevelésű Kurucz István­nal egészül ki. A fiatal já­tékos idén ifjúsági aranyjel­vényes minősítést szerzett. — A vívás hosszú évtize­dek óta Salgótarján minősé­gi sportjának egyik meghatá­rozója volt, Jelenleg, hogy áll a szakosztály eredményesség­ben és játékosanyagban? — Tavasszal 117 igazolt­versenyzőnk volt- Hozzájuk csatlakozik szeptembertől, újabb negyven tanuló. A mi­nőségét, közel negyedszáz vívó jelenti. Jelenleg , két el­ső osztályú, hét másodosztá­lyú, illetve ifjúsági aranyjel­vényes, 14 harmadosztályú, illetve ifjúsági ezüstjelvényes sportolónk van. Tavasszal voltak a korosztályos egyéni magyar bajnokságok, ahol 'Tvukodi—révén:' Ref ölimpTai pontot szereztünk. Reméljük, ezt a női tőrcsapatunk újab­bakkal gyarapítja.. Nemes, helyenként, túl merész célokkal indítják, őszi alapozó munkájukat a ví­vók. A magas követelmények, nyílt hangoztatása, önma­guk számára is kemény mun­kát követel... A vívók akar­ják a sikert, mi pedig kíván­juk, sikerüljön nekik-.. (Pilinyi) Új arcok fekete-fehérben Az eredményesség egyik alapfeltétele a jó közösség Neve: Forintos József Életkora: 32 éves FAöző egyesületei: FTC, KKFSE, FTC, ESMTK, Bp. Volán Posztja: beállás Forintos Józsefet az idei igazolások egyik ászaként emlegetik Salgótarjánban. Több mint 130 NB I-es mér­kőzéssel a háta mögött szer­ződött a Bányászhoz. — Velem nehéz dolga lesz — kezdi a beszélgetést —, nem vagyok egy tipikus ri­portalany. — Pedig a mozgásán mást vélek felfedezni. Még alig pár napja van itt, de már na- gijon otthonosan mozog a tár­saságban. — Miből gondolja? — Látom! Ugratások, vic­celődések, fricskák szerepel­nek a kelléktárában. — Az más! Végeredmény­ben már harmincon túl va­gyok. Másfél évtized alatt megéltem egy, s mást a fo- cipályákom. Ezek aiz ugratások hozzátartoznak a ml életünk­höz. Ez kell a jó hangulathoz. Az eredmény-esség egyik alap- feltétele pedig a jó közösség. — Az előbb mintha azt említette volna, hogy rossz riportalanynak érzi magát. Nekem más a véleményem. — Tudja az újságíró az más. Néha bele tudják za­varni az embert úgy, hogy azt sem tudja a végére fiú-e, vagy lány! » — En megígérem nem te­szem! — Ebbe maradjunk! — Családi állapota? — Nős. Két gyerekem van. Tamás 11, Ádám 8 éves. — Lakás? — A fővárosban lakunlk. — Salgótarjáni letelepedés? — Talán. A város kedvező benyomást tett rám. Ameny- nyiben az igényeimnek meg­felelő feltételt tud a klubve­zetés biztosítani, akkor igen. Lehet róla szó, hogy a csa­ládom ts ide költözik. — Legutóbbi egyesülete a VOLÁN volt. Most ők is NB ll-esek és az SBTC is az. Milyen motivációk alapján döntött, hogy Salgótarjánba igazol? — Nézze! Több mint nyolo évet játszottam a VOLÁN-ba. Hol kiestünk, hol fölkerül­tünk. Óriási áldozatok árán sem tudtunk soha gyökeret verni az NB I-ben. A Volán­központ megszűnésével pedig egyre kevesebb a klub lehe­tősége. Az SBTC-vel mindig: nagy csatát vívtunk. Szimpa­tikus egyesület volt számomra a Bányász. Még, ha a pályán ellenfelek voltunk is, mindig sok jó barátom volt a csapat­nál. Amikor a vezetők meg­kerestek elmondták, hogy egy fiatal csapattal vágnak neki a bajnoki idénynek. Már a jövő csapatát akarják Tarján- ban kialakítani. Ehhez szük­ségük van a magamfajta ru­tinos játékosokra. Tetszett az ajánlatuk, elfogadtam. — Mégis, csak egyéves szerződést kötött. — Az én koromban? Meg­látjuk. Elképzelhető, hogy jövő nyáron még megtol­dom. .. akár több évvel is. — Köszönöm sok sikert kí,J vánok. — Bár azzal kezdte, bogy ő maga gyenge riportalany­nak tartja magát. Utólag úsv érzem, hogy jól felett ebből a „tantárgyiból is. Következő lépést a zöld gye­pen kell megtennie. Egy olyan pontra igazolta őt az SBTC, ahol Gyimesi távozásával megüresedett egy „állás”. Az ő tapasztalatára, rutinjára szüksége van a csapatnak. Kíváncsian várjuk, hogy ké­pes-e igazi vezéregyénisége lenni az együttesnek. Bízunk benne, hogy igen.., Hívtak, jöttem Labdarúgás Nemzetközi torna Szurdokpüspökiben A Szurdokpüspöki SE, idén tizedik alkalommal rendezte meg nemzetközi labdarúgó­tornáját. Az eseménysorozat Mátrai Imréről kapta a nevét, aki hosszú éveken keresztül vezetője volt a község sport­életének, s aki 1973-ban tra­gikus körülmények között hunyt el. Ebben az évben a házigaz­dák mellett a Héhalom. a Csecse és a szlovákiai Fülek­SBTC­Salgótarján, tóstrandi pálya, 500 néző, v.: Gáspár. SBTC: László — Mákos (Gáspár), Fényes (Hajdú), Babcsán, Urbányi (Gyetvai) — Oláh (Veres), Juhász, Lip- ták — Sváb, Kovács (Sisa), Vincze (Hunyás). Edző: Toldi Miklós. SKSE: Vári (Zólyomi) — Léport, Mihályi, Szabó. Simon — Stayer. Gál, Oláh S. (Bar- tus) — Tóth Zs.. Poór, Fodor. Edző: Horváth Gyula. Sérülések miatt megtizedel­ve érkezett a Tóstrandra a te­rületi bajnokság újonca. Oláh Sándor korai húzódása után Bartust kölcsönkérték az •BTC-től, így vendégjátékos­sal játszották végig a 90 per­cet. püspöki labdarúgócsapata kapott meghívót. A tornát ki­eséses rendszerben bonyolítot­ták. melyet — a vendéglátói joggal „visszaélve” — a Szur­dokpüspöki nyert. Eredmények: Szurdokpüs­pöki—Csécse 3—1; Héhalom— Fülekpüspöki 1—1 (tizenegyes rúgásokkal a Csécse csapata nyert); Fülekpüspöki—Csécse 3—2; Szurdokpüspöki—Héha­lom; 2—1. A torna végered­ménye: 1. Szurdokpüspöki; 2. Héhalom; 3. Fülekpüspöki; 4. Csécse. A torna legjobb mezőnyjá­tékosának Kovács Lászlót (Szurdokpüspöki) választotta a versenybíróság, a gólkirályi címet Fodor Tamás, a csécsei- ek „gólgyárosa” kapta, a tor­na legjobb kapusa címet Gu­lyás Sándor (Fülekpüspöki) nyerte el, míg a legsportsze­rűbb csapat a Csécse együt­tese lett. SKSE 9—1 (4—0) A nagy melegben meglát­szott az osztálykülönbség a két csapat között. Az SBTC gyorsaságban, játékkombiná­cióban és egyéni képességek terén is ellenfele fölé nőtt. Góllövők; Kovács (2), Ju­hász (2), Lipták (2), Vincze, Oláh B., Hunyás, ill.: Gál. — Ti — Nagybátony—Algír ifjúsági válogatott 3—0 (I—0) Nagybátony, 100 néző, v.: Mátrai. Nagybátony: Reviczkv — Bértők. Orosz, B Kovács, Szabó Gy. — Hajdara. Cséki, Szabó L„ Berindán — Szőke, Utassy. Csere: Hajdú, Németh, Keleti. Edző: Kiss János. Szombat délelőtt nagy me­legben került sor a Nógrád megyében vendégeskedő afri­kai csapat bemutatkozására. Az érdeklődők, az első játék­részben jó iramú játékot és a kihagyott helyzetek sorozatát láthatták. A nagybátonyiak a 35. és a 70. percben szerzett 11-es gólokkal biztos vezetést szereztek. A vendégek edzője nem bírt uralkodni idegein, s előbb saját játékosait bántal­mazta tettleg. majd a játék­vezetővel foglalkozott. Ä fia­tal afrikai játékosok is átvet­ték edzőjük stílusát, mely köz­ben a nagybátonyiak újabb fejesgóllal növelték előnyüket, Góllövők: Szőke (2. mind­kettőt 11-ből), B. Kovács. — szeidl — Neve: Fényes Károly. Életkora: 32 éves. Előző egyesületei: Lehel SC. Posztja: középhátvéd. Magas, nyúlánk, félszeg tí­pusú ember. Több mint egy órával a kitűzött edzésidő előtt az öltözőbe van. Miköz­ben beszélgetünk csendesen, kimért mozdulatokkal öltözkö­dik. Precízen megigazítja fel­szerelését, amely azt bizonyít­ja, hogy rendszerető, pedáns ember. — Ami elsőre megütötte a fülemet az, hogy mindez ideig egyetlen klubja volt. Ez ma­gyar honban ritka teljesít­mény. — Kárpátukrajnában szület­tem, s ott is nőttem fel. Ma­gyarországra a családi helyze­tembe bekövetkezett változás hozott. Ide nősültem, majd kértem letelepedést. így ka­tona sem voltam. Ez az egyet­len oka, hogy mind ez ideig egyetlen klub állt az igazolá­somban. — Túl van a harmincon. Mi késztette arra, hogy ebben a korban egyesületet változ­tasson? — Korábban a Lehel SC- vel több éven keresztül az NB II-ben szerepeltünk, s nem is rosszul. Az utóbbi években a területiben ugyan, de mindig a csoportunk élme­zőnyében végeztünk, felke­rülnünk azonban nem sike­rült. Az NB II-ben más a légkör. Keményebbek a csa­J ták, gyorsabb a játék, Egy önmagában bízó egyént pedig a nagyobb feladatok motivál­nak. — Voltak más ajánlatai is? — Korábban. Különösen át­igazolási időszakban, éveken keresztül gyakran megfordul­tak lakásomon Kazincbarci­káról és Egerből. Mindig ne­met mondtam. Most az SBTC hívott, jöttem. — Már említette, hogy nős. Családja mit szólt a változás­hoz? — Ez nehéz kérdési Fele­ségem Jászberényben szüle­tett, s ott is nőtt fel. Még je­lenleg is ott laknak leányom­mal, a hároméves Zsanettel. ?r Egy Ilyen elhatározás előtt természetesen meg kell beszél­ni a döntést az élettárssal. Ml : így döntöttünk, s döntésünk i közös volt. Amikor lehetősé- \ gém lesz rá, hozom a csalá- ■ dómat is. Remélem ez minél előbb bekövetkezik, mert na­gyon hiányoznak. — Szerződés? — Kétéves. — Milyenek az első benyo­másai? — A város gyönyörű, a srácok barátságosan fogad­tak ! Edzésen, és mérkőzésen is sok biztatást kapok Bob- csánéktól, László Laci pedig korábbi klubtársam volt, s azóta is jó barátom. Egyszóval jól érzem magam. — Tervei? — A legfőbb vágyam, hogy biztos kezdő embere legyek a csapatnak. A másik vágyam, hogy egy stabil jó játékerőt képviselő, sikeres SBTC-ben szerepeljek. Én nem vagyok „vándormadár” típus. Ha már harminckét évesen idekö­töttem magam, az több mint valószínű azt jelenti, hogy itt is akarom majd annak idején befejezni a labdarúgást. De titkos vágyam, hogy még NB I-ben szeretnék játszani. Re­mélem SBTC színekben. — Nemes vágyak, úgy le­gyen. .. P. L. NÓGRÁD - 1986. augusztus 4., hétfő 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom