Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

Mérkőzés előtt Régen termett babér Szolnokon... Ilyet szeretnénk sokat látni. Benn van a Stécégól az el­lenfél kapujában. Ez volt a tarjániak első találata a szer­dai, Szekszárd elleni mérkőz ésen. Vasárnap a Tisza-parti vá­rosban, Szolnokon, két olyan másodosztályú labdarúgócsa­pat találkozik, amely jó né­hány éve áhítozza az NB I- be jutást. A hazai gárda, a MÁV-MTE szakvezetése ezt a szándékát nem is rejtette vé­ka alá, ám az SBTC illetéke­sei sokszor csak félve fogal­mazták meg álmukat. De, most nem is ez a lényeg, ha­nem az, hogy ki nyeri a baj­noki forduló rangadójának is beillő összecsapást. A vendég­látók legutóbb 3—1-es vere­séget szenvedtek a főváros­ban, a Ganz-MÁVAG legény­ségétől. Szatmári János edző így vélekedett: „Sajnos a két pont sorsát bosszantó potya- gól döntötte él.” A Szolnok vereséget szenvedett, de — legyen ez figyelmeztetés a tar­jám fiúk számára — két he­te biztos győzelmet arattak a SZEOL-DÉLÉP ellen. Olyan csapatot kényszerítettek térd­re, amelyik az első forduló­ban nem kevésebb, mint nyolc gólt lőtt a Szekszárdnak ... A vendéggárda néhány nap­pal ezelőtt találkozott a szek­szárdiakkal, és meglehetősen közepes játékkal kétgólos győ­zelmet aratott. A Népsport augusztus 28-i számában így írt: ,A mérkőzés nagyobbik részében a Dózsa irányította a küzdelmet...” Ezzel a mi­nősítéssel már vitába kell szállnunk, hiszen nem egészen így történt! Az tény viszont, hogy az SBTC nem tudta megismételni a Bp. Volán el­leni győztes mérkőzésén pro­dukált teljesítményét. Ebben minket megerősített a csapat vezető edzője. Toldi Miklós is így fogalmazott: „Az ered­ménnyel elégedett vagyok, a játékkal nem! Olyan képzett labdarúgók. mint a mieink, nem becsülték a labdát. Ért­hetetlen számunkra a közép­pályások gyenge teljesítménye is. Ahhoz, hogy Szolnokon eredményt érjünk el —, sokat kell javulni, játékban és eredményességben egyaránt! Remélem, a csapat középső alakzatában szereplő játéko­saim »rendezni tudják ma­gukat«. Esélyekről? Csak any- nyit: nehéz mérkőzés előtt állunk. Szeretném, ha a fiúk ezt megértenék, felnőnének a feladathoz, és legalább egy pontot szereznek. Tisztában vagyunk vele, hogy a tiszali- geti stadionban nehéz nyerni; ha jól emlékszem, legutoljára a Stécé még akkor nyert Szolnokon, amikor Répás Bé- láék játszottak. Egyébként Ré­pás akkor gólt is lőtt... Az elmúlt vasárnap Jeck Feriék megtekintették a Szolnok— Szeged összecsapást, és haza­jövet, hasznos tanácsokat ad­tak. Ugyan a játékosok vala­mennyien egészségesek, ennek ellenére csak keretet adok: László, Hunyás, Babcsán, Kürtösi, Forintos. Fényes, Ko­vács, Sváb, Juhász, Urbányi, Dékánv, Vincze, Tarlósi, Má­kos, Bartus és Veres. Vasár­nap a déli órákban indulunk a mérkőzés helyszínére.” Tóth István Négyszemközt Elekes Csillával Lemondás után Both József kikéri munkakönyvét 'JL héten megtörtént az első S- és aligha az utolsó — ed­zőváltozás a labdarúgó NB I- ben. Both József, aki 1985. jú­lius l"től volt az MTK-VM vezető edzője, megvált a klub" tói, jóllehet 1987- július 31- ig szólt a szerződése. Időközben Verebes József lett a kék-fehérek mesteré. És mi lesz Both Józseffel? — Bgy ideig nem kívánok ■t labdarúgásban dolgozni — mondotta az MTI-nek. — Vál" tozatlanul csak azt ismétel­hetem, hogy elképzeléseimet nem tudtam megvalósítani, ezért ajánlottam az MTK- VM-nék, hogy bontsuk fel a szerződést. Mélyebben nem kívánok az elválással fog­lalkozni. A klub azt tette köz­űé, hogy továbbra is ott dol­gozom, de erről szó sincs. Nem sportvonalon, a hivatá- «ómnak megfelelő munka­körben helyezkedem el. Fi­zetésem az MTK-VM-től jövő június 30-ig járna, de erre nem tartok igényt. Vállalok minden következményt a szerződés egyoldalú felbontá­sáért. Kedden kikérem a Hiunkakönyvemet. Újabb változások Olaszországban Egy hónapon belül másod­szor is megváltoztatták az olasz I. és II. ligás labdarú­gó-bajnokság induló csapatai­nak listáját. Ismert, hogy az elmúlt idényben elsősorban totós mérkőzéseken előre megbeszélt eredmények szü­lettek az itáliai bajnokságban. A Pisa például korán örült. Az Udinese rovására felke­rült az első ligába, de az olasz labdarúgó-szövetség fe­gyelmi bizottsága a csütörtöki, a fellebbezéseket tárgyaló ülé­se után az udinei legénység ismét az élvonalban folytat­hatja. A Pisa tehát kénytelen kelletlen újra II. ligás... A III. Mcába utasított, bundázó Lá­ziénak is megbocsátottak. Ma­radhat a másodosztályban. A Bp. Spartacus—St.. Sík­üveggyár női kézilabda MNK- ménkőzés uitán kerestem meg a fővárosi gárda tizenötös számú játékosát. Elekes Csllla, a szövetkezetiek erőssége, a magyar válogatott tagja ezen a találkozón is jó teljesít­ményt nyújtott. — Mikor ismerkedett meg a kézilabdával? — Hetedikes általános isko­lás voltam, mikor elkezdtem a kézilabdát. A serdülő-, majd az if júsáigi csapat után a Bp. Spartacus felnőttcsapata kö­vetkezett. Végigjártam tehát a ranglétráit. 1982-ben lettem válogatott kerettag. Itt egye­sületi edzőm a másodedző, te­hát folyamatosan figyelem­Néhány héttel ezelőtt, rö­vid hírben már beszámol­tunk áriról, hogy a több éve az NB II-ben szereplő So­moskőújfalu Tsz SE női teke­csapata megszűnt. Több szur­kolójuk úgy tudja, hogy azért, mert egy másik sportegyesü­let elcsábította a játékosokat, mások tudni vélik, hogy nincs meg a minimális csa­patlétszám, s ezért jelentet­ték be a visszalépést a baj­noki küzdelemtől. Az igazságnak nehéz volt utánajárni. Ebben a sportág­ban nincs vezető edző, szak­Vasárnap Rimócon — e Szécsény mellett levő kisköz­ségben — a helyi sportkör, az ifjúsági szervezet és MHSZ- szervezet egész napos tömeg­sport-vetélkedőt szervez a te­lepülés lakóinak. A már ha­gyományossá vált, s minden évben sorra kerülő sportta­lálkozóra a rendezők a kör­nyező üzemek, községek csa­patait is meghívják. így lesz ez e hét utolsó napián is. A rendezvényt ünnepélyes megnyitóval kezdik, melynek mel kísérheti játékomat, fej­lődésemet. — Mi a véleménye erről az MNK-mérkőzésről? — Nemcsak nekem, az egész csapatnak nem ment a játék. Több van bennünk. Az ellenfél, a síküveggyári gár­da lelkes, jó együttes benyo­mását töte rám. — További tervei? — A vendéglátó-ipari főis­kolát szeretném elvégezni, a sportágban pedig tovább erő­síteni a válogatottat, s decem­berben Hollandiába szeretnék utazni: itt lesz az idei világ- bajnokság, jó lenne utazó já­tékosként részt venni ezen... (romhányi) osztályvezető, technikai ve­zető stb., ellenben van egy mindenes, akit Somoson Ma­gyar Sándornak hívnak. Ezúttal elfogadhatjuk az ő érvelését — hiszen csak tud­ja a valós igazságot! — Né­hány versenyző anvai örömök elé néz, néhányan — úgy­mond — leálltak... Ez tehát az alapvető oka a megszű­nésüknek ! Ez az érv — bármennyire is igaz — nem kielégítő! Egy kérdés maradt hátra: HOL VAN AZ UTÁNPÓTLÁS? helyszíne a rimóei sportpá­lya. Az a létesítmény, me­lyet a helyi fiatalok, sport­barátok társadalmi munká­ban, a tanács anyagi támo­gatásával, fáradtságos hóna­pok, évek alatt újítottak fel és csinosítottak. A községi sportpályán labdajátékokban és atlétikai számokban vetél­kednek majd a csapatok, a honvédelmi versenyekre, az ügyességi vetélkedőkre az MHSZ lőterén kerül sor. Hi van a somosi női tekézőkkel? Tömegsportnap Rimócon Eredmények és gondok Hol tart ma megyénk sportja? Beszélgetés Szúnyog Tiborral, a Nógrád Megyei Tanács test nevelési és sportosztályának vezetőjével Hosszú előkészítő munka után —, a sport szervezésében és irányításában részt vevő párt-, társadalmi és tömeg­szervezetek illetékeseinek be­vonásával, véleményeinek meghallgatásával és figyelem- bevételével — készítette el a Nógrád Megyei Tanács test- nevelési és sportosztálya azt az elemző, értékelő jelentést, amelyet nemrégiben — Rom- hányban tartott, kihelyezett ülésén — tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület határozata, az ott elhangzottak után kerestük meg Szúnyog Tibort, hogy megtudjuk: hol tart ma me­gyénk testnevelése és sportja? Az elmúlt esztendőkben, mi­lyen változások történtek és mit várhatunk az elkövetke­ző időszakban? — A megyei pártbizott­ság 1979. évi, majd a me­gyei tanács 1980-as hatá­rozatai óta, hogyan ítéli meg megyénk sportjának és testnevelésének helyze­tét? szervezettsége javult, ma a megye 145 sportkörében, egye­sületében harmincnégyezer nyilvántartott tag van. — Napjainkban sokat be­szélünk az ifjúság sport­járól, legfőképpen az is­kolai testnevelés helyze­téről. Milyen ez megyénk­ben? — Alapvetően a sportolás alapja — több nagyobb sport­egyesület decentralizálásával — változott, szélesedett. A szervezettség és a színvonal javult, noha a helyzetet még ma sem tartjuk megfelelőnek. Eredményeink közé tartozik, hogy kedvező irányban válto­zott a szabadidő-sport, ennek lehetőségei és programjai, ja­vult az egyéni olimpiai sport­ágak aránya, s az utánpótlás nevelése is. Ellenpólusként említhetem, hogy megyénk testnevelése és sportja nem tartott lépést az egyre növek­vő társadalmi elvárásokkal, s kevésnek tartjuk rendszeres testedzésben résztvevők szá­mát is. Több feladat végre­hajtása az értékelt időszak­ban nem volt elég követke­zetes. — Az általános megálla­pítások után mondjon vé­leményt Nógrád megye sportéletének szervezett­ségéről! Miként változott ez a 70-es évekhez, a nyolc­vanas évtized elejéhez ké­pest? — A 70-es években me­gyénk néhány településén —, így Salgótarjánban és Balas­sagyarmaton — sportegyesü­letek összevonására került sor, majd a ’80-as évek elején több nagyobb SE kisebbekre vált szét. köztük az STC is. Ugyanakkor a városi lakóte­lepeken megkezdődött az úgynevezett szolgáltató sport­körök létrehozása, a közsé­gekben pedig a sportolási igényeket fokozatosan kielé­gítő testedzési formák szerve­zése. összességében elmond­hatom: a megye sportéletének — Először a kedvező vál­tozásokat említem: új torna­termek, tornaszobák épültek, javult a testnevelő tanári szakos ellátottság. 25 iskolá­ban bevezették a mindenna­pos testnevelést, több helyütt e testedzési forma megindí­tására készülnek. Az előrelé­pés mellett azonban hiányok is mutatkoznak: több iskolá­ban a testi nevelés feltételei csak részben biztosítottak, a tanulók alapvető testi képes­ségének. rendszeres tested­zési igényüknek fejlesztése hiányos, s fizikai állóképes­ségük sem megfelelő. — A szabadidö-sport fel­tételei a települések, mun­kahelyek többségében lé­teznek. Bővültek megyénk­ben a testedzést szolgáló programok, új versenyzési formákat hirdettek, épült néhány szabadidős-központ is. Az eredmények mellett teljes-e elégedettségük? — A változásokat mi is ked­vezőnek ítéljük, mégsem va­gyunk elégedettek. Kevés a rendszeres testedzési formák­ban résztvevők száma, s őszintén be kell vallanunk: szabadidős-programjainkra hi­ányos a mozgósítómunkánk! E területen sok mindent kell tennünk! — A közvélemény álta­lában a versenysportokat kíséri figyelemmel. Milyen változásokat hozott az el­múlt néhány év? — Balassagyarmaton, Pász- tón és Salgótarjánban — a nagyobb SE-k szétválásával — az egyesületek kerete, gaz­dasági alapja kiszélesedett. Több megyei szakosztály, így az atlétika, a birkózás, az ökölvívás, a sí és a sportlö­vészet személyi és tárgyi fel­tételei, valamint eredményes­sége javult, ugyanakkor a ka­jak-kenu, a súlyemelés, a ví­vás —, hagy ne soroljam to­vább — eredményei nincse­nek arányban a megyei rá­fordításokkal. Az egyik leg­népszerűbb sportágban, a lab­darúgásban —, több nagy ha­gyománnyal rendelkező klub­nál — az anyagi erőfeszíté­sek ellenére sem javultak az eredmények. E témakör kapcsán szólnék az utánpótlás-nevelés kér­déséről. Beindult egy megyei rendszer kiépítése, ugyanis a tehetségek áramoltatása aka­dozik. a megyéből való elván­dorlásuk az országos átlagtól magasabb. Ezen szeretnénk javítani. — E „súlyponti” — az ön által felvázolt — kér­déskörök mellett, miről szóltak még a végrehajtó bizottság előtti jelentésük­ben? — Részletesen elemeztük a káder- és személyzeti munka, a sportlétesítmény-ellátottság helyzetét, a sportolás pénzfe­dezetének alakulását. Hason­lóan a korábban említett te­rületekhez, ezekben is van ja­vulás, de hiányosságok is. S, hogy mik ezek? Néhány pél­da: javult a szakember-ellá­tottság, de igénytelen, fegyel­mezetlen szakmai munkával még mindig találkozunk. Gaz­dagodott a megye létesítmény­hálózata, de nem vagyunk bőviben a korszerű létesítmé­nyeknek. Röviden: az eredmé­nyek mellett mindig ott van a de, s ez a szó egyben azt is mutatja, hogy az egyes te­rületeken, milyen hibákat kell kijavítanunk. mihamarabb megoldanunk. — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága öt évre szóló, a testnevelésben és a sportban jelentkező fel­adatok végrehajtására ter­vet fogadott el. Hogyan összegezné ennek lényegét? — Elöljáróban elmonda­nám, hogy javaslatunkat tar­talmas vita követte, s néhány helyen változtatnunk is kellett a tervezeten. Ez megtörtént, ígv elmondhatom, hogy az 1990-ig szóló, feladatainkat meghatározó terv apró rész­letességgel meghatározza mun­kánkat. Ezek megoldásával és megvalósításával — hiszem —, hogv az elkövetkező években úiabb eredményeket és sike­reket érhetünk el. Vaskor István SZOMBAT ATLÉTIKA Nógrád megye 1986. évi felnőtt-, ifjúsági és serdülő- „A” összetett bajnoksága, Salgótarján, Kohász-stadion, 9.30. LABDARÚGÁS Területi bajnokság, Mátra- csoport: Nagybátony—Rom­hány. Bátonyterenye, 16 óra, v.: Bozsik; Bélapátfalva—St. Síküveggyár, Bélapátfalva, 16 óra, vezeti: Kálmán; Hat­van—SKSE, Hatvan, 16 óra. vezeti: Kalas II. Hét végi sportműsor ÖKÖLVÍVÁS Balassagyarmat SE—Kuvait válogatottja, nemzetközi mér­kőzés. Balassagyarmat, váro­si sportcsarnok, 17 óra. TÖMEGSPORT Munkahelyi olimpia körze­ti döntője, Szécsény, Kossuth- liget, 9 óra. VASÁRNAP ATI,Etika Nógrád megye 1986. évi fel­nőtt-, ifjúsági és serdülő- „A” összetett bajnoksága, Salgó­tarján, SKSE-stadion, 9.30. LABDARÚGÁS NB II. Szolnoki MÁV MTE —SBTC, Szolnok, 17 óra, ve­zeti: Márton (Stamler, Ve­ress). Megyei I. osztály. St. Vo­lán—Cered, v.: Tóth I., Kis­térén ye—ÖMTE, v.: Juhász L., Érsekvadkert—St. Öblös, v.: Imrich, Mátranovák—So­moskőújfalu, v.: Makovinyi, Bgy. SE—Szőnyi SE, v.: Kle- ment, Szécsény—Bércéi, v.t Kiss Gy„ Balassi SE—Nézsa, v.: Szabó M., Pásztó—Ka» rancslapujtő, v.: Kán-oszt**

Next

/
Oldalképek
Tartalom