Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

A lengyel kormányfő magyarországi látogatása Lázár Györgynek, a Mi- hazánkba érkezik Zbigniew íiisztertanács elnökének meg- Meesner, a Lengyel Népköz­hívására, a közeli napokban társaság Minisztertanácsának hivatalos, baráti látogatásra elnöke. (MTI) Befejeződött az atomkonferencia „Nem a bírálat, hanem a szolidaritás jellemezte ta­nácskozásunkat” — jelentette ki Valerij Legaszov, a szov­jet küldöttség vezetője a nuk­leáris balesetekkel foglalkozó konferencia pénteki záróülé­sén. A tanácskozáson, amely­nek összehívását a csernobili atomreaktorban bekövetke­zett szerencsétlenség után határozták el, csaknem 600 szakember vett részt. 62 or­szágból. A szakértők öt napon át tárgyaltak a szerencsétlen­ség okairól, következményei­ről és a hasonló balesetek el­kerülésének lehtőségeiről. A tanácskozás köreiben általá­nos volt a vélemény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen, egyúttal annak termelése most biztonságosabb lesz, mint va­laha. Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezérigazgatója a záróülésen hangoztatta, hogy a szerencsétlenség után „a szovjet hatóságok által tett intézkedések kiérdemelték a szakemberek közösségének tiszteletét és támogatását”. Ha felvetik a kérdést, alkalmaz­zák-e az atomenengiát a jö­vőben, vagy sem, arról is be­szélni kell: milyen kockáza­tokkal jár az emberi egész­ségre és a környezetre az energiatermelés szénből és olajból — figyelmeztetett a svéd szakember. Rudolf Rometsch,' a konfe­rencia svájci elnöke méltatta azt a nyíltságot, amellyel a szovjet tudósok kollégáikat a történtekről, tapasztalataik­ról tájékoztatták, majd nyil­vánosságra hozta a szakértők javaslatait, amelyek megva­lósításával erősíteni lehet a nukleáris biztonságot. így különösein fontos az emberi tényező, a kezelőszemélyzet képzése és magatartása, hi­szen a csernobili szerencsét­lenség fő oka az előírások (tájékozatlanságból is eredő) durva megsértése volt. Felül kell vizsgálni a nemzetközi biztonsági szabványokat, köz­tük a tűzvédelmieket mérle­gelni kell, vegyen-e részt az IAEA a személyzet nemzetkö­zi képzésében. További ta­nácskozásokat javasolnak a sugárántaloim és a sugármen­tesítés kérdéseinek, valamint a sugárbetegek gyógyításának tanulmányozására. A konferencián részt vett magyar küldöttség tagjai el­mondották, hogy Csernobil — minden tragédiája mellett — rendkívül sok egyedülálló gya­korlati tapasztalattal szolgált az atomtudományok szakem­bereinek, amelyek felhasz­nálása lényegesen erősíti a biztonságot. A csernobilitől el­térő típusú paksi reaktornál egyébként már kezdettől fog­va azokat az elveket érvénye­sítik a személyzet képzésénél és a biztonságtechnikában, amelyekre a bécsi konferencia most ráirányította a figyel­met. A kezelők képzése ez évtől kezdve, külön szakkö­zépiskolában, jövőre várha­tóan már felsőfokú intézmény­ben folyik majd, a helyszí­nen, s mindig is rendkívüli hangsúlyt helyeztek a fegyel­mezett munkára, az üzemviteli előírások legszigorúbb betar­tására. r Dobrinyin — Hall megbeszélések Moszkvában pénteken szov- rát, aki szabadságát tölti a Jet—amerikai pártközi meg- Szovjetunióban. A találkozón beszéléseket tartottak. Ana- megvitatták a nemzetközi tolij Dobrinyin, az SZKP helyzet időszerű kérdéseit és KB titkára fogadta Gus különösen nagy figyelmet Hallt, az Egyesült Államok szenteltek a legújabb szovjet Kommunista Pártja főtitká- békekezdeményezéseknek. Hétfő: Nürnbergben megkezdődött az SPD kongresszusa. — Becsben összeült az atomenergia-ügynökség rendkívüli konfe­renciája. Kedd: Amerikai fenyegetés Líbia ellen, a líbiai partok előtt. — Dzsemajel libanoni elnök üzenetet küldött Mihail Gorbacsov- nak. Szerda: Külügyminiszter-helyettesek vezetésével szovjet-ame­rikai konzultáció Washingtonban az úgynevezett regionális vita­kérdésekről. — A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminisz­ter-helyettesei Moszkvában tanácskoztak. - Elvi megállapodás Stockholmban a katonai mozdulatok előzetes bejelentési köte­lezettségéről. Csütörtök: az SPD ismét Willy Brandtot választotta meg el­nökének. — Bolíviában kivételes állapotot rendeltek el. Péntek: Nagyszabású hadgyakorlatot kezdett a NATO. - Ame­rikai flottacsoportosítás o Földközi-tengeren. - Befejezte mun­káját o bécsi atomkonferencia. — Voroncov szovjet külügyminisz­ter-helyettes Közel-Kelet országaiban tárgyal. A hét 3 O Miért fenyegetőzik az USA újabb Líbia elleni légitámadásokkal? Az nem újdonság, hogy "Washingtonban időről időre azzal vádalják Líbiát, és sze­mély szerint Kadhafi ezredest: támogatja a különböző terror- csoportokat, legyenek azok palesztinok, vagy észak­írek... Ez év tavaszán ame­rikai harci repülőgépek bombatámadásokat intéztek líbiai célpontok ellem. A nyílt agressziót azzal indokolták, hogv kevéssel szelőt* Nyugat- Berlinben egy diszkóban ter­roristák bombamerényletet hajtottak végre s a CIA bizo­nyítékokkal rendelkezik: lí­biaiak szervezték meg az amerikai áldozatokat is köve­telő merényletet- (A bizonyí­tékokat a CIA azóta sem hoz­ta nyilvánosságra.) A szovjet és az amerikai külügyminiszter most szep­tember 19—20-án találkozni fog. Nincs kizárva, hogy Washington egyes „héjái”, akiknek a „fészke” valahol a Pentagon táján található, nem csak Líbiát célozták meg, hanem a szovjet—ameri­kai tárgyalási folyamatot is. Természetesen főleg Kad­hafi imperialistaellenes ma­gatartása nem tetszik az USA vezető köreinek. S világos az a politikai cél is, hogy az úgy­nevezett „mérsékelt” arab államok (Egyiptom, Szaúd- Arábia, Jordánia, Marokkó) befolyását növelné, ha a „szi­lárdság frontja” országainak, Líbiának, Szíriának helyzete kérdése meggyöngülne. A „Pax Ame­ricana”, a Közel-Kelet és a Földközi-tenger térségének „amerikai békéje”, az Izrael javát szolgáló rendezés — így gondolják Washington­ban — akkor valósulhat meg, ha Líbiát visszaszorítják, ne­tán semlegesítik. Mire alapozza reményeit a nyugatnémet szociál­demokrácia? A küldöttek tiszteletre méltó egységet tanúsítottak a vezetőség újraválasztásakor, az új koncellárjelölt, Jo­hannes Rau megerősítésében, és a párt programjának el­fogadásában. Rau kijelentette, hogy az abszolút többség elnyerésé­ért küzd a párt a jövő év elején esedékes Bundestag- választásokon. Ez persze, nagyfokú derűlátást jelzett, hiszen még Willy Brandt pártelnök is úgy nyilatkozott előbb, hogy 43 százalék el­érése már nagy eredmény len­ne... Az új kancellárjelölt vi­szont nyíltan megmondta, hogy más pártoktól szeretne el­hódítani választókat: a „zöl­dektől” éppúgy, mint a keresz­ténypártoktól. A környezetvé­dőknek tetszik például, hogy az atomenergiáról való lemon­dást hirdette meg, az pedig az SPD balszárnyának és a „zöldeknek” régi követelése, hogv távolítsák el az NSZK területéről az „eurorakétákat” és a vegyi fegyvereket, a nyu­gatnémet ipar ne vegyen részt az amerikai „stratégiai védelmi kezdeményezésben”, azaz az űrháborús előkészü­letekben. Az SPD kongresszusán ki­mondták, hogy a választások után egy párttal sem kere­sik a koalícióalakítás lehető­ségét: sem a „zöldekkel”, sem a szabaddemokratákkal. Ez mindenesetre világos beszéd. Viszont például a „zöldek” azzal replikáztak, hogy — csak egy másik szociáldemok­rata kancellárieiölttel lehet­ne esélye az SPD-nek kor­mánykoalíció alakítására, amelyben igenis helyet kell biztosítani a „zöldeknek”. A képen: Willy Brandt exkancellár éa pártelnök (bal­ra) Johannes Rau kancellár jelölttel. Belgrádban is tárgyalt Dániel Ortega, nicaraguai államfő (balra), aki a képen Sinin Hasani, jugoszláv elnök tár­saságában látható. O A dél-afrikai vezetők valóban az „öngyilkossá­got” választják? A szóhasználat a nyugati polgári sajtóból való, éppen egy nyugatnémet diplomata fogalmazott így: „Pieter Botha elnök a polgárháborút válasz­totta, mert ezt kevésbé koc­kázatosnak tartja, mint azt, hogy tárgyaljon a fekete többséggel, engedményeket tegyen, az USA és a Nyugat' Európa által ellenőrzötten.-.” S ha mégsem „az öngyil­kosságot” választaná Botha és a dél-afrikai vezetés? A forgatókönyvet — mondjuk a brit nemzetközösséghez kö­zel álló körökben — így kép­zelik el: 1. A dél-afrikai kor­mány szabadon engedi Nelson Mandelát, és az ANC, az Af­rikai Nemzeti Kongresszus ne­vű, eddig betiltott pártnak működési engedélyt ad. 2. Mandela a különböző fekete­mozgalmak koalícióját terem­ti meg, beleértve a 6 millió zulu vezetőjét, Buthelezit, valamint a szakszervezetek ve­zetőit. 3. Tárgyalások a kor­mánnyal új alkotmányról, amely a fehérek jogait is biz­tosítja. 4. Népszavazás az al­kotmányról. 5. A népszavazás sikere után Mandela lesz az új állam elnöke, alelnöke pe­dig egy fehér, egy „afrika- ner”. A kormányban feketék, - félvérek, hinduk angol ajkú fehérek és „afrikanerek” egy­formán képviselethez jutnak. Sajnos, a forgatókönyv ma még illúziónak tűnhet a ter­ror láttán. Meglehet azonban, hogy az erőszak erőszakot szülvén, a sok-sok gyilkos­ság valóban a hajthatatlan fe­hér vezetők „öngyilkosságá­hoz” vezet. Pálfy József „Elkötelezetten, felelősséggel" Interjú Bányász Rezső államtitkárral az új sajtótörvényről hadaágot” kértek számon a Mint köztudott: szeptember 1-jén lép életbe az Ország- gyűlés által márciusban el­fogadott sajtótörvény. Ennek kapcsán kért interjút Bányász Rezső államtitkártól, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökétől az MTI munkatársa: — Fél esztendő múltán ho­gyan értékelhető a sajtótör­vény szakmai és társadalmi fogadtatása, növelte-e a ma­gyar tájékoztatás nemzetközi tekintélyét? — A sajtótörvényt min­denekelőtt a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek szándéka szülte. Az a ta­pasztalat, hogy az emberek mind jobban igénylik a há­za és a világ dolgairól szóló, bőséges, eligazító jellegű tá­jékoztatást, a szűkebb és tá- gabb környezetünk történé­sei ről, eseményeiről való gyors, hiteles és pontos be­számolókat. A közvélemény — mint az olvasói levelek so­kasága, képviselői, tanácstagi fogadóórákon, s más alkal­maikkor kinyilvánított ál­lampolgári veimén vek jel­zik — eg'-etértéssel fogadta a sajtótörvénv megszületését. A megjegyzések arra is rá­mutatnak: a lakosság foko­zottabban érzékeli és értéke­li. hogy a sajtó, a rád'ó és a televízió egyre árnyaltabban tükrözi valóságunkat, ered­ményeinket és nehézségein­ket. Elismeréssel szálnak ar­ról, hogy a tömegtájékoztatás a valóban időszerű és fonta* feladatokat állítja előtérbe. Nem marad pozitív vissz­hang nélkül, ha egy-egy cikk, riport a megoldás, a kiútke­resés szánd álcával szól a ki- sebb-nagyobb közösségeket, egyes gyárakat, ágazatokat, vagy az egész társadalmat, gazdaságot érintő gondokról. — Ügy hiszem, a sajtó egész magatartása, minden­napi munkája önmagában igazolja, hogy az újságírók dolgukat megkönnyítő, moz­gásterüket növelő dokumen­tumként értékelik a törvényt. Rendkívül nagy nemzetközi visszhangja is volt a sajtó­törvénynek. Űgyszólván, min­den vezető lap, rádióadás foglalkozott — persze eszmei­politikai elkötelezettsége sze­rint — új törvényünkkel. Nemcsak a szocialista orszá­gokban találkozhattunk sok. pozitív kommentárral, ha­nem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. Voltak persze olyan megjegyzések is. amelyek valamiféle, sehol sem létező „abszolút demok­ráciát” és „abszolút sajtósza­törvénytől. Mégis, egészében úgy látom, hogy törvényünk határainkon túl is egyértel­műen növelte a magyar sajtó rangját, hitedét. — ön pairlomené felszóio- lósóban sem titkolta: a pa­ragrafusok formálódásakor, az előzetes szakmai eszme­cserék során több kérdésről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény miként se­gíti majd a tájékoztatáspoli­tika gyakorlatának fejlődé­sét? — Elsősorban a kormány­zati szervek, az intézmények, vállalatok, azaz: az informá­torok felvilágosítási kötele­zettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előké­szítésekor sokan aggályoskod­tak, mások ősz.intén aggód­tak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan infor­mációkat, tényeket, adatokat, álláspontokat is nyilvános­ságra hoz, amelyek volta­képp valamely intézmény, szerv belső titkai, s amelyek­nek közzététele itthon vagy külföldön hátrányos helyzet­be hozhatna például egy vál­lalatot. Magától értetődő, hogy az alapvető a társada­lom összérdeke. ez felette áll minden részérdeknek. De a törvény elismeri a tájékozta­tás terén is a kisebb közös­ségek és az egyén érdekeit is. — A sajtótörvény határo­zottabban biztosítja az újság­írók jogát a közérdekű in­formációk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágosí­tás megtagadására a törvény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad fel­hatalmazást. Néhányszor mégis megkísérelték minden elfogadható indok nélkül meg­tagadni a felvilágosítást, el­kendőzni a valóságot. Szeren­csére ilyen példa egyre rit­kábban akad. Külön is sze­retném aláhúzni, hogy nincs semmiféle indokolatlan kor­lát, tilalmi lista a tájékozta­tásban. Elkötelezetten, fele­lősséggel bármiről írhat a sajtó. Mindenkor határozot­tan. szigorúan fellépünk, ha az újságírót — önérdekből — megfosztják az információtól, vagv félretáiékoztatiák. de IrrV'z'ö+V 1 o?7Ün^ P fp­lelősségre vonásban akkor is. ha az újságíró szegi meg szakmája írott vagy íratlan szabályait. — A sajtótörvény nem ren­delkezhet tételesen a sajtó­jog egy sor időszerű - ha tetszik: napi - kérdésében. Készülnek-e o Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában e témakörben eliqazífó végre­hajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jo­gokat és kötelezettségeket rög­zítő alapjogszabály, amelynek rendelkezései közvetlenül és azonnal hatnak.- Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek és más jogterületek rendelkezé­sei fogalmazzák meg. A tör­vénnyel egyidőben, az abban kapott felhatalmazásnak meg­felelően — többek között — négy államtitkári rendelke­zés is készült a Tájékoztatá­si Hivatalban. — Az első, vagyis az idő­szaki lapalapításról szóló ren­delkezés tisztázza a lap enge­délyezésére es megszünteté­sére, illetve szüneteltetésére vonatkozó eljárás teljes me­netét. Másodikként időszerű volt jogszabállyal rendezni a helyi stúdiók, ismertebb ne­vükön a kábeltelevíziók mű­ködését is. Lényege az, hogy ha helyi politikái, gazdasági és kulturális igényt elégíte­nek ki, s biztosítottak a szük­séges feltételek is, akkor nincs akadálya az alapításnak. A harmadik,- a szerkesztőségiek vezetőinek jogállásával foglal­kozó rendelkezés a korábbi­aknál még egyértelműbben leszögezi, hogy a főszerkesz­tők. a felelős szerkesztők a szerkesztőségeik igazi gazdái. Személyükben felelnek a „lap alapítója által mégha tározóét célok, szerkesztési elvek meg­valósításáért, a lap teljes tar­talmáért”. A negyedik ren­delkezés az újságíró alkalma­zási feltételeiről szól, s a hi­vatás, a szakma gyakorlásá­hoz nélkülözhetetlen követel­ményeket taglalja — a szín­vonal, a mérce emelésének igényéveL- Véleménye szerint a saj­tó — most már törvény által is - kibővített mozgásteie növeli-e a tájékoztatás tár­sadalmi hasznát, közösségi felelősségérzetét? — A törvény nem csak az alkotmányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, ha­nem a népnek a tájékoztatás­hoz való jogát is magában foglalja. Kodifikálja az újság­írók jogait és kötelességeit, előírja a felvilágosítási és vá­laszadási kötelezettséget is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópolitika gyakorlá­saihoz: nem szigorít, nem szű­kíti. hanem bővíti a tájékoz­tatás lehetőségeit. Meggyőző­désem. hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szer­kesztőségeinek vezetői, a ro­vtoknak határozott arculatot adó újságírók most még több információ birtokéiban végez­hetik fe'elősséigteljes munká­jukat. növelhe^k hitelüket az olvasók, a nézőik, a hallgatók előtt. Sajtónk egv felnőtt nép felnőtt saitöja. A nyomtatott és az elektronikus sajtó mű­helyeinek élén felelős szer­kesztők, szakmájuk felkészült mesterei állnak. Így hát min­den feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széleskörűen érvényesüljön, tá­jékoztatásunk megfeleljen fon- tos társadalmi küldetésének. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1936. augusztus 30., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom