Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A MEGY El T A N A C S LÁPJA tflLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I ­NŐGRÁD XLII. ÉVF., 182. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ Korszer űsítettek a hálózatot, mérsékelték a veszteséget Teljesítők feladatukat az äramszolgältatök Az elmúlt évi kiemelkedő munkája alapján Élüzem cí­met nyert az ÉMÁSZ Salgó­tarjáni Üzemigazgatósága. Ugyanilyen elismerésben ezt megelőzően tíz évvel koráb­ban volt részük megyénk áramszolgáltatóinak. A jelen­leg 380 főnyi kollektíva leg­közelebb is szeretne a jelöl­tek között lenni a kitüntetés odaítélésekor, de, hogy sike­rül-e majd a duplázás, erre vonatkozóan felelőtlenség volna jóslásokba bocsátkozni- Mindenesetre az első fél­évi eredmények biztatóak. Szakács István, az üzem- igazgatósági osztály vezetője elmondta: az üzemigazgatóság az elmúlt hat hónapban ma­radéktalanul eleget tett az alapkötelezettségének és mintegy 350 ezer megawatt­éra villamos energiát értéke­sített. A mennyiség 4,7 száza­lékkal több az előző esztendő hasonló időszakának értéké­nél. A villamos áram három­negyedét az üzemek, szövet­kezetek, intézmények hasz­nálták fel, 23 százalékát a háztartások fogyasztották el, míg a maradék 2 százalékot a közvilágításokhoz biztosítot­ták. A fogyasztói igények ma­radéktalan kielégítése meg­követelt különféle beruhá­zásokat. Szükség volt az első fél évben a vezetékhálózat bővítésére, egyes szakaszok rekonstrukciójára, új, kor­szerűbb transzformátorok be­szerelésére, a közvilágítás ja­vítására, modernizálására, összesen közel 160 munka- területen dolgoztak az émá- szosok, s az így elért árbevé­tel 34 millió 416 ezer forint­ra rúgott. Az összeg 35,2 szá­zalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit és 5,1 száza­lékkal az első félévi tervet. I A hálózati veszteség 5 gigawattórával csökkent a bázishoz képest. A jelentős megtakarítás a műszaki fej­lesztéseknek és a gazdasági színvonal javulásának kö­szönhető­Az üzemigazgatóság egyéb tevékenységei közé tartoznak még a hálózatszereléseket, a korszerűsítéseket megelőző tervezések, az idegen válla­latoknak végzett karbantartá­sok. Nos, ezeknek a munkák­nak az eredményessége elma­radt a várakozástól, de e tekintetben a második fél év mindig kedvezőbb. A költségeredményszint-mu- tató tehát javítható. Az osztályvezetőtől még megtudtuk, hogy éves szinten 56 gigawattórával akarják mérsékelni a hálózati veszte­séget. A tervezett villamos­hálózat-szerelés árbevétele 65,5 millió forint. Fontos célkitűzés a tanácsokkal való együttműködés, így például a közvilágítás korszerűsítése. Megyei nemzetiségi találkozó Bánkon — huszadszor Kölcsönösen gazdagítani egymás kultúráját Közműépítés miatt lezárták szombatra és vasárnapra a me­gyeszékhely központjában a Centrum és a Pécskő Áruház közötti útszakaszt. Az autósok a kényszerkitérőket — tem­peramentumoktól függően — megértőén, illetve bosszan­kodva vették igénybe, a gyalogosok viszont örültek a két napra sétálóutcává vált területnek- Az építők mindenesetre lendületes dolgoztak. Befejeződött az aratás Nógrádban Nógrád megyéiben vasárnap befejeződött 34 156 hektár ka­lászos aratása. A hazai mun­kások mellett elegendő gép állt rendelkezésre a termény és a szalma betakarításához és gyakorlatilag, az időjárás­tól függően három hét alatt sikerült a munkálatokat el­végezni. Kombájnok Cseh­szlovákiából és az alföldi me­gyékből érkeztek. Az átlag­termés nem éri el a terve­zettet. A búza minősége viszont jobb a vártnál. Utoljára Nóg­rád megyében az északi ha­tár mentén arattak. Befejező­dött az aratás az endrefalvai termelőszövetkezetben is, ahol pénteken még 70 hektár le­vágása volt hátra. A munká­latokkal a hat saját és két, alföldi kombájn szombat dél­utánra végzett. Ezzel gyakorlatilag Nógrád megyében az idei búza aratá­sa befejeződött. nemzetiségi együttes fúvósze­nekara pedig térzenével fo­gadta a közönséget. A hagyományos felvonulás délelőtt kilenc óra tájban vet­te kezdetét. A sort a bankiak, közülük is a legifjabbak nyi­tották meg, majd a piliscsévi szlovák asszonykórus hangja töltötte meg a teret. Őket kö­vették a nógrádkövesdiek, a losonciak a csesztveiek, az erdőkürtiek... majd tizenhato­dikként a megyszékhelyi Nógrád táncegyüttes zárta a menetet. Közben-közben több­ször is felcsattant a taps, je­lezve az elismerést a nótáért, a táncért, vagy'éppenséggel a díszes öltözékért. Huszadik alkalommal adott két, kórusokat, nemzetiségie- otthont Bánk a megyei nem- két szlovák, német és magyar zetiségi találkozónak vasár- feliratú transzparensek fo- nap. Az ország különböző ré- gadták. A tóparti sétányon szeiből idesereglő érdeklődő- vásározók ütötték fel sátrai­két, valamint táncegyüttese- kát, a szigetújfalui német Harminc fok felé közeledett már a hőmérő higanyszála, amikor a festői környezetben elterülő bánki víziszínpadon és a nézőtéren elfoglalták he­lyeiket a résztvevők. Az egy­begyűlteket Gresina István, Rétság Városi Jogú Nagyköz­(Folytatás a 2. oldalon.) és újra Itthon Nézem az ízlésesen megter­vezett plakátot a falon, mely arról ad hírt, hogy augusz­tus 4. és 9. között a Ma­gyar Fórum rendezvénysoro­zatának kővetkező eseménye­ként konferenciát rendeznek Budapesten a „Magyarok szerepe a világ természettu­dományos és műszaki hala­dásában'’ címmel, önkénte­lenül is elgondolkozom azon, hogy tényleg mi mindennel is gyarapította a magyar el­me az eoyetemes tudomány kincsestárát. Hiszen gondoljunk csak a két Bolyaira, Kempelen Far­kasra, Dérire, Bláthyra, Zi- pernovszkyra, Csonka János­ra, Kandó Kálmánra, Heller Lászlóra, ifiéivé Forgó Lászlóra. Azonban ez a fel­sorolás is esetleges és önké­nyes, mivel rajtuk kivül még jó néhány tudósunk, mérnö. künk nevét meg lehetne em­líteni, akik szintén beírták nevüket — mint például: Eötvös Loránd, vagy Puskás Tivadar — az emberiség tu­domány-, illetve technika- történetébe. Minden túlzás nélkül ál­lítható, hogy a magyar tu­dások, mérnökök, kutatók munkájának legjavát világ­szerte is ismerik, sőt, eiisme- rÍK. Ezt a hírnevet öregbítik mindazok a reuiérielmisegiek, akik különböző okokból el­hagyták Magyarországot va­lamikor, és most egy más országban élnek, dolgoznak úgy, hogy származásukat so­hasem tagadták meg. Közü­lük — az előzetes információk szerint - csaknem kétszázöt­venen lesznek jelen az emlí­tett tanácskozáson. Ez a nagy érdeklődés is azt mutatja, hogy az ország határain kívül alkotó szak­emberek körül sokan sze­retnék kapcsolatuk szálait szorosabbra fűzni az óhazá­val: manapság már egyre többen és egyre gyakrabban látogatnak haza. Ennek pe­dig feltétlenül örülnünk kell. Mégis, amikor örömről esik szó, nem téveszthetjük szem elöl a dolgok árnyékos oldalát sem. Konkrétan arra gondolok: milyen kár, hogy azok, akik elmentek e hazá­ból, nem itthon gyarapítják népünk szellemi energiafor­rásait. S, az ugyancsak szo­morú tény, hogy a hazai szakemberek számára még ma sem mindig tudunk olyan körülményeket teremteni, hogy azok megfeleljenek a jogos igényeknek, mindannyi­unk boldogulását szolgálva. Vagyis még a meglévő szel­lemi tartalékainkat sem va­gyunk képesek a magunk számára a leghasznosabb módon kiaknázni. Megnyugvásra tehát sem­mi okunk, mert sok még a tennivalónk. Viszont a teljes elkeseredés is alaptalan. Ugyanis a magyar tudósok, kutatók, mérnökök napjaink­ban sem ülnek babérjaikon, tudnak eredményeket felmu­tatni munkájukban. Vegyük csak a mindenki által leg­inkább ismert területet, a me­zőgazdaságot, ahol teljesít­ményeink nemzetközi mércé­vel mérve is jelentősek. Bár. a fejlődés e téren sem mentes az ellentmondá­soktól, ugyanúgy, ahogyan más területeken sem az. Ah­hoz azonban, hogy lépést tarthassunk a világgal, a tu­domány és a műszaki ha­ladás fejlődésével, minden lehetséges módon tanulnunk keli az előttünk járóktól. Erre kínálkozik most jó alkalom a magyar szakembe­rek számára a napokban nyíló konferencián, melyet a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Tudomá- jnyos Akadémia, valamint a Magyarok Világszövetsége '.özösen szervezett.- cs ­A tartalomból: Életünk két oldala címmel dr. Gyöngyösi István az öregek és a fiatalok életkörülményeivel foglalkozik. (3. oldal) A dolgos odaadó szendehelyiekről ír munkatársunk Veszprémi Erzsébet. Az elmúlt tíz évben 100 házat épí­tettek fel, Most iskola létesül a lakosság adakozó szor­galmából. (4. oldal) Sok a száma az olyan gépkocsivezetőknek, akik sza­bálytalanságot követnek el a vasúti kereszteződésekben Míg tavaly 116, addig az idén 210 vezető renitensségét állapították meg. (5. oldal) Üjabb két SBTC-játékos portréját ismerhetjük meg Pilinyi László tollából. (7. oldal) Látogatók sokasága kereste fel a hét végén a salgótarjáni Bányamúzeumot. Űttörőtáborozók, utazási irodák szervezett csoportjai, és egyéni turisták ismerkedtek az országban egyedülálló idegenforgalmi látványossággal. Termelési tanácskozások az SKÜ-ben Külső zavaró tényezők — belső gyengeségek A szokásokhoz híven ezek­ben a napokban termelési ta­nácskozásokon vizsgálják a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. hogy a vállalat, a gyárrészlegek, főosztályok, üzemek hogyan teljesítették az első féléves feladatokat, milyen tennivalók állnak a kollektíva előtt az év hátra­levő részében. A most zajló termelési tanácskozások an­nak a műszaki aktívaülésnek az anyagára, értékelésére épültek fel, amelyet nemrégi­ben tartottak meg a patinás vállalatnál. A vállalat munkájának megítélésével kapcsolatban a tanácskozásokon elhangzott, hogy az első fél évre meghatá" rozott feladatokat nem oldot­ta meg maradéktalanul a gyár kollektívája. Jelentős több ezer tonnára tehető a termelési lemaradás, de a mennyiségi teljesítés alacsony színvonalától valamelyest ked­vezőbb az értékmutatók ala­kulása. A termelő gyárrészle­gek közül csupán a kovácso­lógyár teljesítette mennyiségi tervét — sőt, túlteljesítette — a huzalmű, hengermű és a bátonyterenyei feldolgozó gyáregység elmaradt a tervé­től. Az értékbem terv telje­sítése azonban mindenütt meghaladja a mennyiségi tel­jesítést. A műszaki aktíván és a termelési tanácskozásokon elemezték az első féléves munka tapasztalatait. Általá­ban megállapítható, hogy a termelési elmaradások okai egyrészt külső problémákra, másrészt vállalaton belüli hiányosságokra vezethetők vissza. A belföldi alapanyag­szállítók például az első fél­éves szerződéses kötelezettsé­geiknek alig 86 százalékban tettek eleget. Az alapanyag- hiányt döntően az Ózdi Ko­hászati Üzemek és a Dunai Vasmű elmaradt szállításai okozták. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a gyár ezekből az alapanyagokból magasabb mi­nőségű termékeket kívánt gyártani. Elmondható az is, hogy a vegyesanyagokra vo­natkozó szállítási fegyelem is erősen romlott. A rendelésál­lomány hiánya is akadályozta a sikeresebb teljesítést. Ez utóbbi miatt maradt el a vállalat az exportterv telje­sítésével is. A tanácskozásokon erőtel­jesen megfogalmazódott, hogy a zavaró külső tényezők mel­lett a belső gyengeségek is akadályai voltak a jobb ered­ményeknek. A figyelmet és az erőket a gyárkapun belüli munkára kell koncentrálni, mert a munka- és termelés- szervezésben, a technológiai és munkafegyelem területén számottevő tartalékok vannak. Nagyon fontos a kapacitással összhangban levő rendeléséi* lomány, alapanyag-, szerszám­ellátás és gyártásprogramozás szinkronjának megteremtése, a jobb minőségű termékek előállításával a piaci ver­senyképesség fokozása, s egy dinamikus marketingtevé­kenység kialakítása. Megfogalmazást nyert az is. hogy javításra szarul a mun­kafegyelem is minden terüle­ten. Romlott a táppénzes­helyzet, s eddig még nem si­került mindenütt elejét ven­ni az alkoholos állapotban történő munkábalépésnek, esetenként a munkahelyi ita* lozásnak. Az év hátralevő részében kiemelt figyelmet kell fordí­tani a gyárban a nagymérvű termelési elmaradás részbeni pótlására, s a második fél­éves operatív terv teljesítésé­re. A gyárrészlegenként és fő­osztályonként részletesen meghatározott feladatokat a termelési tanácskozásokon megvitatták, a dolgozók ja­vaslataival kiegészítve elf«* gadták. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom