Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

MAI AJÁNLATUK KOSSUTH RADIO; 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.80: Ecomix 8.50: Kis magyar népra]2 8.55: Karvezetök. XXV/24. rész 8.19: Madarász Iván: Mátyás király és a varga Zenés mese 10.05: „Vár egy új világ,.." - 10.35: Mi ez a gyönyörű? 10.51: Menüi: Az emberi négy kor — nyitány 10.57: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek 18.45: Törvénykönyv 15.00: Kamarazene 13.30: Tisza-túra 11.10: A magyar széppróza százada! 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hango9 Oiság melléklete 18.05: MR 10—14 17.00: Régen találkoztunk 17.37: Jandó Jenő és Bara­nyay László zongorázik 9.30: Delta 9.55: Tersanszky Józsi Jenő» Viszontlatasra drága 11.30: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Forma— R rénszarvas­versenyek 17.20: Akit az ezredes vár Szovjet film (1081). Irta: Grigorlj Glazov. Fényképezte: Igor Re- misevszktj. Zene: Jevgenyij Ptlcs­kirt. Rendező: Timur Zololev. Bjelov azt a feladatot kapja, hogy az „öreg”- et, azaz Georglj Vale- rlanovicsot, a hallgatag és titokzatos civilt vi- N gye át a frontvonalon és adja át Saligin ezre­desnek. A belorusz er­dőségen áthaladva, egy­ségeiktől elszakadt, szovjet katonák csatla­koznak egyenként és ki­sebb csoportokban hoz­zájuk. De a németeknek is fontos az öreg kézre- kerítése ... 18.45: Képújság 21.00: Vásár. Tévéjáték (A képen: Szegedi Erika, Básti Juli, Szabó Tünde) 18.08: Hamarosan halljuk őket 18.05: Kritikusok főruma 18.15: Hol volt, hol nem . volt. .. 18.85: Mai könyvajánlatunk 19.18: Udvhadsereg »0.30: Offenbach—Rosenthali Párizsi vidámságok 81.00: Félóra népzene 81.30: Választóvonal 88.80: Tíz perc külpolitika 88.30: Tervek és tények. Kül­kereskedelmi helyzetkép 88.00: Operaest 0.15: Éjfél után PETŐFI R.4DIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora $.05: Idősebbek nullám- . - hosszán i­1.9«: Tíz perc külpolitika _ ' 9.05: Napközben _ 18.10: Kocsár Miklós V fúvósműveiből 18.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Szórakoztató antikvárium 15.08: Slágerfilmek — ' - filmslágerek 18.11: Veronika 16.48: Diákfoci - _ 17.08: Ötödik sebesség 18.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkő­zésekről 18.3«: Ritmus -p­19.05: A Genesis együttes »■ felvételeiből *.■ 19.88: Dalok Petőfi Sándor ­verseire _ 80.00: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkő­zésekről 80.90: Lesz-e a tudománynak világnyelve...? 28.00: ,.Egv furcsa lány” 83.80: Könnyűzene 0.15: Ejfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek. Időjárás. 17.10: Hangoló. ■Beély Katalin összeállítása. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesz­tő: Nagy István. (A tartalom­ból : LKM-leányVállalat. — Szezon a hatvani konzerv­gyárban. — Leeelőhasznosítás Abaújban.) — Sport. — 18.00: íszak-magvarorsz.ágl króni­ka. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓI 8.25: Tévétorna 1.30: SZÜNIDEI MATINÉ 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna Í9.10: Esti mese 19.80: Reklám 19.30; Híradó 20.00: Reklám 20.05: Akciócsoport 20.55: Betűreklám 81.00: Vásár. Tévéjáték 22.35: Híradó 3. 22.45: Himnusz 2. MŰSOR! 18.05: Képújság 18.10: Ablak a világra 18.50: Nas ekran 19.10: Atlétikai Európa- bajnokság 21.30: Híradó 2. 21.50: Reklám 21.55: Ederii kertek 22.20: Képújság v ”, BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-níradó 20.00: Bankrablás. Francia bűnügyi film. 20.55: Napjaink világa. — Publicisztikai műsori 21.45: Tempo 1986. — Az NDK-televízió szilveszteri műsorából; Í2.25: Négyen Mohamed ^ szolgálatában. — Dokumentumfilm.' ’ 22.45: Hírek 2 MŰSOR! 7 19.30: Tv-hiradó 20.00: Atlétikai Eurőpa- bainokság. 21.30: Időszerű események 2’.56: Tdőiárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Forró szél. — Jugoszláv tévéfilm-sorozat 2. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Indiana Jones és a végzet temploma (14). Színes, fan­tasztikus amerikai kaland­film. — Halász vendéglő: Break. Zenés, látványos ame­rikai film. — Balassagyarma­ti Madách: Fél 4-től: Kisma- szat és a gézengúzok. Színes magyar ifjúsági film. Három­negyed 6 és 8-től: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkroni­zált olasz western. — Pász­tói Mátra: Hárman a slamasz- tikában. Színes, szinkronizált Amerikai filmvígjáték. — Bá- tonyterenyei Bányász: Nővér­kék (14). Színes csehszlovák film. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: A betörés nagymestere. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. MIT? HOL? MIKOR? — Huszka Jenő népszerű operettjét, a Mária főhadna­gyot mutatja be ma 19 órá­tól a debreceni Csokonai Szín­ház társulata a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ színház- térmében. A kertben, 21 órá­tól filmvetítés lesz. — Balassagyarmaton, a Mikr száth Kálmán Művelődési Központban megnyílt két ér­dekes kiállításra hívjuk fel a figyelmet: a határőr-képző­művészeti kiállításon amatő­rök által készített fotók és festmények láthatók. TTgvan- esak .az intézménv adott ott­hont annak a gyűjteménynek, amely a nyári, ke\posénvi tá­bor nemezeit és népV hímzé­seit. hivatott bemutatni a nagyközönségnek. A tárlatok a művelődési ház nyitva tar- / fásával szinkronban látogat­hatók.-ac-'ar,. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT Megszépül a csornai palotasor Megújul a csornai palota­sor: a rábaközi település vá­rosmagját képező épület- együttest — amely a főteret délről határolja — eklektikus stílusban emelték a század- fordulón, homlokzatait zárt erkélyekkel, stukkókkal dí­szítették. Földszintjein üzle­teket nyitottak, emeletein la­kásokat alakítottak ki. A rekonstrukciós munká­nak most a felénél tartanak- Most dolgoznak a városi könyvtár helyiségein, s továb­bi öt lakás renoválásán. A belső udvarokat ez ntén rendbe hozzák: > Nemzetközi oktatóteleviziós szeminárium Nemzetközi oktatótelevízi­ós szemináriumot rendeznek októberben Egerben. Az októ­ber 2-án kezdődő egyhetes tanácskozáson több mint 100 hazai és külföldi szakember, köztük nemzetközi televíziós­szervezetek és külföldi tele­víziók munkatársai, pedagó­gusok, kutatók, szociológu­sok, pszichológusok és kri­tikusok vesznek részt, hogy kicseréljék gondolataikat a művelődést, az oktatást szol­gáló műsorok készítéséről, ai oktatótelevízió legújabb el­méleti és módszertani kér­déseiről. Immár másfél évtizede ad kétévenként otthont Egere találkozónak. A mos tani ta­nácskozás egyik központi kér­dése. miként segítheti a te­levízió a békére nevelés ügyét. Elsősorban olyan pedagógiai célzattal készült műsorokat mutatnak be, amelyek gyer­mekeknek és fiataloknak szól­nak, s amelyek közvetve vagy közvetlenül szolgálhatják a népek közötti megértést, egv más értékeinek megisme •ését, s a nemzetek közötti együtt­működést. A szeminárium má­sik két témájában azt vizs­gálják, mit tehet a televízió az új kommunikációs és in formációs eszközök megis­mertetéséért, s hogyan, szó gálhatja a televízió mini] eredményesebben a felnőttok­tatást. A plenáris üléseket követő­en — amelyeknek az egri ok­tatási igazgatóság ad otthont — a résztvevők filmvetítése­ken tekinthetik meg a hazai és a külföldi televíziók egve« műsorait, és szekcióüléseken folytathatnak eszmecserét egy- egv speciális témáról. A ta­lálkozó nemcsak az új el mpléu »n.dménvek és mód szerek megvitatására ad lehe­tőséget. hanem a már meg­levő produkciók széles körű megismertetésére, cseréjére, átvételére is. Hazémk régészei mindig nagy figyelmet fordítottak Nógirád megyéire. Számtalan régi emlék keriilit már elő SíZüikebb pátriánk földjéből. Az első világháború előtt a Bu­dapesti Nemzeti Múzeum egyik kitűnő archeológusa: dr. Már­ton Lajos középső bronzkori tárgyakat talált Patvarc köz­ség öreg Hradistya lelőhelyén 1908-ban, Feljegyzéseit a kö­zelmúltban Tárnoki Judit, a szécsényi Kubinyi Ferenc Mú­zeum fiatal régésznője tanul­mányozta, és munkatársaival egy bizonyító ásatásba kezdett ezen a nyáron. — Sokat kutattam a régi feljegyzések között, Márton Lajos rajzolt térképed alapján fogtunk munkához — mond­ta Tárnoki Judit. — Teltek a napok, már 5 darab 25 mé­teres kutatóárkot készítettünk, de csak nem találtunk sem­mit, ami az időszámításunk előtt 1700—1500-ból való lett volna. Ehelyett a kyjaticei kultúra nyomaira bukkantunk. Nagyon kevés ilyen lelőhe­lyünk van, ami nevét on­nan kapta, hogy először cseh­szlovák területen találtak ér­ré a korra utaló fényes, fe­kete cserépdarabokra. Noma- dizáló, germán eredetű, nyu­gat-európai pásztortörzs lak­ta e területet i. e. 1300—800 között. Ez a népcsoport volt — Még megtekinthető Pás*- tón, a művelődési ház előte­rében Acs Irén Palócország című fotókiállítása. — Ditrói Tamás. Izraelben élő. magyar származású, szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. A jobbára fából faragott kis­plasztikák, valamint a raj­zok és skiccek a múzeum földszintién augusztus 30-ig tekinthetők meg. ■— A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum a következő időszaki kiállítással várja a környékbelieket és az odalá­togató turistákat: ..Egy keve­set szólok Magvarországról...” — Nógrád és környéke a tö­rök időkben: Kis hazai pan­teon, — arckéngvűitemény: Mlhál vfl Efnő hagyatéka — képzőművészeti válogatás. Bizonyító ásatás helyett Tárnoki Judit az új leletekkel ,.Üj szerzem ényeinik” címmel. A legközelebbin biztosan sze­az egyetlen a középső bronz- repelnek majd a már rendbe korban, melynek tagjai fim©- rakott tárgyak is. man megmunkált fényes tála- — Hogyan ék ez at nyagai­kat, korsókat, edényeket hagy- európai pásztortörzs?» tok maguk után. A mi cse- — Sajnos írásos emlékek reoanyagunk is igen gazdag, nem. maradtak, így csak kö- több mint tíz kiegészíthető vetkeztetni tudok arra, hogy edényt találtunk. — Hol restaurálják az ősi tárgyakat? — Helyben, a múzeum dol­gozói, a kész darabokait pedig mivel tengették napjaikat. Ál­lattenyésztő nép volt, annyi bizonyos. Erre utalnak a szarvasmarhacsontok. — Kecskét, juhot tartottak? raktározzuk. Nem tudjuk őket% — Kisebb testű emlősökkel most kiállítani, mert állandó igen ritkám foglalkoztak. Ez a tárlatainkat tíz évre rendez­zük. Ezek a leletek igen érté­kesek, nemcsak a kutatóknak, szépségük miatt a közönség­nek is, bár tetszetős formá­jellemző a bronzkori embe­rekre. — Milyen lakjuk volt? — Gerendakeresztes cölöp­házakat húztak fejük fölé. de jukmóil jóval nagyobb tudó- nem találtunk egyetlen ház- mámyos értékük. Az edénye- maradványt sem. csak hullá­két nem zárjuk el teljesem a nézőik elől. ugyanis 4—5 éven­dékgödröket — És a temetkezési helyű­ként rendezünk bemutatót két? — Sajnos azt sem. Volt ugyan itt temető, de a dom­bon, amire a harmincas évek derekán szőlőt telepítettek és a helybeliek régen kiásták, el­dobálták a hantokat. Néhány öregebb ember megkeresőit az ásatás során, és elmesélte, hogy milyen kis edényeket fordított ki ásójával a föld­ből. Elmondásuk alapján tö­kéletesen be lehet azonosítani a régi urnákat, ugyanis ez a nép elégette hatotta it. — Megyénk területéről mer­re indultak tovább? — Nem jutottak messzire, felőrlődtek a népvándorlás során. Időszámításunk előtt 600-ban a szkíták telepedtek helyükre, akik kelet'félő] ér­keztek. Az ő földi maradvá­nyaikat jövőre próbáljuk meg felkutatni. Vankó Magdolna Romhányban is jól ismerték A munkásművelés segítője A napokban baráti hangu­latú, kedves ünnepségre ke­rült sor Vácott, a Híradás- technikai Anyagok Gyára kis­tanácstermében. Az ünnepieken méltatt ik Felóvár Gyula, a nvugdilba menő könyvtáros üdéméit. Három évtizedet dolgozott a HAGY-ban, s napi munkája mellett vállalta az ü»emi könyvtár vezetését. Tevé­kenységének ideién megsok­szorozódott az olvasók szá­ma, sikeresek voltak Vácott is, Romhányban is a könyv­heti rendezvények, A hetvenes évek elejétől irodalmi estek sorát rendez­te, neves írók Részvételével, vagy haláluk után, rájuk em­lékezve. Veres Péter, Darvas József, J"éja Géza, Juhász Fe- renc-- neve fémjelezte ezeket a tartalmas, százakat — sok nógrádi vendégcsoportokat — vonzó találkozókat. Hí­rük túljutott a város határán­Petővári Gyula Munkás* művelődés címen 1970-től összegyűjtötte a híradástech­nika munkáscsaládjának kró­nikáját. .Emléket állított azok­nak a vezetőknek, brigádok­nak, melyek segítették, *a- mogatták elgondolásait. Ko­rábban megkapta a Kiváló népművelő címet. A. búcsúz­tatás alkalmával Pádár Sándor nyújtotta át a vál­lalati Kiváló dolgozó kitün­tetést. — Papp — NÓGRÁD — 1986. augusztus 27., szerda Bevallom, hogy Botár Attila kötetét, az Elsüllyesztett ha­rangot letéve zavarban va­gyok. Mert, íme ismét egy megkésett ember, aki más­képpen gondolkodik a ver­sekről, mint én. Azaz, hogy álljunk csak meg! A som­más ítéletet könnyű kimon­dani, különösen egy megha­tározott és meghatározható ízlés és poétikai gondolkodás nevében. De, mihez képest is mások ezek a versek? És va­lóban mások vagy csak más­milyenek. ahhoz képest, mint amilyeneket a magyar költé­szet megújulása iránti teoreti­kus hajlandóságom olvasni szeretne? » Botár Attila munkái iga­zán megcsinált versezetek, s értem ezen azt. hogy a szerző nincs híján bizonyos fogal­mazási jártasságnak. önki­fejezési készségnek. S. ez még akkor is igaz, ha hellyel-köz- zel érezzük a kimódoltságot. a keresettséget, vagy. ha egv- egy csikorgó rímpárnál meg­csap az izzadtságszag. Az olyan grammatikai kép­telenségek (helytelenségek), Botár Attila: Elsüllyesztett harang Legyen! költők fejében. Hanem a vi­lágban van elrejtve.’ A vers­ről és a versben való gondol­kodás a világról alkotott ké­pünk. a világ dolgairól való gondolkodásunk függvénye. Minden részletében. S, azt hiszem, épp a jelenkor az az időszak, amikor hihetetlenül bonyolult, szövevényes és jó­szerivel áttekinthetetlen dol­gokkal, jelenségekkel állunk szemben. S áhhoz, hogy a köl­temény — tiszte szerint.— a világban való eligazodásra ösztönözzön bennünket, író­mint az „És volt aki száll” sem mondanak ellent annak, hogy a kötet írója ismeri a szakma néhány fogását. Akkor hát mégis, mi--'.ba- jom var ezekkel a versekkel? Semmi. Az írásokkal semmi. Ellenben annál több Botár Attila gondolkodásával. Mert, hiszen egy költő úgy gondol­kodhat a világról. ahogyan csak akar, csak egyféleképpen nem: nem eléggé mélyen át­gondolva verseinek tárgyát. Mert a vers — a közhiede­lemmel ellentétben — nem a jának többet, mást, lényege­sebbet kell tudnia eme dol­gokról, mint nekünk olvasói­nak. E tekintetben azonban Botár Attila nem sok újat közöl velem. Valójában nem igazít el. Amit elmond: né-, hány hétköznapi apróság és néhány életrajzi tény. Én el­hiszem neki, hogy fájdalmas életet élt, s hogy ez az élet megtöretéseknek sem volt hí­ján. De ettől, önmagában csak ettől, még senki sem lett köl­tő. Mert a költőlétnek csak egyik felekritériuma a vi­lágról való igényes gondol­kodás. A másik: parány lé­tünkben is megélni a törté­nelem. az idők s az efnber teliességét. Mindazonáltal művei, ha el­gondolom, .hogy az egyre csökkenő számú versfogyasztó közönség sorai között fölte­hetően nem kevesen akadnak, akik épp az efféle alkotásokat kedvelik és keresik, akk^ azt kell mondanom,, jó, hogy c4le tár Attila versei most köterí» ben is megjelentek. E. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom