Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
Elváló címet kapott a Tempress Alkalmazkodtak a körülményekhez és a változásokhoz Nem lehet úgy menni a fai gótár ján i öb löá üv eggyár Kossuth Művelődési Házába, hogy 3—4 amatőr színjátszóval ne találkozzon az ember. Kézenfekvő az oka: a Tempress Játékszín több tagja is az intézményben, illetve a gyárban dolgozik. Foglalkozásra nézve, a sokszínűség jellemző, van főztük: adminisztrátor, gépíró, esztergályos, segédmunkás, háztartásbeli. nyugdíjas, üzemi osztályvezető-helyettes, bár e rr átnevezésekkel korántsem értünk a felsorolás végére. A Tempress Játékszín november közepén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Molnár Ernő rendező irányításával tizenheten — köztük négyen zenészek — dolgoznak. Az idei népművelők napi budapesti ünnepségen kapták meg a Kivaló együttes címet., Nem rryéltatlanul, az biztos. Nincs a megyében még egy olyan együttes, amelyik any- nyit dolgozna, fáradozna az amatőr színjátszásban, a gyerekek és a felnőttek szórakozásáért. mint a Tempress. Évente 120 körüli előadást tartanak. Az első hívó szóra, jöjjön bárhonnan is, örömmel mondanak igent, nem sajnálva időt, fáradságot, ülnek autóbuszra, és indulnak játszani. Mert nekik valóban játék az. amit csinálnak — egy határtalan, nemes szenvedély őszinte, örömteli kiélése. Éppen ezért nem tartják méltóságon alulinak olyan parányi helyen fellépni, mint Szorospatak, vagy egy nyári tábor. Széles körben tudott, hogy «7. öntevékeny mozgalmak — köztük az amatőr színjátszás — az utóbbi években nem a legkívánatosabb körülmények között léteznek. A céltudatos, megfeszített, egyébként is nagy-nagy akaratot, elhivatottságot követelő közösségi munkának nem kedveznek a jelenlegi gazdasági, társadalmi változások, törekvések. Ebben a helyzetben sok csoport nem is találja meg a lehetséges és követendő utat — működése esetleges, vagy beszűkült, tevékenysége átmenetileg, netán végleg megszakadt. Annál értékesebb hát a Tempress tevékenysége és sikere. v De vajon mi rejlik az eredményesség mögött? Talán másoknak is tanulságos, és használhat az öblösüveggyári tapasztalat. Mint minden közművelődési mozgalom, a színjátszás is alapvetően két forrásból táplálkozik. Egyrészt résztvevői tehetségéből és szorgalmából, másrészt a társadalmi igényből. szükségletből, amely anyagi alapjait jis megteremti a működésnek. Általában az utóbbit szoktuk hangsúlyozni. amit nem is tartunk helytelennek. Hiszen végtére is mindennek létét a közösségi érdeklődés és hasznosság fogadtatja el. Az elmúlt hétnyolc évben azonban mind- i- cább megerősödhetett bennünk az a felismerés, hogy a fennmaradás, az 'értékes működés nem elhanyagolható feltétele: az, ember, a személyiség, a maga tudásával, erkölcsével. Arra is rádöbbenhettünk, hogy ez a feltétel- rendszer legalább olyan fontos, mint a másik — mert dacol a nehézségekkel, a fe- lülkerekedésre ösztökél, és el is tudja éretni azt. A Tempress Játékszín is átélt már válságos időszakot, mindjárt a működés kezdetén, a harmadik évben. S akkor kapóra jött a nemzetközi gyermekév, amely váratlanul találó ötletet hozott: játsszunk ezentúl, főként a gyerekeknek — határozták el a tagok. S minthogy a legifjabb közönség egyébként és általában sincs megfelelően elárasztva szórakoztató-nevelő programokkal, no meg a képesség is adva vagyon, az elhatározás hatásosnak bizonyult. Lényegében azóta érzi a társulat a létbiztonságot. azóta kapja meg fokozottabban a helyi és a megyei támogatást, \ alapozta meg fővárosi szakmai kapcsolatait, elérve és állandósítva a már említett tekintélyes fellépési alkalmakat. Az együttesben , komoly gondot fordítottak mindig a belső nevelésre, szakmai továbbképzésre. Olvastak, előadásokat hallgattak, gyakorlati — például sminkelési — foglalkozásokon vettek részt. Elérték, hogy saját kelléktárral, díszlet- és jelmeztárral rendelkeznek. Rendszerint hozzájuk jár ruhát kölcsönözni néhány amatőr színpad, illetve szülő és gyerek a farsangi bálok idején. Nem sajnálják tulajdonukat. Sőt azt szeretnék, ha még többen fordulnának hozzájuk. ha erősödne a salgótarjáni és a megyei amatőr színpadok közötti kapcsolat. Mert még mindig nem mondtak le arról, hogy valaha amatőr színház is szerez majd örömet a nógrádiaknak. Egy kániiikuliai nap késő délutánján beszélgettünk, próba előtt. Tizenegyen ültük körül az udvarra kitett, üdítőkkel telerakott asatalt. Nyíltság, felúzabadúltság és kritikus hangvétel jellemezte a beszélgetést. Minden megnyilvánulásban érződött az összeszokottság, az összefor- rottság. Egy az akaratuk: szerepelni. Valamennyien húzó emberek. S megkapják érte a méltó jutalmat: a közönség tapsát, a hivatalos támogatást és erkölcsi elismerést. S elismerésnek számít az is, amit az egyik falusi fellépésükről mesélnek. A gyerekek a lelkesült, fiatal tanár nénit kérdezgetik, mi az a Tempress; mire a tanárnő: nem tudom, de róluk nevezték el a kávéspoharat, azt a hő- és ütésállót. Ne keserítsen bennünket, hogy a névadás pontosan fordítva történt, mintegy szimbolikus gesztusként. Örüljünk, hogy a színpad felveszi a versenyt a..poharakkal. Sulyok László Németh Károly: Párt, politika, társadalom A kötet az elmúlt hat és fél esztendő beszédeiből és írásaiból ad válogatást. Történelmi mértékkel mérve kevés idő, mégis része annak az ívnek, mely immár közel három évtizede kezdődött azzal a felismeréssel, hogy a párton belüli és a társadalmi folyamatok szorosan ösz- szefügigenek egymással. „A szocializmus sikeres építésének előfeltétele, hogy a párt-, ban demokratikus viszonyok uralkodjanak, következetesen érvényesüljenek a párt működését szabályozó lenini el-' vek.” — írja az MSZMP főtitkárhelyettese. Az elmúlt több mint fél évtized természetesen összegezésre sarkall, hiszen közelmúltunk az MSZMP XII. és XIII. kongresszusának, a ha. todiik ötéves terv előkészítésének és megvalósításának, és a hetedik kidolgozásának időszaka volt. Ekkor választotta meg az ország tanácstagjait és országgyűlési képviselőit. A kötet felelősen és kritikusan szól ezekről a belpolitikai csomópontokról. A Párt, politika, társadalom című könyv a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Látogatás Közoktatás és közművelődés a szécsényi könyvtárban Szécsényben a közművelődés egyik fellegvára a Krúdy Gyufa városi könyvtár. Az alapszolgáltatás, a könyvkölcsönzés mellett jelentős szerepet kap a könyvtár programjában az ismeretterjesztés. Ez irányú eredményes tevékenységük egyik fontos tényezője az a kapcsolatrendszer, amely a könyvtár és a különböző intézmények, tömegszervezetek, gazdasági egységek között kialakult. — A sorban elsőként az általános iskolával kialakult többsíkú kapcsolatrendszert kell megemlíteni. Könyvtárunk nagyon sok iskolai rendezvénynek ad otthont. Rendhagyó órákat, napközis foglalkozásokat, őrsi és rajösszejöveteleket tartanak nálunk. Közös rendezvényeink: író-olvasó találkozó, szavalóverseny, különböző vetélkedők, rajzpályázatok, stb. Az elmúlt években két gyermekközösségünk működött. A könyvet kedvelők klubja és a könyvbarátraj. A jövőben az iskola úttörő- csapatával ismét szeretnénk megszervezni ezeket a gyermekközösségeket — vélekedett Fasching Károlyné, a 'könyvtár vezetője. A könyvtár • és az iskola kapcsolatrendszerének tárgya, alanya a gyermek. A legkülönbözőbb rendezvényeknek az alapcélja, hogy a gyermekek felismerjék, felfedezzék az olvasás szépségét, örömét. Tudják használni a különböző szakkönyveket. Tisztában legyenek azzal, hogy az ismeretszerzés bő és kiapadhatatlan forrása a könyv. A „Kell a jó könyv” pályázat helyi sikere is bizonyítja a városi KlSZ-bizott- ság és a könyvtár eredményes együttműködését.- -A gazdasági egységeknél több kihelyezett rendezvényt tartottak. Író-olvasó találkozókra került sor, különböző témájú előadásokat szerveztek. A TIT városi szervezeté-1 vei közösen író-olvasó találkozót, különböző témákból) előadássorozatot tartottak Otthont adtak a TIT városi szervezet értelmiségi kör« rendezvényének. A zavartalan, nyugodt működéshez a feltételeket a városi tanács és annak szakosztálya biztosítja. — s/.enográdi — Összehangolt fejlesztés, egymásra épülő munka , A társadalom, a gazdaság fejlődése, forradalmi átalakulása a művelődési tevékenység újragondolását igényli. Az előrelépés a kultúra belső arányainak — a műszaki-technikai műveltség javára történő — módosítását, hatókörének bővítését, a kulturális tevékenység eredményességének fokozását feltételezi. A társadalmi, gazdasági előbbre jutás ugyanakkor a művelődés korszerű rendszerének kiépítését, feltételeinek bővítését teszi lehetővé. Mindezek a követelmények az iskolai nevelésoktatás korszerűsítését, az iskolai munka hatékonyabbá tételét, a permanens művelődés megalapozását és a közművelődés iskolai irányultságának fokozását kívánják meg. Fontos a segítés A közoktatás, illetve a köz- művelődés fejlesztésére áz utóbbi években hozott állami döntések, megyei tanácsi határozatok a két terület ösz- szehangolt fejlesztését, egymásra épülő munkájának kialakítását ösztönözték. A megyei művelődésirányításban határozottan törekedtünk arra, megköveteltük, segítettük, hogy a különböző rendeltetésű kulturális intézmények építsenek egymás tevékenységére, támogassák egymás munkáját. A közművelődésben fő feladatunknak tekintjük a nevelő-oktató munka segítését. Elhatározásainkat a létesítmények, berendezések közös használatában, a tartalmi munkát segítő formák, módszerek, eszközök biztosításának ösztönzésével igyekszünk érvényesíteni. Támogattuk, továbbra is segítjük az integrált, tehát a gyermekek és felnőttek ' ellátását «egyaránt biztosító intézmények létrehozását, működtetését. Az iskolai és köz- művelődési könyvtárak ösz- szevonásával 49 helyen hoztunk létre kettős funkciójú az iskolai munkát magasabb színvonalon segíteni tudó és a felnőttek könyvellátását is gazdagító, kettős funkciójú könyvtárat. Négy településen — Aisó- toldon, Mátramindszenten, Mátraterenyén és Nagybár- kányban — szervezték meg a település kulturális ellátását egységes szervezetben biztosító általános művelődési központot. Szakmai munkájuk folyamatosan fejlődik, hatásuk egyelőre az iskolai munka hatékonyabb segítésében, a tanulóifjúság tanórán kívüli tevékenységének eredményesebb szervezésében jelentkezik, de vannak biztató jelek a felnőttlakosság kulturális ellátásának gazdagításában, aktivitásuk fokozásában is. Kedvező fogadtatás Az új oktatási törvény, a közoktatás fejlesztésének feladatai feltételezik, bogé a közművelődési intézmények is hozzájárulnak a korszerűsítés programjához. Gyarapítják az iskolában szerzett ismereteiket, tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal kiegészítik az iskolai és iskolán kívüli nevelési tevékenységet, szakembereikkel, eszközeikkel kibővítik az oktatási-nevelési intézmények feltétel- rendszerét. Az eddig kialakított formák, módszerek, készített eszközök többségében kedvező fogadtatásra találtak, sikeresek a nevelők és tanulók körében egyaránt. A múzeum a történelemtanításhoz diasorozatokat készített. Rendszeresen ír ki pályázatokat, szervez honismereti táborokat a közép- iskolás diákoknak. Vonzóak az ifjúsági múzumbarát- körök s a múzeumi órák is. Népszerűek az „Élő zenét ...” akció kisiskolákban rendezett műsorai. Jelentős a komolyzenei hangverseny- sorozatokon részt vevő diákok száma. A számítógépes tanfolyamokra és klubfoglalkozásokra nagyon sok általános és középiskolás tanuló jár. A különböző amatőr művészeti együttesekben is sok a diák. Szívesen es növekvő számban vészinek részt a tanulók a különböző könyvtári programokon, író-olvasó találkozókon, irodalmi rendezvényeken, pályázatokon, olvasótáborokban. Az utóbbi időben nagyobb mértékben terjed a tudományos ismeretterjesztés is a tanulóifjúság körében. Néhány forma — idegennyelv- tanfolyamok, tudománybaráti körök — különösen kedveltek. A közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésében bővül a szakemberek kölcsönös bekapcsolása egymás tevékenységébe. Népművelők, könyvtárosok, muzeológusok fakultációs tárgyak oktatásával, szakkörök, klubok vezetésével segítik az iskolák szakember-ellá tottsá- gának javítását, gazdagítását, ugyanakkor még mindig a pedagógusok a legaktívabb kultúraközvetítő rétege az ér- telpniségnek. Számos amatőr- együttesben. művelődő közösségben működnek közre résztvevőként. vagy vezetőként óvónők, tanítók, tanárok. A tiszteletdíjas könyvtárosok és TIT-előadók nagy része is pedagógus. Tartalékok feltárása Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy az iskolák és közművelődési intézmények kapcsolatában „minden rendben van”. Sajnos ez az általánosítás nem mindegyik intézményre, településre, illetve tevékenységi területre igaz. Az együttműködésben, a lehetőségek kölcsönös felajánlásában, igénybevételében sok még a kihasználatlan tartalék. , Számos településen nem gondolták végig a korszerű, eredményesebben és gazdaságosabban működtethető intézményi szervezet létrehozását, nem .ösztönzik az intézmények együttműködését, többcélú hasznosítását, nem működik a koordináció. A közművelődési intézmények által felajánlott — évenként programfüzetben közreadott — kulturális ajánlásokat csak kevés óvoda, iskola veszi igénybe. A diákegyüttesekben születő kulturális értékek, kórusok, zenekarok, színjátszó együttesek stb. produkciói nem gazdagítják a kulturális kínálatot. Sok gyermek, illetve diákfiaital távol marad — gyakran tanulmányai teljes időszaka alatt — a színházi, vagy hangversenyprogramok- tói, az aktív művészeti alkotó tevékenységtől. Csak kevesen ismerik, olvassák, hasznosítják megyei folyóiratunkat —■ a Palócföldet —, vagy más megyei kiadványainkat. Gondjaink közül csak néhányat említettem, felszámolásuk azonban közös érdekünk, sürgető feladat. A legkedvezőbb megoldásnak —, mindenekelőtt a kisebb településeken — a közoktatási, közművelődési feladatokat hatékonyabban teljesítő, a Lakosíság minden rétegének nevelési-művelődési szükségleteit, igényeit legcélszerűbben szolgáló intézmény létrehozása látszik. Szilasi András 1 Beregi hívogató Ungon-berken túl ... a mondás-szerint: nagyon mesz- sze. Ung egy megye neve volt, aminthogy a berek szót őrizte a hajdani Bereg megyenév. E megye legnyugatibb csücskén serdült a mai várossá Vásárosnamény, nem messze onnan, ahol a Tiszába ömlik a Szamos, hozva a közelben fölvett Kraszna vizét az egykori Ecsedi-láp tájairól. Ez a szép ligetes-berkes táj nincs is, olyan messze ma már — Ungon, Seregen innen van. Namény őrzi Bereg emlékeit — ennek szentelte múzeumát. mely immár 23 éve működik Beregi Múzeum néven. Alapítója, s évtizedekig vezetője. Csiszár Árpád gonddal gyűjtötte a föld rejtette régiségeket csakúgy, mint a régi népélet emlékeit, munkaeszközöket, használati és viseleti tárgyakat. S, megvolt, s megvan ma is az a tehetsége, hogy a pátria múltját becsülő buzgalmat felélesztette földijeiben is. Eleven gyakorlat a honi múzeumra gondoló földre tekintés — magunk is tanúi lehettünk ottjártunk- kor, amint egy erdész pártoló leletmentőként gondosan becsomagolt edénytöredékkel, szerszámmaradvánnyal állított be a múzeumba egy vízvezetékásástól. így gyarapodott látványos gyűjteménnyé —, s bár kevésbé látható, de még gazdagabb raktárkinccsé — a múzeum anyaga. \ Csiszár Árpád figyelme és gyűjtőkedve révén a Beregi Múzeum sajátos érdekessége, kuriózuma a vaskályhagyűjtemény. Valaha több kisebb- nagyobb öntöde működött Be- regben. Főleg az egykori megyeszékhely, Munkács környékén virágzott ez az ipar az elmúlt századokban. S, egy évszázada művészi díszű munkák kerültek ki egy-egy kiemelkedő képességű mester keze nyomán. • Különösen Schlosset András mintázó készített igen szép, szobrászi igényű, gyakran történelmi tárgyú, máskor mitológiai, vagy állatalakos díszítéseket —, immár önálló használati és díszítőtárgyakat is, amint ennek a tudós muzeológus utánajárt. Egyik-másik kis méretével és kidolgozásával, a finom ötvösmunkákkal felveszi a versenyt. Díszítményei láthatók a múzeumban valósággal csatasorban álló kályhatömeg némelyikén. De, hadd mutassuk be itt azt, ami kevésbé látható — csináljon kedvet a beregi város fölkeresésére! íme, a raktárkincs finomöntvényeiből a medvét formázó kis íróasztali nehezék, s a pici emberalakos tartó. N. r.
