Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

Aratás után Munkáld* — mtm&ásszemmef É Májustó! nemcsak a mezőg azdaságl szakemberek, de az te* ész ország számára fontos, milyen hírek érkeznek a ha­tárból. Szépek-e a gabonavetések, hogyan kalászol a búza, aranyat ért-e a májusi esd? Mikor augusztus elsd napjai­ban végéhez ér a nagy munka, as aratás, választ kapha­tunk sok fontos kérdésre. «lói szervezetten Megyénk mezőgazdasági Szemeiben is alapvető kér­dés, hogyan sikerült' megszer­vezni a gabonafélék jó szín- nebb volt.^ a buzatermesztés- vonalú megtermelését, beta­karítását, biztonságos elhe­lyezését, tárolását. Ezt a fel­adatsort a nagyüzemeink, fel­vásárló és forgalmazó válla­latok augusztus első napjai­ban befejezték. A nyári betakarítást! növé­nyek elsősorban is a kalá- tott der utána a legkriliku- r« íu, ,‘T8 J szosok meghatározó jelentő- sabb időszakban jelent0s csa- lentos. ,értekek vann?_k.kinn seguek a termelőszóvetkező- padékhiány köVetkezett be. tekben, állami gazdasagok- Ez ig nagy eltérésekkel lentkezett megyeszerte. pasztalatokat. Az eddigi Isme­retek, adatok alapján megál­lapítható, hogy az időjárás az átlagosnál, különösen az el­múlt két évnél kedvezőtle­ben csak két időszakban vol tak kedvezőek az időjárási feltételek. Amikor a rendkí­vül száraz szeptember, októ­ber után, az enyhe csapadé­kos novemberbefl, december­ben keltek ki a búzák. A má­sik kedvező időszak május Az idei kisebb termésből még fájdalmasabb minden szem veszteség, ezért tok he­lyütt — a gabonatáblákon különösen — indokolt a na­gyobb figyelem, emberi gon­dosság, jobb technikai szín­vonal a veszteségek megelő­zésére. Előzetes számítások szerint a kalászos gabonákból a megye nagyüzemeiben, mintegy 50—55 millió forint árbevétel-kieséssel számolha­tunk. ezen belül jelentősek az üzemi differenciák. Ez a tény is felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a bevétel- kiesések pótlására az év hát­ralévő részében, igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Ebben sokat segíthet az őszi Szentírás a délutános kollégának — ÉN AMONDŐ VÁGTOK, fanascn hanminokáleine «m- nem mai gyerek már a szak­hogy nem a munkaidőalapot, bar dolgozik, s havonta tizen- máiban, hanem a munkát kell védeni három-ti zennégy millió forint a végétől, június közepéig tar- ^faLrtlfa^tis^en * m^Te- trut H, utána = iowirr.titn- oetaicamasa, niszen meg je ban. Ezért az aratási munkák jó színvonalú előkészítése, el­végzése két szempontból is nagyon fontos. Egyrészt a nö­vénytermesztési ágazat ter­melési értékének, mintegy 55 százaléka kerül betakarításra, másrészt a 40 ezer hektárnyi betakarított területen amely az összes szántó 45 szá­zalékát adja — megindul a je­Az időjárás szántóföldeken. Különösen meghatározó a napraforgóé, amelyből az üzemek több mint 200 millió forint árbe- munkánktSl vét.elt várnak. független objektív tényező, el­lenben a szakmai munka színvonalas végrehajtása a dolgozó kollektíváktól függ. A jövőben a jó szakmai kezde­Az aratási munkálatokat ál­talában egy héttel korábban fejezték be a nagyüzemek, mint az előző években. Ezt az időelőnyt arra kell kihasznál­> ménvezések széles körű ej. ni. hogy emberek, gépek, kol­terjesztése érdekében az ed­digieknél többet kell ten­következő termelési év elő- nünk. Például sok lehetőség készítése, megalapozása. A kínálkozik fejlesztésre a táp- mezógazdasági nagyüzemek és anyag-gazdálkodásban külö­a vállalatok a feladatoknak megfelelő felelősséggel ké­szültek fel a betakarítási' munkák komplex, színvonalas elvégzésére, de kiemelt jelen­tőségű volt a kollektívák fel­nösen azért, mert az utóbbi években csökkent a műtrá­gya-felhasználás. Megyénkben is kialakuló­ban van a hatékonyabban és készítése, a szervezettség egyenletesebben kijuttatható megalapozása is. Az üzemek gazdagították, g korszerűsítették kombájnka- ipacitásukat. Megkötötték a «jól bevált kooperációs szer­lektívák jól felkészüljenek az ősziek betakarítására. A jövő évi jó gabonater­més előkészítéséhez, megala­pozásához alapvető feladat valamennyi nagyüzemben, hogy tételesen elemezzék, ér­tékeljék a saját termelési ta­pasztalataikat. tárják fel a hiányosságokat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Vegyék figyelembe a jól dol­gozó üzérnek kedvező tapasz­talatait. Válasszák ki a terü­letükön legjobban termő íaj­í ol yé konymű trágya-fel hasz­nálás elterjesztése, melynek széles körű alkalmazása in­dokolt. Több üzemben már tákat, gondoskodjanak a gyakorlattá vált a jó kezde- megfelelő tápanyag-visszapót- ^ódéseket. és a ‘találok ményezés. Ez év őszén kezdi látóról és a betakarítás utón »Wábbi érése következtében munkáját Szécsényben és időben végezzék el a Járulé­nagyobb jelentőséget kapott Karancslapujtón a folyékony kos feladatokat, a vetés-előké- a megyei együttműködés. To- műtrágyát szolgáltató telep, szítő munkálatokat vább ápolták a határmenti amely_mmtegy,_40__e_zer hek- A népgazdaság VII. ötéves kapcsolatokat, több. gazdaság­ba csehszlovák kombájnok ér­keztek a kalászosok gyors, be­takarításának segítésére. A megyei gabomaforgalmd tár terület korszerű táp- tervében és a megye terület- anyag-gazdálíkodását biztosít- fejlesztési célkitűzéseiben ja. Ennek kapcsán indokolt az szereplő gabonaprogram tel- ország más részein bevált jesítése az elkészült tervek művelőutas gabonatermesztés alapján úgy érhető el, hogy bevezetése is. Ez segítheti a megfelelő területtel és termés­lés malomipari vállalat 4000 hatékonyabb növényvédelmet, növeléssel kapcsolódjanak me- ... tonná val növelte tárolóka- amelyre éppen az idei tér- gyénk mezőgazdasági nágy- padlását és bővült a napi ót- meiés problémái adtak több ükeméi is a programhoz. E •«vételi lehetőség is. Ez a mun- tapasztalatot. feladat végrehajtásához még >íJJka ütemesebb volt, mint az szervezettebb, Összehangol­$ előző években, igény szerint A repülőgépes, helikopte- tabb munkára van szükség a •hét végi és éjszakai műsza- rés vegyszerezést-jól egészít- termelésben érdekelt vala- kot is szerveztek. Az AFOR hetik ki a hagyományos föl- mennyi szervezet résziéről, megfelelő üzemanyagkészlet- di védekezési formák korsze- tel és előszállítási kedvez- rűsítése. így a kártevők jár- ménnyel állt az üzemek ren- ványszerű fellépése esetén delkezésére. Az AGROKER és gyorsabban, eredményeseb- a termelési rendszerek rak- ben lehet megszervezni a tárai ügyeleti szolgálattal se- megelőző munkát. Ügy gon- gítették a sürgősen szüksé- dolom, az is szembetűnő volt, Köszönet és elismerés gessé váló alkatrészek bizto­sítását. összességében megállapít­ható, hogy az embert és gé­pet egyaránt próbára tevő aratást gazdaságaink jól, szervezetten hajtották végre. Az elvégzett munka a dolgo­zó kollektívákat dicséri. Miért maradtak el a hozamok? Ezt annak ellenére is kér­dezhetjük, hogy az eredmé­nyek, a hozamok, mintegy 10 százalékkal elmaradnak a ter­vezett és az előző évitől. Eh­hez sok helyen az időjárási tényezők mellett a szakmai színvonal gyengeségei is hoz­zájárultak. Régi gyakorlati tapasztalat, hogy kedvezőtlen időjárás mellett a szakmai hiányosságok még nagyobb mértékben erőteljesebb ha­tásokkal köszönnek vissza, vagy a tartósan jó szakmai színvonalon dolgozó üzemek még aszályos esztendőben is jó eredményt érnek el. Ez utób­bira több példát is említhe­tünk. Hektáronként ez év­ben is szépnek mondható hozamot ért el a Mátraaljai ÁG, magyarnándori, a nagy­oroszi, a rétsági, a palotás­halmi tsz. Néhány üzem, úgy Mátraterenye, Drégelypalánk. Alsótold, viszont az indokolt­nál kisebb termésátlagot pro­dukált. A termelés tényezőit az üzemi szakemberek, rend­szerek széles körűen elemzik, szeptember első hetében me­gyei értekezleten részletesen értékelik, közreadják a ta­Köszönet és elismerés ille- hogy néhány üzemben gyo- ti mindazokat, akik az ara­mosak voltak a gabonatáb­lák. Ehhez a ritka tőállomány is hozzájárult, amely még job­ban megmutatta a gyomokat. Az üzemi szakemberek pa naszkodnak a dráguló vényvédő szerekre, -de mutatnak jó példát, akik kez­deményeznek is. okszerű ta­lajművelést végeznek, és így alapozzák meg a gyommentes­séget. tás nagy munkájában a kom­bájnokon, száll! tój árműve­ken, raktárakban és a szer­vezésben dolgoztak, mind­azokat, akik segítették e fe­nő" lelősségteljes munka elvégzé­sünk Sét. Dr. Hala.j Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője — vélekedik napjaink sláger­témájáról megyénk egyik gaz­dálkodó szervének a vezetője. — Ezt pedig csak egyfélekép­pen lehet: ismenni kell a fel­adatot, s azt, hogy annak el­végzéséhez hány emberre van szükség. A fölösleges munka­erőt el kell küldeni, hadd dolgozzék ott, ahol valóban szükség van rá. A többi szin­te gyerekjáték: számon kell kérni a teljesítményt, s esze­rint fizetni. Nos, a képlet valóban egy­szerű. Ahhoz azonban, hogy az ismeretlenek behelyettesí­tése is pontos találat legyen, még kell valami — előre látó, precíz szervezés. A munkás nem azért megy be a gyárba, liogy unalmas csellengéssel üsse agyon az időt. Lassan múlnak az órák és sovány a kereset, ha nincs elég munka. Az effajta csön­dességnek nem örül senki: in­gerült a munkás, kapkod termelési értékünk! Gondolja, hogy él tudnánk ennyit vé­gezni, ha csak úgy átabotában szerveznénk meg a munkát? Anyaghiány persze a leg­jobb szándék mellett is adód­hat. Márpedig, anyag híján nem lehet dolgozni... Gon da Lajos forgácsoló er­re viszont ezt mondja: — Persze, hogy van, nálunk is előfordult. De az volt a jó — Ha más nem adódott, előre gyártottuk az alkatré­szeket — mondja az ősz hajú művezető. — A legkritikusabb hónapban is kilencvenhárom százalék volt az üzem teljesít­ménye. Az a szerencse, hogy a radiátorgyártást szeretik áz emberek. Igényes, szép mun­ka, nem is nehéz. A kedvéért a zökkenőt is jobban eltűrik, persze csak akkor, ha tájé­kozottak. Az a baj szerintem, hogy benne, hogy mi erről csak utó- jmportból ho^uk be a radlá. lag. a termelésin- hallottunk. Nekünk munkánk akkor is volt, amikor a főnökök anyag után futkostak. Szerintem en­nek így is kell lennie: a fel­tételek . megteremtése az ő dolguk, emiatt az ő fejük fáj­jon, ne a munkás adja meg az árét! tort, mikor itt ez-a szép üzem, ami folyamatosan tudna dol­gozni — minősíti a nehéz hó­napokat a maga szemszögé­ből íd. Puruczki István he­gesztő a fejprofilfúró gép mel­lől. — Olyan ez, mint a me­zőgazdaságban a krumpli: egyszer hopp. másszor kopp! A kereskedelem munkáját is A HOSSZÉ HAJÚ fiatal- meg lehetne egyszer nézni, ember szerint a szakmunkások nemcsak a miénket, inkább a géphibát veszik ész- a hegesztő okkal kifogásol,’ ___„ _______, __„__ - Ie- Ka csak egy biztosítékcse- hiszen a szokásos kereseténél ve zető 'jobb az ilyen" helvze- rórő' van szó, azt persze meg- jó ezer forinttal vitt haza ke- tet megelőzni, mintsem anyo- várják, hiszen tíz-húsz perc vesebbet júliusban. Nem rajta mában támadó hangokat esi- alatt ismét fitt a masina, de múlott,. ő szívesen dolgozott ha komolyabb a baj, inkább volna többet is. ha lett volna másik gépre mennek. — Néhány perces várako­zást bármikor be tudok hozni. Ráhajtok, és kész — közli a tehetséges szakember, aki az átlagos 104—106 százalékos títani. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál ezúttal hát nem a különféle ügyekben eltávozó dolgozók miatti munkaidő­herdálásról kérdezősködtünk, hanem az érdekelt: a gyárka­pun belül levők vajon meny­nyire tudják hasznos munká­val tölteni a műszak nyolc órá­ját? Mert ahogyan valaki a beszélgetések »arán megjegyez­te, itt van ám a kutya elásva! Nem jön »avarba a kérdés­re Ubrankovics József, a for­mit. -Nem hibáztat érte sen­kit. hiszen ő is tudja, amit mindenki a radiátorüzem bem: boldog-boldogtalan radiátort akart eladni a piacon. — Ha nincs radiátor, adnak teljesítmény helyett 130—140- más munkát — teszi hozzá re hozza a normáját. — De többet nem tudok elviselni. A családomnak kell a pénz, ne­kem meg ehhez a munka! összehasonlítási alapja van, hiszen más cégnél műszerész­ként is dolgozott időbérben. gácsolóüzem művezetője. F«j*rt egy szanatóriumi helyzet. Nagyon U h.«™*,«» Í1B- tS *** Tóth Albert lakatos. ,— Én bármit elvállalok, mert noin- den jobb, mint az alapóra­bérért végzett kényszer-takarí­tás. Legutóbb én js jóval ke-' vesebbet kerestem a szokott­nál. Nem tudom, ezért ki a felelős, nekem elég annyi. ja: — Nálunk munka nélkül öt percig sincs senki! már inkább fáradjon, el az ember, de lássa is értelmét! ,, .. ,, . A műszak közbeni elkéredz­m<m<i-|a: az ü2ammeik kedésről - mint az egész vál- látóinál — a radiátorüzem­ben is leszoktak az embereik. kiadott havi „durvaprogram alapján a művezetők minden napira és minden dolgozóra Mehetnek pedig, de csak ak több a munka. \ Arra, hogy mit lehetne még jobban megszervezni a napi munkában, akármelyik mun­kás szolgálhat egy-két tippel.’ Tóth Albert például ezt mondj ja: — Leérhetnének gyorsabban finomprogramot készítenek. Ez kor ^ valóban h^thatat- «* £**** laSok a pontosan annyi feladatot tar­talmaz, amennyit egy ember egy műszak alatt el tud vé­gezni. Minden művezető a váltó műszakra készíti el, így műszakkezdéskor azonnal munkához láthat mindenki. — Ma délutánra például ti­zenhárom ember jön be — lan —* ha ledolgozzák. — Ha van elég rendelésünk, nem engedjük meg azt a luxust, hogy mindenki szana­szét szaladgáljon az ügyei után — mondja Klein Gyula előkészítésről. Bosszantó, mi­kor minden együtt van, még­sem kezdhetjük a munkát, mert késnek a papírok. De megírhatja azt is, hogy hat éve, amióta én itt vagyok, so­kat javult a szervezés. Jobb üzemvezető. — Néhány szű- az anyagellátás, a targonca is kös hónapot követően most elegendő, újra keresik a RomantikoiJ és ° tudatja adélelóttos Ubranko- minden tótel pon^-m határ_ vies. — Most kezdtem a prog­ramjukat megcsinálni. Ez a papír a délutános kolléga szá­mára csaknem száz százalékig szentírás. —, S ha valaki hamarabb befejezi az aznapra előírt munkát? időire kell. Nem mondhatjuk a vevőnek, hogy azért késünk, mert a munkásaink útlevelet váltanak, vagy hitelt vesznek fel az OTP-nél. Elegendő rendelés híján is munkát adni az embereknek — ez már a művezetés ma­— Akkor jön és újabb fel- gasiskolája. Az előző hónapok- adatot kér. Annyival is több ban ez még Gáspár Andrást lesz a keresete! Nézze, ebben is nagy próba elé állította, az üzemben két műszakban pedig ahogy mondani szokták, A FÉMIPARI VÁLLALAT­NÁL is tudomásul vették a munkások, hogy fegyelmezet­tebb munkára van szükség, nem bocsánatos bűn a késés, nem lehet a műszakból csak úgy elfutkosni. De abban is megegyezik a véleményük, hogy napi munkájuk jó meg­szervezése — ez az igazi mun­kaidőalap-védelem ! Szendi Márta A, Sági Józsefné tninőségellenőr folyamatosan vizsgálja az őrlésre kerülő búza minőségét az érsekvadkerti malomban. —RT — Tőkésexportra — igényesen V A Senior Váci Kötöttáru- új szabadidő-ruhát állítottak gyár pásztói gyáregységében az elő. Az első hétezer darabból I. félévi elmaradás után fel- álló szállítmány továbbításra gyorsult a munka tempója. En- vár. Az újabb kamiont au- nek a fokozódó lendületnek, gusztus 25-re vágják. Emellett valamint az ezt elősegítő fel- a svájci Napholt cégnek is tételek javulásának köszönhe- gyártanak kis szériában és tő, hogy a kollektíva július- többféle fazonban tréningruhá­ban már időarányosan telje- kát. A nyugatnémet Sereeana ] sítette tervét, kiszállítási köte- oég olyan új, modem szabad- leziettségének pedig az előírt idő-ruhák legyártását kérte a programnak megfelelően tett pásztóiaktól, amelyeket fran- eleget. cia manökenek segítségével az igényes vevőknek mutatnak A konfekcióüzemben teve- majd be. Az új termékek kor­ken,ykedő asszonyok, lányok a szerűségét, igényességét jelzi,' szalagok mellett most csak- hogy a korábbi 18 műveletet nem kizárólag tőkésexportra magába foglaló tréningruhák dolgoznak. Az ERIMA nyugat- helyett a jelenlegiek előállítá- nérnet cégnek 12 fazonban, sa 38 műveletet vesz igénybe.’ 1-----------------L--------------------,----------------------------------­) NÓGRÁD — 1986. augusztus 23., szombat 3 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom