Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
Megújul a balassagyarmati honvédkollégium Nógrádi A balassagyarmati honvéd- kollégium 1983-ban létesült, hogy ott tehetséges, egészségileg és fizikailag alkalmas, az általános iskola 8. osztályát jó eredménnyel befejezett fiók középiskolai tanítását és nevelését végezzék. Vállalva, hogy a diákok a középiskola befejezése után tanulmányaikat katonai főiskolán folytatják és a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei lesznek. A középiskolai honvéd katonai kollégium most viszonylag csendes. Az épület balszárnya üres, a fiatalok nyári szabadságukat töltik. Az épület jobb szárnyán a katonák nagy iramban dolgoznak. A folyosókat járjuk Tóth György alezredessel, a honvéd katonai kollégium igazgatójával. — A kollégium feladata, hogy az itt élő növendékeknek minden feltételt biztosítson az eredményes tanulmányi munkáihoz, a kulturális és sporttevékenységhez, a pihenéshez és szórakozáshoz — mondja az alezredes. — Célunk az, hogy a középiskola négy éve alatt növendékeink megszerezzék az általános műveltséghez szükséges politikai, világnézeti ismereteket, fejlődjön esztétikai ízlésük, a felnőtteket tisztelő, intelligens .fiatalemberekké váljanak. Nevelőmunkánk alapvető feladata a katonái pálya sokoldalú megismertetése, a honvédelmi nevelés. A séta során szó esik arról is, hogy az elmúlt három év *latt milyen tapasztalatokat szereztek a kollégium és az iskolák együttműködésében, különös tekintettel a katonai pályára irányításban. — Mint az életben minden újjal, így kollégiumunkkal szemben is voltaik kezdetben bizonyos fenntartások — folytatja az alezredes. — Ez abból adódott, hogy az iskolák, • pedagógusok, a szülők, s diákokra általában a közvélemény nem volt tisztában a kollégium céljával, feladatával, valamiféle mini laktanyának képzelték a kollégiumot, katonásdin ak a falai között folyó ne- velőmunfcát. Rövid idő alatt — ha még nem az egész megyét átfogóan is — sikerült olyan munkát végezni, hogy az általános iskolák vezetői, pedagógusai ismerik a kollégium rendeltetéseit. Ennek eredményeként tartjuk számon, hogy a megyéből 32 lakója van kollégiumunknak. Növendékeink a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban tanulnak. Szó esik a kollégium belső életéről is. — Rendkívül sokrétű, de szeretném hangsúlyozni, hogy legfontosabb a tanulás, a gimnáziumi tanórákra való felkészülés — mondja erről az igazgató. — Növendékeink napirendje rendkívül kötött, szabályozott, a csellengésre nincs idő. A tanulóknak meg kell szokni a pontosságot, az idővel való gazdálkodást, fizikailag edzetté kell válniuk. Reggel 6-tól este 9-ig rendkívül gazdag, sokrétű programot szervezünk — a tanulás mellett — növendékeinknek. Az esti órákban vannak a szakköri és sportfoglalkozások, a kulturális rendezvények. A növendékek havonta bét hét végét a kollégiumiban töltenek, ekkor zajlanak az országjáró kirándulások, a színházlátogatások, a katonai alakulatok és főiskolák meglátogatása, a különböző sportbajnokságok, kulturális fesztiválok. Mindezt a növendékek- teljesen Ingyen kapják. «Mint ahogyan ingyenes a forma- és polgári ruházat, a sportfelszerelés, a tankönyvek, tanszerek, az étkezés és má« egyéb juttatás. Mindegek mellett az első" és másodévesek 300, a harmad- és negyedéves növendékek 500 forint zsebvárnak pénzt kapnak havonta, ami a tanulmányi eredménytől függően még pótlékkal is bővül. Beszélgetés közben átérünk az új építkezésre, az átalakítás színhelyére. Hol tart most ez a munka, mikorra várható a befejezés, s majdan hogyan teremti meg a korszerű nevelés feltételeit. Erről Tóth György alezredes büszkén szól: — Ismert, hogy kollégiumunk — az egykori vármegyeháza — felújítása félkész állapotban van. A már jelenleg elkészült szárny is segíti növendékeink kényelmes, kulturált elhelyezését, tanulását és pihenését. Az építkezés teljes befejezése a tervek szerint jövő év júliusára várható. Ezután növendékeink 4—6 ágyas szobákban helyezhetők el. Rendelkezésünkre áll egy 300 adagos konyha, impozáns étterem, több tanulószoba, klubhelyiség. Már ez év őszére elkészül a könyvtár, azoivasószoba. az általános és fogorvosi rendelő, számos szakköri helyiség és a kondicionálóterem. Jövőre adják át a 300 személyt befogadó színháztermet, a stúdiót, a zenetermet, az emlékszobát és befejeződik a par- ikosítás a kollégium udvarán. Itt egy mini sportpálya kialakítására is sor kerüL Mindez együttesen megteremti a sokrétű nevelőmunka tárgyi, technikai feltételeit, — vélekedik az igazgató. — Szeretnénk ha a katonai kollégium elkészültével a városkép is jelentősen megváltozna. Ismét eredeti állapotában »«építi Balassagyarmat arculatát az egykori varmegy ehá- sá Klassinciste..«päilete. Nevelőktől és építőktől egyaránt .fessdtett munkára van szükség ahhoz, hogy a kollégium falai között minél több Nógrád megyei diák készülhessen jövendő hivatására, a katonai pályára. Somogyvári László A csempegyártás fellegvárában A Romhányi Építési Kerámiagyárban túlteljesítették az első féléves termelési tervet. Tízmillió forint értékű burkolólappal többet, így összesen 508 millió forint értékű terméket adtak át hazai felhasználóiknak. Tőkéspartnereiknek — közöttük osztrák és NSZK-beli megrendelőiknek — 38 millió forint értékű csempét exportáltak, amely szintén több a tervezettnél. Az idén a romhányiak egymüliárd- forintot meghaladó értékű árbevételre számítanak, nyereségüket 174 millió forintban szabták meg. Ennek időarányos részét már eddig 14 százalékkal túlteljesítették, amely elsősorban hatékony munkájukból, költségeiket csökkentő takarékosságból, a piaci igényeknek megfelelő termékösszetételből fakad. — kulcsár — Berta Istvánná a mintát szí tázó készüléket kezeli Vida Gyulámé minőségei lenőr A készánirakt árban seátjit&sra vár a csempe Gyártószalag mellett Hamarább érik a zöldség, a gyümölcs Versenyt futnak az idővel • kertészeti betakarítógépek és a szedőcsapatok: az augusztus közepi szárazságban * zöldségfélék és a gyümölcsök is a szokásosnál 12—16 nappal korábban érnek be, és így alaposan összetorlódnak a munkák. A konzervüzemekben gyakran kell átállítani a gépeket, mivel a legkülönfélébb szállítmányok érkeznek szinte egyszerre, és a feldolgozással nem lehet késlekedni. A szakemberek szerint a tartós szárazság és a rendkívüli forróság alaposan megviselte az ültetvényeket, normálisan beérett zöldségféle többnyire csak az öntözhető területen található. Megkezdődött a paradicsom tartósítási szezonja. Ez az egyik legnagyobb területen termesztett kertészeti növény, amelynek első kötése szépen sikerült, ám a későbbiekben a szárazság visszavetette a bogyók fejlődését. A gyárak mérései szerint a bogyók az idén lényegesen kisebbek a szokásosnál, még szerencse. hogy hasznos- anyag-tartalmuk — az úgynevezett száraz anyag — eléggé magas, s így jó minőségű sűrítmény készülhet belőle. Ám, hogy bírja-e a paradicsom a továbbiakban az esőhiányt, igencsak kérdéses. A szárazság ugyanis a bogyók létartalmát apasztja, ez pedig egvértelműen hátrányos a feldolgozok és a fogyasztók szempontjából egyaránt. A tartósítóipar a szárazság miatt 10—20 százalékos termeskieséssel számol. Abban reménykednek, hogy mivel a paradicsom folyamatosan megújítja önmagát, újra és újra terem, az esösebb szeptember még javíthat a termésen. A paprika termőterülete a tervezettnél nagyobb az idén, ez jó] jón az áruellátás szempontjából. Ez a növény is megsínyli a forró- ságot. nem képes arra, hogy megfelelő nagyságú termést képezzen, és a paprika súlya is kisebb a megszokottnál. Érdekes, hogy az uborka viszonylag jól tűrte a kedvezőtlen időjárást. A konzervipar 50 ezer tonna átvételével számolt, ennek 85 százaléka már az üzemekben van, és a földeken is maradt még uborka, úgyhogy szerencsés esetben teljesíthetik az előirányzatot. Az viszont már bizonyos, hogy a káposzta- félék rosszabbul vészelték át a nehéz időszakot, lényegesen kisebb termést ígérnek a vártnál. Ugyanúgy a petrezselyem is visszamaradt a fejlődésben ott, ahol nem kapta meg a mesterséges ön* tözővízadagoteat. A gyümölcsök szezonja szintén előbbre tart annál, mint amit a piacokon és a tartósítóiparban megszoktak. Előbb érett be az őszibarack és lefutóban van a görögdinnye szezonja. Igeret szép szó Történet egy sajtpapírról, egy szaván fogott igazgatóról s egy derekas teljesítményről Másnap már nem nevetgélt senki. Hatalmas tempóban lódult előre a munka. Az öntödeiek tudomást szereztek az igazgató ígéretéről. S noha a gulyást mindegyikük szereti, nem a tál ételt, hanem a ták a melegüzemi gyáregység dolgozóit. Öntők, formázok, betanított és segédmunkások, öntödei lakatosok ültek a fehér abrosszal borított asztalok mellett, alant négy hatalmas kondérban utolsókat roty- tyant a rengeteg gulyás. Attól még lehet komoly az ígéret, ha nagy vidámságok közepette hangzik el. Attól még be lehet tartani egy szerződést, hogy asztal tetejen állva, kartondoboz tépett darabjára írják. Igaz, az effajta külsősér gek nem mindennaposak. De nem mindennapos az a munkasiker sem. melyet ilyen előzmények után a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár melegüzemi gyáregysége produkált. * Míg a tűzhelygyár! öntöde a tavalyi évben piaci gondokkal küszködött, idén fordult a kocka: a vásárlói igények oly jelentős mértékben megugrottak, hogy kevésnek tűnt az elmúlt évihez képest jócskán megemelt terv teljesítése is. A 7200 tonnás éves előirányzatból már fél év végére jó négyezer tonnára volt szükség. Ami egyébként annyit tesz, hogy az előző évi teljesítményt bő harminc százalékkal kell megfejelni. Iparkodtak erősen az öntödeiek, szorgalmukon kívül talpraesett ötleteiket is csatába vetették. Ám egy hónappal a félévi zárás előitt még nyitott volt a kérdés: lesz négyezer tonna, vagy nem lesz négyezer tonna. Ekkor került sor az Országos Magyar Bányász-Kohász Egyesület gyári csoportjának alakuló ülésére. Ott volt Burányik Béláné melegüzemi gyáregységvezető és Gressai Sándor vállalatigazgató is, aki „napirenden kívül”, mintegy mellékesen kapta el egy szóra a gyáregységvezető asz- szonyt: — Na, Réka, mered-e ígérni a négyezer tonnát? — Meglesz, főnök, az esak természetes! — vágta rá kapásból Durányikné, _ akit egyébként sem arról ismernek, hogy szívbajt kapna a nagy feladatok hírére. — Csak azért kérdem, mert ha valóban meglesz, akkor a vállalat vezetői az egész melegüzemi kollektíváit meghívják egy gulyá&partira a Gyur- tyánosba! — vágta ki a farbát az igazgató. Hogy rögvest szaván fogták, azon aligha lepődhetett meg. Így került elő hamarjában a karton papírdarabka, melyre a frissiben létrejött szerződést megírták, hátoldalán a két szerződő fél „ellenjegyzésével”. Volt móka. kacagás — Durányikné azonban gondosan eltette a „sajtpapírt”, mint fontos dokumentumot. tét súlyát érzékeltek a szerződésben. Ha az a négyezer tonna olyan fontos a gyárnak, hogy még jól is lakatják őket érte, akkor mindent bele! A szocialista brigádok bennmaradtak műszak után. Az irodisták gyorsan megcsinálták az adminisztrációt, aztán irány a műhely! Festettek, csomagoltak, ott fogták meg a munka végét, ahol a legjobban kellett. Június utolsó munkanapján még mindig híja volt a négy- ezemék. Nem sók, de volt. Hamar két műszakos társadalmi munkát hirdettek a szabad szombatra. Jött minden épkézláb ember. Aznap kerekedett ki a hathavi teljesítmény 4020 tonnára... $ Az ígéret szép saé, ka megtartják úgy jó, Augusztus elsején délután kettőkor terített asztalok várS ha már asztal tetején köttetett a szerződés, úgy. illett, hogy asztal tetején hir- dettessék az eredmény is. Nosza, fölpattant az igazgató, felsegítette maga mellé a gyáregységvezető asszonyt, s mindketten köszönetét mondtak az embereknek derekas teljesítményükért. Étvágvcsi- nálóul ezek a szavak éppen megtették a magukét. — Lepjenek meg havonta ilyen sikerrel, s hajlandó vagyok havonta megfőzetni a jutalomgulyást! — Lesz-e iá pénze, főnök? — kérdezték az asztaloktól. — Ha így dolgoznak, miért ne lenne? Havonta? Az egy kicsit sok — morfondíroztak az öntödeiek a forró gulyást keverhetve. — De talán félévente egyszer, nos, arról épipen tárgyalhatunk. .. ! — szene! i — NÓGRÁD - W86. augusztus IS* péntek A
