Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

Bizottságokban folytatta munkáját a LEMPkongresszusa Gyárakat látogattak a testvérpártok küldöttei — Gorbacsov hazautazott Kedden a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának harmadik napján, mi­közben a küldöttek zárt tanácskozáson, 14 problémabizoltsagban folytatják munkájukat, a vendégküldöttségek varsói és vidéki gyárak munkáskollektíváival találkoztak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának de­legációja, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezet, Wojciech Jaruzelski kí­séretében a Swierczewski tábornok nevét vi­selő varsói precíziós műszergyárba látogatott. A vendégeket a gyár gazdasági és párt- vezetői üdvözölték, majd Mihail Gorbacsov rövid gyárlátogatáson ismerkedett az üzem életével, a dolgozók munkakörülményeivel. Kedden hazautazott a lengyel fővárosból Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki küldöttség élén részt vett a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusán. A varsói repülőtéren Gorbacsovot Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, állam­fő, továbbá az SZKP küldöttségének tagjai, valamint a lengyel párt és állam más veze­tői búcsúztatták. Kedden délelőtt — amíg a LEMP kong­resszusa bizottságokban ülésezett — az MSZMP KB küldöttsége Grósz Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével lá­togatást tett a RADWAR varsói rádiógyár­ban. Grósz Károlyt és a küldöttség többi tag­ját: Barta Alajost, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titkárát és Biczó Györgyöt, hazánk varsói nagykövetét Marian Migdalski vezérigazgató és Ariusz Dylewski üzemi párttitkár tájékoztatta az elsősorban radarokat készítő korszerű gyár munkájáról. Jelen volt Janusz Borowski, a varsói pártbi­zottság titkára, kerületi első titkár és Jerzy Modrzewski tábornok, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes. A magyar küldöttség az üzemcsarnokok megtekintése után találkozott a dolgozók, a pártszervezet és a társadalmi szervezetek képviselőivel. Ezen a gyűlésen Grósz Károly beszédet mondott. Károly köszöntője úrrá az anarchián: megterem­tették a válságból való szoci­alista kibontakozás lehetősé­gét. Az elmúlt évek tapaszta­latai igazolták a LEMP által meghirdetett és a hétköznapok gyakorlatában következeteken és rugalmasan megvalósított szocialista megújulás politiká­jának helyességét. — Nagy érdeklődéssel kö­kimondó, őszinte vitában is bizonyított szándék, hogy ezt a politikát következetesen és körültekintően valóra is vált­sák, — a legfőbb biztosíték a társadalmi megrázkódtatások elkerülésére, a társadalom bi­zalma mind teljesebb vissza­szerzésére. A lengyel dolgo­zók, ahogy eddig, továbbra is számíthatnak a magyar nép őszinte rokonszenvére és tá­Lékai László (1910—1986) 1986. június 30-án, életének 77. évében szívroham követ* keztében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esz* tergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. ☆ Lékai László 1910. március 12-én született Zalalövőn, Teológiai tanulmányait 1928-tól Rómában, a Collegiufn Germanico Hungaricum növendékeként, a pápai Gergely Egyetemen folytatta, ahol teológiai doktori fokozatot szer* zett. 1934. október 28-án Rómában szenteltek pappá. A veszprémi egyházmegye papjaként több fontos egyházi tiszt* séget töltött be: 1937-től 1944-ig a veszprémi papnevelő in­tézet tanára, 1944-től püspöki titkár, 1948-tól plébános Ba- latonlellén, 1956—57-ben megbízott püspöki irodaigazgató, majd Zalaszentivánon és Badacsonytomajban plébános volt. 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszprémi apos­toli kormányzóvá nevezte ki, 1974-ben esztergomi apostoli kormányzói, mágd 1976-ban esztergomi érseki kinevezést, _ kapott. Ugyanezen év májusában a pápa bíborossá nevezte ki. Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői teveken y-' sége során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocia­lista állam és a katolikus egyház között kialakult jó yi- szony továbbfejlesztése, a hívők és nem hívők, marxisták és keresztények alkotó együttműködésének kibontakoztatása és elmélyítése terén. Politikai hitvallását — a magyar tár­sadalom legszélesebb rétegeinek érdekeit is szem előtt tartva — esztergomi érseki kinevezése alkalmából a Ma­gyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában fogalmazta meg: ,,Mint esztergomi érsek-prímás a hivatásomnak tekin­tem, hogy a realitások talaján álljak: a fejlődés folyamatát ne próbáljam visszafordítani, hanem előmozdítani. A való­ság pedig az, hogy a szocialista társadalomban együtt élünk hívőik és ném hívők. Itt akarunk boldogulni mindnyájan, és ezt az emberhez méltó életet, jólétet még magasabbra tö­rekszünk fejleszteni a saját fizikai és szellemi munkánkkal.” Sokat idézett püspöki jelmondata is „Succisa virescit” — „A megnvesett fa kizöldül” — ezt fejezi ki. Lékai László egy gazdag élet tapasztalatai alapján meg­győződéssel vallotta: a katolikus egyház is kész és képes beilleszkedni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhat­ja helyét a szocializmust építő társadalomban, s alapvető küldetését a nép szolgálatában látja. Ez a szolgálat, a magyar társadalom építésében vállalt közös felelősség fejeződött ki Lékai László bíboros közéleti tevékenységében is. 1976-tól folyamatosan megbecsült, köz- tiszteletben álló tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének. Kezdeményezései, aktív alkotó mun­kája során több olyan elképzelése vált valósággá — elsősor­ban az idős, beteg, támogatásra szoruló emberek gondozá­sában — ami a nemzeti közmegegyezést, közös célunkat^ az emberekről való mind teljesebb gondoskodást szolgálta.' Lékai Lászlót munkásságáért az Elnöki Tanács 1980-ban, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Ru­binokkal Ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Halálával ha­zájához, népéhez, egyházához hű, kiemelkedő egyházi ve­zető, magyar hazafi távozott az élők sorából. Meggyőződé­sünk szerint életműve maradandó értéke legújabb kori tör­ténelmünknek, melyet az ügyhöz méltó közös felelősséggel kell tovább építenünk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1 ☆ ’ Lékai László bíboros búcsúztatása július 8-án, 11 órakor az esztergomi bazilika előtti téren lesz. (MTI* Csero Ce*jang Európába látogat Grósz Engedjék meg, hogy erről a helyről köszöntsem a lengyel kommunisták legmagasabb fó­rumát — és eleget téve meg­bízatásomnak — átadjam önöknek, s személyükben va­lamennyi lengyel dolgozónak az MSZMP Központi Bizott­sága, pártunk tagsága és a magyar dolgozók, s külön pár­tunk főtitkára, Kádár János elvtárs baráti, elvtársi üdvöz­letét és jókívánságait. Nagy öröm számunkra, hogy a len­gyel dolgozókkal való közvet­len találkozásra itt, ebben a gvárban kaptunk lehetőséget Vendéglátóinktól. A RADWAR üzem múltja és jelene egyide­jűleg jelképezi a XX. század végének tudományos-műszaki színvonalát, ég a dinamikusan fejlődő magyar—lengyel gaz­dasági kapcsolatokat. Szocialista megújulás ' A szocialista Lengyelország történetének egyik legnehe­zebb, súlyos feszültségekkel és megpróbáltatásokkal, küz­delmekkel tel! időszakát ag­gódó figyelemmel követte ha­zánk közvéleménye is. Törté­nelmi és nemzetközi jelentő­ségű tettként tartjuk számon, hogy a LEMP, Wojciech Ja­ruzelski elvtárs vezetésével a lengyel kommunisták és ha­zafiak' cselekvő összefogással, a maguk erejéből állták útját a néphatalom vívmányait fe­nyegető veszélyeknek és lettek vettük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB első titkárának átfogó, a lengyel valóságot sokoldalúan tükröző és tudományos igénnyel elem­ző kongresszusi beszámolóját. Figyelmesen hallgattuk a kül­döttek felszólalásait. A nem­zet sorsáért érzett magas fokú felelősség, elkötelezett inter­nacionalista szellemiség, az emberiség békés jövőjéért való aggódás tükröződött a hozzá­szólásokból. Ennek alapján is joggal állapíthatjuk meg: a szocialista konszolidáció előre­haladt, a lengyel kommunis­táknak van marxista—leninis­ta programjuk a válság kö­vetkezményeinek teljes felszá­molására, amely az ország adottságait, történelmi útjának tapasztalatait figyelembe véve alkalmazza a szocializmus épí­tésének általános törvénysze­rűségeit. / Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válság felszámolá­sában, minden józanul gon­dolkodó embernél őszinte el­ismeréseket kelt. Tudjuk, hogy vannak még megoldatlan prob­lémák, gondok és feszültségek. A beszámolóban és a kong­resszusi dokumentumokban ki­fejeződő elvi politika, a szó­bontakozás megszilárdításá­ban. Hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban az MSZMP ta­valy márciusában megtartott kongresszusa határozatainak végrehajtásán dolgozunk. A párt vezető szerepe érvénye­sül, tömegkapcsolatait az őszinteség, a bizalom jellem­zi. Az alkotó munka megfe­lelő feltételei biztosítottak. Az előttünk álló feladatok azonban nem csupán nagyok és összetettek, de egyes terü­leteken sürgetőek is. Nehéz feltételek Az 1985-ös év gazdasági folya­matai arra utalnak, hogy a XIII. kongresszuson megfogal­mazott céljaink eléréséhez a vártnál is nehezebbek a fel­tételek. A világgazdaság szá­munkra kedvezőtlen jelen­ségein nem tudunk változtat­ni. A korszerű termelési szerkezet fokozatos kialakí­tásával, minőségi és hatékony munkával, a műszaki és tu­dományos élet eredményeinek gyorsabb alkalmazásával, fe­gyelmezett munkával — egy­szóval gazdaságunk korsze­rűbb és nagyobb teljesítmé­nyével — nem csupán alkal­mazkodni tudunk, hanem jobb alapot teremthetünk a jogos társadalmi igények kielégíté­séhez is. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiben ki­tartó közös erőfeszítéseink el­lenére sem következett be érezhető javulás. A tőkésor­szágok szélsőséges erőij a ka­tonai-ipari komplexumok a fegyverkezési verseny foko­zására törekednek, nem mon­danak le az erőfölény meg­szerzéséről. Rendre elutasít­ják a leszerelésre, a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdítására irányuló javas­latainkat. A Magyar Népköztársaság a varsói szerződésbeli szö­vetségeseivel egvütt vallja, hogy megteremhető az egyen­lő biztonság a fegyverzet lé­nyegesen alacsonyabb szint­jén. A magyar—lengyel együtt­működés, amely a népeink közötti barátság sok évszá­zados gyökereiből táplálko­zik, széleskörűen gazdagodott az emúlt években is. Ennek legszemléletesebb példája, hogy 1984-ben kidolgoztuk és elfogadtuk a magyar—lengyel politikai, gazdasági és tudo­mányos együttműködés hosz- szú távú komplex programját, amelynek végrehajtása köl­csönös megelégedésre jól fo­lyik. Kölcsönös bizalom Politikai kapcsolatainkat kölcsönös bizalom és megérd tés, az egymás tapasztalatai iránti őszinte érdeklődés jel­lemzi. Gazdasági együttmű­ködésünk örvendetes ütemben és dinamikusan fejlődött. Beszéde végeztével Grósz Károly átnyújtotta Migdalski vezérigazgatónak a Budapestet szimbolizáló emlékplakettet, a varsói gyár vezetői pedig egy olyan textilmunkával ajándékozták meg Grósz Ká­rolyt, amelyen a Varsót jel­képező Zsigmond-oszlop lát­ható. Ezt követően Marian Migdalski a RADWAR gyár kiváló dolgozója kitüntetést adott át Grósz Károlynak, a varsói gyár és a magyar fi­nommechanikai vállalat szo­ros együttműködésének előse­gítéséért. A szívélyes hangu­latú gyűlés az Intemacionálé eléneklésével ért véget. (MTI) Kedden európai körútra in­dult Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök, aki július 1. és 26. között hivatalos látoga­tást tesz Romániában, Ju­goszláviában, Görögország­ban, Spanyolországban, Tö­rökországban és Tunéziában. Csien Csi-csen külügymi­niszter-helyettes, aki elkíséri útjára a miniszterelnököt, ki­jelentette a pekingi repülő­téren, hogy mostantól kezdve, lényegesen lecsökkentik azok­nak a számát, akik hivatalo­san búcsúztatják a külföldre utazó kínai párt- és állami vezetőket. (MTI) Riogatására a szocialista ki­Barátaink életéből Kisszériás A litván divattervezők mo­delljei híresek messze az or­szág határán túl is. Megtap­solták őket Stockholmban és Prágában, Rómában és Pá­rizsban, mindenhol, ahol fel­vonultak a litván manökenek. A hangsúly azonban végül is nem a különleges mintadara­bokon van. Az a fontos, hogy az ipar tömegével gyártsa a jó minőségű, divatos szabás- vonalú ruhaféleségeket, és elégítse ki a lakosság min­den rétegének különféle igé­nyeit. — Litvániában a népgazda­ság egyik vezető ágazata a könnyű-ipar — mondja Nyina Visnyevszkaja miniszterhe­lyettes. — Alapját az a 29 nagyvállalat és egyesülés ké­pezi: amely évenként 1,5 mil­liárd rubel értékű terméket állít elő. Ellátják a piacot a ruhatár minden szükséges kellékével is: sapkával, ka­lappal, kendővel, sállal, láb­belivel, bőrdíszművel és egyéb kiegészítőkkel. Ez annak köszönhető, hogy az iparág jól együttműködik az kollekciók Tavaszi-nyári kiskosztüm ország más népgazdaság komplexumaival is. Gyapotot és gyapjút, lent és műszál szövetet, szőrmét, selymet, bőrt a többi szövetségi köz­2 NÓGRÁD - 1986. július 2., szerda társaság szállít Litvániának. Litvánia viszont késztermé­keinek 60 százalékát ezeknek a köztársaságoknak szállítja. A Szovjetunióban a közel­múltban hozták nyilvánosság­ra azt a komplex programot, amely a jelen tervidőszaktól kezdődően az ezredfordulóig előírja a fogyasztási cikkek fokozott gyártásának és a szolgáltatások bővítésének menetét. Azt hiszem, a nők különös érdeklődéssel olvas­sák ezt a nagyszabású, ugyan­akkor konkrét programot. A litván könnyűiparnak még a közelmúltban is volt egy nagy hibája, nevezetesen az, hogy nehézkesen tért át új termékek gyártására — kapcsolódik a beszélgetésbe Zsanettá Meldere, a rigai di­vatház tervezője. — Ami a konfekcióipart illeti, olykor két év is elmúlt, amíg egy- egv új darabot végül is elfo­gadták, 1 megszervezték az új alapanyag gyártását, a dolgo­zók megtanulták a konfekcio­nálás, a festés technológiáját, legyártották a kiegészítőket, a gombokat és egyéb apró, de fontos kellékeket. Termé­szetesen, aki akart, a szalo­nokban rendelhetett magának ruhát, kosztümöt, kabátot stb., de ez is csak csökken­tette a konfekcióipari kész­termékek eladását. Most, hogy áttértünk a ke­reskedelmi vállalatokkal kö­tött szerződéses viszony gya­korlataira, megváltozott a helyzet. A megrendel-t új mo­dellek gyártására két-három hónap alatt át tudnak állni az üzemek, és a késztermék egyenesen a szaküzletekbe kerül. Az árakat a kereske­delmi partnerekkel egyetér­tésben alakítjuk ki. Ezek va­lamivel magasabbak, mint a szokásos konfekciónál, ugyanis kisszériás termékek­ről van szó. A- vásárló nyu­godt lehet, hogy nem látja lépten-nyomon ugyanazt a modellt, amélyet ő visel. A kisszériás konfekciót árusító modellboltok, a ruha­gyárak saját szaküzletei na­gyon népszerűek —, folytatja Zsanettá. — Ugyanakikor a divattervezők számára nagy­szerű „próbapályát” jelente­nek ezek a boltok. A nagy ruhagyárak szaküzleteiben hetenként egyszer divatbemu­tatót rendezünk a választék­ból és felvonultatjuk a fris­sen tervezett modelleket is, kikérjük a vásárlóközönség véleményét. Ez nagy segítség abban, hogy nyomon köves­sük az igények alakulását, és ha szükséges, változtassunk a meglevő kollekción. A litván textilgyárak, ru­hagyárak egyébként az inno­váció korszakát élik. A mű­szaki fejlődés gyorsulása szemmel látható: az üzemek­be sorra érkeznek a modem hazai és külföldi gépek, új, korszerű technológiákat ve­zetnek be. _ _ _ J. Tyihonoy Életehxir Phenianból Csomagolják a külföldön is keresett szereket Napjainkban Magyarorszá­gon is reneszánszát éli a kü­lönböző gyógynövények fel- használása az orvostudomány­ban. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban, külö­nösen nagy hagyománya van eme gyógymód alkalmazásá­nak, hiszen régebbnél régibb papírusztekercsek és köny­vek bizonyítják: ezen a vidé­ken már évezredek óta isme­rik a gyógyfüvek értékes tu­lajdonságait A „Tonguibo- gam” nevű ősi könyv például részletes ismertetést közöl több mint 1200 természetes gyógyszerről, elkészítésükről és alkalmazási területükről, t Az évezredes orvostudomá­nyi örökséget igen jól hasz-í nosítják a mai modem labo­ratóriumokban, gyógyszer- gyárakban, amelyek közül is vezető helyet foglal el a Mannyon gyógyszergyár. A phenjani üzem talán leg­kedveltebb gyártmánya az a tonik, amely ha az évek mú­lását nem is, de a szervezet fizikai és szellemi öregedé­sét bizonyos fokig késlelteti. A fiatalítótonikhoz —, ilyen például a Youngerom nevű —• szükséges gyógynövényeket, füveket a KNDK északi és keleti részein található hegy­vidékek lankáin és mély vöW gyeiben termesztik spéciéiig ültetvényeken. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom