Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

A NÓ'&RÁD RÚTSÁGON Egy kis statisztika Lélek szám Korosztály 1880 1985 1990 0—2 év 200 200 200 3—5 év 300 200 200 6—14 év 600 600 600 15—59 év ff1 1200 1400 1500 15—54 év nő 1100 1200 1300 Munkavállalók száma 2300 2600 2600 Időskorúak 700 800 900 Cs6zesen: 4100 fő 4400 fő 4700 fő Boltra várva Nyissunk július végén Két szempontból is lényeges ea • beruiiaztts. Egyrészt, mert a település képét meghatározza, másrészt pedig, mert lendít a kereskedelmi ellátáson. Nagyon várják mar a rétságiak, hogy megszűnjön a centrumban ez a „felfordulás»», s mihamarabb meg­nyíljon. — Mégis, mikor lesz ez a mi­hamarabb”? — tudakoltuk a Bör­zsöny áfész elnökétől, Demus Ist­vántól. — Augusztus 20-ra terveztük, de, ha minden igaz, már július vé­gén jöhetnek a vásárlók! Most még fúrnak-faragnak az asztalosok, vezetékeket huzigálnak a szerelők, az ácsok kopácsolnak, meszelnek a mázolók — vagy má­zolnak a meszelők? —, szóval az átadás előtti nagy hajrá zajlik. Bár szorít az idő, meg a pénz, de Percze János, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetke­zet asztalosa önzetlenül végigka­lauzol a hatalmas teremben. Bő nvolcszáz négyzetméternyi az alapterűlet, s a beruházási érték eléri az ötvenmillió forintot. Bi­zony, nem kis költség. Ezért is kellene jobban megbecsülni a beépítendő anyagokat, ahogyan az asztalos említi, lába is kelt néhánynak. ., Egyébként, minden rendben. A helyiségek zöme tiszta, a csem­pék ragyognak, az ablakok át­tetszők, a mintegy két és fél száz négyzetméternyi üzletterület rövidesen váría a pultokat, a pénztárgépeket, fis , ha minden Iga® — július végén a vásárló­kat is! Torokhegyi túrás-fúrás Hát nem éppen leányálom ezen a kopár hegyoldalon a rekkenő hőségben gödröt ás­ni! De legyünk tisztelői a múltnak: törökverő eleinknek sem lehetett itt könnyű dol­guk bírókra kelni a janicsá­rokkal. El is nevezték « he­lyet Törökhegynek. Bár köny- nyen lehet, hogy nemsokára újra elkeresztelik, ugyanis itt készül a szennyvíztisztító telep. Szabó Pál, a rétsági víz­társulat kotrómestere letörli a verejtéket homlokáról, s egy kráterszerű üreg szélén ma­gyarázza: hol, milyen föld­munkákat végeznek. V alami sajátos varázsa van ennek a vidéknek. Csinos, egy­szerű ívelésű házai, fákkal, parkokkal övezett lakóne­gyedei hangulatos kisvárosi képet kölcsönöznek e településnek. A táj szépsége? A főváros közelsége? A bárvki üdülőfalu? A börzsönyi erdők? Pontosan nem tudni, mi vonzza ide az embe­reket, de tény, hogy a hatvanas esztendők jelentős népesség- szám-csökkenése után a hetvenes években 20 százalékkal gya­rapodott ez a vidék. Munkaalkalmat kellett hát teremteni. A szó szoros értel­mében, hiszen jelentős hagyománya nem volt oz iparnak. Mos­tanra négy üzemet is idetelepítettek, föllendült a mezőgazda­ság, s ezzel párhuzamosan a megélhetési körülmények is ked­vezőbbé váltak. Hogy csak néhányat említsünk: kiépült az út­hálózat, nagyobbak, komfortosabbak lettek a lakások, javult az ivóvízellátás, a közlekedés, s például a boltok alapterülete csak­nem duplájára nőtt. Akik itt élnek, fiatalok és idősebbek egyaránt, némi pat­rióta ízzel említik, hogy van jövője ennek a településnek. A tanácsi szakemberek, mellőzve az érzelmeket, elsősorban a té­nyekre építenek a perspektívák összeállításakor, Milyen is lesz Rétság az ezredfordulóra? Ha a fiatal házasok is úgy akarják, valamint, ha tovább­tart a bevándorlási kedv, akkor 2000-ben 5200 lelket számol­hatunk a nagyközségben, amely már ma is városi jogot visel. Hogy lesz-e ebből rang is? Őszintén szólva, kevésbé foglal­koztatja ez az ittenieket, sokkal Inkább arra összpontosítanak, hogy jobb legyen az ellátás, több legyen a lakás, jövedelme, zőbben gazdálkodjanak az üzemek, intézmények. Több terv is készült. Elfogadták a hosszú távú település* fejlesztési koncepciót, az általános rendezési tervet, a VII. öt­éves tervi célkitűzéseket, a közoktatás fejlesztési programját, rögzítették a lakásépítési feladatokat... Alapos, konkrét tervek ezek. A fő rendező elv, hogy oz intézmények működési szín­vonala megmaradjon, elsőbbséget kap az alapellátás, a lakás­építés, a szennyvíztisztítás — minderre az elkövetkező öt év­ben több mint 287 millió forint jut. Kevés vagy sok? Persze, hogy kevés -, de hót ennyi jut, erre van lehetőség, ezzel kell gazdálkodni! Sőt, ezt sem lesz könnyű bekasszírozni, hiszen a környékbeli üzemek eredmé­nyességétől is függ. Vagyis korántsem mindegy, hogyan dolgoz, nők, mit, mennyiért termelnek. Joggal számít a tervezés o lakossági összefogásra. Ennek egyik módja a településfejlesztési hozzájárulás, amelyből több mint hárommillió forint jöhet össze, ezen túl társadalmi mun­kákat szerveznek, parkokat, járdákat építenek-szépítenek. Közös ügy hát Rétsógan a tervezés, amelyről az egyik fó­rumon egy Lenin-idézettel hívta föl a figyelmet valaki a vá­gyak és a realitások összhangjára. Imigyen: látni a csillagokat, de mindig két lábbal a földön maradni. Csak a valóságra építő tervezés hozhat majdan eredményeket. És a jó tervezés már fél siker. — Tizenkét tisttítókazet-’ tát építünk be, ez megoldja Egy markolás Jobbraj egy bal* ra. Strandi tájkép — monokini nélkül. Bánki bóklászás Ijjjujj, élvezem én a strandot! Kastély Kastély állt itt. Kertjében grófi gyerekek játszadoztak, szobáiban nemes urak dispu­tának, alkalmanként bálra gyűlt össze a környék apraja- nagyja. A tolmáesi parkban most is gyerekek játszadoznak, ám a szobákban egerek kergetőz- nek, papírlapokat hord a szél, hullik a vakolat. Azt hiszem, illő lenne kitenni a táblát: vigyázat életveszély! Mind- eméllett most itt tartják a környékbeliek a nagyobb ren­dezvényeket, legutóbb sok szá­zan szórakoztak a majálison. Szólt a zene, nagy volt a vi­gasság, peregtek a színpadon a műsorok, a gyerkőcök maj­szolták a vattacukrot... csak- hát ott a háttérben az a ro­mos kastély... nem szabadna hagyni elpusztulni! Szerencsére így vélik az il­letékesek is, s a huszonnegye­dik órában hozzálátnak a fel­újításához, rendbetételéhez. Már korábban megcsinálták a tetőt, az idén újabb munká­latok zajlanak. Ad pénzt az állt — most romhalom? majd a község szennyvíz­gondjait. Hogy mikorra? Raj­tunk nem múlik, akár szom­bat-vasárnap is dolgozunk. ; — Megfizetik? 1 — Nézze, ha azt mondom,' tízezer forintot keresek ha­vonta, soknak tűnik. De tes­sék csak elnézni egy-két órát, hogy mit csinálunk reggel hét­től délután fél ötig. Országos Műemléki Felügyelő­ség, „kiszorít” valamennyit a tanács, szükség van a gyárak, üzemek, intézmények forint­jaira is, a társadalmi munkák­ra. Mit terveznek? A föld­szinten lesznek a közművelő­dési helyiségek — könyvtár, klub, mozi, tanácskozóterem, — az emeleten pedig a vál­lalatok alakítanak ki vendég­szobákat. Hogy mikor? Több millióról, több évről van szó. Ez olcsóbb és rövidebb határ­idejű csak akkor lehet, ha a környékbeliek példát mutat­nak abból, mennyire becsü­lik meg műemlékeiket. Mond­juk a tolmáesi kastélyt. Közben megérkezik az ellen­őrzés, a szakmai irányítás.' Kérdezném a NOMBER fiatal dolgozóját arról, hogy idő­rendben haladnak-e a munká­latok, de azt feleli, nem nyi- ’atkozhat, csak az igazgató en­gedélyével. Hm, néhány hete jelent meg a sajtótörvény..; Szerencsére Bander Imre, a költségvetési üzem műveze­tője „elárulja”, hogy a legna­gyobb rendben mennek a munkálatok, csaknem ötmillió forint értékű a beruházás, 3 nagyon szeretnék, ha már au­gusztus végére kész lenne. Bízzunk bene. Amit a tóról tudni illik: négy és fél hektárnyi, a kör­nyékén több mint félezer üdü­lőtelek, kis nádassal ékesített, s ahogyan a bédekker írja, nem csapja be a csendre, szépségre, kellemes üdülésre vágy akoz ókat. További adatok: Vízhőmérséklet: 24—25 Cel- sius-fok — senkit ne zavar­jon meg, hogy felhevült test­tel többnek tűnik. Belépődíj: felnőtteknek 10, gyerekeknek 5 forint — isme­rősök, saját vállalati dolgozók nem hivatalos kedvezményben részesülnek. Nyitva tartás: reggel 9-től este 6-ig — szerelmesek a ná­das felől éjfél után is meg­közelíthetik. Víztisztaság: megfelelő — ám ivás céljából csak kezdő úszóknak ajánljuk. Három vélemény: Tömösvári Sándor, a Nóg- réd Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat rétsági telepének üzemvezetője: — A tanács költségvetési, üzemétől vettük át a stran-' dot, s szeretnénk szebbé, kel­lemesebbé tenni. Növeljük a zöldterületet, javítjuk az el­látást, bővítjük a szolgáltatá­sokat. Bevételi tervünk 300 ezer forint, fenntartási kiadá­saink tervezett összege 450 ezer forint. Kommentáljam? Holman Ferencné, a strand­fürdő helyettes vezetője: — Alig múlt dél, s már több mint félezren vannak itt, egyébként az eddigi csúcs másfél ezer vendég! Szeren­csére semmilyen balesetünk nem volt. Lekopogom: eddig minden zökkenőmentesen zaj­lott. Még a nap is „nekünk dolgozott”. Kristóffy Gyula üdülőven­dég: — Kérem szépen, minden nagyon jó, minden nagyon szép. csak azt tessenek már elintézni, hogy vezessék be a monokmitüll Tegnap éjszaka történt a sajnálatos esemény. Már nyugovóra tértek a gyere­kek, lezárult a faházi dis­puta. Ki-kd álomba szen- derült. Az enyhe déli szel­lő lágyan fújdogélta áfák lombját, fönt az égen ra­gyogtak a csillagok. Ép­pen éjfélt ütött az óra, amikor óriási hangzavar verte föl a tábor csend­jét. — Figyelem! Figyelem! Vadállatok a táborban! — harsogták a mikrofonba. — Mindenki meneküljön! Az­az hogy gyülekezzen a té­ren! Mintha nyílból lőtték vol­na ki a gyerekeket, úgy pattantak ki az ágyból, s gyerünk le az alakulótér­re. Elfogták a vadállatokat — Pajtások, a közeli cirkuszból elszabadultak a vadállatok... ellepték tá­borunkat. .. elefánt, te­ve, víziló, medve, sün, egér(?)... Azonnal meg beli keresnünk őket. Véd­jük meg tőlük Bánk né­pét! Többen fölriadtak a kö­zeli üdülőkből. Még a rendőrségnek is szóltak. De ezek a hős gyerekek halált megvető bátorság­gal és gyorsasággal hajtot­ták föl a vadakat. S alig múlt éjfél fertály órányi­val, amikor ketrecbe zár-- va valamennyi vadállat — még az egér is! — ott volt a téren. A legeredménye­sebb a Béke raj lett, de Kátya baba, Hapci, Vük, Puma, Miki egér sem val­lott szégyent. Egyébiránt, közöljük a szülőkkel, rokonokkal, ba­rátokkal, hogy személyi sé­rülés nem történt. A bán- ki őrsvezető- és rajtitkár- tábor mind a 84 résztve­vője, ép, egészséges, kelle­mes tíz napot töltött a bánki ifjúsági táborban. Ezt tanúsíthatja Tóth Gi­zella, Piszár Anikó és Ritzier Melinda táborveze- zetőségi tagok. Azt viszont egyelőre nem tudjuk tanúsítani, hogy cirkusz lett volna a kör­nyéken. .. Lesz fedél a fej fölött összesen 226 lakással gya­rapodik az elkövetkező öt esz­tendőben Rétság, ahol egyre népszerűbb a telepszerű több­szintes OTP-lakás. Ezeket az ÉPSZCV építi, s az elképze­lések szerint 1987—89. között évente 12—12 lakást ad át az otthonra váróknak. Csoportos korszerű családi házból 23 készül, erre különösen nagy figyelmet fordít a tanács, s különféle támogatásokkal ösz­tönzi az építkezést. A laká­sok zöme — összesen 167 — a hagyományos családi ház, ebből az idén 25-be lehet be­költözni. , Irta: Tanka László i Fotók: Bábel László

Next

/
Oldalképek
Tartalom