Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

A nemzetközi miSveszfetop vendégei //. JAKUB AKKIZOV A Kaukázust, ezt az Európa is Ázsia határán magasodó le­gendás hegységet napjainkban is több mint ötven nép lakja, őrzik csillogó hagyományaik­ban. dalaikban, meséikben a múlt idők örökségét, évezre­dek kultúráját, ragyogtatják azt a szivárványos kaukázusi mozaikot, ami legsajátabb kin­csük. ugyanakkor az egész emberiségé is. A kaukázusi, vagy az onnan érkező titok­zatos népekről a Biblia is hírt ad, részletesebben tudó­sítanak róla a görögök. Az időszámítás előtti ötö­dik században élt Aiszkhülosz a Leláncolt Prométheuszban részletesen leírja a Kauka- szoszt, ahol a Boreasz, az északi szél lakozik és Promé­theusz bűnhődik. Hogy pon­tosan hol, melyik sziklához láncoltán szenved, arra néz­vést megoszlanak a vélemé­nyek. Van úgy, hogy az Őke- anosz partjára, a Kazbek, az Elbrusz csúcsára, vagy ép­pen az Ararátra helyezik le- láncoltatásának színhelyét. Sőt, Kaukázuson kívüli hegységek is szerepelnek a monda szín­es keletkezési helyeként. De ez talán nem is lényeges, a mítosz él, s miért ne tisztel­nénk általa a Kaukázus fenn- séges csúcsait is, ha arra já­runk. Van egy archaikus hagyo­mány, amely vitathatatlanul kaukázusi, ez a Nart eposz. Olyan mondabeli elemeket is őriz, amelyekről már Hérodo­tosz szólt, szkíta eposztöredé­keket, amelyeket a magyar hagyomány szintén ismer, pél­dául isten kardjáról. A mon­dabeli hősök, a nartok törté­netei úgyszólván valamennyi kaukázusi nép körében ismer­tek. Kár hogy ez a világiro­dalmi jelentőségű. sok for­mában és sok nyelven élő eposz magyarul még nem ol­vasható. Korábban egyik ta­nulmányában Istvánovits Már­ton közölt belőle részleteket, mégpedig abház forrásból: „Lépked fenséges Szatanej anya, , Kartok szülője. j Nem nap ő, de nappali fénnyel teli 1 Ragyog, Mr hold sem ő..." A balkár nemzetiségű Ja- hub Akkizov, aki az Észak- Kaukázus egyik kis autonom köztársaságából, a Kabard- Balkár Köztársaság fővárosá­ból, Nalcsikból érkezett Mát- raalmásra, a nemzetközi mű­vésztelepre, elkészítette a Nart kincs címmel orosz nyel­ven megjelent kötet teljes il­lusztrációs anyagát. A könyv szép sikert aratott egy moszk­vai nemzetközi könyvkiállítá­son. — Az eposz ^valamennyi hő­se kedves számomra. Szatanej. a nart törzsek ősanyja, öröz- mek és a többiek — jegyzi meg, — Hiszen a nartok cse­lekedetei a mi jelenleg 70—80 ezer lelket számláló népünk múltjáról, erkölcsi felfogásá­ról is hirt adnak, az eposz számunkra is kincset jelent. Jakub Akkizov 1942. április 3-án született egy kis faluban, Nyizsnyij-Csegemben, Nalcsik- tól körülbelül 40 kilométerre, az Elbrusz közelében. Családi históriája kicsit része az új­kori balkár és lezg kultúr­történetnek. Apai ágról ro­konságban áll Kjazim Mecsi- jev balkár költővel, a balkár irodalom egyik elindítójával. Ez ősi hagyománnyal rendel­kező népnek — miként any- nyi más kis népnek — sem volt írása 1924-ig. Újkori Írott irodalmát is ettől az idő­től számítják. Mecsijev (1859—1945) Sík! aulban született, a kovácsmes­terséget űzte. Írni mohame­dán paptól tanult, tudott ara­bul, e nyelven szívta magába a Kelet költészetét. Megjárta Bagdadot, Damaszkuszi. Mek­kát. A forradalom előtt a sze­relmi lírát művelte. Későb­biekben a nép bölcsességét, szenvedéseit, küzdelmes mun­káját örökítette meg. Irodal­mi örökségének ápolásáért so­kat tett Kajszin Kulijev (1917 —1985), maga is neves balkár költő, a keleties ragyogású lí­ra mestere, Csingiz Ajtmatov barátja. Jakub Akkizov apja, a most nyolcvanesztendős Ali Akki­zov fiatalabb korában maga is szerzett verseket és tanult is Mecsijevnél irodalmat, fi­lozófiát, népi bölcsességet. Ja­kub pedig a művészeti közép­iskolát végezte el 1960—65. között Dagesztánban, Mahacs- kalában. Itt nősült meg 1965- ben, lezg feleségének Szijará- nak apja, Kijasz dagesztáni népi író volt. Az iskola elvégzése után Nalcsikban telepedett le, egy ideig a könyvkiadásban dolgo­zott illusztrátorként.. Jelenleg szabad foglalkozású művész, tagja a szovjet képzőművészek szövetségének, ennek össze­sen négy balkár s mintegy tu­cat kabard tagja van. Eddig több mint hatvan kiállításon szerepeltek művei. önálló tárlata volt 1985-ben Mahacskalában, Groznijban, Tbilisziben, Majkopban. Részt vett 1975-ben a várnai és Ba­den Baden-i grafikai bienná- lén, 1978-ban a Rosztov-na- Donuban rendezett csoportos kiállításon, gyermekillusztrá­ciói sikert arattak Bologná­ban, művei ott voltak 1985- ben a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából a szocialista orszá­gok művészetét bemutató ki­állításon Moszkvában. A Ka- bard-Balkár Köztársaság mű­vésze címet 1980-ban nyerte el. Festményeiben, grafikáiban a pásztorok, a vadászok, a népdalok és a mesék világa, a fenséges Kaukázus havas csúcsai és folyószabdalta vé­dett, ember által művelt völ­gyeinek láncolata, a színek' és hangulatok megnyerő egy­sége jelenik meg. Olyan mű­vész alkotásai ezek, az őszi ünnep, a Madár, az Ünnep­nap, az ősz, a Megsebzett kert (grafikai sorozat), a Csendélet, az Építészet, aki alapvetően költőként éli az életet, s mint a kaukázusi népek fiai és lányai általá­ban, ősi érzékenységgel isme­ri a szomorúság és az öröm emberi mélységeit, az ünnep magasztosságát, az élet foly­tonosságának csodáját, a ba­rátság megtartó erejét. Bará­tokat szerezni a völgyek aul- jaiban, a világ bármely pont­ján úgyszólván kötelező ha­gyomány ezen a tájon, fonto­sabb, mint bármely erődít­mény. Jakub Akkizov Mátraalmási fantáziák címmel készít rajz­sorozatot a fészek, a madár szép jelképeit fogalmazza meg, a mindennapi élet, a munka, a pihenés, a képzelet ősi em­beri egységéről és fontosságá­ról szóló lírai grafikai üzene­teket. Tóth Elemér Kulturális együttműködés ' Ä Horvátországi Magyarok Szövetség« eszéki közgyűlé­séin összegezte és értékelte •Imúlt egyéves munkáját. A szövetség a múlt év kö- *epe óta változatos, gazdag, különböző igényeket kielégí­tő programot valósított meg. Rendszeresen szervezett szín­házi előadásokat, irodalmi •eteket, író-olvasó találkozó­kat, filmbemutatókat, szem­léket, évfordulós ünnepsége­ket, fórumműsorokat, isme­retterjesztő előadásokat. A közgyűlés megállapította, hogy rendkívül jelentős a magyarországi intézmények­kel kialakított együttműkö­dés, szoros a kapcsolat. En­nek keretében egyebek kö­zött a Pécsi Nemzeti Szín­ház társulata két alkalom­mal vendégszerepeit három horvátországi magyarlakta községben, a Baranya me­gyei művelődési központ négy községben irodalmi es­tet rendezett, ismeretterjesz­tő előadásokra került sor, ma­gyar filmnapokat tartottak. A Horvátországi Magya­rok Szövetsége új elnökévé Tripolszki Ferencet válasz­tották meg. Ifjúság ’33 Győzelem az előítéletek felelt Beszélgetés az előadás szünetében Fülhallgatós, befelé figyelő fiatalok kószáinak a büfé előtt, narancslét szürcsölve ülnek a süppedő, előtéri fo­telokban. Mások bent foglal­tak helyet, ott, ahol az elő­adó beszél. Magyarul mond­ja többnyire, a szinkrontol­mácsok ültetik át öt külön­böző nyelvre gondolatait. Ennek is van valami külö­nös hangulata. A tolmácsok a terem hátsó részében dol­goznak üvegfalú fülkéikben, sok nyelven szóló szavaik ál­landó zsongással töltik meg a helyiséget. A hangoknak ez a kavalkádja, szüntelensége a gondolatok folytonosságát, pezsgését sejteti. A benyo­mások azt sugallják, itt ko­moly dolgokról eshet szó, fontos kérdéseken töpren­genek az emberek. Hát hogyne! Az Ifjúság ’86 nemzetközi nyári egyetem „A jövő technikája és az ifjú­ság’’ címet viseli. Előadások, korreferátumok, hivatalosan ás spontán módon kezdemé­nyezett hallgatói viták so­rán azt próbálják kideríteni, vagy legalábbis valamelyest körülhatárolni, hogyan vál­tozik meg az élet a tudo­mány révén, mire ők „ak­cióképes”, döntési joggal és felelősséggel rendelkező fel­nőttek lesznek, s hogyan ké­szüljenek erre ma, amikor még egyetemisták vagy pá­lyakezdők, éljenek bármely részén a világnak, bármilyen társadalmi berendezkedésű országban. Jártukban-keltükben is lát­szik rajtuk, élvezik. Nem­csak azt, hogy a rendezők ez­zel a témával megelőlegeztek nekik egy keveset későbbi felelősségükből, de önmagá­ban a tényt, hogy együtt vannak. Tizennégy ország fiataljai jöttek össze. Érkeztek Auszt­riából, Bulgáriából, Csehszlo­vákiából, Finnországból, Franciaországból, Lengyel- országból, Magyarország kü­lönböző tájairól, az NDK-bóI, az NSZK-ból, . Norvégiából, Svédországból, Svájcból, az USA-ból és a Szovjetunióból. Ahány ország, annyiféle ha­gyomány, kultúra, mentali­tás. S annyiféle elképzelés, prekoncepció, vagy épp elő­ítélet másokkal szemben. Beszélgetve a tizenkettedik nyári egyetem résztvevőivel, bizonyossá vált, ezeknek a fiataloknak legnagyobb él­ményük, hogy kommunikál­hatnak egymással. Hogy le­győzve a nyelvi akadályokat, közvetlenül szerezhetnek is­mereteket egymásról, gondo­lataikról, kiszűrve a közvetí­tő közegek torzító-módosító közreműködését. Paul Morgan New Yorkból érkezett, rajta kívül még he­ten érkeztek az Amerikai Egyesült Államokból: — Nagyon jól érzem ma­gam, de ezt a többi ameri­kai nevében is mondhatom, Nem annyira az előadások miatt, mert azokat gyakran általánosítanak, leírónak ér­zem. 'Hasznosabb, ha az al­ternatívák felvázolásán fá­radozunk, ha kritikai ele­mekkel fűszerezve, a kérdé­sek megfogalmazásán fára­dozunk. Bár a szabadegye­tem utolsó negyedében már kibontakozóban éreztem, amit én kezdettől szerettem volna... Én is hibás vagyok abban, hogy nem előbb, hisz én sem álltam elő a kérdéseimmel, nem kezdeményeztem. Szó­val, ha az előadásokon el­hangzottakkal nem is értek mindenben egyet, nagyszerű­nek találom, hogy itt lehe­tek. A korábban Kelet-Euró- páról szerzett információk alapján úgy képzeltem, hogy valamiféle kempingezés lesz a Magyarországon töltött idő. Nem gondoltam volna, hogy a vezetékből itt is fo­lyik meleg víz... Az itteni körülmények semmivel sem különböznek attól, amit ott­hon megszoktam. Ponyl Sándor, a szabad- egyetemet rendező TIT me­gyei szervezetének társada­lomtudományi szaktitkára bőven tud mesélni hasonló véleményekről. — Az egyik este nyársalást rendeztünk a TIT-bázison, s járulékos programként sza­badtéri videodiszkót is kéz* deményeztünk. Az amerikai fiatalok először is nagyon csodálkoztak a képmagnó lát* tán, aztán a Videoton színes televízió képminőségén, majd pedig egyikük bőszen fotóz* ni kezdte az egészet, hogy otthon bizonyítékai is legye­nek, amikor beszámol itteni tapasztalatairól. Martina Kefer, a leendő közgazdász úgy döntött, ha visszatér Ausztriába, rek­lámhadjáratba kezd a ma­gyarországi szabadegyetem érdekében. — Nagyon szeretném, ha jövőre nem kefen lennének itt Ausztriából, mint most. Sokkal több fiatalnak meg kell tapasztalnia az itteni jó hangulatod, ezt az egyetér­tésre törekvő légkört. Egé­szen másként fest így Ma­gyarország. Az itt élő fiata­lok, mintha egy könyv alap­ján akarom megismerni. Az információcserét hang­súlyozza dr. Emil Benatov, a műszaki tudományok kandi-, dátusa is, aki a bolgár talál­mányi hivatalban dolgozik. — A céljaink közösek; Mindannyian azt akarjuk, hogy a tudományt, a techni­kát felhasználjuk a békés fejlődés érdekében. Az utak azonban különbözők. So­kan másként látják a lehe­tőségeket. A kommunikáció lehetővé teszi, hogy ezek kö­zelebb kerüljenek egymás­hoz. Az SZMT oktatási és mű­velődési intézményének lép­csőjéről látható, hogyan bú­csúzik a svéd fiatalember, akinek egyéb elfoglaltsága miatt még a szabadegyetem zárása előtt vissza kell tér­nie hazájába. Könnyes a szeme, amikor kezet ráz Po- nyi Sándorral. Azért j'öttek ezek a fiata­lok, hogy a jövő tudományát, technikáját, a jövő emberé­nek lehetőségeit megvitassák. A tudomány, az emberi ész győzelme a természet feletti A találkozás azonban hatott az érzelmekre is. V. E. Mm mm i ■ ..hu—hm ii m űsor f KOSSUTH RADIO: gM: Egy kis figyelmet kérek 1 Jegyzet S.30: De Falla: Rövid élet t.43: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: Két keréken, Magyarorszá­gon 10.35: Nefelejcs 10.52: Fiatalok muzsikálnak 11.07: Kamaramuzsika 11.40: Bethlen Kata önéletírása. 5. rész 12.45: Intermikrofon 13.00: Kadosa Pál műveiből 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza száza­dai 14.24: Bécsi vér 15.00: Shakespeare mindenkinek. (VI.) 15.30: Nóták 16.05: A Révkalauz külön­kiadása a FORMA 1-ről 17.00: Batsányi és Kazinczy 17.48: Budai Ilona népdalfelvéte­leiből 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 19.15: Rádiószínház 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót Kb. 21.15: Hangszerszólók 21.40: Állattenyésztés és biotecü- nológia 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televí­zió énekkara romantikus kórusokat énekel 22.49: Egy hazában. Riport 22.59: A dzsessz világa 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.05: Alföldi népdalkörök énekel­nek 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Sanzonfelvételeinkből 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Egy órában egy élet 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágeeek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Rockhangversenyekből 17.08: A ljubljanai Grentown jazzband játszik 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: A Jóakarat-versenyékről jelentjük Moszkvából 19.15: Operettkedvelőknek 20.10: Reklámparádé 20.13: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magvar Rádió Karlnthy- színpada. Mi lenne, ha . ..? 22.13: A Stúdió 11 szólistái ját­szanak 23.20: Verbunkosok, nóták 0.15; Ejfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, Időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi képes­lap. Szerkesztő: Csonka László (A tartalomból: Szellők szárnyán — Séta a mandulásban — Gömör- szőlős néprajzi monográfiája — Tollbeszéd. Német Miklós Attila Jegyzete.) 18.00: Eszak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ? 8.25: Tévétoma 8.30: Szünidei matiné 10.05: Antonius és Cleopatra 13.00: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Betűreklám 16.50: Képújság 16.55: Jóakarat-versenyek. Magyarország—Hollandia vízilabda-mérkőzés 18.05: Oi Reflektor magazin 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó ti.00: Reklám -f 20.05: Családi kör. Visszalépés? 20.55: Panoráma 21.55: Betűreklám 22.00: Tessék megváltani a 'ég­világot I H 22.45: Híradó 2. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Játsszunk bábszínházát! vm/8. rész. Volt egyszer egy király (ism.) 18.30: Körzeti adások. — Budapest — Pécs — Szeged 10.35: Ki vagy te? 20.00: Cervantes élete. Spanyol tévéfilmsorozat. IX/6. rész 21.00: Jóakarat-versenyek 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.05: Leningrádi szimfónia 21.40: Autósok-motorosok magazinja 22.20: Szatrok ’3áa 22.55; X 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó i 20.05: Marika Gombatova és a Gravis együttes műsora 20.45: Jóakarat-versenyek 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: de. 10 órától: A kicsi kocsi újra szá­guld. Színes, szinkronizált USA- filmvígjáték. Földrengés. (14) Szí­nes amerikai katasztrófafilm. — Balassagyarmati Madách: Egész­séges erotika. (14) Üj magyar filmbörleszk. — Jobbágyi: Egy maréknyi dollárért. (14) Színes, szinkronizált olasz western. — Nagylóc: Kicsi, de szemtelen. (14) Színes olasz filmvígjáték. — Kis- terenyei Petőfi: Johnny Guitar. (14) Színes amerikai western. — Szécsényi Rákóczi: Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet tör­ténelmi kalandfilm. — Pásztó Mátra: Mire megyek az apám4 mai? Színes, szinkronizált fraxtdÚV dlravígjáték. ■ ......—■ ■ ■" ..................... r N ÚGRAD — 1986. július 10., csütörtök___ |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom