Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 1 - M SZM P NOGRAD MEGYE I BIZO T T SA G A ÉS A MEGYEI TAN A ÓS LAPJA XLII. ÉVF., 161. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK j Itflagyor-olasz kamarai tárgyalások Gyümölcsöző kapcsolatok Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara énjü­kének meghívására delegáció éién július 6-tól 9-ig Buda­pesten tárgyalt Piero Bassetti, az olasz kamarák szövetsége (Unioncamere) és a milánói kereskedelmi kamara elnöke. A delegáció a Magyar Keres­kedelmi Kamarában kerek- fisztal-konferencián találko­zott magyar vállalati veze­tőiekéi. Az olasz üzletembe­rek megbeszéléseket folytat­tak a kis- és középüzemek közötti együttműködésről, en­nek kialakítható szervezeti formáiról. Piero Bassetti elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Kereskedelmi Ka­marában. Elmondotta: Ma­gyarország és Olaszország gaz­dasági kapcsolatai az elmúlt Magyar— jugoszláv kohászati cgyii tmüködés Szerdán Budapesten meg­kezdődött a magyar—jugoszláv vaskohászati gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési állandó munkacso­port 16. ülése. A tárgyalásokat magyar részről Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazga­tója, jugoszláv részről Szve- tiszláv Radivojevics, a sme- derevoi kohászati kombinát vezérigazgató-elnöke vezeti. Az ülésen a két ország vas­kohászata közötti együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geit vitatják meg. 1987-re és ez azt követő évekre évi mint­egy 25—30 millió dollár érté­kű termékcserére tesznek ja­vaslatokat, s azokat egyezte­tik. Áttekintik azt a 16 meg­állapodást is, amelynek ke­retében 120 témában közvet­len, devizamentes műszaki­tudományos együttműködés folyik a magyar és a jugoszláv Nem hiszem, hogy valaki­nek is magyarázni kéne, mit jelent a diáik számára a nyár. Pihenés, szabadság, ka­landok, utazás — megannyi kecsegtető élmény. A fiatalok egy részének azonban nem­csak gondtalanságot, de ön­ként vádialt munkát is ígér. Szerencsére vannak, akik nem várják el, hogy ölükbe hull­jon a nyár megannyi ajándé­ka, hanem maguk teremtik meg hozzá a pénzt. A megyei tanács munka­ügyi szolgáltató irodája gon­dolt azokra, kik két kezük­kel akarják megkeresni a tá­borozásra-, bicikli revalót. Még a tanév utolsó napjaiban megküldte — a bejelentett igények alapján készült — ajánlatát a szünidei munka- vállalásokra. Tájékoztatásuk alapján közel nyolcszáz fiatal találhat kereseti lehetőségvet a lődtek, ebben azonban első­sorban a nagyvállalatoknak volt jelentős szerepük. A kis- és középüzemek közötti ke­reskedelmi, termelési együtt­működés nem jelentős, s a két ország kamarái sem for­dítottak korábban kellő fi­gyelmet a közös munka felté­teleinek megteremtésére. Ezen kívántak változtatni a látogatás megszervezésével. Az együttműködés lehetőségei ugyanis kedvezőek: Olaszor­szágban mintegy 3.5 millió vállalat működik, ezek 90 százaléka kis- és középvál­lalat. Különösen a mezőgaz­daság. az élelmiszeripar, a biotechnika, az elektronika területén lehetnek gyümölcsö­zők a kapcsolatok. Nehezíti az együttműködést, hogy az olasz vállalatok nem Az Ikladi Műszergyár ber- celi gyáregységének, a válla­lat központja erre az eszten­dőre 330 millió forint értékű termelési terv teljesítését írta elő. Később, mivel az igények növekedtek, a vállalati köz­pont felkérte a gyáregysége­ket, köztük a bercelieket is, hogy licitáljanak rá az ere­deti tervre. Figyelembe véve a lehetőségeket és az igénye­ket, a kollektíva úgy döntött, hogy 16 millióval megtoldja az eredeti elképzeléseket. Ez volt márciusban. Most az első fél év lezárása után úgy néz ki, hogy a lici­tálás során vállalt összeget esetleg még valamennyivel megtoldják. Vállalásuk azért is értékes, mert olyan termék­szerkezet-váltás következett be, amelynek során a nagy érté­kű készülékek előállítását itt megszüntették, s másutt koo­perációban gyártják. A meg­változott termékszerkezet a jóval kisebb értékű termékek előállításának irányába toló­dott el. Az új helyzet megkövetel­te, hogy gyorsabban tárják fel és hasznosítsák a belső tarta­lékokat. De még ez is kevés­nek bizonyult a program tel­jesítéséhez. A többletfelada­megyében. Legtöbb üzemben, vállalatnál középiskolásokat várnak: számukra mintegy öt­száz helyet kínálnak. Salgótarjánban tizenegy munkáltató foglalkoztat diá­kokat, de Balassagyarmaton, Szécsényben, Kazáron, Szur­dokpüspökiben, Romhányban és Bercelen is van lehetősé­gük a pénzkeresésre Az álta­lános iskolából kimaradt gye­rekek általában 9—15 forin­tos órabért kaphatnak, míg a középiskolások megkereshetik óránként a 18 forint 50 fil­lért is. Lehetnek a termelés­ben, vagy irodában kisegítők, végezhetnek betanított mun­kát, parkfenntartással, ker­tészkedéssel foglalatoskodhat­nak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek jelenleg ötvenegy szünidőst foglalkoztat. Mint azt Marok Mihály munkaerő- gazdálkodási csoportvezető el­ismerik eléggé a magyar gaz­dasági viszonyokat, azokat az új rendelkezéseket, amelyek a gazdaságirányítás korszerű­sítését célozzák. Fejletlen még a kisvállalati kapcsolatok kiépítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális háttér, mind­két országban kevés olyan speciális bank, szállítmányozó cég működik, amely a kisvál­lalatok kereskedelmi kapcso­latait segíti. A Magyar Keres­kedelmi Kamarával aláírt egyezmény keretében egy olyan programot fogadtak el, amely elősegíti a szakemberek kölcsönös továbbképzését, üz­leti delegációk látogatásának szervezését, a vállalati ta­pasztalatcseréket. Az olasz delegáció több tag­ja konkrét üzleti tárgyaláso­kat is folytatott. tokát túlórában is végezték, ugyanakkor a feszültségek fel­oldásában segített a vállalati gazdasági munkaközösség is. Nehezítette az eredeti el­képzelések ütemes valóra vál­tását néhány importalkatrész rapszodikus, illetve késői be­érkezése, amelynek következ­tében többször módosították az eredeti programot. A nehézsé­gek ellenére az első félévi tervüket előreláthatólag 174 millió forintra teljesítik, mely összeg meghaladja a licitá­lással megemelt éves terv időarányos részét. Az itt előállított villany­motorokat a háztartási gépek­be építik be, de széleskörű­en felhasználják a gépipar­ban is. A helyiek nem köz­vetlenül szállítják a vevők­nek termékeiket, hanem a központi raktárba küldik. Cél­motorjaikat a Hajdúsági Ipar­művek az automata mosógé­peibe, a Pápai Elekthermas pedig a hőtárolós kályháiba építi be. A kollektíva az idén akár­csak tavaly, nagyon szerény bérfejlesztésben részesült. Feb­ruár 1-vel 3 százalékkal emel­kedett a dolgozók bérszínvo­nala. Az átlagnál nagyobb ösz- szeget kapott a tíz beállító lakatos. mondta, a diákok foglalkozta­tásával elsősorban, a munká­ra nevelés a céljuk. Többsé­gük a gyárban dolgozó fel­nőttek gyermeke. Megismer­kedhetnek a vállalat belső életével, megízlelhetik a mun­ka örömeit és nehézségeit. Az a tapasztalat, hogy aki már nyolcadikos kora után köz­vetlenül eljön nyáron dolgoz­ni, később, a középiskolás- nyarakon is visszatér ide. Nagy az esély arra. hogy megismerve, megszeretve a környezetet, felnőtt korában is a gyár dolgozója lesz. S vállalatnak éppen ez a célja. A nyári foglalkoztatás tehát hosszú távon befektetés, amelyben nem elsődleges a pillanatnyi anyagi haszon. Dehát a jövőre már ideje­korán gondolni kell. Az idén az SKÜ-ben 170 ezer forintot szánnak a szünidősök fizeté­sére. Konzultáció a fizetésképtelen vállalatokkal A Magyar Kereskedelmi Ka­mara eljárási szabályokat dol­goz ki a fizetésképtelenné vált vállalat felszámolási eljárását megelőző, a hitelezőkkel foly­tatandó egyeztetési tárgyalá­sokra. Az Elnöki Tanács rendelete szerint ugyanis a felszámolási eljárás megindítását egyezte­tési eljárásnak kell megelőz­nie. Az állami bírósági eljá­rásokra csak akkor kerülhet sor, ha bebizonyosodott: nincs más lehetőség a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítására, arra, hogy az adós és a hitelezője kölcsö­nös megelégedésre rendezze az ügyet. A hazai vállalatok ér­dekképviseletét ellátó Magyar Kereskedelmi Kamara arra vállalkozik, hogy megszervezi a felszámolási eljárást meg­előző egyeztetési tárgyaláso­kat, a tartósan fizetésképte­lenné vált vállalat és a hi­telezők közötti megbeszélése­ket. Ehhez fórumot biztosít a vállalatoknak, meghívja a tár­gyaló feleket, gondoskodik gazdásági-jogi kérdésekben já­ratos jogászokról, illetve az adott terméket, vállalatot is­merő szakértőkről is. A ka­mara ezáltal konzultációs le­hetőséget biztosít a partnerek­nek: Levezeti a megbeszélé­seket, és elvégzi az adminiszt­rációs feladatokat is. A tár­gyalásokról jegyzőkönyvet is készít. Amennyiben sikertele­nek a megbeszélések, a ka­marai jegyzőkönyv alapján in­dítható meg a szanálási, il­letve a felszámolási eljárás. Az egyeztetési eljárást a ka­mara 30 napon belül bonyo­lítja le. Egyharmaddal kisebb fagylalladagok A Balaton partján, a fősze­zon idegenforgalmának növe­kedésével a három érintett megye — Somogy, Veszprém, és Zala — tanácsának keres­kedelmi felügyelőségei, a tár­sadalmi segítők együttműkö­désével fokozzák az ellátóhá­lózat ellenőrzését. A Balaton Veszprém me­gyei partján június 1-től mos­tanáig 95 egységet — köztük 44 államit, illetve szövetke­zetit — ellenőriztek és 69 fe­lelősségre vonást eszközöltek. A zalai partszakaszon, főleg Keszthelyen és Hévízen az el­lenőrzések 70 százalékánál vettek fel szabálysértési jegy­zőkönyvet. Különösen gyako­riak a szabálytalan mérések, súlycsonkítások a pecsenye-, kolbász-, és hurlkasü tőknéL A vendéglátóiparban szinte ál­talános jelenség a salátafélék csökkentett adagolása és túl­számlázása. A somogyi part­szakaszon tucatnyi olyan kis­vendéglőt ellenőriztek, ahol nem tudták igazolni az áru eredetét, A veszprémi és a zalai parton egyaránt feltűnő a fagylaltmérések tapasztalata, A Keszthelyen ellenőrzött 8 kimérőből 6 helyen az előírt­nál egy harm ad résszel kisebb adagokat szolgáltak ki, E he­lyeken szabálysértési jegyző­könyvet vettek fel és helyszí­ni bírságot szabtak ki, A veszprémi parton 10 vizsgá­latból 7 esetben észleltek súlycsonkítást, illetve tettek evekben ■ számottevően fej Licitálással többet vaskohászati vállalatok között. Diákok munkában Megkereshetik a táborozásravalót Clasp dominátorok vágják a búzát a- paloiásbalnii termelő­szövetkezetben (Aratási riportunk a 3. oldalon) Lázár György fogadta a Meteorológiai Világszervezet főtitkárát Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Godwin Olu Patrick Obasit, a Mete­orológiai Világszervezet (WMO) főtitkárát. A megbe­szélésen jelen volt Varga Mik­lós, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese és Barát József, az Országos Meteoro- .Iógiai Szolgálat elnöke. A posta leállította a kábelhibák javítását Széndioxid az aknákban Gázérzékelő fiolákat alkalmaznak A Magyar Posta központ­jában szerdán Kauser Ala­jos, a távközlési szakosztály vezetője bejelentette, hogy mostantól átmenetileg az egész országban betiltották a postai kábelaknákban és a másfél méternél mélyebb kábclszekrényekben a mun­kavégzést, még a kábelhibák kijavítását is. Az intézkedés előzménye, hogy május 20-án Budapes­ten, a Csömöri úton egy ká­belaknában munkavégzés közben életét vesztette Szvet- nics Károly, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság ká­belfenntartó üzemének dol­gozója. A vizsgálat szerint a halált az aknában felgyülem­lett széndioxid miatti fulla­dás okozta. A további vizs­gálatok során kiderült, hogy több más budapesti és vidé­ki — így például miskolci és egri — kábelaknában is van bizonyos mennyiségű, he­lyenként veszélyes koncent­rációjú széndioxid. A gáz eredetét sehol sem sikerült felderíteni. Ez a fajta Yeszély a postai kábelaknákban eddig isme­retlen volt — a meglevő mű­szerek is csak a metán és a szénmonoxidgáz jelzésére szolgálnak —, így széndioxid kimutatására, továbbá a bal­esetek megelőzésére és a mentésre a posta nem volt felkészülve. Ki kell azonban dolgozni a gyors, szakszerű mentési technológiát is. A mostani szerencsétlen eset során ugyanis bebizonyosodott, hogy ezekből az aknákból csak speciális eszközökkel le­het kiemelni a bajba jutott embert. Az erre alkalmas csörlős, hevederes mentőbe­rendezéssel most kísérletez­nek, de a sorozatgyártásról még gondoskodni kell. A fővárosban jelenleg több mint 27 ezer távbeszélő-állo- ntás üzemképtelen kábelhiba miatt. Kedvezőtlen esetben ez a szám naponta ezerrel nő­het. A posta igyekszik a leg­rövidebb időn belül gondos­kodni a baj megelőzéséhez és a mentéshez szükséges esz­közökről, s más postai fej­lesztések terhére soron kívül 20 millió forintot átcsoporto­sított erre a célra. A kény­szerintézkedés kellemetlen hatásaiért, az elmaradó hi­bajavításokért a posta az elő­fizetők türelmét és elnézését kéri. A gáz eredetének kutatá­sára a Szénhidrogénipari Ku­tató-Fejlesztő Intézet és az Országos Munkavédelmi Főt felügyelőséget kérték fel. A posta szerda; bejelenté­sével kapcsolatban — mi­szerint széndioxidgáz-veszély miatt ideiglenesen beszünte­tik a munkát a postai kábel­aknákban — Zoltán Tamás, a Központi Bányászati Fej­lesztési Intézet bányászati fő­osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a széndioxid a levegőnél ne­hezebb, nem gyúlékony, nem robbanó gáz. Veszélye abban rejlik, hogy nem szellőző, zárt térben olyan koncentrá­ciója alakulhat ki, amely már Idegbénulást, fulladást okoz. Megfelelő szellőztetés­sel azonban meg lehet aka­dályozni, hogy a levegő szén­dioxid-tartalma a ' veszélyes mennyiség fölé emelkedjék. A bányákban számítanak a széndioxid jelenlétére is, ép­pen ezért mindig tartalékol­nak — a posta számára most sürgősen szükséges —, egy­szer használatos gázérzéke­lő fiolából. A főosztályvezető ígérete szerint még csütörtö­kön felmérik, hogy a bánya­mentő állomásokon mennyi fiolát nélkülözhetnek pilla­natnyilag, ezeket összegyűj­tik, s egykét napon belül a posta rendelkezésére bocsát­ják. Előreláthatólag 300—400 gázérzékelő csővel tudják majd a postát kisegíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom