Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

A nemzetközi művész telep vendégei I. FERENC „Bent a forgatagban../' Nyolcvan éve született Bálint György ' Gőgös Ferenc a hollandiai Huissenből érkezett Mátraal- másra, de már el is utazott Japánba, aihol kiállítása nyí­lik. Budapesten született 1936- ban, 1957 óta él Hollandiá­ban. Tanulmányait az arnhe- mi képzőművészeti főiskolán végezte grafikai és festészeti tagozaton, 1963-ban megkap­ta az akadémia nagydíját, s egyúttal egy három hónapos tanulmányutat Párizsba. Ön­álló kiállításai voltak 1963- tól bel- és külföldön. Mind­máig több megbízatást ka­pott a holland államtól. Az amhemi képzőművészeti főiskola tanárának 1965-ben nevezték ki. Rajzot, grafikát, festészetet ad elő. Emellett nyolc évig az esti tagozat tan­székvezetője volt. önálló tár­latai voltaik Hollandiában, Belgiumban, Lengyelország­ban, a Német Szövetségi Köz­társaságban, Magyarországon, Franciaországban, az USA- ban és Japánban. Utóbbi he­lyen legutóbb idén február­ban Nisihinomyában nyílt tár­lata, most pedig július 16-án Kyotoban mutatják be 120 rajzót. Több kiadványa látott nap­világot: Haiku (Simon Busch- man holland költővel), 5 ma­ratás 5 vers, Rövid versek, Jelképversek. Festett naplót szed elő, amit fi salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumnak ajándékoz. Címe: Samanwereld, 36 acryls, uit Juni Juli Augustus 1985. Azaz: Sámánvilág. — Ezt naplóként festettem magamnak, minden pillanatot rögzíteni akartam, miközben csináltam — mondja. — Így • kicsit önarcképként is forgat­ható ez a festett napló. Min­den este dolgoztam rajta. Volt úgy, hogy három-négy-öt lapot is készítettem egyszer­re. Benne vannak a forma­világra vonatkozó elképzelé­seim és részben az emlékeim. A formavilágot tekintve a költői hatás a legizgalmasabb számomra, valamint a nép­művészeti formakincs jelen­léte. Nemcsak a magyar nép­művészeté, hiszen vannak az ősiségnek olyan jelei, motí­vumai, amelyek valamennyi nép művészetében megjelen­nek és vándorolnák a törté­nelem folyamán. Mindenesetre, arra törek­szem, hogy formavilágom a lehető legegyszerűbb legyen, gondolataimat mindenki meg­értse. Sokat foglalkoztat a két világban való élés. Ez gyakran, konfliktusokat is je­lent. Ezeket próbálom fölol­dani. Holland állampolgárként is magyarságomat keresem, hiszen forrásaim a gyökere­im ide kötnek. Főként a Bör­zsöny kis falujához. Kemen­céhez, ahol gyermekkorom legszebb éveit tölthettem. így állandóan úton vagyok Hol­landia és Magyarország között. Gyakran valóságosan is. De gondolatilag, érzelmileg szin­te folyamatosan. Ez a dualiz­mus — gondolom — művé­szetemnek is egyik jellegze­tessége. A festett naplót forgatva, kitűnik, sokszor ír szövegeket is a képbe. Holland vagy magyar nyelven rövid versek gazdagítják az egyébként le erős vizuális benyomást. A 36 kép valójában a pillanat­nyi átélés rögzítése, szinte 36 haiku. A kedvelt japán vers­torma Gőgös Ferenc lapjain nemcsak teljes vizuális, ha­nem költői hatást is eredmé­nyez. A szín- és formavilág alkalmazásának mikéntje bon­takoztatja ki az egész képi nap­lót sejtelmessé tevő atmosz­férát. — Kép csak akkor lehet jó, ha őszinte; tehát nem az agy­ból, hanem a szívből jön — jegyzi meg a művész. — Kis lapon is élvezem az egységet a rajz és a szín között. Az a véleményem, hogy miként az emberek nagysága egyszerű­ségükben rejlik, úgy a mű­vészi alkotás sem nélkülöz­heti a különböző jelképrend­szerekben őrzött hatalmas erőt a világ és a lét nagy kérdéseinek boncolgatásakor. Gögös Ferenc jelképrendszerei ősi egyszerűségükben hatnak. Művein valamennyi forma jelentőséggel bír. Például Mát- raalmáson készülő Én és a he­gyek című linómetszetén a spirális forma forrás. A cik- cakfcos vonal a víz folyása. A ház a gyermekkor emléke a Börzsöny alatt a kemence: nagyanyai mesevilág, amely­ben benne van a múlt az iramló szarvasokkal, az ősi magyar hitvilág alsó, közép­ső és felső világa, a sámán idők bujkáló varázsa. — Mindezt nagyanyám em­lékének szánom aki idén feb­ruár 8-án halt meg — mond­ja. — Ezzel a börzsönyi vidék számomra végképp az emlé­kekbe száll. A SámánvM ág-sorozat egyik lapján egy nagy K betűt lát­ni. — Másnak talán csak a kaput jelenti ez a betű. Ne­kem jelenti Kemencét. De jelenti azt a már emlegetett két világot is, amelyben léte­zem, s az egyikből mindig át kell járnom a másikba. Mint egy elképzelt nyitott kapun. Tóth Elemér A modem magyar publi­cisztikának egészen kimagasló teljesítményei vannak. Elég talán felidézni Ady Endre és Kosztolányi Dezső ez irá­nyú tevékenységét, ök azon­ban elsősorban szépírói mun­kásságukkal lettek klassziku­sok, Bálint György azonban nagyon hamar feladta az ifjú­kori versírást, s publicistaként vált a magyar kultúra egyik leg j elentősebb j évé. Ez a műfaj az utókor, a klasszicitás szempontjából mos­tohagyereknek számít, hiszen az író a napilapok minden­kori lehetőségeinek megfelelő­en dolgozik, s éltetője az ak­tualitás. A nagy tehetségek azonban minden műfajban je­lentősei tudnak alkotni. Bá­lint György is a napi aktuali­tásokhoz kötődött, de mivel mindig igazmondásra és őszinteségre törekedett, mivel a tárgyilagos ítélőképesség so­hasem hagyta el őt, írásainak nemcsak történeti értéke van. Bár az sem megvetendő, hi­szen nem akármilyen korban írta műveit; az 1927 és 1940 közötti időszak az európai és ezen belül a magyar társada­lomnak is rendkívül fontos része. Bálint György művei ma is megcsapnak frissességükkel, érvényességükkel. Tudjuk, hogy tévedhetetlen ember nincs, mégis az ő műveit öl­ve :va szinte alig találkozunk tévedéssel. Mindez nyilván nemcsak tárgyilagos igazmon­dásra törekvésének köszönhe­tő, hanem széles körű mű­veltségének, marxista vérte- zettségének is. Az 1906. július 9-én buda­pesti értelmiségi családban született Bálint- György a tá­jékozódás és tanulás kezdeti évei után hamar kialakította Nemzetközi zenei táborok Üdülő pedagógusok A SZOT által biztosított Üdülőjegyek mellett a peda­gógus-szakszervezet is teremt üdülési lehetőségeket tagjainak. A Nógrád megyei pedagó­gusok többnyire víz mellé kí­vánkoznak nyáron, ezért a megyei bizottság a jó strand­dal rendelkező városokban te­remt pihenési lehetőséget. Így ezen a nyáron tizennégyen utazhatnak Hajdúszoboszlóra. Nyolcán Zsóriba, hanminoket- ten Keszthelyre. Két család Egerbe, egy Pécsre, három pedagóguscsalád pedig Buda­pestre mehet nyaralni. Emel­lett a megyei pedagógus­szakszervezeti bizottságnak van egy faháza Tiszaföldvá­ron, ahol egyszerire két csa­lád tölthet kellemes napokat, tizenegy turnusban. A megyei bizottság kezde­ményezése mellett a körzet­központokban működő alap­szervezetek is keresik a lehe­tőségeket. A rétságiak a Du­nakanyarban, a pásztóiak, a szécsényieik, és a balassagyar­matiak Hajdúszoboszlón — a gyarmatiak emellett Zala- karoson is —, a salgótarjáni­ak Balatonmárién és Gyulán bérelnek szobát tagjaiknak. A nyugdíjasok sem marad­nak ki a szakszervezeti üdü­lés lehetőségéből. A nógrádi nyugdíjas óvónők, tanítók és tanárok Hajdúszoboszlón, és Má tr ászén tlászlón pihenhetnek kedvezményesen. Míg a nógrádiak az ország más tájaira utaznak üdülni, hozzánk is érkeznek vendé­gek. Veszprém, Heves, Csong- rád, Somogy, Szolnok, Hajdú és főleg Szabolcs megye pe­dagógusai örömmel választják a salgótarjáni lehetőséget. A pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottsága a salgótarjáni Furák Teréz Leánykollégium­ban ajánl férőhelyet, tízna­pos turnusokban. Étkezéssel együtt ez 1400 forintba kerül fejenként. A nyáron 84-en élnek ezzel a lehetőséggel, többnyire kétgyermekes csa­ládok. Nemzetközi zenei tábort rendeznek ezen a nyáron Kecs­keméten és Pécsett. A nem­zetközi kórustábornak július 13-tól augusztus elejéig im­már harmadik alkalomal ad otthont Kodály Zoltánnak, a világhírű zeneszerzőnek és ze­nepedagógusnak a szülőváro­sa. Az elmúlt évek kórustá- boraiiban szerzett jó tapasz­talatok alapján az idén a ca- pella kórusművek bemutatása mellett a több ország fiatal­jaiból kialakítandó kar oratő- rikus művet is betanul. Az együttes tagjai részt vesznek Kecskeméten a nemzetközi Kodálv-szeminárium foglalko­zásain, valamint a párhuza­mosan megrendezett fiatal előadóművészek fesztiválja koncertjein is. KOSSUTH RADIO: 8.20: Ecomix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Népdalok 9.11: Dallal üzen Ázsia. (Ism.) 9.31: Beszélni nehéz. (Ism.) 9.43: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Edwin Fischer zongorázik. XXII/7. rész 11.50: Filmzene 12.45: Törvénykönyv 13.00: Üj Melődia-lemezeinkböl 13.32: Bemutatjuk új fúvósfelvé­teleinket 14.10: A magyar széppróza száza­dat 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Versek gyerekeknek 15.50: Vujicsics Tihamér: Pusztai képek 16.05: MR 10—14 17.00: Pest-budai álmok Buda­pestről 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 18.02: Kritikusok fóruma 18.13: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 19.15: Bálint György-évforduld 20.15: Nagy siker volt! 21.30: Értékmegőrző 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Holnap közvetítjük 22.45: Egy igazgató névjegye 23.05: Ooerafinálék 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO! 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) .9.05: Napközben 12.00: zenés délelőtt 12.10: Sebestyén András fúvós- műveiből 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: ..Szól a dal” 15.05: Aranylemezek 16.06: Simándv József Eehár-fel- vételelből 16.48: Diákfoci 17.08: Payer András táncdalalból 17.30; ötödik sebesség 18.30: Ritmus 19.05: A Jóakarat-versenyekről jelentjük Moszkvából 19.15: Nótaest 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Haiszolt emberek 21.05: Zsák és foltja 21.45: Barangolás régi hangleme­zek között 22.13: Louis Armstrong zenés ön­életrajza. V/2. rész 23.20: Könnyűzene esti hangulat­ban 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, Időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor Lászlő jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. Felelős szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. Szerkesztő: Nagy István (A tartalomból: Nagyüzem a földeken. — Félévi mérleg ta­nulságokkal az építőiparban. — A minőség őre és az exoort te­kintélye — Információk) — Sport. 18.00: Eszak-magvarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓI 9.25: Tévétorna 9.30: Szünidei matiné 11.35: Delta 12.00: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Betűreklám 16.55: Jóakarat-versenyek. Magyarország—NSZK vízilabda-mérkőzés 18.95: Részletek a szovjet cirkusz műsorából 18.45: Képújság 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Fstt mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Végvári históriák. Várlátékok VTI/i. részi Esztergom—Kőszeg— Veszorém 21.45: A hét műtárgya 21.50: Sblrlev MacLaine Párlzshan 22.40: Retfirpkiám 22.45: Híradó 2. 23.05: Himnusz _ 2. MOSOR: 18.00: Képújság 18.05: Ecranul nostru 18.25: Jóakarat-versenyek 20.20: Ezek kelten nem egyeznek. VI/6. rész. Apatársak 20.45: Antweroen Rubens idejében 20.55: Reklám 21.00: Jóakarat-versenyek 22.3»: Képújság BESZTERCEBANTA! 19.30: Tv-hfradó 20.05: A kis vizlklgyó. Tv-játék 20.55: Tegnap voltak 17 évesek. Dokumentumműsor 21.50: Karlovy Vary ’86. 22.00: Találkozás szovjet művészekkel 22.50: Hírek 2. MŰSORT 21.00: Kritikus szemmel 21.30: Időszerű események 21.56: Tdőiárás-leientés 22.00: Ez történt 54 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek, összefoglaló MOZIMŰSOR! Rate-ótarláni November 7.: Föld­rengés. 04) Színes amerikai ka­tasztrófafilm. — Halász vendéglő: Acvűgolyő futam. Amerikai fllm- vfgláték — Balassagyarmati Ma­dách: Az elveszett frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Missouri feivadász fl4> Amerikai western. — Rátonvterenyei Bá- nvász: Johnnv Guitar. (141 Szí­nes amerikai western, Petőfi: Egy maréknvl dollárért. (14) Szí­nes, szinkronizált olasz western. ....................... ....- ■ ----------- ----------r 4 NűGRAD — 1986. július 9., szerda _ j a maga világszemléletét, s ehhez élete végéig ragaszko­dott. Közösségi szemléletű pub­licista volt, aki a társadalmi elkötelezettséget alapkövetel­ménynek tekintette. Világos ítélőképessége a harmincas évek egyik legjobb szemű kritikusává tette. Bár a Nyugat nagyjait is értékel­te, elsősorban saját nemzedé­ke érdekelte, s felfedezésekre is itt volt leginkább módja. Érdemes kiemelni azt, aho­gyan József Attilával foglalko­zott. Ismeretes, hogy József Attila fogadtatása általában elutasító volt. Vonatkozik ez például az 1932-es Külvárosi éj című kötetre, amely pedig a naggyá vált költő jelentke­zése. Bálint György mindösz- sze egy gépelt oldalnyi kriti­kája minden mondatában fon­tos és figyelemre méltó állí­tásokat tartalmaz az általa már ekkor nagyra értékelt költőről. Cikkét azzal a felis­meréssel zárja, hogy: „Ezek azok a versek, amelyeket sofeJ szór olvas el az ember, és végül azon veszi észre magát, hogy kívülről tudja az egyes strófákat.” Később is kritiká' val követi József Attila meg­jelenő könyveit. 1939-ben már így írt: „Azt hiszem, ő volt a háború utáni nemzedék leg­nagyobb magyar költője”. Ma már kozhelyesek ezek az ál­lítások, de éppen ez bizo­nyítja Bálint György félelme­tesen jó irodalmi ízlését. S József Attila mellett hivatkoz­hatnék Radnóti Miklósra, má­sik kedves költőjére, aztán Nagy Lajosról. Illyés Gyulá­ról, Veres Péterről írt cikke­ire is. Egy alkatommal Tolsztojt olvasva fogalmazta meg ta­lán legszebben irói-emberi hitvallását: „Ott maradni a helyszínen, részt venni, mé­lyen bent dolgozni a minden­napi élet közepén, napi prob­lémákkal szemben érvényesí­teni az eszmét, a részleteken keresztül törni az utat a cél felé — nem pedig félrehú­zódni és a távolból tanítani. A lemondás hamis szerénység: aki a világról lemond, az le­mond a küzdelemről is. Elvo- nultan könnyű hűnek marad­ni az elvhez — bent a forga­tagban kell hűnek maradni hozzá, az a nehéz, és az a* igazi.” (Szergej atya példázata, 1935.). Bálint György a felvállalt eszmét érvényesítve élt mind­végig. A fasizmus terjeszkedé­se kiütötte a kezéből a tollat. Szervezkedés vádjával letar­tóztatták, majd munkaszolgá­latra hurcolták. 1943. január 21-én halt meg Ukrajnában. Műve és a belőle sugárzó ma­gatartás azonban ma is él és hat. V. G. j Készült 1986-ban, a MAFILM Dialóg Stúdiójában. írta és rendezte: Fényképezte: TÍMÁR PÉTER KARDOS SÁNDOR Főszereplők: Rajhona Ádám, Koltai Róbert, Haumann Péter, Mikó István, Németh Judit, Kristóf Kata. FELMÉRÉS A LÁDAGYÁRI NŐK SZEXUÁLIS ÉLETÉRÖL. SZOCIALISTA LIBIDÓKUTATAS. A ZSENIÁLIS FŐNŐK ÉS A LÁNGESZŰ TŰZOLTÓ. ZÁRTLÁNCÚ RUKKOLÓ VIDEORENDSZER. REJTETT KAMERÁK — ÉS ÉHES FÉRFISZEMEK — A NŐI ÖLTÖZŐBEN. ÁRUKAPCSOLÁS SZTRIPTÍZZEL — TŰZOLTÁS BEN­ZINNEL. AZ IDEI JATÉKFILMSZEMLE EGYIK KÖZÖNSÉGSI­KERE JULIUS 10-ÉTÖL A NÓGRÁD MEGYEI MOZIK MŰSORÁN! Bemutatók: VII. 10—12. Balassagyarmat, „Madách” VII. 14—16. Salgótarján, „November 7.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom