Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
1 ólat meg a hivatal? Nemrégiben értesülhettünk róla, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal megszűnt, és Állami Ifjúsági es Sporthivatal alakult. A szervezeti változással kapcsolatos híradások siettek közölni: nem csupán arrál van szó, hogy összevonnak két hivatalt. A módosítás lényege az, hogy az utóbbi években alapvetően megváltoztak a két intézmény feladatai, és ezekhez kellett igazítani a szervezeti feltételeket. A Minisztertanács határozata oldalszámra sorolja, hogy miben változtak, miben növekedtek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal jogai, lehetőségei és kötelességei. Ezek a korábbiakhoz képest nagyban tágítják az állami ifjúságpolitika hatókörét, javítják, a feladatok összehangolásának, megoldásának lehetőségeit. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az új intézmény levenné e terhet az összes többi állami szerv válláról, és magára venné az üzemi, vállalati, intézményi ifjúságpolitika minden gondját, baját. Ellenkezőleg: a hivatal azért van, azért jött létre, hogy másokon „behajtsa” mindazokat a teendőket, amelyek az ifjúsági törvényből, és más írott és Íratlan szabályból következnek. A hivatal tehát aligha lehet képes arra, hogy a fiatalságnak akár csak egyetlen baját önmaga megoldja, rmnt ahogy azt is hiába várnák tőle, hogy önerőből tegyen rendet a sport körül tapasztalható, és a közvéleményt, de magukat a sportolókat sem kevésbé nyugtalanító visszásságok terén. Az új hivatal meghonosíthat egy új szellemet, népszerűsíthet új sporterkölcsöt, átcsoportosíthat egyes pénzeket. azt azonban nagy naivitás volna várni, hogy állami intézkedésekkel meg lehetne változtatni rossz beidegződéseket, szét lehetne szakítani összefonódásokat, s a semmiből elő lehetne terem, teni hiányzó pénzeket. Az új hivatal létrehozását eldöniö szervek úgy Ítélték meg: az utóbbi években azért gyengültek a magyar sportteljesítmények, mert magának a sportnak az alapjai gyengültek meg. Az iskolai testnevelés, a diák. sport alacsony színvonalú, alkalmatlan arra, hogy segítségével teherbíró nemzedék nőjjön fel, s egyben arra is képtelen, hogy utánpótlást szállítson a verseny- és élsport számára. Ennek pedig az flz egyik oka, hogy a sport állami irányításának mostani szemlélete túlságosan is élsportcentrikus. Mivel az ország gazdasági helyzete egyelőre nem engedi meg, hogy a költség- vetés a mostaninál több pénzt áldozzon a sport támogatására, csupán két út kínálkozik a diáksport, a szabadidő- és tömegsport fellendítésére: először is a korábbiaknál hatékonyabban muszáj felhasználni az ilyen célokra fordított pénzeket, másodsorban pedig úgy látszik, hogy a központi eszközök némi átcsoportosítására is szükség lesz a verseny, sportból a tömeg- és szabadidő-sport javára. Erre egészséges reflexként adódik a kérdés: mi lesz ak. kor az élsporttal? Hiszen már most is éppen az a legnagyobb baj, hogy mind kevesebb pénz jut a versenyport támogatására, sorra szűnnek meg korábban jól menő szakosztályok és aggasztóan szaporodik azon nemzetközi rendezvények száma, amelyeken a magyar élsportolók nem, vagy csak korlátozott számban tudnak részt venni - pénz hiányában. Úgy hisszük, ezek azok a nagyon bonyolult kérdések, amelyekre az új hivatalban meg kell majd találni az egyáltalán nem eqyszerű választ. És meg kell találni a helyes irányokat és arányokat is. K. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII, ÉVF., 158. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 7., HÉTFŐ Jóakarat-versenyek Moszkvában Káprázatos megnyitó a Lenin-stadionban Mihail Gorbacsov beszéde Szombaton este, moszkvai idő szerint fél 10-kor kezdődött a Lenin-stadionban az első Jóakarat-versenyek ünnepélyes megnyitója. Zsúfolásig telt ház, több mint százezer néző előtt zajlott a színpompás műsor, amely csak a hat évvel ezelőtti moszkvai olimpia nyitányához hasonlítható. A levegőben óriási méretű léghajók lebegtek, közülük kettő a Szojuz és az Apollo űrhajót formázta, amelyek annak idején az emlékezetes szovjet—amerikai űrrandevút végrehajtották. A dísztribünnel szemben mintegy 15 ezer fiatal alakított élőképet, amely kezdetben Lenin portréját alakította. A küzdőteret a résztvevő nemzetek zászlói szegélyezték, középen pedig több mint ezer fiatal készült a bemutatóra. A dísztribünre bevonultak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Nyikolaj Rizskor, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Mihail Gorbacsov üdvözlő beszédében ezt mondta: „Tisztelt résztvevők és ven* dégek! Kedves moszkvaiak, elvtársak! A szovjet kormány és a szovjet nép nevében forrón üdvözlöm a csaknem 70 ország küldötteit, akik ideér*, keztek erre a nagy nemzetközi ünnepre, a sport, a fiatalság és béke ünnepére! Ennek a versenynek az elnevezése mélyen szimbolikus. Manapság az emberek és a népek, az államok és a kormányok közötti kapcsolatokban minden korábbinál inkább szükséges éppen a jóakarat megnyilvánulása. A jóakarat megnyitja a határokat, lehetőséget teremt a mai kor alapvető kérdéseinek megoldására. Bármilyen távolságok is választanak el bennünket, a földgolyó lakóit, bármilyen különböző is legyen meggyőződésünk és életformánk. találkoznunk, beszélgetnünk, vitatkoznunk és versenyeznünk kell egymással, tisztességes versenyben. Ez mindig elősegíti a kölcsönös tisztelet és az együttműködés légkörének létrejöttét. Mindezek nélkül pedig nem óvhatjuk meg földünket a fenyegető katasztrófától. Megelégedettséggel kell megállapítanom, hogy a versenyek lebonyolítása elsősorban a szovjet és az amerikai sportszervezeteit, üzleti körök és a közvélemény együttes erőfeszítéseinek köszönhető. Ügy határoztak, hogy véget vetnek a rendellenes helyzetnek, azaz annak, hogy szovjet és amerikai sportolók immár tíz éve nem találkoztak nagy (Folytatás a 7. oldalon) Nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepsége A 64. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét szombaton Kecskeméten tartották. Az egész napos rendezvényt a szövetkezeti népi együttesek utcai menettánca nyitotta meg, majd nagygyűlésre került sor. A találkozón részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP KB titkára, továbbá a kormány és a minisztériumok képviselői, a megye párt- és tömegszervezeteinek vezetői. Ott voltak a mozgalom jelesei, veteránjai. Szlamenicky István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke felolvasta Losonczi. Pálnak,, az Elnökj Tanács elnökének levelét, mélyt ben üdvözölte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit, a szövetkezeti mozgalom milliós táborát, akiknek további munkájához sok sikert, erőt, jó egészséget kívánt. Ezt követően Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — A magyar szövetkezeti mozgalomnak az ország határain túl is méltányolt eredményei annak köszönhetők, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés kérdéseire helyes válaszokat adtunk. Sokan vannak közöttünk, akiknek saját sorsa igazolja, hogy ez nem volt könnyű, önmmagától adódó dolog. Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem volt egyszerű megtalálni a megfelelő megoldást. A szövetkezeti mozgalom jól kamatoztatta az általános kedvező politikai helyzet, a párt és a társadalom támogatását, s ma is osztozik az egész ország eredményeiben és gondjaiban. A mezőgazdaság, a kereskedelem, de az ipar egyes ágazatai sem képzelhetők el ma már szövetkezetek nélkül. A szövetkezetek állítják elő a nemzeti jövedelemnek mintegy 25 százalékát. A Központi Bizottság titkára ezután általános gazdasági, politikai kérdésekről, napjaink és az előttünk álló évek feladatairól beszélt. Műszakiak és kereskedők az exportért A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tíz és, fél millió dollár exportbevételt terveztek 1986-ra. Ebből mintegy ötmillió forint június végéig beérkezett a kasszába. A nagyüzemben mégsem elégedettek, hiszen az első félévi eredményért js keservesen meg kellett küzdeni. A második fél év pedig várhatóan még nehezebb lesz. Az értékesítési nehézségeket elsősorban az okozza, hogy a külső körülmények továbbra is kedvezőtlenül alakulnak. Az olajárzuhanás újabb nehézséget okozott. Néhány régi megrendelő átmeneti fizetésképtelenséggel küzd. Mások tönkrementek. Üj vásárlók után kell nézni. Egyes piacokon kemény harcot vívnak a konkurenciával. Mindez megkövetelj a gyors, rugalmas alkalmazkodást. A szinte napról napra jelentkező új követelmények egy része műszaki természetű. A rúdacél értékesítésénél korábban nem okozott gondot az anyag felületi simasága, most igen. Ezért a gyár lízingben rúdvashántolót helyez üzembe, amely ezt az árut minőségileg jobbá, azaz kelendőbbé teszi. A vékonycső-exportnál a vásárlók kielégítésére — szintén lízingben — olyan darabológépet szerelnek fel, amely az eddig szokásos hatméteres darabok helyett a vevő kívánsága szerint darabolja, sorjázza a csövet. Más termékből, mint például a huzalból, a huzaltekercs súlyának — vagyis a huzalhosszúságnak — a növelése volt a feladat. A korszerű gyárakban szívesebben veszik az egy-két tonnás tekercseket, mert az automata da- raboló-csévélő berendezéseket jobban ki tudják használni. A piaci versenyben kialakult a kereskedők és a tey- melési szakemberek magasabb színvonalú együttműködése is. Ez megnyilvánul abban, hogy a külkereskedelmi vállalatok — például a Me- tallimpex, a Technoimpex — egyre gyakrabban • segítik hozzá partnerüket egy-egy szükséges külföldi berendezés , valutáris . ifeltételeihez. Másrészt a külkereskedelem piaci jelzéseire a gyár is rugalmasabban „válaszol”. Ha például kereslet mutatkozik edzett tűzőhuzalból: az előállítást gyorsan megoldják egy olyan berendezéssel, amely zárt láncban húzza, rezezi, leszabja és csomagolja az árut. Az eddigiek során már kitűnt, hogy a kereskedelmi munkában roppant fontos a gyors reagálás a vásárló érdeklődésére. nem kevésbé a pontos szállítás. A vállalatnál most előírták: a megrendelők egy héten belül ajánlatot kapjanak! Ha a megrendelő kívánsága és a gyár lehetőségei közt eltérés van, a válasz nem lehet elutasító: „ellenjavaslatot” kell tenni. A gyakorlatban bebizonyosodott ugyanis, hogy az ellenajánlat nemritkán nagyobb tetszést kelt az eredetinél. A pontos szállítás jelentősége pedig ma még nagyobb. mint korábban, hiszen a gyárnak gyakran közvetlenül a külföldi üzlethez kell eljuttatnia a kamion- szállítmányt, ahol a vevők naprakészen várják az árut. Mai számunkból: Hogy csinálják Indiában? Hogyan jött létre a külföldi üzlet? Milyen feltételeknek kell megfelelni a világpiacon? — egyebek között ezekre a kérdésekre kap választ az olvasó írásunkból. Czelleng Jánossal, a balassagyarmati kábelgyár főmérnökével beszélget Hortobágyi Zoltán. (3. old.) Á fogkefe és a számítógép között... öt éve szervez ingyenes művelődési tábort a dolgozók gyerekeinek a Salgótarján) öblösüveggyár. A hátrányos helyzetű gyerekek élményéiről szól Veszprémi Erzsébet riportja. (4. old.) Teherautó a házban „Először csak valami pattogást, majd valami tompa puffanást hallottam. A szomszédból pedig már szaladtak is szólni, hogy ...” — a furcsa hangok forrásáról Kelemen Gábor írása árul el többet. (5. old.) Hét vége a nyári egyetemen Kevesebb előadás, több szabad idő Kozma Tamás előadását hallgatták szombaton délelőtt a« érdeklődők. Ismerkedés Hollókővel Képek: Bencze — Az ezredforduló iskolája című előadással kezdte szombati napját az Ifjúság ’86 nyári egyetem Salgótarjánban, az SZMT oktatási és művelődési intézményében. A nemzetközi nyári egyetem hallgatói előtt Kozma Tamás, az oktatáskutató intézet tudományos tanácsadója — neves hazai szakértője a témának —, taglalta az intézményesített oktatás jövőjét. Kozma Tamás az oktatás analizálását a társadalom helyzetének elemzésével kezdte. „A kelet-európai szocialista országokban az elkövetkező öt évben hasonló állami feladatok foglalkoztatják a politikusokat. Áprilisban konferenciát rendeztek Brüsszelben NATO-szakértők részére e térség országainak gazdasági helyzetéről. Ott megállapították precíz statisztikai vizsgálódások után. hogy évente egykét százalékos növekedésre van szükségük ezeknek az országoknak, ám a mostani körülmények között ez igen nehéz. A tapasztalat ugyanis az, hogy az irányítás átszervezése a növekedés átmeneti visz- szaesésével jár. Az egyensúly megteremtéséhez két feladatot kell megnyugtatóan megoldani : a versenyképességet és az innovációsképességet kell megújítani és fokozni. S ehhez fontos intézményrendszer az iskola.” Kozma Tamás ezt követően azt taglalta, hogy be tudja-e tölteni az iskola a neki szánt szerepet, összehasonlító adatokkal bizonyította, hogy általában az iskolázottsági szint és a gazdasági fejlettség között nincs összefüggés, a gazdaságra a szakmai képzés színvonala hat. Világjelenség, hogy válságban van az iskola, a több száz éves intézményt modernizálni kell. Meg kell találni a módját, hogy az iskola szervesebben kapcsolódjék a társadalomhoz, s demokratizálni kell az iskola belső világát. Az iskola jövőjéről szóló előadás után az űrkutatás került napirendre, dr. Horváth András, a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója Mit ígér az űrkutatás címmel tartott diaképes előadást. A konzultáció és hallgatói vita után, délután szabadidős-programokkal töltötték idejüket a nyári egyetem hallgatói. A tomboló kánikulában kirándulni mentek a fiatalok. A tizennégy országból érkezett nemzetközi hallgatóság | megyénk idegenforgalmi nevezetességeivel ismerkedett, köztük az ipolytarnóci őslelettel és a hollókői skanzennel. Vasárnap Budapest és a Dunakanyar látnivalóit keresték fel. Ma nemzetközi nappal folytatódik „A jövő technikája és az ifjúság” összefoglaló címet viselő nyári egyetem. A szovjet előadó hazája műszaki fejlődéséről beszél, majd az NSZK-beli vendég ismerteti meg a hallgatókat az NSZK- ban zajló tudományos-technikai forradalommal, s ugyanez, a témája a Bulgáriából érkezett fiatalnak is. Délután sportol majd a nyári egyetem. ,
