Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

Határozat a szovjet tanácsok önállóságának és aktivitásának növelésére A Szovjetunióban két új, a tanácsokra vonatkozó határo­zat született, szövegüket szer­dán tette közzé a moszkvai sajtó. A tanácsok pártirányításá­nak további korszerűsítéséről szól az első határozat, ame­lyet az SZKP KB hozott. Ez a pártszervek feladatának teszi meg a tanácsok önálló­ságának, aktivitásának és kezdeményezőkészségének nö­velését. A határozatban rögzítették, a pártbizottságoknak meg kell teremteniük a szükséges fel­tételeket ahhoz, hogy a taná­csok tevékenységében a de­mokratikus elvek teljesebben jussanak érvényre. El kell érni, hogy a tanácsok sokol­dalúan és szabadon vitassák meg a helyi ügyeket, s hogy a döntéseket alternatívák alapján hozzák. Hangsúlyt ka- 1 pott a tanácsülések nyilvános­ságának növelése is. Az SZKP KB. a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Mi­nisztertanács által közösen hozott másik határozat, a ta­nácstagok szerepének és fele­lősségének további növelésére vonatkozik, különös tekintet­te! a gazdasági-társadalmi fejlődés gyorsítására, leszö­gezvén, hogy a tanácsi kül­döttrendszer a Szovjetunióban a szocialista önigazgatás fő láncszeme. A határozatban fontosnak nevezték a tanácsok szerepé­nek erősítését a feladatok megoldására való mozgósítása és a lehetőségeknek a lakos­sági szükségletek kielégítése érdekében történő, minél tel­jesebb kiaknázása szempont­jából. Lényegesnek minősül a tanácsok hatáskörének bőví­tése a fennhatóságuk alá e«ő területen. A határozatban leszögezték: az. SZKP XXVTI. kongresszu­sának határozatai alapján in­tézkedéseket kell hozni a kö­vetkezők érdekében: erősíteni kell a tanácsok szerepét a gazdasági és a szociális-kul­turális szféra átfogó fejlesz­tése érdekében; bővíteni kell a különböző szintű tanácsi szervek jogait a fogyasz/tásd cikkek termelésének, a szol­gáltatások bővítésének, az ágazatközi termelés, az épít­kezések, a környezetvédelem, a szociális és kulturális infrastruktúra fejlesztése te­rén; növelni kell a tanácsok felelősségét a lakossági szük­ségletek kielégítése iránt; kor­szerűsíteni kell a tanácsi irá­nyítást és az együttműködést a területen levő egyesülések­kel, vállalatokkal, szerveze­tekkel, növelni kell a tanácsok érdekeltségét abban, hogy azok jobban gazdálkodjanak, korszerűsíteni kell a munka­stílust és a módszereket, a tanácsi apparátus munkahe­lyeit pedig képzett szakembe­rekkel kell betölteni. Az autonóm köztársaságok minisztertanácsai, a területi és határterületi tanácsok a terü­letükön levő gazdasági egy­ségek adatai alapján 1987-tel kezdődően kötelesek ötéves és éves tervet készíteni, s azt a köztársasági állami tervbi­zottságnak benyújtani. Moszk­vát és Leningrádot illetően megmarad a régi tervezési módszer. A határozat kitér arra is, hogy 1987-től kezdődően a tervek készítésénél, a helyi lakosság élelmiszer-ellátása vonatkozásában mindenek­előtt a helyi termelést kell figyelembe venni. Minden eszközzel elő kell segíteni a vállalatok háztáji gazdaságá­nak fejlesztését a dolgozó kol­lektívák ellátásának javítása érdekében. 1980—87-ben helyi aláren­deltségbe kerülnek azok a gazdasági egységek, melyek tevékenysége közvetlen kap­csolatban van a területükön élő lakosság szükségleteinek kielégítésével. Szamos egyéb rendelkezés mellett a határozat kitért ar­ra, hogy 12. ötéves tervidő­szakban kiegészítő intézkedé­sekkel kívánják korszerűsíte­ni azt a gazdasági mechaniz­must, mely a tanácsokat ér­dekeltté teszi a területükön működő vállalatok tevékeny­ségének gazdaságosságában. 1988/89-től kezdődően az or­szágos szintű egyesülések, vállalatok és szervezetek nye­reségük egy részét a helyi költségvetésbe fizetik be, de bővíteni fogják ezt a gyakor­latot a köztársasági aláren­deltségű gazdasági szervezetek esetében is. 1988-ban a helyi alapokba kerül az állami és a szövet­kezeti kiskereskedelmi adó egy része. 1987. január 1-től az erőforrások ésszerűtlen felhasználása miatt, a helyi gazdasági egységekre kisza­bott bírságok a helyi költség- vetést gyarapítják. Az autonóm köztársaságok minisztertanácsai, valamint a helvi tanács vb-k, a dolgozó kollektívákkal egveztetve. szociális-kulturális, valamint lakásépítési alaniukat beol­vaszthatják a vállalati alapok­ba. 1987'88-ban. az Oroszországi Föderáció, valamint Lettor­szág egyes városaiban és já­rásaiban kísérletképpen ffaz- dacáei módszerekkel kíván­ják maid biztosítani az íl’e- tő terület termelő- és nsm terme'ő szféráia közötti ará­nyosságot, valamint a mun­kaerő-felhasználás ésszerűsé­gét. A határozat végezetül a ta­nácsi tevékenység demokratiz­musának fejlesztésére, a néptömegekkel fenntartott kapcsolatok erősítésére, a nyilvánosság növelésére és a tanácsi munka gvökeres ja­vítására szólított fel. (MTI) 1 . . őzal vidék! körúton a Szovjetunióban Turgut özal török minisz- főt Nyikolaj Rizskov szovjet terelnök és felesége szerdán miniszterelnök és Eduard Se- 'elutazott Moszkvából, hogy vi- vardnadze külügyminiszter déki körutat tegyen a Szov- búcsúztatta a repülőtéren, jetunióbam. A török kormány- (MTI) NÁlO-hadgyakorlat Tíz ország szárazföldi had­erői, tengeri és légi flottája részvételével a NATO „Nort­hern Wedding ’86” fedőnéven nagyszabású hadgyakorlatot szervez az Atlanti-óceánon és a Balti-tengeren — közöl­te a NATO európai főparancs­noksága (SHAPE). A hadgyakorlat augusztus 29-től szeptember 19-ig tart, és Norvégiában, valamint a dánia Jütlandon (Jylland) kombinált patraszállással fe­jeződik be. Az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Nagy-Bri- tannia, az NSZK, Portugália, Norvégia, Belgium, Dánia és Hollandia összesen 150 hajó­egysége, több száz repülőgé­pe és mintegy 35 ezer főnyi csapategysége vesz részt. Bár, Franciaország nem tagja a NATO egyesített ka­tonai szervezetének, hadi tengerészeti és légi egységei önálló francia parancsnok­ság alatt szintén részt vesznek a hadgyakorlaton. A NATO európai főparancs­noksága tájékoztatása sze­rint a hadgyakorlat feltétele­zett célja: ,,a szovjet flotta fokozódó erejű támadásának elhárítása az Atlanti-ócánon. Balti-tengeren és Norvégia térségében” (MTI) Törvényéé harc Az SZKP törvényesnek és igazságosnak tartja a liba­noni hazafiaknak az izraeli megszállók elleni harcát, s követeli az izraeli egységek feltétel nélküli kivonását Li­banon területéről — jelentet­te ki szerdán Moszkvában Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. Szavai Va'id Dzsumblattal, a libanoni Ha­ladó Szocialista Párt (HSZP) elnökével folytatott találko­zón hangzottak el. Szovjet részről támogatás­ról biztosították a nemzeti- hazafias erőknek a testvér­gyilkos háború megfékezését és a meglévő problémák de­mokratikus megoldását cél­zó erőfeszítéseit is. A felek megerősítették: az SZKP és HSZP állásfoglalásai azonosak a Közel-Kelet vo­natkozásában. Síkraszálltak amellett, hogy a közel-keleti rendezés érdekében nemzet­közi konferenciát kell össze­hívni valamennyi érdekelt fél, közöttük a Palesztina! Felsza- badítási Szervezetnek, mint a palesztin nép egyedüli tör­vényes képviselőjének a rész­vételével. Bush Izraelben Husszein elutasította ajánlatát Az iiraeli látogatáson tar­tózkodó George Bush amerikai alelnok kedden arra buzdítot­ta Husszein jordániai királyt, hogy a marokkói uralkodó példáját követve találkozzék Simon Pereez izraeli kormány­fővel. A jordániai uralkodó még aznap elutasította Bush felhívását. Bush Izrael megalapítója, Ben Gúrion sírjának koszorú­zásakor mondott beszédében kijelentette, hogy Simon Pe- resz és II. Hasszán marokkói uralkodó találkozója után a következő logikus lépés Peresz és Husszein jordániai király találkozója lenne. Szóvivője később azt hangsúlyozta, hogy ezt nem úgy kell érteni, mint­ha az alelnök nyomást akar­na gyakorolni Husszein ki­rályra. A jordániai uralkodó még aznap — válaszul Bush sza­vaira — ammani sajtóértekez­letén elvetette a különtárgya- lésok gondolatát, s kijelentet­te: a közel-keleti rendezés olyan nemzetközi értekezlet keretében érhető el, amelyen részt vesz valamennyi érde­kelt fél, így a PFSZ és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja is. Bush kedd este az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulá­tusán fogadta a megszállt te­rületek palesztin személyisé­geinek egy csoportját. A foga­dást több meghívott személyi­ség bojíkottálta, s azon csak Jordánia-barát „mérsékeltnek” mondott palesztinok vettek részt. A megszállt Kelet-Je- ruzsálemben kedden palesztin kereskedők sztrájkkal tilta­koztak Bush izraeli látogatása ellen. (MTI) Kizim és Szolovjov Csillagvárosban Két héttel földet érése után, szerdán a Moszkva mel­letti Csillagvárosba érkezett Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov. A két űrhajóst ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítették. Az illetékes álla­mi bizottság előzetes jelenté­süket meghallgatva, nagyra értékelte a kozmonauták ál­tal végzett munkát. Az űrhajósok az utóbbi na­pokat pihenéssel töltötték Bajkonurban, a 125 napos űrutazás fáradalmait „hever­ték ki”, visszaszoktak a föl­di körülményekhez és termé­szetesen alapos orvosi vizs­gálat alanyai voltak. Az űrhajózás történetében először dolgoztak két űrállo­máson, először szálltak át az egyik komplexumról a má­sikra. Kizim és Szolovjov volt az első lakója a Mírnek, a több modulból összeállítható űrállomásnak, kétszer űrsé­tát is tettek és nagyméretű űrobjektumok kiépítésének alapkísérleteit végezték el az űrben. Leonyid Kizim sajátos re­kordot is javított: ő az első űrhajós, aki összességében több mint egy évet — 375 na­pot — töltött a kozmoszban. Szolovjov sem sokkal marad el, „űrnapjainak” száma: 362. (MTI) Egy angol úr fiaskója ’ Aligha akad bárki is, aki most irigykedne a brit külügy­miniszterre. Ellenkezőleg, még hazája újságírói is kacagnak rajta, kicsúfolják, legjobb esetben a fejüket csóválják: ta­pasztalt diplomata létére hogyan vállalkozhatott ilyen osto. ba, megalázó küldetésre. Sir Geoffrey Howe „békemisszió­ja” ugyanis enyhén szólva is kudarccal végződött a Dél-af­rikai Köztársaságban, s ami személy szerint számára a leg­bosszantóbb lehet: egyáltalán nem úgy bántak vele Afrika déli részén, ahogy az egy angol úrnak kijár. Persze, tévedés volna azt hinni, hogy Howe nem tudta mire vállalkozik. Főnökasszonya, Margaret Thatcher brit kormányfő többször is értésre adta, hogy nem hajlandó vál­toztatni a dél-afrilkai fajüldöző rezsimet támogató politiká­ján. Howe dolga az lett volna, hogy e politikához híven, a napról napra növekvő felháborodást csillapítandó látszat- engedményekre bírja rá a pretoriai rezsim vezetőit. Nos, ez többszöri próbálkozás után sem sikerült, viszont diplomá­NÖGRAD - 1986. július 31., csütörtök ciai pofonokban bőven volt része. Pieter Botha dél-afrikai elnök nemcsak hogy kioktatta, de kategorikusan közölte ve­le: szó sem lehet arról, hogy szabadon bocsássák Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) börtön­ben sínylődő vezetőjét és hogy engedélyezzék e mozgalom szabad működését. Dél-afrikai gazdasági szakemberek arról tájékoztatták, hogy üzleti érdekeiket — így az angol—ame­rikai érdekeket — már egyáltalán nem szolgálja az apart­heid rendszer. A helyi fekete többség vezetői szóba sem áll­tak vele, hiszen jól tudták: Howe a fajüldözők számára ke­res mentőövet. A brit külügyminiszter nem járt nagyobb szerencsével a szomszédos Zambiában sem: ott Kaunda el­nök éles hangon azzal fogadta, hogy London és Washington kizárólag a fajüldöző rezsim megmentésére törekszik. Ennyi kudarc láttán Londonban most arra hivatkoznak, hogy Howe nem Nagy-Britannia, hanem a Közös Piac fel­hatalmazásából járt a térségben. Ez formailag igaz. csak ar. ról feledkeznek meg, hogy az Európai Gazdasági Közösség júniusi hágai csúcsértekezletén — az NSZK támogatásával — éppen Anglia akadályozta meg a fajüldöző rezsim elleni gazdasági szankciók elfogadását. Howe fiaskója tehát figyel­meztetés, amely nem csupán egy angol úrnak szól... Kocsi Margit Intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) megoldásához szükség van az állattartó telepek műszaki- technikai felszereltségének megújítására is. Az emberi tényezőkben rejlő tartalékok feltárásának elősegítésére folyamatosan javítani kell a munkahelyi körülményeket, növelni a dolgozók szakmai felkészültségét. Az állattenyésztés előtt álló feladatok teljesítése végett gyorsítani kell a tudományos eredmények gyakorlati hasz­nosítását, az állategészségügyi helyzet javítását. A piac ál­tal támasztott minőségi kö­vetelményekkel összhangban ki kell alakítani a nemesí­tés, a fajtafenntartás és törzs­tenyésztés új rendszerét. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatai­nak megalapozására, a fel­készülés és a teljesítés felté­teleinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának előse­gítésére a kormány 1987. ja­nuár 1-vel életbelépő közpon­ti ár- és pénzügyi szabályo­zó rendszerbeli intézkedése­ket fogadott el. Ezzel az élel­miszer-termelő ágazatokban az ár- és szabályozási mun­kák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel össz­hangban további intézkedé­sek lehetségesek- Az eddig el­döntött kérdések meghirde­tésére, jelenleg az időbeni tájékoztatás, a felkészülés elősegítése érdekében kerül sor. A vágósertés felvásárlási - ár-emelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösz­tönzése. A jobb minőségű vá­góállat-termelés érdekében a nagyüzemben előállított osz­tályos hasított sertések, va­lamint a vágás után minősí­tett I—III. osztályú, s kis­termelők által előállított ser­tések ára emelkedik. Ennek megfelelően példá­ul az élő állapotban átadott 95—120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minő­sített sertések élősúlyra vetí­tett 1987. évi felvásárlási ára kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint. A minőségi kö­vetelményeknek nem megfe­lelő pigmentéit, illetve súly­kategórián kívüli vágóserté­sek felvásárlási ára nem vál­tozik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajta­szerkezet, valamint a maga­sabb követelményeknek ele­get tevő úgvnevezett „hármas­mentes” állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek beveze­tésre. A vágómarha-termelés ér­dekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vá­gómarha-értékesítés után át­lagosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tej­hasznú szarvasmarha-állo­mányból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jöve­delmezőségének szintentartá- sa végett kilónként 0,30 fo­rint, felvásárlásialapár-nö- velésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciál­tan átlagosan kilónként 17 fo­rinttal nő. A felvásárlásiár-intézkedé- sekkel egyidejűleg a keverék­takarmánygyártás és -forgal­mazás érdekeltségének javí­tására a fehérjetakarmányok nagykereskedelmi és a takar­mányok kiskereskedelmi ár­rése, a keverési díjak, vala­mint a takarmánykiegészítők ára emelkedik. Emiatt — a választéktól függően — a vásárolt keveréktakarmányok ára 2—3 százalékkal növek­szik a takarmány minőségé­nek javításával összhangban. A főbb állattenyésztési ágazatokban, a tejelőtehén- és juhtartáshoz hasonlóan, a sertés- és baromfitartásban is, a hatékonyságot növelő műszaki, technikai színvonal javítására, az állattartó tele­peken, illetve épületeken be­lüli gép- és technológiai be­ruházások 50 százalékos tá­mogatásban részesülnek. A baromfitenyésztés beruházá­sai is mentesülnek a felhal­mozási adó fizetése alól. 1987. január 1-től az állat- tenyésztésben dolgozók kü­lönleges munkakörülményei­nek és kedvezőtlen munka­idő-beosztásának elismerésé­re a szarvasmarha-, sertés- és juhágazatban munkahely! pótlék kerül bevezetésre. A pótlék kifizetése — megha­tározott mértékig • ifiente- sül a keresetszabályozó adók alól. A meaőgazdasági kisterme­lés érdekeltségének javítá­sára a kistermelők az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevételha­tárig mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól, A juhtartásban, a sertés ága­zathoz hasonlóan, adóked­vezmény érvényesül- Tovább­ra is fennmarad a szarvasmar­hatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és baromfitartáshoz nyújtott eddigi kedvezmények rendszere. Hazaárulásért IS év Hazaárulásért, a nyugatné­met titkosszolgálat, a BND javára végzett kémtevékeny­ségért tizenöt évi szabadság- vesztésre ítélte a moszkvai katonai körzet hadbírósága Ilja Szuszlovot, a Novosztyi Sajtóügynökség (APN) volt szerkesztőjét — írta szerdán a Trud. A Trud beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Szuszlov korábban egy az űr­kutatás kérdéseivel foglal­kozó népszerű tévéműsort vezetett, s számos ismeretter­jesztő írást jelentetett meg. 1973-ban filmtekercsek tűn­tek el az újságíró páncél- szekrényéből. Az ügyet akkor eltussolták, ám Szuszlovnak munkahelyet kellett változ­tatnia. Így lett a Novosztyi Sajtóügynökség egyik szer­kesztője. A nyugatnémet „Kari Schantzenbach” cég egyik moszkvai képviselője szer­vezte be Szuszlovot. ö mun­kája folytán könnyen hozzá­juthatott technológiai titkok­hoz, megismerhette az űr- és a tengerkutatás műszaki új­donságait, azokat energeti­kai és a mikroelektronikai felfedezéseket, amelyek iránt oly nagy érdeklődést tanúsí­tott a cég, a BND egyik fe­dőszerve. A szovjet lap rámutat: párt­ós állami vonalon egyaránt kivizsgálták azoknak az em­bereknek — elismert akadé­mikusoknak, tudósoknak és más szakembereknek — a felelősségét is, akik szószátyá­rok voltak a Szuszlov szer­vezte tudományos vitákon, ta­lálkozókon. honvédelmi tit­kokhoz juttatva ezzel a No­vosztyi szerkesztőjét. (MTI) Halasztás az afgán—pakisztáni tárgyaláson Egy nappal elhalasztották az afganisztáni konfliktus ren­dezését célzó afganisztáni— pakisztáni közvetett tárgyalá­sok újabb fordulójának kez­detét. Az újabb fordulónak szerdán kellett volna megkez­dődnie Genfben. Az ENSZ genfi központjá­nak szóvivője szerdán közöl­te. hogy a tárgyalásokon köz­vetítő Diego Cordovez, az ENSZ egyik helyettes főtitká­ra New York-i elfoglaltsága miatt később érkezik a svájci városba. s így csak csütörtö­kön kezdheti meg tanácskozá­sait a két külügyminiszterrai. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom