Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON - TELEXEN ÉRKEZETT Havonta mintegy négyszáz féle különböző női és férfiruhákat készítenek hozott és saját anyagból a Balassa Ruházati Szövetkezet balassagyarmati részlegében. A lakosság megrendeléseit kifogástalan minőségben készítik el az itt dolgozó szabászok és varrónők, akik ebben az évben egymillió forint értékben készítenek különféle ruhákat. — RT — A nyugdíjasok életmódja Az ember életében mindig nagy erőpróbát jelent egy új életforma kialakítása Éveken át készül a felnőttéietre, az* tán elérkezik a nyugdíjas- korhoz, ami igen gyakran felkészületlenül éri. Még akkor is, ha várta a nyugdíjazást. A több évtizede kialakult életritmus megváltozik. Megszűnik a napi elfoglaltság és a megnövekedett szabad időt megkeseríti az öregedéstől való félelem. Ez egyebeknél lelki válságot okozhat, ami szorongáshoz vezet. Étvágytalanság, altalános nyugtalanság, álmatlanság lép fel. Az egyensúlyi helyzetet azok tudják leghamarabb visszaállítani, akik már előre készültek a nyugdíjaséletre, terveket szőnek. Olyan elfoglaltságot keresnek, melyben örömük telik. Tevékenységi terük lehet bélyeggyűjtés, barkácsolás, kertészkedés és sok más egyéb, amit összevontan hobbinak nevezünk, és amire aktív dolgozó korukban nem jutott elég idejükA legnehezebben viselik el az úgynevezett nyugdíjasbetegséget az olyan egysíkú emberek, akiket a munkájukon kívül semmi rhás nem érdekelt. Aki nem tudja magát elfoglalni az gyötrődik, lelki válságba kerül. Pedig mint minden életkornak, a nyugdíjaskornak is megvannak a szépségei. Hogy ezt élveshes- sék is, már jó előre fel kell rá készülni. A tétlen nyugalom nem pihenés. Az ember igényli az elfoglaltságot, a munkát. A nyugdíjazottak egy része még dolgozni szeretne, de a végzendő munka mennyiségét és milyenségét már megszabja a nyugdíjas testi és szellemi teherbírása. Az idős ember nem alkalmas a huzamosabb megterhelést igénylő munkára. Testileg, szellemileg hamarabb fárad, Fokozottabb a pihenés iránti szükséglete, a fizikai fáradtságot, izommunkát lassabban piheni ki. Regenerálódásához hosszabb időre van szükségeAz életkornak és egészségi állapotnak megfelelően fontos az aktív mozgás, a torna végzése. Legjobban ajánlhatók a dinamikus, lassú ütemű testgyakorlatok, a természetjárás, az erdei séták. Ahogy a testnek kell a mozgás, úgy a szellemi frisseség megőrzéséhez is rendszeres gyakorlat szükséges. Ez lehet olvasás, tévénézés, irodalmi, zenei, természettudományi előadások Hallgatása, régebben tanultak felelevenítése, esetleg napjainkhoz kapcsolódó új, időszerű ismeretek megszerzése Is. A 2 életmód kialakításában meghatározó a mindenkori egészségi állapot. Az egészség megőrzése minden életkorban fontos. Nyugdíjasként inég fokozottabban kell erre figyelni. Időszakos orvosi vizsgálatokra akkor is szükség van, ha valóban egészségesnek érzi magát! Betegség esetén pedig a kóros jelenségek korai felismerése döntő jelentőségű. Végül nagyon fontos, hogy a nyugdíjas ne veszítse el kapcsolatát a külvilággal, ne váljon magányossá, társtalanná. A társas kapcsolatok megóvják a mindennapok egyhangúságától. Erre különösen akkor van szükség, ha idős éveire család, hozzátartozók nélkül marad- Ebben nyújtanak segítséget a nyugdíjasklubok, különböző művelődési és szórakoztató programok. A munka, a pihenés, a szórakozás, a kornak megfelelő táplálkozás, mozgás helyes összhangja biztosítéka a szép, tartalmas öregségnek. A hosz- szú életnek, amelynek elérése az örök emberi vágytik közé tartozik. Dr. Tóth Irén Kiadvány Dömösről A Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára sorozatban kiadvány jelent meg a Dunakanyar egyik legszebb településéről, Dömösről. Még a század első éveiben' a lelkes természetbarát, Thiery Ödön kezdeményezésére vált a kirándulók kedvelt helyévé a falu. Az alig 1200 lakosú Döanös azóta is a Dunakanyar egyik leglátogatottabb települése. A Dunának ez a ritka szápségű tája nemcsak természeti kincseivel, hanem jelentős történeti, kulturális és műemléki értékeivel is vonzza a látogatókat. Árpád-házi királyaink családi birtokterülete volt, az államalapítás korától kezdve jelentős történeti események játszódtak le ezen a területen; erről tanúskodnak a várak, királyi kastélyok, monostorok maradványai. A tízezres példánvszámban megjelent kötet áttekintést nvúit Dömö.s történelméről, nevezetességeiről. útbaivazítást ad a kirándulási lehetőségekről is. A cserháti lankákban gyönyörködünk őoKDr felé suhanó autónkból, amikor szokatlan csapat tűnik fel egy kanyarban. öt ló és öt lovas áll. dogéi félrehúzódva az árokparton. A lovak szépen fel- szerszámozva, messziről látszik rajtuk, hogy nemes állat valamennyi Fiatalember ugrik elénk élénken hadonászva. Láthatóan valami segítségre szorulnak. Amint lassítunk, már magyarázza is a nyitott ablakon keresztül, hogy egy mikrobuszt keresnek, amely őket kíséri. Nem áll.iuk meg, hogy ne kérdezősködjünk: mi járatban vannak errefelé. Hamar kiderül, hogy kíváncsiságunk kielégítéséhez még német tudásunkat is össze kell szedni! bár vezetőjük. Kovács Ferenc — aki egyébként egy budapesti középiskola tanára — szíves-örömest tolmácsol. Négy osztrák hölgyet kísér most, mint a csömöri Rákóczi lovasiskola munkatársa. Lo- chauból, Bregensből, Hochen- weilerből kerekedtek fel a magyarországi lovastúrára. Hat napot szántak rá, hogv lóháton megtegyék a Budapest— Ácsa—Szirák—Hollókő— Ma- gyarnándor—Katal in-puszta Nemzetiségi fesztivál Augusztus 16—17-én Tatán rendezik meg a 21. országos nemzetiségi fesztivált. A Magyarországon élő nemzetiségek idei nagyszabású kulturális találkozóján a délszláv nemzetiséget a deszki „Bánát” néptáncegyüttes, a pécsi „August Senoa” asszonykórus és Vízin Antal zenekara képviseli. A rendezvényen soroksári német nemzetiségi együttes a német, a kiskőrösi Petőfi Művelődési Központ táncegyüttese és a kesztölci Kara József Kultúrház pávaköre pedig a szlovák népi hagyományokat mutatja be. A hazánkban élő románok a méhkeréki művelődési ház ifjúsági tánccsoportját, az ugyancsak méhkeréki Nyisz- tor házaspárt, a kétegyházi KISZ-táncegyüttest és a bat- tonyai román klub női kórusát küldik el Tatára. Fellép a fesztiválon a váraljai népi együttes, valamint a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének tánccsoportja is. Ásatás Árpáson A győri Xantus János Múzeum régészei megkezdték a kora római település feltárásának idei munkáit Árpáson, a Bába és a Marcal folyó által határolt területen Az egykori Mursella nevű városban a mostani a tizenegyedik ásatási szezon. Eddig találtak egy 3. század közepéről származó kőépületet, amelynek kisebb-nagyobb helyiségei a központi udvar mentén futó folyosó körül helyezkedtek el. A folyosó a középkori kolostorok kerengőjéhez hasonlóan oszlopos, árkádos lehetett. Rábukkantak padlófűtésnél használatos téglákra és tubustöredékekre, amelyek a meleg levegőt vezették. Felszínre hoztak piros, zöld és fehér színű, geometrikus mintázatú mennyezetfreskó-töredékeket; ezek az egyik épületszárny helyiségeit díszítették. Az épület korának meghatározását segítették a ház alatt meghúzódó veremben és az épület folyosóján lelt 3. század közepéről való pénzérmék. A kutatási terület gazdag leletanyagának legkorábbi darabjai az első század eleiéből származó pénzelt, továbbá bronzkapcsok, elefántcsont haj tűk, mécses-, és kerámiatöredékek. • A több hétig tartó ásatáson tovább kutatják a kora római település szerkezetét, keresik az egykori városlakók életmódjáról tájékoztató tárgyi emlékeket, amelyek a restaurálás után a győri Xantus János Múzeum régészeti anyagát gazdagítják. Itt a kenyér, ott a kenyér — hol a kenyér? (Szeretnénk elöljáróban három dolgot tisztázni: 1. Senkit nem akarunk bántani. 2. Senkire nem küldött bennünket. 3. Kertész Ferenc ellenőr kérése szerint csak azt írjuk meg, amit elmondottak.) Egyébiránt bevezetőül any- nyit elárulunk az olvasónak, hogy csupán egyetlen kérdésre szerettünk volna nyílt választ kapni: miért nincs friss kenyér, ha van? ☆ Varga Ráfael, a Romhányi Nagyközségi Tanács elnöke: — Három bolt látja el ezt a közel négyezres lélekszámú települést. Sajnos, ma hétfőn mindössze egy van nyitva, a kerámiagyár melletti áfész- ABC, s már nekem is jelezték, hogy nem lehet friss kenyeret kapni, pedig saját sütőüzemük van. * ABC-bolt, Romhány, tíz óra előtt néhány perccel. Vevő I. — Kérek egy kiló kenyeret. Eladó I. — Csak szombati van. Vevő I. — Akkor inkább beszaladunk Rétságra kocsival ... ☆ r — Tessék mondani, boltvezető kartárs, miért nem lehet friss kenyeret kapni, hiszen itt van pér száz méterre a sütöde? — kérdeztük Károlyi Lászlótól — Van szombati, nem? — Dehát mégsem viszik a háromnaposat... — Kérem, én 700 kilogrammot rendeltem, ebből csak 300-at hoztak. Mit tegyek? ☆ Kenyérüzem, pár száz méterre. — Miért nem tudják szállítani a kért mennyiséget? Kertész Ferenc belső ellenőr: — Micsoda?! Én vettem föl a telefont, amikor azt mondta a boltvezető, hogy nem kéri a többit, mert még nem adták el a szombati sütést,.. Többen: — Itt van rég lesütve négyszáz kiló kenyér... azon töprengtünk éppen, mit is csináljunk vele. — Nekem nem ezt mondtáS Hívjuk ide a boltvezetőtl Betoppan a boltvezető, dü-J hősen: — Na, idefigyeljen! Ennem fogok fizetni hatszáz forintot azért, mert nyakamon maradt a szombati kenyér! Tudja meg, hogy kint voltak a központból, s megbüntettek azért, mert nem adtam el a szombati kenyeret! ☆ Rétság, áfész-központ, Fehér Józsefné, a hálózatirányítási ellenőrzési osztály vezetője: — Nem szokásunk azért' megbüntetni valakit, mert megmarad a kenyér. De. azért 150 kilogrammos túlrendelés már sok! Nem megfontolt igénylés miatt hatszáz forint kártérítést kezdeményeztünk Károlyi Lászlóval szemben, mivel a szombati többletért felelősséggel tartozik. Ebből adódott a hétfői probléma, amikor is először ezen akartak túladni. Jártam kint. 9 a másfél száz kilónvi kenyeret 4.10 forintra értékeltük le, s száraz kenyérként kínáltuk. Egyébként, nem ériem, miért okozott az gondot, hogy a közelben lévő üzemből átvigyék a friss kenyeret... ☆ — Önök szerint, mi az ügy tanulsága ? Varga Ráfael: — A friss, jő minőségű kenyér alapellátási kérdés, az emberek közérzetét, közhangulatát befolyásolja. Egyébként épp a kereskedelmi ellátás javítására építettünk a tervidőszakban egy új ABC-boltot! Fehér Józsefné: — Sajnáljuk, hogy így történt. Mondom, a szomszédban van a sütőüzem, csak át kellett volna szaladni néhány friss kenyérért ... Kertész Ferenc: — Azt is írja meg, hogy törvény van rá: a 72 órásnál nem régebbi kenyeret még el lehet adni! Károlyi László: — Itt Rom-, hányban mindig is kiszámíthatatlan lesz az, mikor, menynyi kenyérre, tejre van szükség! Nem tudom, talán egy jóst kéne alkalmazni ... ? Tanka László Elkészült a mecseki napház A Mecsek déli lejtőjén elkészült az első magyar napház, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembereinek kollektív alkotása, íjaké- még nincsenek, ősszel költözik be a különleges otthonba egy többgyermekes család, amely vállalta a szükséges mérések és megfigyelések elvégzését az évekig tartó kísérleti időszakban. Ez a három és fél szobás — 120 négyzetméter alapterületű — háa ugyanis egyféle laboratórium, ahol egymás után, illetve egymás mellett kipróbálják a napépítészet különböző eszközeit, megoldásait. A Pécsett szerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki azután a napházak építésének hazai technológiáját. Mikrobuszba*! a zab Seriff még nem szokta meg —Budapest útvonalat. Igaz, az időjárással nincs túl nagy szerencséjük, kényszerűségből el is tértek kicsit a tervezett úttól. A sár is okoz néha kellemetlenséget. de Éva Lerchen- müiler, a frissen érettségizett fiatal lány, ezzel mit sem törődik. — Nagyon örülök, hogy rengeteget mentünk földúton — mosolyog. — Otthon ugyanis túl sok a beton Meg aztán nincsenek sorompók. Nálunk minden magánterületet ki kell kerülgetni.... — Csodálatos ez a táj — csatlakozik Doris Hassier. — Itt még találni igazi, háború tatlan természetet Aztán egymás szavába vágva mesélik élményeiket a vendégszeretetről. Mindenhol kaptak egv-eev barátságos. jó szót, megkínálták őket kávé. val, miegymással Hirtelen közeledő kombájn zaja nyomja el a szavakat. Kovács Ferenc aggódva erőlködik, hogy lovát az út szélén tartsa. Nyugtatgatja, a nyakát simogatja. — Seriff meg nincs hozzászokva az ilyen zajos megrázkódtatásokhoz — mondja, mikor már megint lehet érteni egymás szavát. Az állatokra terelődik a szó, s mintha csak értenék, azok is élénkebbek lesznek. Nevetve meséli a társaság, milyen jól sikerült Éva és a kis fekete Zorró „párosa”. Mindketten fiatalok, virgoncak, jól megértik egymást Az egyik olyan ugrabugra, mint a másik. Aztán előkerül a legnehezebb dió, az éjszaka. — Szinte lehetetlen ma Magyarországon egy lónak tisztességes szállást keríteni — mondja a lovasvezető. — Ma- gvarnándorban például egyetlenegy olyan istálló van, ahol lovat tartanak. Azért a nehézségeket némileg feledtet; hogy az emberek nagyon készségesek voltak. Megérkezik közben a kere. sett mikrobusz. Kovács Ferenc öccse, felesége és két nagyobb gyereke száll ki belőle. Hogy mire való a mikrobusz? Az viszi a csapat után a muníciót. Például a lovaknak a zabot. S hogy mindez a szimpatikus, de kétségtelenül sok problémával járó vállalkozás mibe kerül? Csak egy adat: az osztrák vendégek fejenként és naponta 1300 forintot fizetnek a lóért. Kovács Ferenc is érzi, hogy ez azért egy magyar átlagember számára alig- alig megfizethető, bizonyára ezért teszi hozzá gyorsan: — Magyaroknak, nem főidényben, azért olcsóbb, ösz- szel például, hétvégi túrán naoi 500 forint egy ló. Lassan elbúcsúzunk. Nagy út áll még előttünk. Gondolatban azonban még kicsit elidőzünk a történteknél. Visz- sza a természethez — mondjuk oly sokszor. Valóban, milyen szép is lehet olyan közelségbe kerülni állattal, réttel, erdővel. ahogy azt egy lovastúrán lehet. A napokban vettük hírül, hogy Salgótarjánban lovasiskola nyílt. Túraiovaglást is terveznek. Remélhetőleg nemcsak luxusáron.
