Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

fl LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD az mszmp nűgrAd megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XLII. ÉVF., 177. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. JÚLIUS 29., KEDD II csúcstalálkozó szolgálja a nemzetközi helyzet javítását Mihail Gorbacsov beszéde Vlagyivosztokban Rendezzenek Hirosimá' ban az ázsiai és csendes­óceáni térség országainak részvételével a helsinki­hez hasonló biztonsági és együttműködési értekezletet — javasolta Mihail Gorba­csov, az SZKP főtitkára hét­főn vlagyivosztoki beszédében. Gorbacsov egyben jószomszé­di viszony megteremtését cél­zó tárgyalásokat és űregyütt­működést javasolt Kínának, valamint közölte: a szovjet vezetés megkapta és tanul­mányozza Ronald Reagan amerikai elnök válaszát a közelmúltban előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatok­ra. Bejelentette: még ebben az évben kivonnak hat ezre­det Afganisztánból, hogy ez­zel is elősegítsék az afganisz­táni probléma politikai ren­dezését. Egyben közölte, hogy tárgyalnak a Mongol Népköz- társasággal az ott állomásozó csapatokról is. Gorbacsov hétfőn ünnepé­lyes keretek között Lenin- rendet adott át Vlagyivosztok­nak. A esendő-óceáni part­vidék e jelentős ipari és kul­turális központját a gazdasági és kulturális építőmunkában e'ért sikerekért, a szovjet Tá­vol-Kelet gazdasági fejlődésé­ben játszott kiemelkedő sze­lepéért tüntették ki. A kitüntetés átadásakor, a szovjet pártfőtifkár beszédet mondott, s ebben elemezte az SZKP XXVII. kongresszusa után kialakult helyzetet. — A gazdaságban kedvező változá­sok mutatkoznak — mondta, s szólt a gazdasági folyama­tok nagymérvű dinamizmusá­ról, a termelés és a munka­termelékenység gyorsabb nö­vekedéséről. Javult a helyzet a gépgyártásban, a fűtő­anyag-energetikai és az ag­ráripari komplexumok terüle­tén, a vaskohászatban és né­mely más ágazatban. Jobban oldották meg a szociális fel­adatokat is — mondta. Az SZKP KB főtitkára mindemellett óvott az önelé­gültségtől, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb gazdasági, tár­sadalmi és szervezeti intézke­dések még csak most kezde­nek megvalósulni. „Súlyos do­logba fogunk bele, valós, de ugyanakkor nehéz célokat ál­lítunk magunk elé, amelyek csak úgy valósulhatnak meg, ha szüntelenül tanulunk az élettől, folyamatosan értékel­jük tapasztalatait, tanulsága­it, új mozzanatait” — han­goztatta. Mihail Gorbacsov részlete­sen foglal kozott a szovjet Távol-Kelet gazdasági fejlődé­sének kérdéseivel. Feladatul tűzte ki, hogy a térséget ma­gasan fejlett népgazdasági egységgé változtassák. A gazdasági tevékenység legfon­tosabb irányaként említette az óceán kincseinek, az ás­ványokban gazdag tengermel­lék lelőhelyeinek teljesebb haszosítását, a Távol-Kelet energetikai lehetőségednek gyorsított fejlesztését. Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet szentelt továbbá a szociális kérdéseknek: bírálta a helyi vezetőket azért, mert nem építenek elegendő "lakást, kórházat és iskolát a határ- területen. A szovjet vezető beszédének jelentős részét nemzetközi kérdéseknek szentelte. Hang­súlyozta, hogy a jelenlegi kö­rülmények között csak olyan békéről lehet szó, amely min­denkié, mert az atomháború nem pusztán csak két tömb, két szembenálló erő össze­csapása lenne; világkatasztró­fához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsem­misüléssel fenyegetné. Megál­lapította, hogy a szovjet bé­kekezdeményezések alapját az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség képezi. Elítél­te az amerikai kormányza­tot, mert nem képvisel építő­jellegű álláspontot és „propa­gandaként” próbálja még be­állítani a szovjet javaslato­kat. 1 Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet fordított az ázsiai—csendes­óceáni térségre, ahol, mint megállapította, újabb újjá­születés megy végbe, ez a haladás hatalmas erőforrásait rejti magában, s nemcsak Ázsia és Óceánia számára. (Folytatás a 2. oldalon) Kibővített pártbizottsági ülés a Nógrádi Szénbányáknál Szénbányászatunkra szükség van Kibővített pártbizottsági ülést tartottak tegnap a Nóg­rádi Szénbányáknál. A testü­let tagjai és a meghívottak Zsuffa Miklós vezérigazgató szóbeli előterjesztésében meg­tárgyalták a vállalat első fél­évi gazdálkodásának tapasz­talatait, valamint az Állami Tervbizottság határozatából adódó feladatokat. A kibőví­tett pártbizottsági ülésen részt vett Kovács László, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Skoda Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára, Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára és Mé­hes András, a megyei KISZ- bizottság titkára. A vezérigazgató beszámo­lójában többek között meg­állapította: a vállalat telje­sítette az első félévi szénter­melési tervét, vágathajtás­ban azonban kis mértékben elmaradt a követelményektől. Az Állami Tervbizottság ha­tározatáról szólva, kiemelte: a döntés értelmében szükség van a megye szénbányászatá­ra, de a jelenlegi tervciklus záró évére meg kell szüntet­ni a veszteséget. A vitában öten kértek szót. A felszólalók között volt Ko­vács László és Skoda Ferenc. A testület a vállalat első félévi gazdálkodásának ta­pasztalatairól, valamint az Állami Tervbizottság hatá­rozatából adódó feladatokról szóló tájékoztatót elfogadta. A kibővített pártbizottsági ülésen elhangzottak részletes ismertetésére hamarosan visszatérünk. Fejvásárlás a megye áfészeinél Bogyós gyümölcs után uborka és Jelentős üzemi ágazat a Nógrád megyei áfőszeknél is a felvásárlás, noha ezek a föl­dek nem elsősorban zöldség és gyümölcs termesztésére al­kalmasak. A szövetkezetek az idei tervek szerint 250 mil­lió forint értékű terméket vásárolnak fel, részben köz­vetlen értékesítés, részben további feldolgozás céljára. Növeli a felvásárlási ága­zat fontosságát az, hogy az előirányzott összegből számí­tások szerint 110 millió forint értékű árut nem rubelelszá­molású piacon értékesíte­nek. Nyulat, mézet, lőtt va­dat és csigát, valamint mál­nát, fekete és piros ribizlit, s kisebb mennyiségben tartósí­tott élelmiszert adnak el kon­vertibilis valutáért. További 35 millió forint értékű tartó­sított savanyúságnak pedig szocialista piacon keresnek vevőt. A megye lankái kivált a bogyós gyümölcs termeszté­sének kedveznek, a termés fel­vásárlása be is fejeződött. Málnából 1200 tonnányit vet­tek át a szövetkezetek a kis­termelőktől, zömmel lémálna- minóségben- A ténylegesnél jobbak voltgk a terméskilátá­sok, a nagy kánikula és a ke­vés csapadék azonban nem tett jót a kényes gyümölcs­nek. Miután a vártnál na­gyobb kereslet mutatkozott meg a málna iránt, felvásár­lási szezon közben árat is tud­tak emelni a szövetkezetek, így a kistermelők jóljártak. Elégedettségük egyik jele, hogy mind málnából, mind ribizliből újabb . telepi tvénye- ket akarnak ültetni, melyhez szaporítóanyagot igényelnek. Amennyire keresett volt idén a ' málna, annyira telí­tettnek bizonyult a piros ri­bizli piaca. Á szörpüzemek' sem kedvelik a savanykás gyümölcsöt, így a felvásárolt 300 tonnás mennyiség is el­marad a tavalyitól. Ugyan­ennyit vettek át a szövetke­zetek a kistermelőktől fekete ribizliből is. A szamóca ter­mesztése nem kimondottan jellemző Nógrádban, mind­össze 13 tonnát vettek meg a szövetkezetek belőle Űjab- ban köszméte (egres) termesz­tésével is foglalkoznak a Sal­gótarján környéki és szécsényi kistermelők, a nemrégiben be­vezetett gyümölcsből egyelőre öt tonna volt a felvásárlás. Hordják már az uborkát is a felvásárlási telepekre a termelők, eddig csaknem 40 tonnát adtak el belőle a szö­vetkezeteknek. Ezzel a zöld­félével minden áfész foglal­kozik, legtöbbet a magvarnán- dori, a pásztói, a balassagyar­mati és a szécsényi vásárol fel, ők 6—300 tonnát szövet­kezetenként. A savanyúság­Különféle műanyag flakonok, fóliák gyártása és feldolgozása történik a Rétsági Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat „Műanyag GT” üzemében. Az itt készülő termékeket főleg vegyipari és könnyűipari gyárak használják föl csomagolóanyagként. Ebben az eszten­dőben több mint negyvenmillió forint értékű termék kerül ki a rétsági illetve a tolmá- csi üzemből. (Fotó: Bábel L.) Mai számunkból: A pályakezdők lehef őségéi ☆ Nógrádi tájakon — telexen érkezeit ☆ 0 lovas tanár patiszon nak való zöme a budapesti, a hatvani konzervgyárba, illet­ve a dejtári és a salgótarjáni tartósítóba kerül továbbfel- dolgozásra. Néhány éve a konzervparadicsom és a pa­tiszon termesztésével is meg­próbálkoztak a kistermelők, előbb Magyarnándor, majd Balassagyarmat körzetében, a patiszon felvásárlása már meg is kezdődött. A legna­gyobb mennyiségre termé­szetesen az uborkából lehet számítani, fajtával is, nö­vényvédelemmel is felkészül­tek a termelők, igen jó ho­zamok mutatkoznak.1 Az úgynevezett vegyescik­kekből az év első felében ösz- szesen 63,4 millió forint érté­kűt vásároltak fel a nógrádi áfészek. Nyúlból bő 451 ton­nát. mézből megközelítően. 150 tonnát, vágósertésből mintegy 520 tonnát adtak át a tejter­melők a szövetkezeteknek­0 bútorkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai Megalapozott reklamációk — Betiltott forgalmazás — Hosszadalmas a javítás A kereskedelmi felügyelősé­gek a KERMI szakembereivel közösen megvizsgálták a bú­torértékesítés helyzetét a fő­város és kilenc megye össze­sen 217 üzletében, lakberen­dezési áruházában és ipari mintaboltjában. Egyúttal el- "tenőrizték a szervizhálózat 13 javítórészlegében is a ga­ranciális ügyintézést. Az el­lenőrök elsősorban azt vizs­gálták, milyen a forgalomba kerülő bútorok minősége. Megállapították, hogy válto­zatlanul sok a hiányosság, ám ezek a korábbiakkal el­lentétben elsősorban nem a- raktározás és a szállítás fo­gyatékosságaiból, hanem fő­ként gyártástechnológiai hi­bákból erednek. Az ellenőrök a vizsgált bú­torok több mint felénél álla­pítottak meg hibát, hiányos­ságot. A vásárlók reklamációi­nak 90—95 százaléka is meg­alapozott volt. Annak érde­kében — állapítja meg a vizsgálati jegyzőkönyv —, hogy a boltokba kevesebb mi­nőséghibás bútor kerüljön, szükséges lenne a kereskede­lemben a minőségi átvétel ja­vítása. Jelenleg ez nem meg­oldott, mert a bolthálózatban nincs kellő kapacitás arra, hogy az átvételnél minden egyes darabot megvizsgálja­nak. A vizsgálatok most összeg­zett adatai szerint az ellen­őrzött 3760 bútor 51.8 száza­léka eltért a szabványtól, vagy a minőségi tanúsítványban szereplő osztályba sorsolás­tól. Jellemző gyártási hibák a feliiletkezelé,si hiányossá­gok. a lapalkatrészek illesz­téseinek pontatlanságai. a belső felületek elégtelen lak­kozása. a külső részek szin- e'térései, a hátfalak helytelen rögzítése, mechanikái sérü­lések, a kárpitozott bútorok­nál pedig a merevítőszerke­zet hibái voltak. A hibás bútorok értéke, mintegy 7,5 millió forint volt, s ebből körülbelül 3,5 millió forintnyi árut átáraztattak, s csak olcsóbban engedték áru­sítani. Az árkülönbözet ősz- szege meghaladta az 500 ezer forintot. A minőségtanúsítás és a használati-kezelési útmutató hiánya, illetve hiányosságai miatt, csaknem 15 millió fo­rint értékű bútor forgalmát tiltották be ideiglenesen a szükséges kellékek pótlásáig, illetve tartalmuk módosításá­ig. Ez azért lényeges problé­ma, mert a bútoroknál kü­lönös jelentősége van a hasz­nálati, kezelési útmutató­nak, hiszen előfordulhat, hogy ezek hiányában például szak­szerűtlenül tisztítják a meg­vásárolt termékeket, s ha ez­zel kárt okoz a tulajdonos, reklamációja már nem te­kinthető megalapozottnak. A vizsgálat megállapította, hogy a garanciális javítást végzők köre az elmúlt évek­ben jelentősen bővült. Szá­mos gyártó márkaszervizt hozott létre ezeknek a mun­káknak az elvégzésére. Bár, némi javulás tapasztalható, a garanciális javítások általá­ban még mindig hosszadal­masak. A munkát többnyire az alkatrészek és tartozékok hiánya, s a jótállási jegyek helytelen kitöltéséből adódó problémák akadályozzák A felügyelőségek a feltárt szabálytalanságok miatt a for­galmazóknál és a javítószer­vizeknél 57 esetben szabtak ki pénzbírságot — 7 41 400 fo­rint. összegben —. egy sza­bálysértési feljelentést tet­tek. 10 vállalati eljárást ke zz demén.yeztek. s 16 alkalommá? figyelmeztették a vétkes do> gozóka t. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom