Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO! 23.20: A mai űzsessi 24.00: Virágénekelt 0.1S: Éjiéi után O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Fekete szemek között 4.30: J6 reggelt! $.15: Mai kulturális programok S.20: Hogy tetszik lenni? V í.00: A hét zeneműve t.30: A hét költője: Radnóti Miklós. (Ism.) ».4«: Ki kopog? li.05: Nyltnlkék 10.35: Népzene Peruból 10.48: Évszázados mesterművek 11.24: Tornyos György és Gulyás Lás/.o aalaiból 11.40: Kedves Michele. XII/3. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak, ösvények . .. 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Tihanyi József f népdalokat énekel 14.35: Séta az egypercesek körül. V 4. rész. (Ism.) 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Kisvasút Zalában 15.30: Kóruspódium 14.05: Szíriusz és az emberke. . . 21.10: Hatvanhat U.H: A csudálatos Mary. XHI/6. rész 11.»*: Eeomix 11.M: Operettfinállék 11.00: Van úí a nap alatt 10.25: Mai könyvajánlatunk. 10.15: Az Ifjúsági Rádió bemutatója: Edenkórászok *0.04: Zenekari muzsika *1.00: 195«: A szuezi háromszög. V/l. rész M.Í0: Tíz perc külpolitika *t.*0: Kattogó kabaré **.*0: Erika Körh operaáriákat énekel *.10: Himnusz 0.15: Ej fél után ... PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggelt zenés műsora S.S5: Népdalok, néptáncok *.00: Délelőtti torna ».05: Napközben U.10: Filmzene U.25: Kis magyar népraja 11,30: Balogh Elemér i (cimbalom) és Kathy Horváth Lajos népi zenekarának felvéti leiből tí.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: tJjdonságainkből 1T.30: ötödik sebesség 10.30: Csermák-verbunkosok 1S.05: Sportvilág *0.05: Rockújság *1.05: Tudósítás a vívó-vb kard egyéni döntőjéről *1.10: És nálunk? *1.40: Lehár-operettsorozat. IV/1. rész MAGYAR TELEVÍZIÓ! 19.10: Reklám 13.2ß: Tévétorna 19.25: Esti mese 19.35: Reklám 19.45: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Zsákutca 2105: Betűreklámí 21.10: Hatvanhat 22.’0: Vfvó-világbajnokság 23.10: Hírek 23.15: Himnusz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hí- rek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés ma­gazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kál­mán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jeryzetc. — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. — fc.Dort :i:.*5—:<i.so: Szemle az Észah-Magyarország, a Déli Hírlap, a llrve: Megyei Nép­újság, valamint a NOGRÁD kedd1 számából. BESZTERCEBÁNYA! 17.00: Hírek 17.05: iránytű. Katonák műsora 17.55: Egy prágai városnegyed múltja, jelene és jövője 18.20: Esti mese 18.30: A rendőrség nyomoz 18.35: Telesport » 18.4Ó: A szabad idő kihasználásáról 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az ezeréves méh 20.55: Egy időszerű témáról 21.20: üdvözlet a frontról 22.40: Hírek 1. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei . magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese. (Ism.) 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: A Detvai XX. folklór­ünnepségek műsorából 20.30: Sportszemle 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Augusztusi filmszemle MOZIMŰSOR! Salgótarjáni November 7.1 A betörés nagymestere. Szí­nes, szinkronizált francia bűn­ügyi film. — Kohász: Severi- no. színes, NDK—román ka­landfilm. — TIT-stúdiómozi: Popeye. Színes, zenés szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. — IMH, Zagyvapálfalva: BMX­banditák. Szinkronizált látvá­nyos ausztrál kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Aladdin és a esodalám- pa. Színes, szinkronizált ja­pán rajzfilm. Háromnegyed 6- tól: Edith és Marcel I—II. Szí­nes, zenés francia film. Nap­közis tábor: Aladdin és a csodalámpa. — Pásztói Mát­ra: háromnegyed 6 és 8-tól: Gyilkos bolygó (16). Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus film. — Bátonytere- nyei Petőfi: „Balkán ex­pressz’' (14). Színes jugoszláv kalandíilm. — Szécsényi Rá­kóczi: Földrengés (14). Színes amerikai katasztrófafilm. — Rétsági Asztalos János: Szen­vedély végszóra. Színes, szink­ronizált francia filmvlgjáték. — Karancslapujtő: Hóbortos népség., Színes botswanai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztrál— úi-zéiandl kalandfilm. — Érsek - vadkert: Máté evangéliu­ma. Olasz—francia koprodukció. — Nagylóc: Ifjúsági előadás: Gregory barátnője. — Jobbágyi: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. MIT? HOL? MIKOR? ■algötarjan József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ: A föld­szinti galériában Angyal And­rás fotókiállítása, a Tanács- köztársaság téren pedig a XVI. szabadtéri szoborkiállítás lát­ható. Bányász Művelődési Házi Somoskői Ödön festőművész képeit és a Hétköznapok, pil­lanatok című fotókiállítást te­kinthetik meg az érdeklődők. BALASSAGYARMAT A palóc Múzeum kiállításai várják a nézőkéi. SZEOSÉNY Farkas András balassagyar­mati festőművész tárlatát nézhetik meg a képzőművé­szetet kedvelők a művelődési központ kisgalérlájában. buják Művelődési ház! „Első vo­nalban” címmel a belügyi szervek munkáját bemutató kiállítást tekinthetik meg. NÓGRÁD - 1986. július 28., hétfő TT Hát itt tartunk: két cigány­embert felkerestek a népmű­velők, ugyan jönnének már a táborba kosárfonást tanítani a cigánygyerekeknek. A kis fekete szeműek meg roppant csodálkoztak, s bizony nehe­zen állt rá a kezük az ősi mesterségre. Csík Józsefnek és Horváth Alfrédnak nagy türelemre s a magyarázó tu. dományára is szüksége volt, hogy valamit azért haladjon a munka. Csodálkoztak azon is a kis purdék, amikor Ros­tás Farkas György költő ar­ról mesélt, honnan jöttek a cigányok, milyen sok szenve­désen mentek keresztül, míg Indiából a világ minden tá­jára jutott belőlük. A cigányság sajátos ősi kul. túrával, történelemmel rendel­kező nép? — legtöbbjüknek újdonság számba ment. — öt- venen vannak együtt ezekben a napokban Nagymezőn, az úttörőtáborban. Jöttek a me­gyeszékhely, a megye városa­inak összkomfortos lakásai­ból, vagy valamelyik falu ci­gánysoráról. Akárhonnan is, alig van fogalmuk saját né­pükről. Mégis mit tudnak ma­gukról? Amit másoktól halla­nak. Gyakran azt, hogy bü­dös cigány, tolvaj cigány, lus­ta cigány. — Ennek a tábornak az egyik legfontosabb küldetése, hogy tudatosítsuk a gyerekek­ben: cigányszármazásukkal nem dőlt el a sorsuk —mond­ja Toldi Istvánná, a Sóshar. tyáni Általános Iskola igazga­tója, táborvezető-helvettes. — Ha szorgalmuk, kitartásuk van, saját akaratuknak megfelelő­en alakíthatják az életüket. Persze, óvatosan kell bán­ni a szavakkal, beszélgető- partnerem tudatában is ott kísért a fogalom: halmozottan hátrányos helyzetűek. A cigá­nyok jelentős hányada való­ban sokszoros hátrányos hely­zetből indul, s a körülmények megváltoztatása nem elhatá­rozás kérdése, olykor még csak nem is szorgalomé. Sok, elítélendőnek, károsnak tar­tott jelenség mélyen a cigány­ság kultúrájában, etnikai ka­rakterében gyökerezik. Az év­százados vándorlás szabadsá­gával büntetett náció néhány évtized alatt nehezen szokja a szervezett termelés fegyel­mét, a születés szabályozását, a civilizáció egyéb kötelékeit. Mások az erkölcsi normáik, más a kultúrájuk, de tudo­másul kell venni ezt a tényt akkor is, ha a másság olykor egyszerűen kulturálatlanság- nak tűnik. Azért, mert más­képp nem segíthetjük a fel­zárkózásukat. Nem könnyű mesterség a a vesszők. A gyerekek egy része a ko­sárfonók körül tömörül, má­sok rajzolnak, tollasoznak, pingpongoznak, mindenkinek van valami programja. — Ez nagyon fontos. Mindig kell foglalkoztatnunk őket, mert csak úgy válik élmény- szerűvé az itt töltött idő, s nevelési szempontból is fontos az állandó tévékenykedés — hangsúlyozza Toldiné. — A tá. bor programját egyébként a kézműves-foglalkozások ural­ják, nem véletlenül. A cigány, gyerekeknek nagyon jó a ma­nuális készségük ugyanis, s nekünk itt olyasmit kell vé­geznünk, végeztetnünk a si­kerélmény érdekében, amit más gyerekek se tudnának különbül megcsinálni. Ha már a tudatos pedagó­giai törekvéseknél tartunk, nem állom meg, hogy a tá­borvezető mellének ne szegez­zem a kérdést, hogy állnak az elemi tisztasági, higiéniás szo­kások alakításával. ’fonóké, nehezen szelídülnek (Kulcsár József felvételei) — Na, ezzel vigyázzon, ha azt mondja, vagy írja, hogy a cigányokat meg kell taní­tani tisztálkodni, az én falum- beli cigányok megsértődnek, őket ugyan nem kell! Sóshar- tyánban a tanulók nyolcvan­öt százaléka cigányszármazá­sú, de ez bizony nem látszik az iskolán. A igazsághoz tartozik, hogy a táboron se. De nehéz az elő­ítéletektől szabadulni... — A falat két oldalról kell bontani — kapcsolódik be a beszélgetésbe Rostás Farkas György. A költő, a közelmúlt­ban megalakult cigányszövet­ség elnökségi tagja alaposan kiveszi a részét a „falbontás­ból”. Alig tartózkodik otthon, Budapesten, jár táborról tá­borra, ha pedig annak sze­zonja elmúlik, akkor ankétra megy, képviselni a cigányság érdekeit, hogy minél szélesebb körben elmondhassa: Például ennek a tábornak a létrehozói, szervezői. Kovács Mária, a salgótarjáni - műve­lődési központ munkatársa, aki öt éve szívügyének tekin­ti a cigánytábort, Szakácsnő Bohács Ilona, a megyei ta­nács cigányügyi referense, aki­nek a munkája, lelkesedése ugyancsak nélkülözhetetlen, s itt van Medváez Hajós, Al­berti Zsolt, Paál Csilla, Bár­tus Zsuzsa... Mégis vannak, akik minden jószándék ellenére, megkérdő­jelezik. szükség van-e ci­gánytáborra. Olyan táborra, ahol a cigánygyerekék elkülö­nülve nyaralnak. Ez a tábor mi előttünk igazolta létjogo­sultságát. Ahhoz, hogy az em-’ bér eséllyel induljon az élet­be, számot kell vetnie magáé ban magéval: ki ő, leik voltak az ősei, mit értek azok, mit ő. Az ember gyökérbelenül misztulásra ítéltetett, s ez ak­kor is így igaz, ha kissé köz. helv.szerű. S ez a cigánytáHor tökéletesen alkalma* az iden­titás. az azonosságtudat kia’a- kítására. Kár. hogy Nógrádi ban csak kettő van. a me-' gvei szervek mellett csak a pásztóiak fáradnak vele. Min­den körzet, minden illetékes szewének meg kellene fennie a magáét, aöoav arról köz­nonti dokumentumokban már korábban Határoztunk. Veszprémi Erzsébet — A cigányság problémái­nak nagy része nem e sajátos etnikum gondja. Társadalmi problémáink körül sok kon­centráltan jelentkezik a ci­gányság körében, de attól azok még társadalmi kérdések ma­radnak. s nem lehet belőlük cigánykérdést csinálni. Díva- tos felvetés, amikor népemről van szó. hogy mi a jövő út­ja: asszimilálódni vagy integ­rálódni. Beolvadni a magyar­ságba, vagy megőrizve az et­nikai karaktert, felzárkózni az ország népéhez. — S ön mit vall erről? — Én azt S7.eretném, ha az egyes cigányok képesek len­nének maguk eldönteni, hogy mit akarnak. Mind több ér­telmiségi kerül ki a cigányok közül: művészek, pedagógu­sok. de orvosok, közgazdászok i.s. Sokan közülük az asszimi­lációt választották. — De ez most nem öröm. Hisz a cigánvságnak a fejlő, dé'hez szüksége lenne olya­nokra. akik szeméivé* sorsuk­kal mutatnának néldát, van mód a fel omolkedéc7-e, boldo­gulásra, kiteljesedett emberi életre. — tgv van, ezt sokan közü­lünk mégsem vállalják. De vannak nem cigányok, akik segítenek. Rostás Farkas György a cigányság múltjáról mesél­Számítógép, video a termelőszövetkezettől Tanároknak, tanítóknak a nyár a pihenés, a regenerá­lódás időszaka. A nagybár- kányi völgy két általános is­kolájának pedagógusai azon­ban a vakáció egy részét ta­nulással, ismeretszerzéssel töl­tik — önszorgalomból. Olyan technikai eszközök gyakorlati alkalmazására készülnek ugyanis, amelyek többségük számára ismeretlenek. A szá­mítógép nyelvével, kezelésé­vel, a video használatával is­merkednek. Az 1986—87-es tanévet már három darab számítógéppel kezdhetik. Az eddig meglé­vő egyetlen mellé még kettőt szereztek be a nyár folyamán és a napokban várják a meg­rendelt videokészülék meg­érkezését is. Gépparkjuk nö­vekedését a területen műkö­dő gazdasági egység anyagi támogatása tette lehetővé. A Nagybárkányi Községi Közös Tanács területén egyet­len gazdálkodó szerv, a Kis- Zagyvavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működik. Dolgozói 30 százalékának gyer­meke jár az oktatási intéz­mények valamelyikébe. A terület oktatási intéz­ményei és a gazdaság közötti együttműködési megállapo­dás értelmében a termelőszö­vetkezet évente ötvenezer fo­rintot juttat az óvodák és is­kolák tárgyi feltételeinek ja­vítására. Az összeget két egvenlő részletben. az év első és második felében utal­ják át a részükre. Az első fél évben kézhez kapott összeg­ből játékokat vásároltak. A második fél évre eső forin­tokból pedig megvették a két Commodore típusú számító­gépet. A videoberendezést az együttműködési megállapo­dásban foglaltakon felül kap­ta a két iskola, közel három­száz tanulója. Már az elmúlt oktatási évben elkezdték a felkészülést az új technika befogadására a tanárok és a tanulók egyaránt. Két peda­gógus és negyven tanuló vég­zett számítástechnikai tan­folyamot. Az anyagi támogatás mel­let másfajta juttatásokat is élveznek a völgjj tanintéz­ményei. Kirándulásokra, ren­dezvényekre ingyen kapják az autóbuszt a termelőszövetke­zettől, más esetekben pedig csak önköltségi árat számíta­nak. Ez a szállítási kedvez­mény évente nyolcvanezer fo­rintot is kitesz. Közhasznú munkát is vé­gezhetnek a diákok a gazda­ságban, legutóbb például le­gelőtisztítást végeztek. A munkáért kapott pénzt nyári táborozásra költötték. A va­káció ideje alatt az iskolás gyerekek 10—15 százaléka vállal munkát a téeszben. Szívesen foglalkoztatják őket, hiszen így jobban megismer­kedhetnek a szövetkezet sok­oldalú tevékenységével. Az együttműködési meg­állapodás értelmében az anya­gi támogatás fejében, az ok­tatási intézmények — első­sorban az iskolák tanulói — a termelőszövetkezet szük­ségleteinek megfelelően mű­sorokat adnak a gazdasági egység különféle rendezvé­nyeire. De, emellett környe­zetvédelmi feladatokat is vál­laltak a diákok. Módszertani segítség a magyar nyelv külföldi oktatóinak Szombaton befejeződött Debrecenben a külföldön ma­gyar nyelvet oktató pedagó­gusok tíznapos továbbképző tanfolyama. A Magyarok Vi­lágszövetsége és a Debreceni Tanítóképző Főiskola által im­már tizenegyedik alkalommal megszervezett kurzusra a a Észak-amerikai Egyesült Ál­lamokból, Ausztriából, Hol­landiából, Lengyelországból, az NDK-ból. az NSZK-ból é$ Svédországból, csaknem har­minc magyar származású nyelvoktató érkezett. A peda­gógusok Svédországban nap­pali iskolai keretek között, más országokban pedig egy­házak és különféle szerveze­tek által működtetett hétvégi iskolákban oktatják a magyar nyelvet. A debreceni tovább­képzésen elsősorban e mun­kájukhoz kaptak módszertani segítséget. Egyebek között előadásokat hallgattak meg • helyesírási szabályzatunkba* végrehajtott módosításokról^

Next

/
Oldalképek
Tartalom